A Budapest Környéki Törvényszék Pf.25837/2011/15. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 247. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 62. §, 63. §, 69. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 297. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 46. §] Bírók: Csernok Emília, Fehérné dr. Gaál Tünde, Rácz Erika

Kapcsolódó határozatok:

Dunakeszi Járásbíróság P.20503/2009/194., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.25837/2011/15.*, Kúria Pfv.21442/2012/19.

***********

...

mint másodfokú bíróság

...

A ... másodfokú bíróság dr. ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. ... ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen házasság felbontása és járulékai iránt a ... Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében ...n, .... napján .../194. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 201. és a felperes részéről 202. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja

Mellőzi az ítéletnek a kapcsolattartás korlátozására vonatkozó rendelkezését, amely szerint az alperes a kapcsolattartási jogát négy alkalommal ...on, az ... Szociális Szolgálat hivatalos helyiségében jogosult gyakorolni.

A folyamatos kapcsolattartás kezdő időpontját péntek 16 órára változtatja.

Kötelezi a felperest, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában a gyermek személyi igazolványát, lakcímkártyáját, útlevelét, TAJ kártyáját és diákigazolványát adja át az alperesnek, aki azokat a kapcsolattartás befejező időpontjában köteles a felperesnek visszaadni.

Az alperes által fizetendő gyermektartásdíj összegét 2009. július 1. napjától havi 25.000,-Ft-ra (huszonötezer forintra), 2011. október 1. napjától havi 21.000,-Ft-ra (huszonegyezer forintra), az alperes túlfizetésének összegét a 2009. július 1. napjától 2012. június 30. napjáig terjedő időre 256.000,-Ft-ra (kettőszázötvenhatezer forintra) változtatja.

A felperes által fizetendő első fokú eljárási illeték összegét 28.730,-Ft-ra (huszonnyolcezer-hétszázharminc forintra) felemeli, míg az alperes által fizetendő első fokú eljárási illeték összegét 22.070,-Ft-ra (huszonkettőezer-hetven forintra) leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak felhívásra 25.620,-Ft (huszonötezer-hatszázhúsz forint) fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak felhívásra 21.220,-Ft (huszonegyezer-kettőszázhúsz forint) fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a ...i Városi Bíróság .../195. számú ítéletének, valamint a ... mint másodfokú bíróság .../59. számú részítéletének és .../91. számú kiegészítő részítéletének az alperes és a peres felek .... napján született ... utónevű gyermeke közötti kapcsolattartásra és az alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit megváltoztatta. Az alperes jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani minden páratlan héten szombaton 9 órától 12 óráig az ... Szociális Szolgálat (....) hivatalos helyiségében. A felperes köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetére a szolgálathoz elvinni, és a kapcsolattartás végén onnan elhozni. Amennyiben a kapcsolattartás négy alkalommal megvalósul, az alperes jogosult a gyermekkel minden páros héten pénteken 18 órától vasárnap 17 óráig kapcsolatot tartani. Időszakos kapcsolattartás címén az alperes a korlátozott folyamatos kapcsolattartás négy alkalommal történő megvalósulását követően jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani a kétnapos ünnepek másnapján 9 órától 18 óráig, az őszi és a tavaszi szünet első, valamint a téli szünet második felében, a kezdő napon 9 órától a záró napon 17 óráig. Ha a szünet páratlan napból áll, az őszi és a tavaszi szünetben a kapcsolattartás 12 óráig tart, míg a téli szünetben 12 órakor kezdődik. Az alperes jogosult a gyermekkel kapcsolattartásra a nyári szünidőben 2×2 hétig. Ennek időszakában a peres felek minden év május 15. napjáig kötelesek megállapodni. Megállapodás hiányában a kapcsolattartás kezdő időpontja július 1. napja és augusztus 1. napja. A folyamatos és az időszakos kapcsolattartás esetében a gyermek átadásának és visszaadásának helye az ... Szociális Szolgálat. A felperes a gyermeket a kapcsolattartás kezdetén köteles a szolgálat helyisége elé elvinni, az alperes a kapcsolattartás végén köteles őt oda visszavinni. Az elmaradt folyamatos kapcsolattartást a következő hét végén, az őszi és a tavaszi szünetben elmaradt kapcsolattartást a szünet második felében, a téli szünetben elmaradt kapcsolattartást a tavaszi szünet második felében, azonos időtartamban és módon kell pótolni. A nyári szünetben elmaradt kapcsolattartást július 15. és augusztus 15. napjától kell pótolni, azonos időtartamban. Az alperes a folyamatos kapcsolattartási jogával július második és augusztus második két hetében, valamint az őszi és a tavaszi szünet második, illetve a téli szünet első felében nem élhet. A peres felek a kapcsolattartás akadályát a kapcsolattartás kezdetét megelőző 48 órával egymással, valamint a szolgálatnál tartott kapcsolattartás esetében a szolgálattal is kötelesek hitelt érdemlően közölni. Az alperes jogosult a gyermekkel minden héten kedden és csütörtökön 17 és 19 óra között 10 perc időtartamban telefonon kapcsolatot tartani. A szünetekben a kapcsolattartás során az alperes köteles biztosítani, hogy a gyermek a kapcsolattartás minden páratlan napján 17 és 19 óra között 10 perc időtartamban a felperessel beszélhessen. Az alperes által fizetendő gyermektartásdíj összegét 2009. július 1. napjától 22.000,-Ft-ra, míg 2011. október 1. napjától havi 18.000,-Ft határozott összegre leszállította. Megállapította, hogy az alperesnek a gyermektartásdíj leszállításának eredményeként 508.000,-Ft túlfizetése keletkezett, amelyre a folyamatos gyermektartásdíjba havi 8.000,-Ft beszámítását engedélyezte. Ezt meghaladóan a kereseti és a viszontkereseti kérelmet elutasította. Kötelezte a feleket, hogy külön felhívásra a felperes 26.300,-Ft illetéket és 93.144,-Ft szakértői költséget, az alperes pedig 36.500,-Ft illetéket és 93.144,-Ft szakértői költséget fizessen meg az állam javára. A peres felek ezt meghaladóan a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett.

