A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21780/2012/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Vuleta Csaba

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.780/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Lindner Andrea ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2012. július 5. napján meghozott, 22.P.22.199/2012/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a helyreigazítás közzétételét oly módon rendeli el, hogy az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított helyreigazítást minimum 30 napig, de a sérelmezett közlemény elérhetőségéig köteles megjelentetni.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 30.000 (Harmincezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa üzemeltetett ... honlapon ...-én megjelent "..." című cikkel azonos helyen és módon az ítélet jogerőre emelkedését számított 5 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás: Honlapunkon ...-én "..." címmel megjelent írásban azt a valós tényt, hogy a Budapest Környéki Törvényszék peren kívüli eljárásban, egy közjegyzői okirat végrehajtási záradékát törölte, olyan hamis színben tüntettük fel, mintha a bíróság a felek közötti perben a szerződésszegés és a jogkövetkezményei tárgyában olyan jogerős ítéletet hozott volna, ami szerint a felperes, felperes neve kötbér követelése megalapozatlan."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Megállapította, hogy a felek a felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezte az alperesi honlapot üzemeltető ...-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.000 forint lerótt illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §-át, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) és (2) bekezdéseit, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 342. § (1), (2) bekezdéseit, 343. § (1) és (3) bekezdéseit, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 14. és 15. számú állásfoglalásait.

Rögzítette, hogy nem vitásan a peres felek között bírósági eljárások vannak folyamatban, és a perbeli cikk ezek egy mozzanatáról tudósított. Megjegyezte, hogy a PK 14. számú állásfoglalást a bírói gyakorlat kiterjesztően értelmezi, ezért nem csak a büntetőeljárásról való tudósítás esetében alkalmazza, hanem más eljárások esetén is. A valóság bizonyítása csak akkor mellőzhető, ha az eljárásról szóló közlés tényszerű, de a perbeli eset nem ebbe a körbe tartozott.

Az újságíró tanúvallomása alapján azt állapította meg, hogy a bírósági döntés kihirdetésekor nem volt jelen, annak tartalmáról az egyik érdekelt féltől szerzett tudomást. A cikk lényegi kérdését tekintve hiányzott az annak alapjául szolgáló okirat. Az okirat hiánya vezetett oda, hogy az újságíró tévesen értelmezte az ügyben hozott, az egyik fél által vele szóban ismertetett döntést, függetlenül attól, hogy az eljárás előzményéül szolgáló okiratok a rendelkezésére álltak. Nem helytálló az az alperesi védekezés, hogy a dokumentumok alapján véleményt nyilváníthatott, mert a levont következtetések csak kisebb pontatlanságokat tartalmaztak. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a perbeli esetben tipikusan a valós tények hamis színben való feltüntetése történt. Valóban volt jogerős bírósági döntés, azonban az nem peres eljárás során született ítélet, hanem egy közjegyzői határozat peren kívüli megváltoztatását érintő végzés volt, amely a peres felek vitáját nem döntette el.

A teljes szövegösszefüggésből kiindulva, az átlagolvasó értelmezése alapján kellett a kifogásolt közleményt megítélni. Az alperesi közlésből az volt megállapítható, hogy a felperes követelését egy szerződésszegéssel kapcsolatos vitában a bíróság egy peres eljárás során véglegesen elbírálta és a követelést megalapozatlannak ítélte. Ez a közlés azonban a valóságnak nem felelt meg, ezért az elsőfokú bíróság az alperest helyreigazításra kötelezte.

Rámutatott, hogy a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazító közlemény szövege tekintetében az eljáró bíróság a kereseti kérelemhez nincs kötve. Álláspontja szerint a felperesi kérelem ebben a tekintetben nem volt kellően pontos, ezért az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint tért el az eredetileg kérelmezett szövegtől.

Az elsőfokú bíróság a cég tulajdonosaira vonatkozó közlés tekintetében az igényt nem ítélte megalapozottnak. A cikknek ez a része a felperesi cég két tulajdonosára, az általuk a felperessel kötött szerződésre vonatkozott. Helyreigazítást ebben a körben ... és ... kérhetett volna, mert a szerződéskötésről az ő szemszögükből tájékoztatott az írás. A bizonyítási eljárás során a tanú az említett szerződéseket csatolta, melyekből a közlés valóságtartalma megállapítható volt. Az, hogy a szerződéskötésre milyen célból került sor, már következtetés a szerző részéről, és ez a véleménynyilvánítás körébe tartozik, mellyel szemben sajtó-helyreigazításnak nincs helye, ezért ebben a tekintetben az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Utalt arra, hogy sajtó-helyreigazítási perben nincs helye a Ptk. 84. §-a szerinti polgári jogi igények érvényesítésének, ezért az elnézéskérés tekintetében a keresetet szintén megalapozatlannak találta.

A perköltségről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a helyreigazító közlemény kiegészítését kérte azzal, hogy az alperes megalapozatlanul állította a ... napján, a "..." címmel megjelent írásban azt, hogy jogkövetkezmények elkerülése végett került egy ciprusi cégre az ... üzletrésze. A fentiek miatt az alperes nyilatkozzon arról is, hogy elnézést kér.

Kérte továbbá, hogy a másodfokú bíróság határozza meg azt az időt, melynek tartama alatt a helyreigazító közleményt közzé kell tennie az alperesnek a honlapon.

A keresetet elutasító rész tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete helytelen, mert nem megfelelően állapította azt meg, hogy a felperesnek nem volt kereshetőségi joga, másrészről helytelenül következtetett arra, hogy a valóság bizonyítási kötelezettségének az alperes ebben a tekintetben eleget tett.