1034/2001. (IV. 13.) Korm. határozat

a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat módosításáról

A Kormány a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozatot a következők szerint módosítja:

1. A bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat melléklete helyébe e határozat melléklete lép.

2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba: A határozat hatálybalépésekor folyamatban lévő kárenyhítési kérelmek elbírálására az e határozat mellékletében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. A Kormány felkéri a belügyminisztert és az igazságügy-minisztert, hogy a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelmére és kárenyhítésére vonatkozó jogi szabályozás továbbfejlesztésének lehetőségét 2001. június 30-ig vizsgálják meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 1034/2001. (IV. 13.) Korm. határozathoz

[Melléklet az 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozathoz]

I.

Kárenyhítés alapjául szolgáló, a kárenyhítés iránti kérelmek elbírálásakor figyelembe veendő bűncselekmények, valamint a kárenyhítési kérelmet előterjesztők köre

1. Kárenyhítési kérelmet a 2. és az 5. pontokban felsorolt bűncselekményekkel összefüggésben magyar állampolgár vagy bevándorolt, illetőleg menekültként elismert külföldi terjeszthet elő akkor, ha a bűncselekményt 1999. július 7. után belföldön - ideértve a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön - követték el.

A) Kárenyhítés az élet elvesztése miatt

2. A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a halált okozó jogsértések körében az alábbi bűncselekmények esetében enyhíthető a kár:

a) a csoport tagjainak megölésével megvalósított népirtás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 155. § (1) bek. a) pont],

b) faji csoport vagy csoportok tagjainak megölésével megvalósított apartheid [Btk. 157. § (1) bek. a) pont],

c) emberölés [Btk. 166. § (1) és (2) bek.],

d) erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §),

e) halált okozó magzatelhajtás [Btk. 169. § (3) bek.],

f) halált okozó testi sértés [Btk. 170. § (3) bek. második fordulata],

g) halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [Btk. 171. § (3) bek. második fordulata],

h) halált okozó emberrablás [Btk. 175/A. § (3) bek. b) pont], illetőleg emberölést is megvalósító emberrablás [Btk. 175/A. § (4) bek.],

i) halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (2) bek. c) és d) pont],

j) vasúti, légi vagy vízi közlekedés halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése [Btk. 185. § (2) bek. c) és d) pont],

k) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (2) bek. c) és d) pont],

l) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés [Btk. 188. § (2) bek. c), d) pont és (3) bek.],

m) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bek. b) és c) pont],

n) halált előidéző közveszélyokozás [Btk. 259. § (3) bek.],

o) halált okozó terrorcselekmény [Btk. 261. § (2) bek. a) pont első fordulata],

p) légi jármű halált okozó hatalomba kerítése [Btk. 262. § (2) bek.],

q) halált okozó zendülés [Btk. 352. § (3) bek. b) pont első fordulata],

r) elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) elleni halált okozó erőszak [Btk. 355. § (4) bek.], elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) megölése [Btk. 355. § (5) bek. a) pont].

3. Az élet elvesztése miatt kizárólag a bűncselekmény következtében elhunyt sértettel (Be. 53. §) a jogsértés időpontjában egy háztartásban élő egyeneságbeli rokonának, örökbefogadó és nevelőszülőjének, örökbe fogadott és nevelt gyermekének, házastársának, élettársának a kár enyhítésére irányuló kérelme teljesíthető. Kárenyhítésre tarthat igényt az a személy is, akinek eltartására a sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles volt.

4. A 3. pontban meghatározott személyeken kívül a sértett eltemettetésével kapcsolatos költségek az olyan kérelmező esetében is enyhíthetők, aki a sértett eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy arra jogszabály alapján köteles volt-e, ide nem értve a települési önkormányzatokat.

B) Kárenyhítés a testi épség vagy az egészség súlyos károsodása miatt

5. A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásával járó jogsértések körében az alábbi bűncselekmények esetében enyhíthető a kár:

a) népirtás [Btk. 155. § (1) bek. b) és c) pontjai],

b) apartheid [Btk. 157. § (1) bek. b) pont],

c) emberölés [Btk. 166. § (1) és (2) bek.] kísérlete,

d) életveszélyt okozó magzatelhajtás [Btk. 169. § (2) bek. c) pont második fordulata],

e) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, illetőleg életveszélyt okozó testi sértés [Btk. 170. § (4) bek. és (5) bek. első fordulata],

f) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [Btk. 171. § (3) bek. második fordulata],

g) halált okozó emberrablás, valamint emberölést is megvalósító emberrablás kísérlete (Btk. 175/A. § (3) bek. b) pont és (4) bek.],

h) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (2) bek. b) és d) pont],

i) vasúti, légi vagy vízi közlekedés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése [Btk. 185. § (2) bek. b) és d) pont],

j) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (2) bek. b) és d) pont],

k) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés [Btk. 188. § (2) bek. b) és d) pontja és (3) bek.],

l) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bek. a) és c) pont],

m) elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) elleni maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okozó erőszak, valamint elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) megölése kísérlete [Btk. 355. § (3) bek. és (5) bek. a) pont],

n) egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmény.

