A Kúria Pfv.21442/2012/19. számú precedensképes határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 260. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69. §, 92. §]

A határozat elvi tartalma:

I. Nem perújításnak, hanem új keresetnek minősül, ha a felperes a kapcsolattartás újra szabályozását a korábbi jogerős ítélet meghozatalát követően keletkezett tények alapján kéri.

II. A bíróság azt a kérdést, hogy indokolt-e átmenetileg a felügyelt jellegű kapcsolattartás nem egyedül a szakértői vélemény, hanem a per összes adatának mérlegelésével dönti el.

III. A felek háztartásaiban nevelkedő gyermekek között a tartásdíj "arányosítása" nem absztrakt statisztikai adatokon, hanem a gyermekek életkorából is adódó eltérő szükségletein alapul.

1952. III. Tv. 206. § (1), 1952. III. Tv. 260. §, 1952. IV. Tv. 69/C. § b), 1952. IV. Tv. 92. § (5)

Kapcsolódó határozatok:

Dunakeszi Járásbíróság P.20503/2009/194., Budapest Környéki Törvényszék Pf.25837/2011/15., *Kúria Pfv.21442/2012/19.*

***********

Pfv.II.21.442/2012/19.

A Kúria a felperesnek az alperes ellen házasság felbontása és járulékai iránt a Dunakeszi Városi Bíróságon 9.P.20.503/2009. számon megindított és a Budapest Környéki Törvényszék 1.Pf.25.837/2011/15. számú ítéletével elbírált perében a felperes által 207., az alperes által 209. szám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelmekkel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - a Magyar Államnak 92.800 (kilencvenkettőezer-nyolcszáz) forint, az alperest pedig, hogy fizessen meg ugyancsak felhívásra a Magyar Államnak 79.600 (hetvenkilencezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A felülvizsgálati eljárási költségeiket a felek maguk viselik.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek házasságát a G.-i Városi Bíróság felbontotta. A házasságukból 2000. szeptember 26-án született L. B. utónevű gyermeket a felperesnél helyezte el és az alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Szabályozta az alperes és a gyermek közötti folyamatos, illetve időszakos kapcsolattartást is.

A P. Megyei Bíróság részítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő gyermektartásdíj mértékét 2007. január 1-jétől kezdődően havi 40.000 forintban határozta meg. Az alperes és a kiskorú gyermek közötti folyamatos kapcsolattartást több lépcsőben szabályozta, a felügyelt kapcsolattartástól egészen az ottalvást biztosító teljes körű kapcsolattartásig, azzal, hogy egy-egy szakaszból a következő, teljesebb szakaszba csak akkor léphet az apa és a gyermek közötti kapcsolattartás, amennyiben egy-egy szakaszban a bíróság által meghatározott számú sikeres kapcsolattartás megvalósul.

A másodfokú bíróság az alperes által előterjesztett 350.000 forint és járulékai iránti viszontkeresete tárgyában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította.

A másodfokú bíróság kiegészítő részítéletével szabályozta az alperes és a kiskorú gyermek közötti kapcsolattartás elmaradása esetén a kapcsolattartás pótlásának rendjét.

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság részítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta.

A peres felek között a L. utónevű gyermekük neveltetésével, az apa és gyermek kapcsolattartásával összefüggő korábbi feszült helyzet ezt követően sem került nyugvópontra.

A felperes 2008. december 19-én előterjesztett, majd 2009. április 15-én pontosított keresetében az alperes és a L. utónevű gyermek közötti kapcsolattartást akként kérte korlátozni, hogy az I. Szociális Szolgálat Gyermekjóléti Központjában, ellenőrzött módon valósuljon meg. Kérte tehát megvonni az apa elvitellel járó kapcsolattartási jogát, különösen a nyári kapcsolattartás tekintetében.

Indokolásul előadta, hogy a gyermek a kapcsolattartásokat követően zaklatott és szomorú, arról számol be, hogy az apa a kapcsolattartás folyamán becsmérlő kifejezéseket tesz a felperesre, illetve szüleire, tehát a nagyszülőkre. Ez az alperesi magatartás a gyermekre rendkívül megterhelő. Pszichológus szakértői véleményt csatolt arra vonatkozóan, hogy a gyermek az apa magatartása miatt a kapcsolattartás előtt szomatikus tüneteket produkál.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetet támasztott, amelyben a gyermek nála történő elhelyezését, másodlagosan pedig gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége leszállítását kérte a 2009. június 18-án született gyermeke magzati korától, 2009. januártól havi 20.000 forintra, a 2011. szeptember 27-én született gyermeke magzati korától, 2011. februárjától havi 11.150 forintra, a gyermektartásdíj leszállítása körében kérte az ítélet előzetes végrehajthatóságának kimondását is. A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló viszontkeresete elutasítása esetére kérte, hogy a bíróság a kapcsolattartással összefüggésben a gyermekátadás-átvétel helyét a felek lakóhelyétől egyenlő távolságra, a rendőrség előtt határozza meg.

Az alperes kérte továbbá a 2009. február 14-én és február 28-án megakadályozott kapcsolattartással összefüggésben keletkezett 30.000 forint költségének megtérítését is a felperestől kártérítés címén, illetve további 400.000 forintot is igényelt a jelen per és a folyamatban lévő (és volt) egyéb peres és gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatban keletkezett kiadásai (döntően ügyvédi munkadíj) teljesítésével összefüggésben.

Előadta, hogy a felperes alkalmatlan a gyermek nevelésére, az apai kapcsolattartást minden eszközzel akadályozza. A korábbi, felügyelet melletti kapcsolattartások idejére a felperes a gyermeknek programokat szervezett, ezzel is akadályozva az apa és a gyermek közötti együttlétet. L. nyugtatókat és antidepresszánsokat szed, az anya magatartása következtében "pszichés ronccsá" vált. Ez kizárólag a felperesnek róható fel, tekintettel arra, hogy a gyermek az elmúlt 7 évben mindössze egy hónapot tölthetett az édesapjával. Előadta, hogy 2010 nyarát követően azért nem élt kapcsolattartási jogával, mert nem akarta magát újabb eljárásoknak kitenni, figyelemmel arra, hogy már pedofíliával is megvádolták.

A gyermektartásdíj fizetési kötelezettség leszállítása körében az alperes előadta, hogy a felperes magas jövedelemmel rendelkezik, házastársa pedig banki vezetőként kiemelt juttatásban részesül. A felperes igénybe veheti a gyermek után a 10.000 forint adókedvezményt, emelt összegű családi pótlékban részesül, illetve az alperestől 40.000 forint tartásdíjat kap. A felperesi családban ugyanakkor három kiskorú gyermek nevelkedik, a rezsi és a gyermektartásdíj kifizetése után az öt fős családnak csak mintegy 160-170.000 forint marad a megélhetésre. A felperes saját előadása szerint a gyermek ellátása havi 50.000 forintba kerül, így a gyermeket alapvetően a sokkal rosszabb anyagi helyzetben lévő alperes tartja el.