1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat

a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről

A Kormány - elfogadva az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), az Európa Tanácsnak (ET) és az Európai Uniónak (EU) a bűncselekmények áldozatai állami és társadalmi gyámolítását előmozdító rangos dokumentumaiban megfogalmazott elveket, ajánlásokat - a bűncselekmények, különösen a súlyos, erőszakos bűncselekmények sértettjei és hozzátartozói (a továbbiakban együtt: áldozatok) érdekei hatékonyabb érvényesítésének elősegítése, támogatása, a jogsértések erkölcsi, egészségügyi és anyagi következményeinek enyhítése, orvoslása végett az alábbiakról határoz:

1. A Kormány felhívja az igazságügyminisztert, hogy vizsgálja felül a büntető jogszabályokat annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatai eljárási jogaikat a büntetőeljárás keretében hatékonyabban érvényesíthessék, s a bűncselekmény folytán keletkezett káruk a lehető legrövidebb időn belül megtérüljön, személyes biztonságuk fokozódjon.

Ennek során a következő intézkedések szükségesek:

a) meg kell vizsgálni, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezései közé miként illeszthetők bele olyan szabályok, amelyekkel a bűncselekménnyel okozott sérelmek - elsősorban az áldozatokat ért anyagi károk - jóvátétele esetén az elkövetővel szemben enyhébb felelősségre vonást tesznek lehetővé;

b)[1]

c) meg kell vizsgálni, hogy a Büntető Törvénykönyv jelenlegi rendelkezései biztosítják-e a büntetőeljárásban részt vevő személyek, illetve az eljárást folytató hatóság tagjainak megfelelő büntetőjogi védelmét;

d) meg kell vizsgálni továbbá a bűncselekmények, különösen a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárások sértettjei, terhelő vallomást tevő tanúi értesítésének kötelezettségét megteremtő szabály megfogalmazásának szükségességét annak érdekében, hogy - az érintettek kérelmére - a sértett, a tanú időben értesülhessen a szabadságvesztésre ítélt elkövető várható szabadulásának időpontjáról;

e) a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata során olyan rendelkezések megalkotására kell törekedni, amelyek szerint a vád képviseletét ellátó ügyész számára lehetővé válna a bűncselekmények áldozatait vagy jogutódjait megillető magánjogi igény érvényesítése minden olyan esetben, amikor ezen igény elbírálása a büntetőeljárás gyors befejezéséhez fűződő érdeket egyébként nem veszélyezteti.

2. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják felül, milyen büntetőeljárás-jogi vagy idegenrendészet-jogi szabályok megfogalmazása szükséges, amelyek alkalmazásával a prostitúcióra kényszerített illegális migránsokkal szemben folytatott idegenrendészeti eljárás során meghozott kiutasítást elrendelő határozat végrehajtását a kerítés, a kitartottság, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, az emberkereskedelem, az embercsempészés, a tiltott pornográf felvételek készítése miatt folyó büntetőeljárás befejezéséig - fontos bűnüldözési érdekből - fel lehessen függeszteni. A szabályozásnak rögzítenie kell az érintett külföldi magyarországi tartózkodása (megélhetése) indokolt költségei fedezésének biztosítását szolgáló rendelkezéseket is.

3. A Kormány szükségesnek tartja a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet hatályosulása gyakorlati tapasztalatainak megvizsgálását, s ennek eredményétől függően a tanúvédelem további formáit - így az új személyazonosság, illetve lakóhely megteremtését is - lehetővé tevő jogszabályok megalkotását; az ilyen szabályok kidolgozása esetén törekedni kell a szervezett bűnözés visszaszorítására irányuló nemzetközi együttműködés lehetőségeinek bővítésére.

