A Kúria Kfv.37574/2011/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) 19. §] Bírók: Márton Gizella, Rothermel Erika, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A reklám-háttér - amennyiben maga is grafikai elem és kiemelkedik a háttérből - a reklám része. A reklámon a dohányáru megnevezése és ára tüntethető fel. A termék-márkanév feltüntetésének szabályai. A reklám attól még nem árubemutatás, hogy azon a reklám felismerhető.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.37.574/2011/4.szám

A Kúria a egyesületi elnök által képviselt Egyesület felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt. 6.) alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indult perben, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd, és helyettesítési meghatalmazással a Farkas-Molnár Ügyvédi Iroda (dr. Farkas-Molnár Tibor ügyvéd, által képviselt beavatkozó, a Fővárosi Bíróság 2011. április 14. napján kelt 24.K.32.100/2010/13. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó által 14. sorszám alatt, az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 24.K.32.100/2010/13. számú ítéletét - eltérő indokolás mellett - hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg fejenként az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. november 11-én kelt kérelmében eljárást kezdeményezett az elsőfokú hatóság előtt arra hivatkozva, hogy a számú üzlethelyiségében működő dohányárut is forgalmazó kiskereskedésben törvényellenes dohányreklámozás tapasztalható, amely sérti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: új Grtv.) 19. § (5) bekezdése, valamint 19. § (4) bekezdés c/ pontja rendelkezéseit.

Az elsőfokú hatóság 2009. november 24. napján a helyszínen ellenőrzést végzett, és megállapította, hogy a kereskedelmi egység pultja mögött található dohánytermékek tárolására szolgáló eszköz felső részén kétféle dohánytermék reklámja látható (kék és narancssárga, ). A reklámokon feltüntetésre került a termék ára (590.- Ft), és a figyelmeztető felirat, egy tájékoztatás arról, hogy "a termék ára a készlet függvényében változhat". A reklámok tartalmazzák a kétféle termék kátrány, nikotin- és szén-monoxid tartalmát. A reklámon feltüntetett káros-anyag tartalom az üzlet pultjánál fizető vásárló pozíciójából olvasható. A reklámokon feliratok láthatóak.

Az elsőfokú hatóság a 2010. január 11. napján kelt KMF-421-2/2010. számú határozatában a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. (továbbiakban: alperesi beavatkozó) ellen indított eljárásban folytatott vizsgálat során nem állapított meg jogsértést.

A határozat indoklásában az elsőfokú hatóság arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre bocsátott eredeti reklámon olvashatóan került feltüntetésre a kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalom, az értékek fekete számokkal világoskék, illetve világos narancs színű alapon kerültek feltüntetésre, ami által a háttérből való kiemelkedés is megvalósult.

A reklám szürke háttéren tartalmazta a vizsgált kétféle reklámot. Az új Grtv. nem tartalmaz részletes szabályozást a dohányreklámok hátterének kivitelezését illetően, kizárólag a reklámtevékenység eredményeként megvalósult tájékoztatási kötelezettséget, illetve méretbeli korlátozást foglalja magában.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság a 2010. február 26. napján kelt HAJ-831-3/2010. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes határozatának indokolásában rögzítette, hogy az A/5-ös mérethatár betartását vizsgálta, és azt megtartottnak értékelte.

A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte az alperesi határozatnak - az első fokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra utasítását. Perköltséget kért.

1. Sérelmezte a károsanyag-tartalom jól olvashatóságának, háttérből való kiemelésének hiányát, állítva a Grtv.19.§ (5) bekezdésének megsértését. Álláspontja szerint a jól láthatóság mércéje a jól olvashatóság.

2. Hangsúlyozta, hogy a Grtv. 19.§ (1) bekezdés és (4) bekezdés c/ pontja alapján a dohányreklám a dohányáru megnevezését és árát tartalmazhatja, grafikus elemeket azonban nem.

3. Állította, hogy jogellenes "az ár a készlet függvényében változhat" felirat.

4. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy a reklám nem A/5 méretű.

5. Kérte annak megállapítását, hogy a márkanevet népszerűsítő reklámok összes felülete meghaladja az A/5 méretet.

6. Kérte annak megállapítását is, hogy a reklámon jogellenesen szerepelnek a és szavak, mivel azok külön sorban és betűmérettel lettek feltüntetve.

A 2011. január 11-én tartott tárgyaláson kereset kiegészítésében a felperes arra hivatkozott, hogy alperes a jól olvashatóság körében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-át megsértve nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, mert sem a jegyzőkönyvben, sem a határozatban nincs feltüntetve a reklámnak a vevőtől való távolsága, ami a jól olvashatóság tekintetében releváns, továbbá a határozat nem tartalmazza a reklám méretét, aminek az A/5-ös méret megtartása szempontjából van jelentősége. Sérelmezte, hogy a tényállás a tekintetben sem lett feltárva, hogy hány reklám lett kihelyezve, illetve pontosan milyen üzletekben. E körülmények a bírság mértéke szempontjából relevánsak, másrészt a reklám közzétevőinek felderítése miatt.

Eljárásjogi jogsértésként a felperes sérelmezte azt is, hogy a reklám közzétevőivel szemben nem folytatták le az eljárást, pedig ez a kérelem alapján az alperesnek kötelesség lett volna. A tényállás azért is hiányos, mert az eljárást megindító kérelem alapján az alperesnek fel kellett volna tárni ezeket az üzleteket, eljárást kellett volna indítani ellenük.

A felperes kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú határozat meghozatalának napja 2010. január 11-e volt, a határozatot 2010. január 14-én adták postára, ami a módosított Ket. alapján az ügyintézési határidő utolsó napja, ezért az alperes megsértette az ügyintézési határidőre irányadó jogszabályi előírásokat is, ami kihatott az ügy érdemére is, mert az új jogszabályi előírások alapján ebben az esetben az alperesnek illeték- visszafizetési kötelezettsége van.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetének helyt adott, az alperes HAJ-831-3/2010. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletében megállapította, hogy az alperes a reklám közzétevőjével szemben reklám-felügyeleti eljárást nem folytatott le, ezért az eljárást megindító kérelmet nem merítette ki, annak ellenére, hogy az alperesnek az eljárást megindító kérelem tárgya alapján a Ket. 33. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül a reklám közzétevőjével szemben is döntést kellett volna hoznia, így a határozat ezen okból jogszabálysértő, ami a határozat hatályon kívül helyezését önmagában megalapozta.