BH 2021.11.305 A Be. 662. § (2) bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható [Be. 662. § (2) bek. b) pont, 663. § (1) bek. b) pont, 740. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság Bpk.541/2019/5., Kúria Bfv.1342/2020/6. (*BH 2021.11.305*)

***********

[1] A járásbíróság a 2019. december 23. napján meghozott és 2020. június 16. napján jogerőre emelkedett büntetővégzésében a terheltet 3 rendbeli tiltott adatszerzés bűntette [Btk. 422. § (1) bek., (1a) bek. b) pont] miatt - halmazati büntetésül - egy év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A kiszabott szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetére megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá az őrizetben töltött időt a szabadságvesztés végrehajtásába beszámította. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A jogerős büntetővégzéssel szemben a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 648. § a) pontja alapján, a Be. 649. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt okból a járásbíróság büntetővégzésének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[3] Az indítvány indokolásában hivatkozott arra, hogy a terhelt büntetett előéletű. A bíróság a jogerős büntetővégzésben a korábbi büntetések között rögzítette, hogy a terheltet az F.-i Törvényszék a 2015. május 11. napján kihirdetett ítéletével, illetve az F.-i ítélőtábla a 2015. október 9. napján meghozott és jogerőre emelkedett határozatával hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Így a terhelt 2015. október 9. és 2018. október 8. napja közötti időben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés próbaideje alatt állt, a jogerős büntetővégzés I. tényállási pontjában foglalt szándékos bűncselekmény elkövetési ideje 2016. szeptember 10. napja, azaz ezt a bűncselekményt a próbaidő tartama alatt követte el.

[4] A Btk. 86. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A Btk. 87. § a) pontja alapján a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Mindezek alapján a terhelttel szemben a járásbíróság büntetővégzésével kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzni szükséges.

[5] Kifejtette, hogy a járásbíróság büntetővégzésének a Kúria által történő megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala - így büntetővégzéssel kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításából a szabadságvesztés-büntetés esetleges végrehajtására történő utalás mellőzése és az F.-i Törvényszéknek az F.-i Ítélőtábla határozata alapján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elrendelése - az ügyiratok tartalma alapján nem lehetséges, figyelemmel arra, hogy az alapügyben büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás került lefolytatására, végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés kiszabására pedig büntetővégzésben a Be. 740. § (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján nincs lehetőség.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát - annak indokaival egyetértve - részben módosított tartalommal tartotta fenn.

[7] Kifejtette, hogy a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványában foglaltakkal szemben a Be. 740. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt büntetéskiszabási korlátokat a felülvizsgálati eljárás során hozható határozat tekintetében nem kell figyelembe venni, mivel a Kúria nem a Be. C. Fejezete szerinti büntetővégzést hoz, a felülvizsgálat során pedig nincs jelentősége annak, hogy az azt megelőző eljárás büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás volt. Álláspontja szerint ez nem tekinthető a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének sem, mivel a terheltnek a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a Be. 742. § (2) bekezdése alapján tárgyalás tartásának kérésére lehetősége volt, mellyel azonban nem élt.

[8] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, és a Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja alapján a járásbíróság büntetővégzését változtassa meg, a kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának háromévi próbaidőre felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, és a Btk. 87. § b) pontja alapján a terhelttel szemben az F.-i Törvényszék 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott egy év hat hónap, végrehajtásában háromévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását rendelje el, egyebekben pedig a támadott büntetővégzését hatályában tartsa fenn.

[9] A terhelt és kirendelt védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség indítványára nem tett észrevételt.

[10] A felülvizsgálati indítvány - az alábbiak szerint - alapos.

[11] A Kúria megállapította, hogy a megyei főügyészség a jogerős ügydöntő határozattal szemben a terhelt terhére a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott törvényes határidőn belül nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt.

[12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. Felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság ügydöntő határozatában a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel [Be. 649. § (1) bek. c) pont].

[13] A Be. 659. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a Kúria a megtámadott határozatot - a Be. 659. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, azzal, hogy a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.

[14] A Be. 659. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Btk. és Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét.