2007. évi I. törvény

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának biztosítása érdekében érdekében a következő törvényt alkotja:[6]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását[7]

a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),

b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja),

c)[8]

d)[9] annak az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

(2) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó EGT-állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(3) Ez a törvény nem alkalmazható a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyre.

2. § E törvény alkalmazásában

a) harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár, ideértve a hontalant is;

b) családtag:

ba) az EGT-állampolgár házastársa,

bb)[10]

bc) az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,

bd)[11]

be) - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint

bf)[12]

bg)[13]

bh)[14] akinek az eljáró idegenrendészeti hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,

bi)[15] az EGT-állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,

bj)[16]

c) keresőtevékenységet folytat:

ca) aki jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban végez munkát,

cb) akinek a tevékenysége jogszabály szerint önállóan végezhető és ellenérték fejében történik, ha az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

cc) a cb) pont hatálya alá nem tartozó személy, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét;

d)[17] úti okmány: Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;

e) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljeskörűen alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes más állam.

f)[18] száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély.

II. Fejezet

A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA

A beutazás, valamint a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga[19]

3. § (1)[20] Az EGT-állampolgár érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal, továbbá nemzetközi szerződés által meghatározott körben lejárt érvényességű úti okmánnyal, lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal vagy beutazás céljából elismert egyéb okmánnyal jogosult beutazni Magyarország területére.

(2)[21] Az EGT-állampolgárt kísérő vagy Magyarország területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodásra jogosító vízummal jogosult beutazni Magyarország területére.

(3)[22] Olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal családtagként jogosult beutazni Magyarország területére az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy is, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

(4)[23] A (2) és (3) bekezdésben meghatározott személy vízum nélkül utazhat be Magyarország területére, ha rendelkezik az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártyával.

(5)[24] A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(6)[25]

(7)[26] A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

4. §[27] (1)[28] A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.

(1a)[29] Amennyiben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, az e törvényben, illetve e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kedvezmények a kérelmezőre nem alkalmazhatóak.

(2)[30] A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot többszöri beutazásra és az első beutazás napjától számított bármely hat hónapos időszakban három hónapos tartózkodásra jogosítja.

5. §[31] A beutazástól számított kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga az EGT-állampolgárt érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány, továbbá nemzetközi szerződés által meghatározott körben lejárt érvényességű úti okmány, lejárt érvényességű személyazonosító igazolvány vagy beutazás céljából elismert egyéb okmány; a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, jogszerűen beutazó családtagot érvényes úti okmány birtokában megilleti mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga[32]

6. § (1) A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult,[33]

a) akinek tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása,

b)[34] aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

c)[35] aki tanulmányok folytatása céljából felvételt nyert köznevelési intézménybe, szakképző intézménybe vagy felsőoktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

(2) Ha az EGT-állampolgár teljesíti az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeket, családtagja tartózkodásra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgárnak a házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra.

7. §[36]

8. § (1)[37] Az eljáró idegenrendészeti hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személy tartózkodási joga megszűnik, ha az életközösség már nem áll fenn.

(3)[38] Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogszerű tartózkodása alatt a családtag jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg az EGT-állampolgár halála, tartózkodási jogának megszűnése esetén, vagy ha az EGT-állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

8/A. §[39]

9. §[40] (1) Az EGT-állampolgár a 2. § c) pontjában meghatározott keresőtevékenysége megszűnése esetén a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát megtartja, ha

a) balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt keresőképtelen,

b) keresőtevékenysége megszűnését követően külön törvényben meghatározott álláskeresővé vált, vagy

c) szakmai tevékenysége gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenységével összefüggésben szerezte.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet meghaladta, korlátlan ideig tartja meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet nem haladta meg, a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára, de legalább hat hónapig tartja meg.

10. § (1) A 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén az ott meghatározott jogcímen fennmarad a tartózkodási joga a családtagként tartózkodó EGT-állampolgárnak, ha az az EGT-állampolgár, akinek a családtagjaként tartózkodott,

a) meghalt vagy

b) tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

(2) A magyar állampolgár családtagjaként tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben marad fenn.

(3)[41] Az EGT állampolgár családtag tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette.

(4) Az EGT-állampolgár tartózkodási joga családtagként marad fenn, ha magyar állampolgár családtagja vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesíti.

11. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga az EGT-állampolgár halála esetén családtagként fennmarad, amennyiben[42]

a) keresőtevékenységet folytat,

b)[43] elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

c) olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki az a) vagy b) pontban foglalt feltételeket teljesíti.

(2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha

a)[44] a házasság jogerős felbontását vagy érvénytelenítését megelőzően a házasság legalább két évig fennállt, és a volt házastárs a házasság fennállása alatt legalább egy évig Magyarország területén tartózkodott az EGT-állampolgár családtagjaként,

b)[45] bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülői felügyeleti jogot az EGT-állampolgár - Magyarország területén tartózkodó - gyermeke felett, vagy megegyezés alapján felelős a kiskorú felügyeletéért,

c)[46] azt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények indokolják, különösen ha sérelmére az EGT-állampolgár házastárs a házasság fennállása alatt szándékos bűncselekményt követett el, vagy a házasságkötés előtt a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) szerinti huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezett, vagy

d)[47] megegyezés vagy bírósági döntés alapján a volt házastárs rendelkezik a kiskorú gyermek láthatásának jogával, feltéve, hogy a megegyezés vagy a bíróság rendelkezése szerint a láthatásra Magyarország területén kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga fennmaradásának további feltétele, hogy teljesítse az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott követelményt.

(4)[48]

12. §[49] Ha az EGT állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga - életkorától függetlenül - a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn.

13. § (1)[50] Az eljáró idegenrendészeti hatóság határozatban megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta Magyarország területét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a távollét oka

a) kötelező katonai szolgálat vagy

b) egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés.

(3)[51] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási joggal felhagyás tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított, tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja.

14. § (1)[52] Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha

a) a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti,

b)[53] a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy

c) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén.

(2)[54] A harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt.

(3) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező, szülői felügyeleti joggal rendelkező személy tartózkodási joga megszűnik, ha a szülői felügyelet joga megszűnik, és más jogcímen e személy további tartózkodásra nem jogosult.

15. § (1)[55] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a 14. §-ban meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot hoz.

(2)[56] A tartózkodási jog megszűnése esetén az EGT-állampolgár köteles Magyarország területét elhagyni.

(3)[57] A tartózkodási jog megszűnése esetén a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles Magyarország területét elhagyni, kivéve, ha külön törvény alapján tartózkodásra jogosító engedélyt kap.

(4)[58] Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a határozat véglegessé válását követő harmadik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

(5)[59] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási jog megszűnésének tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított, tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja.

(6)[60] Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a 8. § (1) bekezdése szerinti kérelmét az eljáró idegenrendészeti hatóság elutasítja, a harmadik országbeli állampolgár köteles Magyarország területét a (4) bekezdésben foglaltak szerint elhagyni.