4. A Kormány szükségesnek tartja az olyan közigazgatási szabályok megalkotását, amelyek szerint az érintett miniszterek által meghatározott, a fokozott kriminális veszélynek kitett tevékenységet folytatni kívánó üzletek (gazdálkodó szervezetek) nem kaphatnának működési engedélyt a rendőrség előzetes szakhatósági hozzájárulása nélkül, nem működhetnének tovább e szakhatósági hozzájárulás megvonása esetén.

5. Törekedni kell arra, hogy a polgár által igazolható, az élet-, illetőleg a vagyonvédelmi célú beruházásra fordított kiadásokat adóalapot csökkentő tényezőként lehessen figyelembe venni. Emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy az ilyen bűncselekmények áldozatainak javát szolgáló egészségügyi, rehabilitációs kezelések költségeinek megtérítésére milyen módon kötelezhető az elkövető.

6. A Kormány

a) megállapítja, hogy a bűncselekmények áldozataival a hatósági vagy más eljárás keretében foglalkozó, irányítása alatt álló szerveknek, így különösen a bűnüldözéssel, bűnmegelőzéssel, közrendvédelemmel, idegenrendészettel, menekültüggyel, gyermek- és családvédelemmel, szociális és egészségügyi ellátással megbízott szervezeteknek (a továbbiakban: az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek) a munkájuk során segíteniük kell a bűncselekmények áldozatait annak érdekében, hogy - büntetőeljárási jogaik és kötelezettségeik megismerésén túl - átfogó ismereteket szerezhessenek a szociális, a gazdasági, az egészségügyi szolgáltatásokról, a jogi tanácsadás, segítségnyújtás további lehetőségeiről, az áldozatokat segítő társadalmi szervezetek más szolgáltatásairól, s azok igénybevételének módjáról. E célból az érintett szerveknek - a média segítségét is igénybe véve - széles körű propagandatevékenységet kell kifejteniük; gondoskodniuk kell olyan ismeretterjesztő anyag (szórólap) elkészítéséről is, amely birtokában a bűncselekmény áldozatai - az adott bűncselekménytípus sajátosságaihoz igazodva - az adott szolgáltatás nyújtásával egyidejűleg tájékozódhatnak a számukra szükséges és lehetséges további szolgáltatásokról, teendőikről;

b) szükségesnek tartja az áldozatvédelemben érintett hatóságoknál és más szerveknél a leginkább veszélyeztetett áldozati körrel foglalkozó ügyintézői rendszer kiépítését, a kiskorú áldozatok ügyeiben pedig - a munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalmát nem sértve - a nő munkatársak szerepének fokozását, továbbá a családgondozói hálózat feladatkörének bővítését;

c) egyetért azzal, hogy az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek munkájában a sértetteket, különösen az erőszakos bűncselekmények áldozatául esett nőket és kiskorúakat érintő intézkedéseket, az e személyek közreműködését igénylő eljárási cselekményeket az áldozatok emberi méltóságát, érzéseit kímélő, ugyanakkor a közreműködésüket elősegítő körülmények között kell végrehajtani. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, milyen intézkedések igénybevétele szükséges és lehetséges az érintettek kímélete érdekében, majd ennek eredményeként ki kell dolgozni az ilyen intézkedések módszereit, meg kell teremteni a végrehajtás feltételeit;

7. a) A Kormány egyetért azzal, hogy büntetőeljárásokkal, az áldozatok ügyeiben folyó közigazgatási eljárásokkal párhuzamosan, s azokat követően is teret kell engedni az áldozatokat segítő-támogató egyházi és egyéb társadalmi szervezetek munkájának. Ennek érdekében - szükség esetén megfelelő jogi szabályok megalkotásával - meg kell határozni azt, hogy e szervezetek miképpen, milyen eljárási rendben, milyen szabályok szerint, pontosan milyen célokat követve működhetnek együtt. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogy milyen pénzügyi erőforrások mozgósíthatók az áldozatokat segítő, támogató egyházi és egyéb szervezetek támogatására.

b) Az érintett miniszterek az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek, valamint az egyházi, illetve más társadalmi szervezetekkel való hatékonyabb együttműködés érdekében törekedjenek a jelenleg is biztosított jogi lehetőségek jobb kihasználására, továbbá vizsgálják meg, az érintettek milyen feltételekkel, milyen tartalommal köthetnek együttműködési megállapodásokat.

8. A Kormány kiemelt figyelmet szentel a kriminálisan veszélyeztetett migránsok, különösen a nemzetközi emberkereskedelem kiskorú áldozatai sorsára. Ezért - a migráció, különösen az illegális migráció okainak, módszereinek, a migránsok helyzetének megismerése végett - fontosnak tartja, hogy az ilyen áldozatokkal hivatásszerűen foglalkozók a forrás-, illetve a célországokban szervezett tanulmányutak, képzések keretében is szerezhessenek ismereteket. Ezek során törekedni kell a szakemberek cseréjére. Mindennek érdekében az érintett szerveknek célirányosan kell kihasználni az Európai Unió által biztosítani kívánt támogatási lehetőségeket, a nemzetközi együttműködés keretében már meglévő lehetőségeket, illetve törekedniük kell a nemzetközi együttműködés bővítésére.

9.[2]

10. A Kormány a bűncselekmények áldozatainak védelmét szolgáló intézkedések körében továbbra is különös figyelmet szentel a bűncselekmények okozta károk megtérülésének gyakorlatára annak érdekében, hogy e károk a lehető legrövidebb időn belül megtérüljenek. A Kormány - a formális eljárások keretében biztosított lehetőségeken túl - különösképpen segíteni kíván a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények áldozatain akként, hogy - az e határozat mellékletében meghatározott szempontok szerint, az ott rögzített eljárási rendben - enyhíti az arra rászorulókat ért károkat, ha az őket sújtó anyagi károsodás jóvátétele más forrásból - döntően a jogsértést elkövető kártérítése folytán - nem biztosítható. A Kormány egyetért azzal, hogy a kárenyhítés feladatait, így a kárenyhítést szolgáló pénzeszközök kezelését, a kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK) lássa el. E célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány az OKBK áldozatvédelemre, s ennek keretében a kárenyhítés, valamint az áldozatvédelemmel összefüggő működési költségeinek fedezetét az éves költségvetési törvényekben, legkorábban 2000. év költségvetésének tervezése során a Belügyminisztérium költségvetési fejezetben a fejezeti kezelésű előirányzatok között évenként meghatározott összegben kell biztosítani. A Kormány felhívja a belügyminisztert, illetve a pénzügy-minisztert, hogy az OKBK működésének segítése, valamint a pontos költségvetési előirányzat megállapítása érdekében az áldozatvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtását lehetővé tevő személyi és technikai feltételeket, illetve az e feltételek megteremtését szolgáló költségvetési fedezet nagyságát határozza meg.

11. A Kormány

a) különös figyelmet fordít az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságoknál és más állami szerveknél dolgozó szakemberek különleges képzésére. Ennek érdekében meg kell határozni a tananyag, a képzés tematikáját, formáját, szervezeti kereteit. Az érintett szakemberek felkészítése során a képzésnek az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeire, a bűncselekmények áldozatai iránti empátia fejlesztésére, az áldozatokkal való bánásmódra, az érintettek segítésének, támogatásának lehetséges módjaira vonatkozó ismeretek továbbadására kell elsősorban koncentrálnia;

b)[3]

c) egyetért azzal, hogy a közoktatás szintjeihez igazodva a Nemzeti Alaptanterv részévé kell tenni a bűncselekmények megelőzését, így különösen a kriminális kockázatok felismerését, azok elhárítását, elkerülését szolgáló, a bűnügyi helyzetre, a hazai jogi szabályozásra vonatkozó alapismeretek oktatását. Az oktatásnak - részben a hit- és erkölcstan oktatása szerepének erősítése révén - a tanulók erkölcsi fejlődését is szolgálnia kell. Az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban résztvevők felvilágosításában az érintett állami, egyházi és más társadalmi szervezetek közreműködését is igénybe kell venni;

d) felhívja az OBmT elnökét, hogy a belügyminiszterrel közösen a minisztérium irányítása alatt álló, áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok munkáját érintően - a média lehetőségeit is kihasználva - olyan kommunikációs stratégiát dolgozzanak ki, amely alkalmas a súlyos, erőszakos bűncselekmények kockázatának kitett személyek áldozattá válása megelőzésének elősegítésére. Ez a tájékoztatás az alapvető ismeretek terjesztése mellett hívja fel a figyelmet az áldozattá válás megelőzését szolgáló magatartási mintákra, különösen - a prostitúciós jellegű, valamint a kábítószerrel, pszichotrop anyagokkal kapcsolatos bűntettek körében - a megtévesztés forrásaira, a szexuális kizsákmányolás, a kábítószertől függőség veszélyeire, továbbá az áldozatok helyzetét megkönnyítő segítségnyújtás lehetőségeire.

12. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy

a) a bűncselekmények áldozatai emberi méltóságának, személyiségi jogai védelme érdekében a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) felülvizsgálata során vizsgálják meg az e törvények hatálya alá tartozó személyek jogi felelősségét megfogalmazó, s azok érvényesítését szolgáló szabályokat abból a szempontból, hogy azok elégségesek-e a kívánt cél elérésére, mindenekelőtt a jogkövető magatartás kikényszerítésére;

b) a médiatörvényt vizsgálják felül annak érdekében, hogy a követendő magatartási mintaként ábrázolt erőszakot, szexualitást korlátozó, megfékező rendelkezései kétségtelen, a jogalkalmazók számára értelmezhető fogalmakat rögzítsenek;

c) az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok tevékenységét szabályozó normákat vizsgálják felül, szükség esetén pedig - a büntetőeljárás-jogi szabályokra is figyelemmel - tegyenek javaslatot annak megakadályozására, hogy a hatóságok kommunikációs tevékenysége során a bűnüldözés, illetve az áldozatok jogait, érdekeit sértő nyilatkozatok ne hangozhassanak el.

13. Szükségesnek tartja a Kormány, hogy az áldozatvédelem hazai ügyének előmozdítása céljából - részben a látens bűnözés megismerése, az áldozattá válás okainak és annak megelőzése érdekében szervezett kutatási programok, valamint a külföldi tanulmányutak, képzések keretében - a jogalkotásban, továbbá az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok, illetve más állami szervek, valamint szakértői tanulmányozzák az ENSZ, az ET, valamint az EU e tárgyban született dokumentumaiban írt ajánlásai nemzetközi megvalósulásának, elsősorban az EU-tagállamai jogszabályainak, joggyakorlatának, az áldozatvédelemmel foglalkozó állami és társadalmi szervezetek működésének, együttműködésének, a hazai és nemzetközi kommunikációs gyakorlatának tapasztalatait.

14. A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, ösztönözze, hogy a vádat képviselő ügyészek - amennyiben a büntetőjogi feltételek fennállnak - következetesebben kezdeményezzék a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazását az olyan esetekben, amikor a 4. pontban írottak szerint meghatározott, a fokozott kriminális veszélynek kitett tevékenységet folytató "üzletek" (gazdálkodó szervezetek) tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, az "üzlettel" (gazdálkodó szervezettel) munkaviszonyban vagy magánjogi jogviszonyban álló, az "üzlet" (gazdálkodó szervezet) vendég- vagy ügyfélkörével kapcsolatba kerülő foglalkoztatottjával szemben az "üzlet" (gazdálkodó szervezet) működésével összefüggésben súlyos bűncselekmény, különösen súlyos vagyon elleni, illetve nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

15. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

[4]Melléklet a 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozathoz