A Fővárosi Törvényszék P.22199/2012/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 342. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 84. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Törvényszék

.....P................./2012/4.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Lindner Andrea (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve. (cím.) felperesnek,

a dr. Bodolai László (cím.) ügyvéd által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

sajtó-helyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az általa üzemeltetett www.......hu honlapon a 2012. május 4-én megjelent "......" című cikkel azonos helyen és módon, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás

Honlapunkon 2012. május 4-én "......" címmel megjelent írásban, azt a valós tényt, hogy a Budapest Környéki Törvényszék peren kívüli eljárásban, egy közjegyzői okirat végrehajtási záradékát törölte, olyan hamis színben tüntettük fel, mintha a bíróság a felek közötti perben a szerződés szegés és jogkövetkezményei tárgyában olyan jogerős ítéletet hozott volna, ami szerint a felperes, ......., kötbér követelése megalapozatlan.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Kötelezi a bíróság az alperesi honlapot üzemeltető ....hu Kft-t (alperes címe.) hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18 000.- (tizennyolcezer) Ft lerótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

Az alperes és a ...Kft között peres illetőleg nem peres eljárások vannak folyamatban.

A Budapest Környéki Törvényszék 2012. február 21-én kelt ...Pkf..../2011/6.sz. végzésével a ...../2011/15.sz. 2011. augusztus 23-án kelt közjegyzői végzést megváltoztatta és elrendelte ....../2010/3.sz. 2010. július 16-án kiállított végrehajtási záradék törlését. Az indokolás szerint a közjegyző elutasította a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet. A másodfokú bíróság szerint azonban a végrehajtandó okiratnak az a rendelkezése, hogy "a jelen Megállapodásban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a szerződésszegő fél köteles 5 000 0000 EUR kötbért fizetni a másik Fél részére, aki elszenvedte a szerződésszegés következményeit, valamint "ha több Fél szenvedte el a szerződésszegés következményeit a Vételár megosztásának arányában" nem felel meg a törvényi követelményeknek. (Ezek: a végrehajtandó okiratnak egyértelműen tartalmaznia kell a szolgáltatást és ellenszolgáltatást avagy az egyoldalú kötelezettségvállalást, a kötelezettség tárgyát, és mennyiségét (összegét), a telesítés módját és határidejét. Ugyancsak nélkülözhetetlen a jogosult és kötelezett nevének feltüntetése, mivel ezek hiányában a végrehajtást kérőt és az adóst nem lehet beazonosítani.) Nem állapítható meg ugyanis a jogosult és a kötelezett személye, a konkrét kötelezettség összegszerűsége sem. A közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy az adós szerződésszegést követett-e el., annak kivel szemben mi a következménye.

Az alperesi honlapon 2012. május 4-én "....." címmel jelent meg híradás. A felütés szerint "Nem kell másfél milliárdos kötbért fizetnie az ..... kisebbségi tulajdonosának: a bíróság jogerős ítélete szerint a nemzetközi piacon is jól ismert magyar navigációs szoftvercég izraeli többségi tulajdonosa jogtalanul kérte az összeg inkasszózását a ......számláján. A döntés után a végrehajtó is törölte a két éve elrendelt eljárást."

Tájékoztat a cikk arról, hogy az .... Kft harmadát birtokló cég ellen megszüntették a végrehajtási eljárást. Az előzmény az volt, hogy a Kft-től az .... többségét birtokló felperesi cég 5 millió eurós - azaz mintegy másfél milliárd forintos összeget próbált behajtani amelyre egy 2010-es közjegyzői határozattal kért végrehajtást, ami egy szerződésszegés következménye volt.

A szerződésszegést abban látta, hogy egy hitel felvételekor jelzáloggal terhelte meg a Kft az ....-s üzletrészét.

"A néhány hete megszületett jogerős bírósági ítélet szerint a végrehajtást elrendelő okirat már alakilag sem volt rendben. A Budapest Környéki Törvényszék emellett azt is kiemelte, hogy a súlyos kötbér alapjául szolgáló céges megállapodás szerződésszegésre vonatkozó részét meglehetősen homályosan szövegezték meg, ezért nem felelt meg a törvényi követelményeknek sem"

Ugyan ilyen módon a Kft is próbált igényt érvényesíteni, azonban azt "a cég tulajdonosai (nevek) - aki jelenleg Magyarország ...... tiszteletbeli konzulja - ezt úgy kerülték el, hogy az üzletrész először maguknak ajándékba adták, majd ezután azt egy ciprusi cégre ruházták" A változások következményeiként a ...ki is került az ... tulajdonosi köréből. A felek között további eljárások is folyamatban vannak.

A felperes 2012. május 10-én juttatott el helyreigazítás iránti kérelmet az alpereshez, majd miután ennek nem tettek eleget 2012. május 18-án érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperes az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére:

"2012. május 4-én pénteken 03.03. perckor megjelent cikkünkben

- valótlanul állítottuk, hogy "Nem kell másfél milliárdos kötbért fizetnie az .... kisebbségi tulajdonosának: a bíróság jogerős ítélete szerint a nemzetközi piacon is jól ismert magyar navigációs szoftvercég izraeli többségi tulajdonosa jogtalanul kérte az összeg inkasszózását a ....számláján." A való tény ezzel szemben az, hogy a Bíróság peren kívüli határozatában arról nem döntött, hogy nem kell másfél milliárdos kötbért fizetnie az ... kisebbségi tulajdonosának vagy hogy az izraeli többségi tulajdonos jogtalanul kérte volna az összeget, figyelemmel arra, hogy a Bíróság peren kívüli határozatában csak a közjegyző által kiállított végrehajtási záradék törlését rendelte el, mivel a közvetlen végrehajtás elrendelését nem találta indokoltnak.

- Valótlanul állítottuk, hogy "A néhány hete megszületett jogerős bírósági ítélet szerint a végrehajtást elrendelő okirat már alakilag sem volt rendben. A Budapest Környéki Törvényszék emellett azt is kiemelte, hogy a súlyos kötbér alapjául szolgáló céges megállapodás szerződésszegésre vonatkozó részét meglehetősen homályosan szövegezték meg, ezért nem felelt meg a törvényi követelményeknek. A való tény ezzel szemben az, hogy a Budapest Környéki Törvényszék határozatában azt állapította meg, hogy a végrehajtandó okirat az ötmillió eurós kötbér vonatkozásában nem tartalmazta a végrehajtási záradék kiállításának kritériumait, arról a bíróság nem foglalt állást, hogy a ... szerződésszegést követett volna el vagy sem.