Az állandó tartózkodás joga

16. § (1) Állandó tartózkodásra jogosult

a)[61] az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott,

b)[62] az a családtag, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott,

c)[63] az a személy, aki az EGT-állampolgárra tekintettel fennmaradó tartózkodási joggal rendelkezik, és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott, valamint

d)[64] az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek Magyarország területén született gyermeke.

(2)[65]

(3)[66] Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, és Magyarország területére száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam újrakezdődik.

17. § (1)[67] Az ellenkező bizonyításáig a Magyarország területén való megszakítás nélküli tartózkodás első napja a tartózkodás 21. § szerinti bejelentésének vagy a 22. § szerinti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának napja.

(2) Nem minősül a tartózkodás megszakításának

a)[68] az évente legfeljebb hat hónapig tartó, Magyarország területén kívüli tartózkodás,

b) a kötelező katonai szolgálat miatti távollét,

c) az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen a terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés miatti távollét.

(3)[69] A tartózkodás megszakításának minősül, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával Magyarország területén.

18. § (1) A Magyarország területén keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ötéves tartózkodási idő letelte előtt állandó tartózkodásra jogosult, ha[70]

a)[71] beutazásától számított több mint három évig megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és keresőtevékenysége befejezésekor elérte az öregségi nyugdíjjogosultságra megállapított életkort, vagy keresőtevékenységét azért szüntette meg, hogy korengedményes nyugdíjba vonuljon, feltéve, hogy legalább az öregségi vagy korengedményes nyugdíjba vonulást megelőző tizenkét hónapban Magyarországon végzett keresőtevékenységet;

b)[72] beutazásától számított több mint két éven át megszakítás nélkül keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodott Magyarország területén, és keresőtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota következtében hagyott fel;

c) keresőképtelensége olyan munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye, amely alapján külön jogszabályban meghatározott ellátásra jogosult; vagy

d)[73] legalább három évig megszakítás nélkül folytatta keresőtevékenységét Magyarország területén, ezt követően keresőtevékenységet folytat egy másik, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén, de megtartja Magyarország területén lévő lakóhelyét.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beszámít az az időszak is, amely alatt az EGT-állampolgár

a) külön törvényben meghatározottak szerint álláskeresőnek minősül, vagy

b) betegség vagy baleset következtében nem folytat keresőtevékenységet.

c)[74] rajta kívül álló ok miatt nem folytat keresőtevékenységet.

(2a)[75] Az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beleszámít az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállam területén folytatott keresőtevékenység időtartama is.

(3) Ha a keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár házastársa magyar állampolgár, az EGT-állampolgár az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tartózkodási, illetve keresőtevékenység folytatásával kapcsolatos időtartamra vonatkozó feltételek hiányában is állandó tartózkodásra jogosult, ha

a) öregségi vagy korengedményes nyugdíjra szerzett jogosultságot, vagy

b) keresőtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota következtében hagyott fel.

(4) Ha az EGT-állampolgár az (1) bekezdés alapján megszerezte az állandó tartózkodás jogát, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy is állandó tartózkodásra jogosult.

(5) Ha a Magyarországon keresőtevékenységet folytató EGT-állampolgár azt megelőzően meghal, hogy az állandó tartózkodás jogát az (1) bekezdés alapján megszerezte volna, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy állandó tartózkodásra jogosult, ha[76]

a)[77] az EGT-állampolgár a halálát megelőzően két évig megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy

b) az EGT-állampolgár halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye.

19. § (1)[78] Az EGT-állampolgárnak vagy harmadik országbeli állampolgár családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik két év folyamatos távolléttel.

(1a)[79]

(2)[80] Az (1) bekezdésben foglalt esetekben az állandó tartózkodási jog megszűnését az eljáró idegenrendészeti hatóság határozattal állapítja meg.

(3)[81] Az eljáró idegenrendészeti hatóság az állandó tartózkodási jog megszűnésének tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított állandó tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja.

III. Fejezet

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum

20. §[82] (1)[83] A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(1a)[84] A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(1b)[85] A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(1c)[86] A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani. Az eljáró idegenrendészeti hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(1d)[87] A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság döntése ellen perorvoslatnak nincs helye.

(1e)[88]

(2)[89] A vízumeljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során a kérelmező törvényes képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.

(3)[90] A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

Az EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány[91]

21. § (1)[92] Az EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás esetén - legkésőbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon - köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. A tartózkodás bejelentésekor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.

(2)[93] Az e törvényben foglalt feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást (a továbbiakban: regisztrációs igazolás) az eljáró idegenrendészeti hatóság azonnal kiállítja.

(3) A regisztrációs igazolás a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja.

(4) A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha a tartózkodási jog megszűnt.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány[94]

22. § (1)[95] A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát az eljáró idegenrendészeti hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.

(2)[96] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. A 8. § (1) bekezdés alkalmazása esetén az eljáró idegenrendészeti hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti kérelmet nyújtott be. Az igazolást három hónapos érvényességgel kell kiállítani, amely a kérelem véglegessé vált elbírálásáig alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2a)[97]

(3)[98] A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.

(4)[99] A tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

(5) A tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását.

(6)[100] A tartózkodási kártya kiadásakor, valamint a tartózkodási kártya cseréje és pótlása során az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jár el.

(7)[101] A harmadik országbeli állampolgár családtag az arcképmása, valamint - az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kivétellel - az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles. Az ujjnyomat rögzítése hatéves kortól kötelező.

23. § (1) Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves érvényességgel kell kiállítani.

(2)[102]

(3)[103] A tartózkodási kártya érvénytelen, ha birtokosa Magyarország területén a tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy a tartózkodási joga megszűnt.

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány

24. § (1)[104] Az EGT-állampolgár állandó tartózkodási jogát az eljáró idegenrendészeti hatóság által kiállított állandó tartózkodási kártya, az EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagjának állandó tartózkodási jogát az eljáró idegenrendészeti hatóság által kiállított huzamos tartózkodási kártya (a továbbiakban együtt: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja.

(2)[105] Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság az állandó tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.

(3)[106] Az állandó tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

(4)[107] Az (1) bekezdés szerinti huzamos tartózkodási kártya kiadásakor, valamint a huzamos tartózkodási kártya cseréje és pótlása során az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jár el.

(5)[108] A harmadik országbeli állampolgár családtag az arcképmása, valamint - az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kivétellel - az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles. Az ujjnyomat rögzítése hatéves kortól kötelező.

25. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet a tartózkodási kártya érvényességének lejárta előtt benyújtani. Ha a kérelmező a tartózkodási kártya érvényességének lejárta után nyújtja be a kérelmet, és magát kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell.

(2)[109] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki, amely az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát.

26. § Az állandó tartózkodási kártya érvénytelen, ha az állandó tartózkodási jog megszűnt.