6. A testi épség vagy az egészség súlyos károsodása akkor áll fenn; ha a sértettnél az életveszély, illetőleg a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás tényét a büntetőügyben eljáró hatóság ügydöntő határozata, ennek hiányában az ügyben kirendelt szakértő véleményében megállapítja, vagy ha a sértett az egészségromlás, illetve a testi vagy szellemi fogyatkozás következtében a munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztette, illetőleg egyhuzamban legalább 90 napon át keresőképtelen volt.

7. A kárenyhítés iránti kérelem - különösen a 5. pont n) alpontja alapján - akkor is teljesíthető, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény folytán a sértett személyisége egészséges fejlődésében visszamaradás következett be, feltéve, ha annak tényét a büntetőügyben eljáró hatóság ügydöntő határozata, ennek hiányában az ügyben kirendelt szakértő véleményében megállapítja.

8. A testi épség vagy az egészség súlyos károsodása miatt a sértettnek, illetve annak a személynek a kár enyhítésére irányuló kérelme teljesíthető, aki az önmagáról gondoskodni nem tudó sértettet saját háztartásában gondozza.

II.

A kárenyhítésre irányuló kérelem elbírálásakor figyelembe veendő szempontok

9. Kárenyhítésre a 3. pontban, valamint a 8. pontban megjelölt személy (a továbbiakban: kérelmező) kérelme esetében akkor kerülhet sor, ha arra a kérelmező a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján rászorul.

10. Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt, akinek jövedelme (közös háztartásban élők esetében az egy főre j utó jövedelem) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabérének havibér alkalmazása esetére megadott kötelező legkisebb összege, a továbbiakban: minimálbér) háromszorosát nem haladja meg.

11. A 10. pont alkalmazásában jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Jövedelemnek kell tekinteni továbbá - a személyi jövedelemadóról szóló kötvény rendelkezéseitől függetlenül - minden olyan, az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott rendszeres ellátást, amelynek célja a jogosult jövedelemszerű ellátásának (megélhetésének) biztosítása.

(Ezek különösen: öregségi nyugdíj, rokkantsági-nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, házastársi pótlék, árvaellátás, özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és baleseti állandó özvegyi nyugdíj, munkanélküli-járadék, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, rokkantsági járadék.)

12. Az élet- és balesetbiztosítás alapján kifizetett összeget a jövedelem szerinti rászorultság vizsgálatánál figyelembe kell venni.

13. Vagyoni viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni a kérelmezőt, ha vagyonának

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a minimálbér háromszorosát, a 14. pont alapján vagyonnak minősülő gépjármű esetében a minimálbér tizenötszörösét,

b) együttes forgalmi értéke a minimálbér negyvenszeresét nem haladja meg.

14. A 13. pont alkalmazásában vagyonnak minősül:

a) az ingatlan - kivéve azt az ingatlant, amelyben a kérelmező lakik -, feltéve, hogy az ingatlan nem haladja meg jelentősen a kérelmező méltányolható lakásigényének külön jogszabályban meghatározott mértékét,

b) az ingóság, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90-91. §-a értelmében a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak kivételével.

15. Abban az esetben, ha a kárenyhítés alapjául szolgáló bűncselekmény folytán elpusztult, megrongálódott vagyontárgy értékét a biztosító megtéríti, a kártérítés összegét a vagyontárgy helyébe lépett vagyonként kell figyelembe venni.

16. A kárenyhítés iránti kérelem akkor is teljesíthető, ha

a) a nyomozást azért kellett megszüntetni, mert a bűn

cselekményt nem a gyanúsított követte el, vagy 8 nyomozás adatai alapján az elkövető kiléte vagy az nem volt megállapítható, hogy a cselekményt a gyanúsított követte el,

b) a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, a vádat a vádirat benyújtása után azért ejtették el, mert a bűncselekményt nem a vádlott követte el,

c) a bíróság a vádlottat azért mentette fel, mert a vád tárgyává tett bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy nincs bizonyítva az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el.

17. A kárenyhítés a jogosultat akkor is megilleti, ha

a) a nyomozás megtagadására, megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetőleg a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, végszükség, elöljáró parancsa vagy a Btk.-ban meghatározott egyéb; a büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt, illetőleg

b) a nyomozás megtagadására, illetve az eljárás megszüntetésére a Btk.-ban meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt került sor.

III.

A kárenyhítést kizáró okok

18. Nem teljesíthető a kárenyhítésre irányuló kérelem akkor, ha a sértett, illetve a kérelmező a bűncselekményből eredő kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és a kára a kárenyhítési kérelme benyújtásáig megtérült.

19. Nem teljesíthető a kárenyhítésre irányuló kérelem abban az esetben, ha a sértett, illetve a kérelmező

a) a bűncselekmény elkövetésében - akár tettesként, akár részesként - részt vett, vagy akinek a magatartása a bűncselekmény kiváltó oka, illetve jelentős volt a közreható magatartása a bűncselekmény elkövetésében,

b) okot adott a jogszabályban meghatározott hivatali kötelezettség teljesítésére vagy szolgálati fellépésre,

c) az elkövető tévedését maga idézte elő,

d) a büntethetőség elévülését követően tette meg a feljelentést, vagy a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg,

e) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során hamis vádat (Btk. 233. §), hatóság félrevezetését (Btk. 237. §), hamis tanúzást [Btk. 238. § (1)-(4) bek.], hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242. §), mentőkörülmény elhallgatását (Btk. 243. §), bűnpártolást (Btk. 244. §), zártörést (Btk. 249. §), vagy az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója (Btk. 137. § 6. pont) sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el,

f) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadta [Be. 81. § (1) bek.], vagy a szakértői vizsgálat során közreműködési kötelezettségének nem teljesítése [Be. 73. § (2) bek.], illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása [Be. 113. § (1) bek.] miatt vele szemben rendbírságot szabtak ki,

g) ellen bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából elkövetett bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig, vagy ilyen bűncselekmény miatt elítélték, és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

20. Ha az elkövető büntethetőségét a jogos védelem vagy a végszükség zárta ki, a kár enyhítésére irányuló kérelem nem teljesíthető akkor sem, ha a kérelmező a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadásban részt vett; vagy akinek a veszély előidézése a terhére róható.

21. Kárenyhítésnek nincs helye, ha a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 127. §-ának (2) bekezdése vagy 127/A. §-ának (1) bekezdése alapján került sor a nyomozás megtagadására, illetőleg a 139. §-ának (2) bekezdése vagy 141/C. §-ának (1) bekezdése alapján került sor a nyomozás megszüntetésére.

IV.

A kárenyhítés formái, összege

22. A kérelmező részére a minimálbér összegétől a minimálbér tízszereséig, ezen belül is legfeljebb a bűncselekmény okozta kár mértékéig terjedő összegű egyszeri pénzbeli támogatás nyújtható. Az eset összes körülményeire tekintettel, különösen ha a kérelmező körülményei a további pénzbeli támogatást is indokolják, részére további, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig terjedő összegű ismételt pénzbeli támogatás adható. Ha a bűncselekmény okozta kár a minimálbér összegét nem haladja meg, úgy a pénzbeli támogatás legfeljebb a kár mértékéig terjedhet.

23. Eltemettetés költségeihez való hozzájárulás érdekében, illetve, ha a bűncselekmény folytán a kérelmező körülményei az azonnali pénzbeli támogatást indokolják, az érintett előzetes pénzbeli támogatásban is részesíthető. Ennek mértéke a minimálbér összegétől a minimálbér háromszorosáig terjedhet. Ha az érintett pénzbeli támogatásban, illetve ismételt pénzbeli támogatásban is részesül, az előzetes pénzbeli támogatás összegét be kell számítani.

24. Az előzetes pénzbeli támogatás, a pénzbeli támogatás és az ismételt pénzbeli támogatás együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér tizenötszörösét.

25. A kárenyhítés összegét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a jogosult rászorultságának fokához, valamint a bűncselekmény folytán keletkezett kár mértékéhez. Káron - ideértve a jövedelem-kiesést és a tartás elmaradását is - azok a költségek és kiadások értendők, amelyek a jogosultat ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.

V.

A kárenyhítés eljárási szabályai

26. A kérelmet az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (a továbbiakban: OKBK) székhelyén, az általa rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani postai úton vagy személyesen. A formanyomtatvány beszerezhető a városi (fővárosi kerületi) rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referenseinél, valamint az OKBK székhelyén.

27. A kérelem

a) előzetes pénzbeli támogatás és pénzbeli támogatás esetén a bűncselekmény elkövetésének napjától, ha ez nem állapítható meg, a büntetőeljárás megindításától, illetve a nyomozás megtagadásáról szóló határozat meghozatalától kezdődően a büntetőeljárást befejező határozat meghozatalától, illetve a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől - a temetési költségekhez való hozzájárulás esetén pedig a temetés időpontjától - számított 6 hónapig,

b) ismételt pénzbeli támogatás esetén a büntetőeljárást befejező határozat meghozatalától, illetve a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig nyújtható be.

28. Amennyiben a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás tényét az orvosszakértő az ítélet jogerőre emelkedését követően állapítja meg, akkor a kérelmet a szakértői véleménynek a kérelmező tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetőleg 1 éven belül lehet benyújtani.

29. A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a kárenyhítés mely formáját kéri és milyen összegre tart igényt,

b) a bűncselekménnyel összefüggésben felmerülő kára, illetve költsége az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e és milyen mértékben,

c) rendelkezik-e biztosítással, ha igen melyik biztosító társasággal kötött szerződést,

d) nem kedvezményezettje-e az elhunyt sértett által kötött biztosítási szerződésnek.

30. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a sértettet valamely jogviszony keretében történő eljárása során érte, a kérelemben közölni kell a munkáltató (megbízó) nevére (cégnevére) és címére vonatkozó adatokat.

31. Az OKBK - amennyiben az a kérelem elbírálásához szükséges - felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a vele egy háztartásban élő családtagjai vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, azokat igazolja.

32. A kárenyhítés iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező a kérelméhez csatolja

a) a jövedelmi, valamint a vagyoni viszonyairól szóló igazolást (pl. az adóigazolást, nyugdíjszelvényt),

b) a kérelem megalapozottságát igazoló egyéb iratokat (pl. számlát, bizonylatot, a költségekről szóló nyugtát),

c) a társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám),

d) előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén

da) a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásának, illetve a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett esetében a személyiség egészséges fejlődésében bekövetkezett visszamaradásnak a fennálltát igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat, ideértve az igazolást arról, hogy a kérelmező keresőképtelensége 90 napot meghaladóan fennállt, valamint a rokkantságot megállapító határozatot és

db) a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség igazolását a bűncselekmény sértettjének személyi adatairól (név, anyja neve, a születés helye és időpontja, lakcím), valamint arról, hogy a büntetőeljárás a melléklet I. részének 2. és 5. pontjában felsorolt bűncselekmény miatt indul meg, illetőleg, hogy a nyomozás megszüntetésére, illetőleg megtagadására a melléklet II. részének 16. és 17. pontjában megjelölt okból került sor, és arról, hogy a melléklet III. részének 19-21. pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, továbbá

dc) saját nyilatkozatát a 18. pontban foglaltakról,

e) pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén a büntetőeljárást befejező határozat egy kiadmányát vagy a db) alpontban foglalt igazolást, valamint a da) és a dc) alpontokban foglaltakat,

f) ismételt pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén a büntetőeljárást befejező határozat egy kiadmányát és a rászorultságot, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben utóbb felmerült károk enyhítését megalapozó körülmények igazolását.

33. A 32. pont b) alpontjában megjelölt iratok csatolása mellőzhető abban az esetben, ha a bűncselekmény következtében elhunyt sértett a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát, kiskorú testvérét, feleségét vagy élettársát egyedül tartotta el, és a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve az ápolást vagy gondozást más hozzátartozó nem tudja ellátni. Ebben az esetben a tartásra vagy gondozásra való jogosultságot kell igazolni.

34. A kérelem ügyében

a) a minimálbér kétszereséig terjedő pénzbeli támogatás, illetve előzetes pénzbeli támogatás esetén - a kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a kuratórium által választott alelnöke, e személy akadályoztatása esetén pedig a képviseleti joggal felruházott kuratóriumi tag előzetes jóváhagyásával - az OKBK Titkárságának vezetője,

b) egyéb esetekben pedig - ideértve az ismételt pénzbeli támogatás esetét is - kizárólag az OKBK kuratóriuma dönthet.