A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32129/2014/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi I. törvény (Szmtv.) 1. §, 8. §] Bíró: Surányi József

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.32.129/2014/14.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a név ügyvéd (fél címe 1) által képviselt név (cím.) felperesnek,

a név főigazgató által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági HIvatal (cím.) alperes ellen,

idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A bíróság az alperes ...-án kelt .... számú határozatát a .... számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000,- (huszonötezer) Ft perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A ... állampolgárságú felperes ...-án tartózkodási kártya kiadás iránti kérelmet terjesztett elő az idegenrendészeti hatóságnál, csatolva egyebek mellett a ...-án kelt .... számú közjegyzői végzést személy1 az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvételéről és az élettársi kapcsolat adatainak bejegyzéséről.

Az elsőfokú közigazgatási szerv, az alperes Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága a ...-én kelt .... számú határozatával a felperes tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét elutasította és megállapította, hogy ... tartózkodási joga megszűnt, továbbá kötelezte, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harmadik hónap utolsó napjáig ... területét hagyja el. Határozata indokolásában a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) 1. § (1) bekezdésének d) pontjára, a 2. § bh) pontjára, bj) pontjára, a 8. § (1) bekezdés a) pontjára és a 27. § (1) bekezdésére hivatkozott. A kérelem elutasítását és a tartózkodási jog megszűnésének megállapítását azzal indokolta, hogy a felperes nem él legalább egy éve egy háztartásban ... állampolgár élettársával, eltartotti minősége nem áll fenn, a rászorultsági elem hiánya kizárja az eltartotti minőség fennálltát, lakóhelyét nem jelentette be megfelelően, családtagként való tartózkodását a feltárt körülményekre tekintettel nem engedélyezte. Tekintettel arra, hogy a felperes és személy1 Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő felvétele nem minősül regisztrált élettársi kapcsolat létesítésének, így a felperes által benyújtott közjegyzői okiratot a családi kapcsolat igazolására nem fogadta el, így családtagi jogállását az Szmtv. 2. § bj) pontja alapján nem fogadta el igazoltnak.

A felperes fellebbezést terjesztett elő az előző bekezdésben megjelölt elsőfokú közigazgatási határozat ellen.

A fellebbezés folytán másodfokon eljárt közigazgatási szerv, az alperes a ...-án kelt .... számú határozatával a fellebbezést elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta, egyben megállapította, hogy a felperes ... tartózkodási joga megszűnt. Kötelezte, hogy ... területét a határozat jogerőre emelkedésétől számított harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a közjegyző által hozott végzés az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történt élettársi kapcsolat felvételről álláspontja szerint nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felek között az Szmtv. 2. § bj) alpontja alapján a családtagi jogállás igazolt, így másodfokú jogkörében eljárva megállapította, hogy a felperes nem felel meg az Szmtv. 2. § bj) alpontjában foglaltaknak. Figyelemmel arra, hogy a kétfokú eljárás során mindvégig jogi képviselővel eljáró felperes a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem formanyomtatványon személy1 ... állampolgárt, mint élettársát jelölte meg, mint akivel a ... hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített, ezért kérelmét a hatóság kizárólag az Szmtv. 2. § bj) pontja alapján vizsgálta. Tekintettel arra, hogy a felperes ... tartózkodását családtagként nem fogadta el igazoltnak, a tartózkodás további, a családtagi minőséghez kötődő feltételeit nem vizsgálta. A felperes fellebbezését az Szmtv. 2. § bj) alpontja és a 14. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes előző bekezdésben megjelölt másodfokú közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Kérte a határozat hatályon kívül helyezését az elsőfokú döntésre is kiterjedően és a hatóság új eljárásra kötelezését. Perköltséget igényelt. Álláspontja szerint az alperes megsértette az Szmtv. 2. § bj) pontját, a 7.§-t, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §-ában foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét. A tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok és jogszabályok félreértelmezése mellett alapvetően helytelenül állapította meg. Előadta, hogy az alperes álláspontja ellentétes a 2004/38/EK. irányelv (a továbbiakban: irányelv) 2. cikk 2. pontjában foglaltakkal, az irányelvnek az ...ban megvalósított jogalkalmazói gyakorlatával és a hatályos ... jogszabályokkal. Hivatkozott az irányelv 2. cikk 2.b) pontjára, a 37. cikkre, az Szmtv. 2. § bj) pontjára, a 2008. évi XLV. törvényre, a 154/2008. (XII.17.) AB határozatra azzal, hogy az irányelv rendelkezései nem érintik azokat a tagállami, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek kedvezőbbek az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekre. Álláspontja szerint a regisztrált élettárs fogalma, mely az Szmtv.-ben és a Vhr.-ben szerepel, a jogszabályok nyelvtani, logikai és rendszertani értelmezése alapján egyrészt a nyilvántartásba vett élettársat jelenti, mely külön neműek által a közjegyzőnél nyilvántartásba vett élettársi nyilatkozatot takarja egy hatósági aktus, majd egy megszülető hatósági végzés keretében, a bejegyzett élettársi kapcsolat pedig szintén az élettársi viszony nyilvántartásba vétele, de ezt a nyilvántartást vezető másik hatóság előtt kell megtenni, ugyanakkor megszüntetésére már a közjegyzőnél is lehetőség van. A külön neműek közjegyző általi nyilvántartásba vett kapcsolata tehát regisztrált élettársi kapcsolatnak számít, így az Szmtv. 2. § bj) pontjának megfelelnek élettársával. A ...-én kelt beadványában előadta, hogy élettársával ... óta élt közös háztartásban, így a másodfokú határozat meghozatalának időpontjában már több, mint egy éve élettársával közös háztartásban élt, mindezek alapján a tartózkodási kártya kiadását jogszerűen nem tagadhatta volna meg az alperes. Az eljárás során anyanyelvét nem tudta használni, az alperes, illetve az elsőfokú hatóság nem gondoskodott megfelelő tolmács kirendeléséről, ami olyan súlyos eljárási hiba, amely miatt az alperesi határozatot hatályon kívül kell helyezni. Az elsőfokú hatóság személyesen nem idézte a meghallgatásra ....napjára, holott a Ket. 40. § (7) bekezdése alapján ez nem lett volna mellőzhető.