A felperes a fellebbezésében az ítéletnek a kapcsolattartásra, a gyermektartásdíj leszállítására, valamint a szakértői költség és az illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseit támadta. A kapcsolattartás korlátozását érintő időszakot akként kérte kiterjeszteni, hogy az alperes 4 helyett 12 korlátozott kapcsolattartás eredményes megvalósulását követően legyen jogosult a gyermek elvitelére és az időszakos kapcsolattartásra. Kérte az alperes gyermektartásdíj leszállítása iránti viszontkeresetének elutasítását. A kapcsolattartás korlátozása körében megismételte azokat az érveket, amelyekre a kereseti kérelmében hivatkozott. Kifejtette azt az álláspontját, hogy az alperes és a gyermek közötti bizalom kialakítására 4 korlátozott kapcsolattartás nem elegendő. Rámutatott arra, hogy az alperes különféle indokokkal lassan másfél éve nem látogatja a gyermeket, vele semmilyen formában nem tart kapcsolatot. Az alperes és a kislány viszonya jelenleg gyakorlatilag nemleges. Ezért a gyermeknek hosszabb időre van szüksége a kapcsolat újbóli megerősödéséhez. Ehhez az a gyermeki megérzés szükséges, hogy az alperes a kapcsolattartási jogát a kislány érdekében, és nem a felperestől való elszakítás céljából kívánja gyakorolni. A gyermektartásdíj leszállítását illetően kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete e tárgyban semmiféle számítást vagy százalékos értéket nem tartalmaz, és vélhetően ezért nem észlelte a bíróság, hogy az alperes jövedelméhez képest milyen alacsony összegre szállította le a gyermektartásdíjat, contra legem a vonatkozó rendelkezésekkel. Hivatkozott arra, hogy az alperes havi nettó jövedelme 2010-ben 277.585,-Ft volt, amelynek 50 %-a osztandó annyi felé, ahány gyermek tartása az alperest terheli, tehát a harmadik gyermeke születésétől háromfelé, a negyedik gyermek születésétől pedig négyfelé. A számításai szerint az alperes által a perbeli gyermekre megítélt gyermektartásdíj az alperes jövedelmének mindössze 6,5 %-át teszi ki, amelyből adódóan az alperes a nettó jövedelme 43,5 %-át fordítja a háztartásában természetben eltartott három gyermekre. Utalt arra is, hogy az adójogszabályok módosultak, amely az alperes nettó jövedelmében jelentős emelkedést eredményezett, figyelemmel a háztartásában eltartott gyermekek számára. Előadta, hogy ő és a gyermek a szülei tulajdonát képező ingatlanban élnek, ellenben az alperes saját tulajdonú ingatlanban lakik a családjával. Véleménye szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a szakértői költség megfizetésére a peres feleket egyenlő arányban kötelezte, ugyanis az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva, az alperes kapcsolattartási jogát korlátozta, míg az alperes gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti kérelmét elutasította. A szakértői költséget pedig annak a félnek kell viselnie, aki a szakértő kirendelésével eredménytelenül bizonyított. E körben arra is hivatkozott, hogy a szakértői költség olyan vizsgálatok ellenértékét is tartalmazza, amelyekhez az alperes ragaszkodott, valamint dr. ... felmerült költségét, aki az alperes kizárási indítványa miatt nem tudta a vizsgálatot elvégezni, mert másik pszichológus szakértő bevonására kerül sor. Kifogásolta a kapcsolattartás tárgyában feljegyzett kereseti illeték egyenlő arányú megosztását is, mivel meglátása szerint a kapcsolattartás tárgyában az alperes teljes egészében pervesztes lett.