Bejelentési kötelezettségek

27. § (1)[110] Az EGT-állampolgár, valamint a családtag Magyarország területén lévő első lakóhelyét, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(2)[111] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása céljából az EGT-állampolgár, valamint a családtag nyilvántartott személyazonosító adatairól és lakcím adatairól, valamint regisztrációs igazolásának vagy tartózkodási kártyájának adatairól értesíti Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal).

(3)[112] A regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya érvénytelenségéről az eljáró idegenrendészeti hatóság értesíti a kijelölt kormányhivatalt.

28. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását köteles bejelenteni.

(2)[113]

(3) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és az (1) bekezdés alapján kiadott - bejelentésről szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.

(4) Az EGT-állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmánya helyett akkor köteles új úti okmányt beszerezni, ha érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik.

29. § A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT-állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni[114]

a) a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát,

b) a névváltoztatást,

ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény Magyarország területén kívül következett be.[115]

30. §[116] Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy Magyarország területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát az eljáró idegenrendészeti hatóságnak bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.

31. § (1) A tartózkodási jogcímben a 10. § és a 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változást a családtag köteles bejelenteni és a további tartózkodás feltételeit igazolni.

(2) A családtag köteles bejelenteni, ha a 8. § (1) bekezdése szerinti tartózkodási jog alapjául szolgáló életközösség megszűnt.

32. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a személyazonosság, illetve a tartózkodás jogszerűségének ellenőrzésére feljogosított hatóság felhívására a tartózkodási jogot igazoló okmányát köteles bemutatni.

(2) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a tartózkodás jogát az e fejezetben meghatározott okmányokon kívül bármely más, hitelt érdemlő módon is igazolhatja.

IV. Fejezet

A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁNAK KÖZRENDI, KÖZBIZTONSÁGI VAGY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL TÖRTÉNŐ KORLÁTOZÁSA

33. §[117] Az e törvény hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való joga az arányosság elvének betartásával és az érintettnek kizárólag olyan személyes magatartása alapján korlátozható, amely valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra, a nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre.

34. § (1)[118] A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított személy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve (non-refoulement).

(2)[119] Ha az érintett menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás és a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító véglegessé vált és végrehajtható határozata alapján hajtható végre.

35. §[120] (1)[121] Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek fennállását, valamint a bejelentési kötelezettségek teljesítését az eljáró idegenrendészeti hatóság ellenőrizheti, amennyiben adat merül fel arra nézve, hogy e feltételek nem állnak fenn, vagy az érintett a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

(2)[122] A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az eljáró idegenrendészeti hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(3)[123] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomatadatot kizárólag a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben[124]

35/A. § (1)[125] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ujjnyomatát rögzítheti.

(2)[126] Az eljáró idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

36. § (1) A határforgalmat ellenőrző hatóság a beutazni kívánó EGT-állampolgár, illetve a családtag államhatáron történő beléptetését megtagadhatja, ha nem felel meg a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételeknek, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll.

(2) A beléptetés megtagadása esetén az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot vissza kell irányítani

a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett,

b) annak az országnak a területére, amely visszafogadni köteles,

c) annak az országnak a területére, ahol szokásos tartózkodási helye van, vagy

d) bármely más államba, ahova beutazhat.

(3) A visszairányítást indokolt határozattal kell elrendelni, és - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közléssel egyidejűleg intézkedni kell a végrehajtás iránt. A visszairányítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a beléptetés megtagadására a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételek hiánya miatt kerül sor, a határforgalmat ellenőrző hatóság - kérelemre - biztosítja az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára annak a lehetőségét, hogy a visszairányítás elrendelésétől számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerezze, vagy más módon bizonyítsa a beutazáshoz való jogának fennállását.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni arra a személyre is, aki valószínűsíti személyazonosságát, valamint azt, hogy EGT-állampolgár.

37. § (1) Visszairányítás elrendelése esetén a visszairányított személy - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni vagy a visszaszállítására köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.

(2) A visszairányított személy a visszairányítás végrehajtásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig köteles a határforgalmat ellenőrző hatóság rendelkezése szerint Magyarország határterületén kijelölt helyen tartózkodni, ha[127]

a) a visszairányítás az (1) bekezdés szerint nem hajtható végre, vagy

b) a visszairányított személy a 36. § (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő.

(3) Ha a visszairányított személy a visszairányítás elrendelésétől számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerzi, vagy más módon bizonyítja a beutazáshoz való jogának fennállását, a visszairányítást elrendelő határozat érvényét veszti.

(4)[128] Ha a visszairányítást a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem lehet végrehajtani, a beléptetést követően a visszairányított személyt az eljáró idegenrendészeti hatóság kiutasíthatja.

A beutazási és tartózkodási tilalom

38. § (1) Beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal szemben,

a)[129] akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy

b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött.

(2)[130] A beutazási és tartózkodási tilalmat az ismeretlen helyen, illetve nem Magyarország területén tartózkodó személlyel szemben az eljáró idegenrendészeti hatóság határozattal rendeli el.

(3)[131] Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelendő beutazási és tartózkodási tilalmat az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasításról rendelkező határozatában rendeli el.

(4) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről az e törvény szerinti adatkezelő szervet értesíteni kell.

(5) Ha a kiutasítást a bíróság rendelte el, a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételéről a kiutasítást végrehajtó hatóság gondoskodik.

39. § (1) A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő hatóság határozza meg, amely első alkalommal legfeljebb három év lehet, majd alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható, amennyiben annak feltételei a beutazási és tartózkodási tilalom lejártakor továbbra is fennállnak.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalmat meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(3)[132] A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Az idegenrendészeti kiutasítás

40. § (1)[133] Az eljáró idegenrendészeti hatóság - a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - közegészségügyi okból kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot, aki külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van, és ezekre tekintettel nem veti alá magát kötelező ellátásnak, kivéve, ha a beutazást követő három hónap elteltével válik beteggé vagy fertőzőképessé, illetve alakul ki kórokozó hordozó állapot.

(2) Az eljáró idegenrendészeti hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot,[134]

a)[135] aki Magyarország területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az előírt határidőn belül nem tett eleget,

b)[136] akinek a beutazási vagy a tartózkodási joga nem áll fenn, de aki ennek ellenére a beutazási vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott.

c)[137] akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.

(3)[138] Az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból, törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladatuk ellátása céljából a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára - a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.

(4)[139] Büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat önmagában nem képezheti a (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasító döntés meghozatalának alapját.

(5)[140] Az állandó tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag - a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével - nem utasítható ki Magyarország területéről.

41. § (1)[141] Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésével együtt - a 40. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 40. § (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - egytől öt évig terjedő időtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni. A 40. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítással együtt az EGT-állampolgár vagy családtag részére meg kell állapítani az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget.

(2) Ha a kiutasítást közegészségügyi okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára a közegészségügyi hatóság javaslatot tesz.

(2a)[142]

(3) Az e törvény szerinti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani.

(4) A kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom indokoltságát a kiutasítás végrehajtásának napjától számított két év elteltével kérelemre felül kell vizsgálni.

(5) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének nincs helye, ha

a) a kiutasításra azért kerül sor, mert a visszairányítást - a visszairányított személynek fel nem róható okból - nem lehetett végrehajtani, vagy

b) a kiutasítást kiskorúval szemben rendelték el.

(6)[143] Az idegenrendészeti hatóság intézkedik a Btátv. szerinti SIS figyelmeztető jelzés rendszerben való rögzítésére, ha azt EGT-állampolgár családtagja vonatkozásában rendelték el.

42. § (1)[144] Az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhető el azzal az EGT-állampolgárral szemben, aki

a) több mint tíz éve jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, kivéve, ha valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy

b) kiskorú, kivéve, ha a kiutasítás a kiskorú érdekében történik.

(2) A kiutasításról az e törvény szerinti adatkezelő szervet értesíteni kell.

43. § Az idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során a bíróság nem rendelt el kiutasítást.

44. § A 40. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítást elrendelő határozat meghozatala előtt a következő szempontokat kell mérlegelni:

a) az elkövetett cselekmény jellege és súlya,

b) az érintett személy életkora, egészségi állapota,

c) az érintett személy családi körülményei, a családi kapcsolat fennállásának időtartama,

d) az érintett személy gyermekeinek száma és életkora, a velük való kapcsolattartás módja és gyakorisága,

e) amennyiben van olyan másik állam, ahol a családi együttélés folytatása nem ütközik jogi akadályba, azoknak a nehézségeknek a számbavétele, amelyekkel a családtagoknak kellene szembenézniük, ha annak az államnak a területén kényszerülnének letelepedni,

f) az érintett személy gazdasági helyzete,

g) az érintett személy magyarországi tartózkodásának időtartama,

h) az érintett személy társadalmi és kulturális integrációja, illetve a származási országgal fennálló kapcsolatainak szorossága.

45. § (1)[145] Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag kizárólag az elrendelő hatóságnak a bíróság kezdeményezésére kiadott hozzájárulásával utazhat be Magyarország területére.

(2)[146] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag beutazását a kiutasítást elrendelő határozat elleni közigazgatási perben a bíróság előtt történő megjelenés céljából engedélyezi, ha a bíróság az érintettet megjelenésre kötelezi, vagy azt lehetővé teszi.

46. § (1) A kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2)[147] A közigazgatási perben a bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot - erre irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás mellőzhető, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott.

(3)[148] Amennyiben a bíróság az őrizetben lévő kiutasított személy (2) bekezdés szerinti kérelme tárgyában döntést hoz, a tárgyalás napján a tárgyaláson jelenlévő feleknek és érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság a tárgyalás napját követő három munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti hatósággal.

(4)[149] A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak nincs helye.

47. § (1)[150] Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag a kiutasítás végrehajtásától számított egy év elteltével kérheti a beutazási és tartózkodási tilalom törlését az egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkezett olyan változásra hivatkozva, amely Magyarország területén való tartózkodását indokolja.

(2)[151] A kérelemről az eljáró idegenrendészeti hatóság három hónapon belül határoz. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom hatályát megszünteti, intézkedik a beutazási és tartózkodási tilalom törlése iránt.

47/A. §[152] Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

47/B. §[153] A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, valamint a Btátv. alapján harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításokat és a kiutasító határozatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) a harmadik országbeli családtag kiutasítása végrehajtása előtt vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti eljárásban - a 33. §-ban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Ha a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint a figyelmeztető jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár, az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről hozott határozatot az eljáró idegenrendészeti hatóság törli. Az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást húsz nap alatt folytatja le és határozattal dönt.

A kiutasítás végrehajtása

48. § (1)[154] A bíróság által elrendelt kiutasítást az eljáró idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben - a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál - végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

(2)[155] Ha a kiutasítás végrehajtásának a 34. §-ban meghatározott akadálya van, azt a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A végrehajtási akadály fennállását ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. Az idegenrendészeti hatóság a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatását a székhelye szerint illetékes ügyészség útján haladéktalanul kezdeményezi.

(3)[156] A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

48/A. §[157] A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

49. §[158] (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a 34. §-ban meghatározott akadályra tekintettel a kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát állapította meg, a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év letelte előtt harminc nappal az eljáró idegenrendészeti hatóság a székhelye szerint illetékes ügyészség útján kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatóságának felülvizsgálatát.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kiutasítás végrehajtásának kizártságát állapította meg és a 34. §-ban meghatározott akadály megszűnt, az idegenrendészeti hatóság a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatását a székhelye szerint illetékes ügyészség útján haladéktalanul kezdeményezi.

A kitoloncolás

50. § (1)[159] A bírósági kiutasítást - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha vele szemben a bíróság a szabad mozgás és tartózkodás jogának hiányában végleges hatályú kiutasítást alkalmazhatna.

(1a)[160] A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha

a) a kiutasított személy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult,

b) a kiutasított személy olyan bűncselekmény elkövetése miatt került kiutasításra, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő,

c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján rendeltek el kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget, vagy

d) a kiutasítás elrendelésére a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor, és a kiutasított személy kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges.

(2)[161] A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban vagy önálló határozatban kell rendelkezni. Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben vagy önálló végzésben kell elrendelni, amellyel szemben - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogorvoslatnak nincs helye.

(2a)[162] A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás végrehajtásának módja tekintetében, amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a kiutasított személy magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás végrehajtásának módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2b)[163] A kiutasító döntésben meghatározott célországot az idegenrendészeti hatóság módosítja, amennyiben azt a kiutasított személy felróható magatartása, így különösen állampolgársága vonatkozásában tett valótlan tényközlése, vagy egyéb, a kiutasítás célországát befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3)[164] A kitoloncolást elrendelő határozat vagy végzés végrehajtásának felfüggesztése nem kérelmezhető.

(4) A kitoloncolás foganatosításának módja ellen az érintett végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

(5) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha

a) a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, vagy

b) a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre.

(6)[165] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

A kitoloncolási őrizet

51. §[166] (1)[167] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében őrizetbe (a továbbiakban: kitoloncolási őrizet) veszi azt az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot, akinek kitoloncolását az 50. § (1) bekezdése alapján rendelte el. Kiskorút nem lehet kitoloncolási őrizetbe venni.

(2)[168] Ha a kitoloncolás elrendelésére az 50. § (1a) bekezdése alapján került sor, az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot az eljáró idegenrendészeti hatóság kitoloncolási őrizetbe veheti.

(3)[169] A kitoloncolási őrizetet az eljáró idegenrendészeti hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amelyet a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de alkalmanként legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.

(4) A kitoloncolási őrizetet határozattal kell elrendelni, és a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani. A kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha

a) elrendelésének oka megszűnt,

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, vagy

c) az elrendeléstől számított három hónap eltelt.

A kifogás

52. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag a kitoloncolási őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2)[170] A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozattal szemben az őrizetbe vett személy az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be, amelyről a bíróság - a bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt.

(3) A kitoloncolási őrizetbe vett személy kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság az 58-59. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.

(4)[171] A kifogást a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes járásbíróság bírálja el.

(5) A bíróság

a) a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésőbb a kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejűleg,

b) a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül

bírálja el.

53. § (1) A bíróság döntése alapján

a) a törvénysértő kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni,

b) az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

(2)[172] A kifogás elbírálásával egyidejűleg az eljáró idegenrendészeti hatóság indítványára a bíróság dönt a kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbításáról.

A kitoloncolási őrizet bírósági meghosszabbítása

54. § (1)[173] A kitoloncolási őrizetbe vételt elrendelő hatóság az őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozza a járásbíróságnál.

(2)[174] Az eljáró idegenrendészeti hatóság az indítványt megindokolja.

(3)[175] A bíróság a kitoloncolási őrizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. A kitoloncolási őrizet további harminc nappal történő meghosszabbítását az eljáró idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. A bíróság a kitoloncolási őrizet meghosszabbítására irányuló indítványról haladéktalanul határoz.

A bírósági eljárás közös szabályai

55. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a kitoloncolási őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíró a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

56. § (1) A bíróság az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára ügygondnokot rendel ki, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a magyar nyelvet nem ismeri, és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(2) A kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani.

(3) A meghallgatást a kitoloncolási őrizet helyén és a jogi képviselő távollétében is meg lehet tartani.

(4) A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a kitoloncolási őrizetbe vett személy megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(5) A meghallgatáson az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlévőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az indítványozó hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíró ismerteti.

57. § (1) A bíróság határozatát az érintett EGT-állampolgárral vagy családtaggal és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha az EGT-állampolgárnak vagy a családtagnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni kell.

(2) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

A kitoloncolási őrizet végrehajtása

58. § (1) A kitoloncolási őrizetben lévő személyt - befogadásakor - jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) A kitoloncolási őrizetet elrendelő hatóság az őrizetben lévő személy kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az őrizetbe vételről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül értesíteni az őrizetbe vett személy magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.

(3) A kitoloncolási őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett személy felügyelet nélkül maradó, illetve eltartott családtagja elhelyezéséről, valamint őrizetlenül hagyott értéktárgyai biztonságba helyezéséről.

59. § (1)[176] A kitoloncolási őrizetet az eljáró idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.

(2) A kitoloncolási őrizet végrehajtása során a férfiakat a nőktől el kell különíteni.

(3) A kitoloncolási őrizetben lévő személy jogosult:

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra -, valamint egészségügyi sürgősségi és alapellátásra,

b) képviselőjével, illetve a konzuli képviseletet ellátó szerv tagjával ellenőrzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra,

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására,

d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,

e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására,

f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,

g)[177] kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére,

h) napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra.

(4) A kitoloncolási őrizetben lévő személy köteles:

a) a kitoloncolási őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi kitoloncolási őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja,

c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,

d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, ruházata átvizsgálását és a birtokában nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

60. § (1)[178] A beutazási és tartózkodási tilalom betartásának ellenőrzése céljából az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti annak a személynek az arcképmását, valamint ujjnyomatát, akit a bíróság kiutasított, vagy akivel szemben az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítással együtt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az arcképmása, valamint ujjnyomata rögzítését tűrni köteles.

A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai

61. § A kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:

a) a 44. § alapján mérlegelt szempontokat,

b) a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,

c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,

d) az ország elhagyására előírt kötelezettség teljesítésének határnapját,

e) a határátlépés helyét,

f) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén az arcképmás, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását.

61/A. §[179] Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a kiutasítást elrendelő határozat véglegessé válását követő első hónap utolsó napjáig kell teljesíteni, mely alól kivételt képeznek a kellően megalapozott sürgős esetek.

62. §[180] A kiutasítás kapcsán felmerülő költséget a kiutasított vagy - családtag esetén anyagi fedezet hiányában - az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár viseli. Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a költségek viselésére kötelezett személy nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság megelőlegezi.

62/A. §[181] Azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, akivel szemben a szabad mozgás és tartózkodás jogának közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okból a 33. § alapján történő korlátozásának, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtásának van helye, vagy akit az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján a továbbiakban nem illet meg a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani.

A személykörözés elrendelése

63. § (1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó EGT-állampolgárnak vagy családtagnak, aki[182]

a) a kitoloncolási őrizetből megszökött, vagy

b) a 37. § (2) bekezdés alapján kijelölt tartózkodási helyről ismeretlen helyre távozott.

(2)[183] A körözést határozattal kell elrendelni. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(3)[184] A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt.

Külföldre utazási korlátozás[185]

64. §[186] (1)[187] Az eljáró idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal az EGT-állampolgárral vagy családtaggal szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyészség az eljáró idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2)[188] Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az eljáró idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában az EGT-állampolgár vagy családtag úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4)[189] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, illetve amennyiben az EGT-állampolgár vagy családtag a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja.

Felelősségi szabályok

65. § (1)[190] A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely gazdasági célú személyszállítási tevékenység végzésére jogosult (a továbbiakban: fuvarozó), köteles a szállítást megelőzően megbizonyosodni arról, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal.

(2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, közúton, illetve vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha

a)[191] az általa szállított utasnak Magyarország területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg,

b)[192] az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt Magyarország területére visszairányították, vagy

c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az utasnak a járműre történő felvételét.

(3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.

(4)[193] Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az eljáró idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - külön jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett.

66. § (1)[194] A légi fuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság kezdeményezésére az eljáró idegenrendészeti hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légi fuvarozó - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni államnak a területéről szállít Magyarország területére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít.

67. § (1)[195] A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését a következő adatok közlésével három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró idegenrendészeti hatóságnak:[196]

a) munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló természetes személyazonosító adatai,

c) az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló tartózkodásra jogosító okmányának száma,

d) munkakör,

e) a munkavégzés megszűnésének, vagy meghiúsulásának időpontja.

(2)[197] Az eljáró idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

(3)[198] A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentését az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus úton teljesíti.

68. § A fuvarozó és a munkáltató a felelősségének megállapítására irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

V. Fejezet

AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

69. §[199] E törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a Btátv. KILENCEDIK Részét alkalmazni kell.

70. § (1)[200] A regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya, valamint az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság az okmány kiadásával teljesíti vagy határozattal utasítja el.

(2)[201] Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya iránti kérelemnek helyt ad, kizárólag a döntés tényét rögzíti az ügyiraton.

(3)[202] A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Btátv. 166. §-a szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen is előterjesztheti.

(4)[203] Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha

a) az EGT-állampolgár vagy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és

b)[204] a harmadik országbeli állampolgár - ha idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztrációja a Btátv. 166. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt - a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik.

(4a)[205] A Btátv. 166. § (7) bekezdését az EGT-állampolgár által előterjesztett (3) bekezdés szerinti kérelmek esetén az idegenrendészeti hatóság nem alkalmazza.

(5)[206] Nem minősül a kérelem az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a kérelmet előterjesztő a díjfizetési vagy a személyes megjelenési kötelezettségének a (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget.

(6)[207] Az (5) bekezdés szerinti kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli. A törlés tényéről az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja a kérelmezőt.

71. §[208]

72. §[209]

73. §[210]

74. §[211]

VI. Fejezet

ADATKEZELÉS

75. § (1) A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:

a) a regisztrációs igazolással ellátott EGT-állampolgárok nyilvántartása,

b) a tartózkodási kártyával rendelkezők nyilvántartása,

c) az állandó tartózkodási kártyával rendelkezők nyilvántartása,

d) a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,

e) a személyes szabadságukban korlátozott EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,

f)[212] az úti okmány, a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása;

g)[213] a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagok nyilvántartása.

h)[214] a 85/A. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó résznyilvántartás.

i)[215] a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek nyilvántartása.

(2) A központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációs igazolással, valamint a tartózkodási kártyával rendelkezők személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartás, valamint a bűnüldöző hatóságok részére történő adatszolgáltatás céljából kezelheti.

(3)[216] Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.

76. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos következő adatokat tartalmazzák:

a)[217] a születési és házassági nevet, a személyi azonosítót és a regisztrációs igazoláson szereplő lakcímet, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát,

b) a regisztráció időpontját, illetve a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának időpontját,

c) az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány adatait,

d) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány számát, típusát, érvényességét, meghosszabbításának időtartamát,

e) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonásának tényét, okát, időpontját,

f)[218] a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, időpontját, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát

g) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány cseréjének, pótlásának, az okmány elvesztésének, megsemmisülésének, a talált okmány visszaadásának tényét,

h) az EGT-állampolgár családi állapotát, amennyiben ez más személy tartózkodási jogát alapozza meg.

76/A. §[219] A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos alábbi adatokat is tartalmazzák:

a) az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat,

b) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám.

76/B. §[220] (1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag következő adatait kezeli:[221]

a) családi és utónév (nevek);

b) születési családi és utónév (nevek);

c) előző családi és utónév (nevek);

d) születési hely és idő;

e) nem;

f) anyja születési családi és utóneve (utónevei);

g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;

h) az arcképmás;

i) az úti okmány azonosító adatai;

j) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;

k) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

l) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;

m) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;

n) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye;

o) a szálláshely címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott vízum esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

76/C. §[222]

76/D. §[223] A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatot az eljáró idegenrendészeti hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell.

76/E. §[224] Az EGT-állampolgár családtagja részére kiállított tartózkodási kártya, valamint a 24. § (1) bekezdése szerinti huzamos tartózkodási kártya kiadásához rögzített, az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatot az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási kártya és az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően azt haladéktalanul törölni kell.

77. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokról vezetett résznyilvántartásokban az adatok a tartózkodási jog megszűnésétől vagy a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításától számított öt évig kezelhetők.

77/A. §[225] (1)[226] A Vízumkódex VI. fejezete alapján Magyarország közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt - a VIS rendelet 9. cikke alapján - a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(2) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(3) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

78. § (1) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) a kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogalapját, időtartamát,

c) az intézkedés időpontját,

d) az elrendelő szerv megnevezését,

e) a kilépés helyét, idejét,

f) az EGT-állampolgár és a családtag arcképmását, ujjnyomatát.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyt - kérelmére - a nyilvántartott adatairól tájékoztatni kell. A tájékoztatást - nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből - az idegenrendészeti hatóság korlátozhatja vagy megtagadhatja. A döntést indokolni kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az idegenrendészeti hatóság a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.

(4)[227] Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat az eljáró idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama alatt kezeli.

78/A. §[228] Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozóan - a korlátozás megszűnését követő három évig - kezeli

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy természetes személyazonosító adatait,

b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezését, valamint

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy úti okmányának típusát, számát, érvényességi idejét.

79. § (1) A konzuli védelem biztosítása érdekében a nemzetközi szerződésekben meghatározott értesítési kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából a személyes szabadságukban korlátozott, továbbá rendkívüli eseményekben (haláleset, baleset) érintettek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) a büntetőeljárás adatait (a bűncselekmény törvényi minősítését és megnevezését, az elkövetés idejét, a bírósági döntés időpontját), ügyszámát,

c) a rendkívüli esemény adatait, ügyszámát,

d) az eljáró szerv megnevezését,

e) az intézkedés időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a tájékoztatási kötelezettség teljesítését vagy a szabadságkorlátozás megszűnését követő három évig kezelhetők.

80. § (1) Az úti okmányuk, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmányuk elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:[229]

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b)[230] az elveszettként, eltulajdonítottként bejelentett úti okmány, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;

c) a bejelentés időpontját,

d) a bejelentést felvevő szerv megnevezését,

e) a tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, számát, érvényességét és a kiállító hatóság megnevezését,

f) az új úti okmány vagy személyazonosító igazolvány típusát, számát és érvényességét.

(2)[231] Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatrögzítéstől számított legfeljebb 10 évig kezeli.

81. § (1)[232] Az eljáró idegenrendészeti hatóság törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben

a) a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, a menekültügyi hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,

b) a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési hatóság, a szabálysértési előkészítő eljárást folytató hatóság,

c) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat,

d) a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból

da) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzése céljából a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv,

db)[233] a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv

részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot.

(2)[234] A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból, akit Magyarország más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.

(2a)[235] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez szolgáltathat adatot.

(2b)[236] Az eljáró idegenrendészeti hatóság

a) a kegyelmi eljárás során a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdés d) és e) pontjában,

b) az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével összefüggő egyezségkötési eljárás és az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozással összefüggő egyszerűsített kártalanítási eljárás során - az eljárás lefolytatásához szükséges természetes személyazonosító adatokról, lakcím adatokról és értesítési cím adatokról - az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdésében

foglalt résznyilvántartásokból szolgáltathat adatot.

(2c)[237] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a büntetés-végrehajtási intézetnek a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében szolgáltathat adatot.

(3) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusa alapján az abban meghatározott adatátvételre jogosult szerv részére szolgáltatható adat.

(4)[238] Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat. A 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

(5)[239] A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.

82. § (1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az EGT-állampolgár, valamint a családtag tartózkodási joga fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet:[240]

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a bűntettesek nyilvántartásából,

c) a körözési nyilvántartásból,

d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,

e) a cégnyilvántartásból,

f)[241] az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

g) az ingatlan-nyilvántartásból.

(1a)[242] Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:

a) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervtől a hallgatói jogviszony tartalmát illetően;

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől;

c) a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti szervekről az általuk nyújtott szociális ellátások vonatkozásában;

d) az adóhatóságtól;

e)[243] a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól;

f) az állami foglalkoztatási szervtől;

g) az e törvényben meghatározott véleményezési eljárásokon túl Magyarország rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szerveitől.

h)[244] az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.

(2)[245] Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásból az eljáró idegenrendészeti hatóság csak akkor igényelhet adatot, ha az EGT-állampolgárt vagy a családtagot Magyarország más elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.

(3)[246] Az eljáró idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

(3a)[247] Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.

83. § (1)[248] A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv értesíti a központi adatkezelő szervet az EGT-állampolgár és a családtag[249]

a) Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról,

b) bejelentett lakóhelyének megszűnéséről,

c) adatai nyilvántartásának megszüntetéséről.

(2)[250] Az eljáró idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a kijelölt kormányhivatalt[251]

a) a tartózkodási jog megszűnéséről és a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításáról,

b) az EGT-állampolgár és a családtag külföldön bekövetkezett haláláról, nevének megváltozásáról.

84. § (1) A 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

85. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört,

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

(3)[252] Az adattovábbítási nyilvántartásba az eljáró idegenrendészeti hatóság, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekinthet be.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

85/A. §[253] (1) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus tv.) 6/B. alcímében meghatározott adatait a szállásadó a szálláshelyre történő bejelentkezéskor a Turizmus tv.-ben meghatározott módon a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató tárhelyén rögzíti.

(2)[254] Az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat a 75. § (1) bekezdése szerinti célból az idegenrendészeti hatóság a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól, informatikai alkalmazás útján veszi át és azokról nyilvántartást vezet.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a bejelentéstől számított öt évig kezeli.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések

86. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a)[255] az EGT-állampolgár és a családtag tartózkodásával összefüggő ügyekben eljáró idegenrendészeti hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás rendjét;

b) a tartózkodás bejelentésével, valamint a tartózkodási kártya kiadásával kapcsolatos eljárás, valamint az EGT-állampolgár és a családtag e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatos eljárás részletes rendjét;

c) a vízumkiadó hatóságok feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumkiadás részletes szabályait, valamint a vízum formáját;

d) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;

e) a kötelező tartózkodási hely kijelölésével kapcsolatos szabályokat;

f) a kitoloncolási őrizetbe vett, valamint a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személy ellátásának és támogatásának szabályait;

g) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;

h)[256] az EGT-állampolgár és a családtag egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;

i)[257] az idegenrendészeti kiutasítás kezdeményezésére, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket.

(1a)[258] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmány biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az e törvény szerinti okmányok adattartalmát, érvényességi idejét, formáját,

b) a kitoloncolási őrizet végrehajtásának szabályait,

c) a kitoloncolás végrehajtásának szabályait, és

d)[259]

(3) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó eljárások díját.

(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy egyéb mentességet élvező személyek beutazásának és tartózkodásának egyes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(6)[260] Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében -[261]

a)[262]

b)[263] más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.

(7)[264] Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

Hatálybalépés

87. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 3. § (6) bekezdése, valamint 86. § (6) bekezdése a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(3) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény 4. § (1) bekezdésében az "a), c) és e) pontjában" szövegrész helyébe az "a), valamint c)-e) pontjában" szöveg lép.

Átmeneti rendelkezések

88. § (1) Az EGT-állampolgárt a részére e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély vagy EGT tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig megilletik a regisztrációs igazolással rendelkezők jogai.

(2) A családtag részére e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének lejártáig a fenti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosít.

(3)[265] A tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére az eljáró idegenrendészeti hatóság - az (1) és (2) bekezdésben foglalt szerzett jogok sérelme nélkül - az engedély érvényességi ideje alatt az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányt állít ki.

(4) A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére - a feltételek vizsgálata nélkül - állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani.

(5) Az EGT-állampolgár és a családtag által e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, elsőfokú határozattal még el nem bírált tartózkodási vagy letelepedési engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)[266]

(7)[267]

(8)[268]

89. §[269] E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

90. § (1) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A rendezvény szervezője az lehet, aki

a) magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

(2) A Gytv. a következő 20. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Az Európai Unió jogának való megfelelés

20. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja."

90/A. §[270] (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.1. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó, a Módtv.1.-gyel megállapított rendelkezéseit

a) a Módtv.1. hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény alapján a Módtv.1. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

91. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása során:]

"20. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,"

(2) Az Avtv. 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazása során:]

"21. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam."

(3) Az Avtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az EGT-államokba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor."

92. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot

a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és

b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel

ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni."

(2) Az Ápt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,

a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,

b) akit menekültként elismertek, valamint

c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett."

93. §[271]

94. §[272] (1)[273] A magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjaira vonatkozó eljárásokban az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) hatályba lépését követően indult és megismételt eljárásokban a Btátv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[274] Azon harmadik országbeli állampolgár, aki a Módtv.2. hatálybalépésekor érvényes, magyar állampolgár családtagja részére a Módtv.2. hatálybalépése előtt kiállított tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességének lejártáig kérelmére a Btátv. 75. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 83. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül nemzeti tartózkodási kártyát kap, kivéve, ha:

a) a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

b) a tartózkodási kártya kiadásának alapjául szolgáló családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette,

c) a huzamos tartózkodási jogosultságával kapcsolatosan a Btátv. 75. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok állnak fenn,

d) a harmadik országbeli állampolgár büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

e) a magyar állampolgárral fennálló házasság a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadásától számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár családtag szülői felügyeleti joga megszűnt,

f) a magyar állampolgárral tényleges életközösség nem áll fenn,

g) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, vagy

h) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott tartózkodási kártyája vagy állandó tartózkodási kártyája esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.

(2a)[275] Ha a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényessége a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésekor lejárt, igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést, vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb a tartózkodási kártya vagy az állandó tartózkodási kártya érvényességének lejáratától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem elbírálása során a Btátv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2b)[276] Ha a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja az állandó tartózkodási kártya kiadása előtt bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezett, a státusza nem került visszavonásra és nem jogosult a (2) bekezdés szerinti nemzeti tartózkodási kártyára, részére a korábbi jogállását igazoló okmány hivatalból kerül kiállításra, kivéve, ha[277]

a) a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak,

b)[278] a Btátv. 86. §-a szerinti, a nemzeti tartózkodási kártya visszavonására vonatkozó feltételek fennállnak vagy

c) a bevándorlási vagy letelepedési engedély kiállítását jogszabály kizárja.

(2c)[279] Ha a (2b) bekezdés szerint a korábbi jogállást igazoló okmány kiállítása nem lehetséges, a státuszt a Btátv. szerint vissza kell vonni.

(2d)[280] A (2) bekezdés szerinti nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában hozott elutasító döntésben a (2c) bekezdés szerinti visszavonásról is rendelkezni kell.

(3)[281] A (2) bekezdés c) pontja tekintetében a Btátv. huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából.

(4) A magyar állampolgár családtagjaként érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártyáját vagy állandó tartózkodási kártyáját vissza kell vonni

a)[282] a (2) bekezdés a), b) és e)-h) pontjában meghatározott esetben,

b)[283] ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, köz- vagy nemzetbiztonsági érdekét.

(5)[284] A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakkérdésben a Btátv. huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából.

(6)[285] Amennyiben a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik és nem kaphat tartózkodási kártyát, a Btátv. általános szabályai szerint kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását.

(7)[286] A magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességi ideje alatt EU tartózkodási kártya iránti kérelmet terjeszthet elő a Btátv. szabályai szerint.

95. §[287] (1)[288] Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) állampolgárára, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára vonatkozó eljárásokban - a (2)-(17) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésére tekintettel 2021. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban a Btátv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az egyesült királysági állampolgár részére kiadott regisztrációs igazolás, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb 2021. december 31-ig érvényes.

(3) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb 2021. december 31-ig érvényes.

(4)[289] Azon egyesült királysági állampolgár és egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki érvényes úti okmánnyal és regisztrációs igazolással, tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, kérelmére - a Btátv. 75. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 83. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - nemzeti tartózkodási kártyát kap, kivéve, ha

a) a huzamos tartózkodási jogosultságával kapcsolatosan a Btátv. 75. § (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn,

b) az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

c) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén az egyesült királysági állampolgárral a tényleges életközösség nem áll fenn, vagy

d) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén, ha az egyesült királysági állampolgár Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.

(5)[290] Az (4) bekezdés a) pontja tekintetében a Btátv. nemzeti tartózkodási kártya kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti tartózkodási kártya kiadását kérelmező huzamos tartózkodási jogosultsága veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.

(6)[291] A (4) bekezdés szerint nemzeti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet 2021. január 1. és 2021. december 31. között kell előterjeszteni. A kérelmet az első fokon, illetve a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírálja el.

(7)[292] Azon egyesült királysági állampolgár, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy 2021. január 1. előtt Magyarországon életvitelszerűen tartózkodott, és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, nemzeti tartózkodási kártyát kérelmezhet a (4) bekezdés szerint az ott felsorolt tartózkodási okmányok hiányában is, azzal, hogy ha a kérelmet 2021. december 31-e után nyújtja be, igazolnia kell a határidő elmulasztásának észszerű okait is.

(8)[293] Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Btátv. szabályai szerint EU tartózkodási kártya iránti kérelmet is előterjeszthet.

(9) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgárhoz csatlakozik, a Btátv. szerinti nemzeti tartózkodási kártyát kaphat, ha[294]

a)[295] az egyesült királysági állampolgár Magyarországon jogszerűen huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként tartózkodik,

b)[296] az egyesült királysági állampolgárral fennálló családi kapcsolatát 2021. január 1-jét megelőzően létesítette és az a nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor is fennáll,

c)[297] vele szemben a Btátv. 75. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(10)[298] A (9) bekezdés c) pontja tekintetében a Btátv. nemzeti tartózkodási kártya kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti tartózkodási kártya kiadását kérelmező huzamos tartózkodási jogosultsága veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.

(11)[299] Ha a Btátv. szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező egyesült királysági állampolgárnak és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetén nemzeti tartózkodási kártyát kell kiállítani.

(12)[300] A (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerinti nemzeti tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

(13)[301] A (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerint megszerzett nemzeti tartózkodási kártyát vagy a Btátv. hatálybalépése előtt megszerzett nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja

a) Magyarország területét öt egymást követő évnél hosszabb ideig elhagyta,

b) veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát,

c) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy

d) a nemzeti tartózkodási kártya visszavonását kéri.

(14)[302] Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának a (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerint megszerzett nemzeti tartózkodási kártyáját vagy a Btátv. hatálybalépése előtt megszerzett nemzeti letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár nemzeti letelepedési engedélye vagy nemzeti tartózkodási kártyája visszavonásra került, kivéve, ha a családtag a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó Btátv. szerinti általános szabályoknak - ide nem értve a Btátv. 83. § (2) bekezdését - megfelel.

(15)[303] Azon egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki 2021. január 1-jét követően utazik be, a Btátv. általános szabályai szerint kérelmezheti tartózkodási engedély kiadását azzal, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodási engedély kiadását Magyarországon is kérelmezheti.

(16)[304] Azon egyesült királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon munkaviszonnyal rendelkezett és e jogállására tekintettel - annak figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül volt - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásától szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29/A. §-ában meghatározottak szerint tartózkodási engedélyt kapott munkavállalás céljából a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltak igazolása nélkül - tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban a Btátv. 242. § (1) bekezdése irányadó és a tartózkodási engedély a Btátv. 28. §-a vagy 36. §-a szerinti tartózkodási célból állítható ki. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárásban az egyesült királysági állampolgárnak nem kell igazolnia a Btátv. 17. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltakat.

(17)[305] Azon egyesült királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott és e jogállására tekintettel - annak figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül volt - a Harmtv. 20. § (1) bekezdésében maghatározottak szerint tartózkodási engedélyt kapott jövedelemszerzés céljából a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltak igazolása nélkül - tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban a tartózkodási engedély a Btátv. 21. §-a szerinti tartózkodási célból állítható ki. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárásban az egyesült királysági állampolgárnak nem kell igazolnia a Btátv. 17. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltakat.

(18)[306]

(19) A (16) és (17) bekezdés szerinti tartózkodási engedély érvényességi ideje öt év, amely alkalmanként öt évvel meghosszabbítható.

(20) A (16) és (17) bekezdés szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

96. §[307]

97. §[308] A 2021. augusztus 1-je előtt benyújtott, de el nem bírált EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadására, vagy az EGT-állampolgár családtagja tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya pótlására vagy cseréjére irányuló kérelmek teljesítése esetén a 22. § (6)-(7) bekezdése, valamint a 24. § (4)-(5) bekezdése szerint kell az okmányt kiállítani.

98. §[309]

99. §[310]

100. §[311]

101. §[312]

102. §[313]

103. §[314]

104. §[315]

105. §[316]

106. §[317]

107. §[318]

108. §[319]

109. §[320]

110. §[321]

111. §[322]

112. §[323]

113. §[324]

114. §[325]

115. §[326]

116. §[327]

117. §[328]

118. §[329]

119. §[330]

120. §[331]

121. §[332]

122. §[333]

123. §[334]

124. §[335]

125. §[336]

126. §[337]

127. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § g) pontjában "a letelepedési engedélyt kérelmező" szövegrész helyébe "a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező" szöveg lép.

(2)[338]

128. § (1)[339]

(2)[340]

(3)[341]

Jogharmonizációs záradék

129. § (1) Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekkel együtt az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)[342] Ez a törvény

a)[343] a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. és 14. cikkének;

b) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkének [35/A. §, 77/A. §];

c)[344] a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §], valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d)[345] a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22. §, 35. §, 76/A. §, 86. §);

e)[346] a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

f)[347] a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

g)[348] a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. cikkének

h)[349] Schengeni határ-ellenőrzési kódex, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

i)[350] a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet

j)[351]

k)[352]

l)[353] a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet

m)[354] az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök