A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30266/2016/19. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Banu Zsoltné dr. Szabó Judit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

26.K.30.266/2016/19.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (cím. eljáró ügyvéd: dr. Mészáros Győző) által képviselt felperes neve (cím) , dr. Pataki Márta Krisztina főosztályvezető-helyettes által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím) alperes ellen, helyi adóügyben hozott - BPB/007/06783/2/2015. számú - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 200.000,- Ft (azaz Kétszázezer forint) perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 1.152.200,- Ft (azaz Egymillió-százötvenkétezer-kétszáz forint) kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A felperes 2000-ig gépjármű-finanszírozásban érdekelt társaságok biztosítási kockázatkezelése fő tevékenységi körű gazdasági társaságként működött, ezt követően tevékenységét a személy-, vagyon- és felelősségbiztosítások területére is kiterjesztette. A felperes fő tevékenysége biztosítási alkusz szolgáltatások nyújtása a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerint. A felperes a biztosítási alkusz szolgáltatások keretében több biztosító egymással versengő termékeit közvetíti, a biztosítók által kidolgozott és művelt vagy a felperes által előkészített és a biztosító társaságok által elfogadott egyedi biztosítási konstrukciókon alapuló kockázatokat helyez el, előkészíti a biztosítási szerződések megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő egyéb közreműködésre. A felperes e tevékenysége során egyrészt egyes biztosító társaságokkal, másrészt igénybe vett közreműködőkkel áll kapcsolatban. A biztosító társaságokkal fennálló kapcsolat együttműködési megállapodás keretében megvalósuló szerződéses kapcsolat. Az együttműködési megállapodások rögzítik, hogy a felperes a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított, vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül (megbízó). A felperes által közvetített biztosítási szerződések a biztosító társaságok és a megbízó között jönnek létre. A biztosító társaságok a felperes által közvetített vagy átdolgozott, illetve kezelt és meghatározott ideig fenntartott biztosítási szerződések biztosítási díja után szerzési, illetve fenntartási jutalékot fizetnek a felperes részére. A jutalék alapja a befolyt biztosítási díj. Az együttműködési megállapodások a jutalék-visszaírás általános szabályait is tartalmazzák, amely szerint a biztosító társaságok jutalékot csak meghatározott ideig fenntartott biztosítási szerződések után fizetnek, a biztosítási szerződés adott időtartamon belüli bármely okból való megszűnése esetén a biztosító társaságok a kifizetett jutalékot visszaírják, illetve annak összegét a felperes felhívásra köteles visszafizetni. A felperesi kapcsolatrendszer egyik oldalán tehát a biztosító társaságok állnak, míg a másik oldalán olyan vállalkozások (pl. gépjármű kereskedők), akiket a felperes megbíz, hogy képviseletében és nevében eljárva biztosítási alkuszi megbízásokat és a biztosítási ajánlat megtételéhez szükséges adatokat, információkat az ügyfelektől átvegyék. A megbízott vállalkozások által közvetített alkuszi megbízások ellenértékeként a felperes sikerdíjat fizet, ugyanakkor, ha a biztosító társaságok visszaírási jogukkal élnek, akkor a felperesnek is jogában áll ezt a megbízottaival szemben érvényesíteni, meghatározott esetekben a megbízottak részére fizetett sikerdíj időarányos része a felperesnek visszajár. A felperes a biztosító társaságokkal és az igénybe vett közreműködőkkel fennálló kapcsolatrendszert akként tekintette, hogy a biztosító társaságoktól kapott sikerdíjat (jutalékot) árbevételként, ugyanakkor a közreműködők részére fizetett sikerdíj (jutalék) összegét az iparűzési adó alapját csökkentő tételként figyelembe vette, így a helyi iparűzési adó bevallásában a 2009. adóévben a "8. Közvetített szolgálatatás, ebből alvállalkozói teljesítés értéke" soron, a 2010. és 2011. adóévben a "8. Közvetített szolgálatatás, ebből alvállalkozói teljesítés értéke" soron alvállalkozói teljesítés értékeként, a 2012. és 2013. adóévben a "9. Alvállalkozói teljesítés értéke" soron feltüntette a biztosítás közvetítői tevékenységének ellátása során igénybe vett közreműködő vállalkozásoknak kifizetett sikerdíj (jutalék) összegét, ezáltal a helyi iparűzési adó alapját a 2009. adóévben közvetített szolgáltatás, a 2010-2013. adóévekben alvállalkozói teljesítés jogcímen csökkentette. ... vezetője a .... számú megbízólevéllel iparűzési adónemben a 2011. január 1. napjától 2013. december 31. napjáig terjedő időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdés a) pontja szerint, amely megbízólevél az ellenőrzés alá vont időszak kiterjesztésére tekintettel a ... vizsgálati naplószámú ... számú megbízólevéllel módosításra került, így az ellenőrzés a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása tekintetében a 2009. január 1-től 2013. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés megállapításait a 2015. május 5. napján készült .... számú jegyzőkönyv tartalmazza, amely szerint a felperes 2009. január 1. - 2013. december 31. adóévek iparűzési adóalapjának kiszámítása nem felel meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásainak, azt közvetített szolgáltatásként, illetve alvállalkozói teljesítés eredményeként a revízió nem fogadta el. Az ellenőrzés megállapításai alapján - a felperes által a jegyzőkönyvben foglaltakra tett észrevételek elutasításával - Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője (a továbbiakban: elsőfokú önkormányzati adóhatóság) a 2015. július 2. napján kelt FPH001/6251-14/2015. számú határozatával a felperes terhére iparűzési adónemben a 2009-2013. adóévekre kiterjedően összesen 19.202.947,- forint adókülönbözetet állapított meg, amely után 5.760.884,- forint adóbírságot szabott ki, valamint 3.699.667,- forint késedelmi pótlékot számított fel, így mindösszesen 28.663.498,- forint megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. október 16. napján kelt BPB/007/06783/2/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes által a biztosítóval kötött együttműködési megállapodás nem hoz létre megbízási jogviszonyt a biztosító és a biztosítási alkusz (konkrét esetben a felperes) között, mivel a biztosítóval a Bit. 33. § (6) bekezdése alapján kizárólag a függő biztosításközvetítő (ügynök) állhat megbízási jogviszonyban (vagy munkaviszonyban), márpedig a Bit. 46. § (2) bekezdése alapján az alkusz ügynöki tevékenységet nem végezhet, továbbá a Bit. 45. § a) pontja szerint az alkusz az ügyfél megbízásából jár el, így eleve kizárt, hogy tevékenysége során a biztosító megbízásából is eljárjon, azaz egyszerre a biztosítási jogviszony mindkét szereplőnének az érdekpozícióját érvényre juttassa. Ugyanakkor a Htv. 52. § 40. pontja szerint a közvetített szolgáltatás három résztvevős kapcsolatot feltételez (megrendelő, vállalkozó, megbízott), és amennyiben az alkusz az ügyfél megbízásából jár el, akkor a megrendelő a biztosítási konstrukciónál nem a biztosító, hanem a biztosítást kötő fél lesz, aki a felperesnél egyáltalán nem jelenik meg szerződő félként. Az alperes rámutatott arra is, hogy a biztosításközvetítésre a polgári jog szerződési rendszerében sajátos szabályok hiányában a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Az alkuszi közreműködő által nyújtott szolgáltatás a Htv. szerinti közvetített szolgáltatások feltételeinek nem felel meg, továbbá az alvállalkozói teljesítés levonhatóságához a Htv.-ben megfogalmazott konjunktív követelmények sem teljesülnek, így a felperes terhére az elsőfokú határozatban tett adómegállapítást helybenhagyta. Az alperes a határozat meghozatala során többek között a Htv. 39. § (1) bekezdésében, 52. § 22. pont a) alpontjában, 52. § 40. pontjában, valamint 2012. január 1-jétől a Htv. 52. § 32. pontjában foglalt rendelkezéseket, az adóbírság és a késedelmi pótlék tekintetében az Art. 165. §, 170. § és 171. § rendelkezéseit alkalmazta.