A Kúria Kfv.35727/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Közvetített szolgáltatás és alvállalkozói teljesítések esetén a helyi iparűzési adó alapja csak akkor csökkenthető, ha fennállnak a Htv. 52. § 32. és 40. pontja szerinti törvényi feltételek.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.727/2016/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró

Dr. Kurucz Krisztina bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Mészáros Győző ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Pataki Márta Krisztina főosztályvezető helyettes

A per tárgya: helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. október 11. napján kelt 26.K.30.266/2016/19. számú ítélete.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.30.266/2016/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.920.300 (azaz egymillió-kilencszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes fő tevékenysége biztosítási alkusz szolgáltatások nyújtása, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint. A felperes a biztosítókkal tevékenysége során együttműködési megállapodásokat kötött, hogy közvetítőként értékesítse a biztosító társaságok biztosítási módozatait, kiegészítő biztosításait. A felperes a biztosító felé közvetített, a biztosító által elfogadott és kötvényesített biztosítási szerződés után szerzési és fenntartási jutalékot kapott. A felperes tevékenysége ellátásához megbízási szerződésekkel más üzletkötőket is igénybe vett, melyek az eredményes biztosítás közvetítéséért szintén jutalékos rendszerben kapták díjazásukat a felperestől. A felperes a biztosító társaságoktól kapott sikerdíjat (jutalékot) árbevételként a közreműködők részére fizetett sikerdíj (jutalék) összegét pedig iparűzési adóalapot csökkentő tételként vette figyelembe.

[2] Az önkormányzati adóhatóság a felperesnél 2009-2013. adóévekre helyi iparűzési adónemben (hipa) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott határozatban a felperes terhére 2009. évre 5.693.052 Ft, 2010. évre 4.447.411 Ft, 2011. évre 3.593.084 Ft, 2012. évre 2.614.896 Ft, 2013. évre pedig 2.854.504 Ft főváros illetékességi területére jutó adóalap különbözetet állapított meg, 5.760.884 Ft adóbírságot szabott ki, 3.699.667 Ft késedelmi pótlékot számított fel.

[3] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a BPB/007/06783/2/2015. számú határozatában az elsőfokú határozatot - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdésére, vizsgált időszakban hatályos 52. § 22. a) pontjára, 32. és 40.) pontjaira, a Bit. 33. § (6) bekezdésére, 45. § a) pontjára, 46. § (2) bekezdésére, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 165. §-ára, 170-171. §-aira, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számtv.) 3. § (7) bekezdés 1. pontjára alapította.

[4] Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a biztosítóval kötött együttműködési megállapodás nem hoz létre megbízási jogviszonyt a biztosító és a felperes között, mivel a biztosítóval kizárólag a függő biztosítás közvetítő (ügynök) állhat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban. Az alkusz ügynöki tevékenységet nem végezhet, az ügyfél megbízásából jár el, így eleve kizárt, hogy tevékenysége során a biztosító megbízásából is eljárjon, azaz egyszerre biztosítási jogviszony mindkét szereplőjének érdekpozícióját érvényre juttassa. A közvetített szolgáltatás egyébként is három résztvevős kapcsolatot feltételez (megrendelő, vállalkozó, megbízott), és amennyiben az alkusz az ügyfél megbízásából jár el, akkor a megrendelő a biztosítási konstrukciónál nem a biztosító, hanem a biztosítást kötő fél lesz, aki a felperesnél egyáltalán nem jelenik meg szerződő félként. Az alkuszi közreműködő által nyújtott szolgáltatás csak akkor lenne besorolható a közvetített szolgáltatások kategóriájába, ha a szolgáltatást az adóalany (alkusz) saját nevében vásárolja, amelyről a harmadik személlyel, a megrendelővel (azaz az ügyféllel) írásban kötött szerződéssel rendelkezik, a szerződésből a közvetítés lehetősége megállapítható, és a szolgáltatást a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben változatlan formában, de nem feltétlen változatlan áron értékesítik vagy számlázzák tovább.

[5] A felperes nem vevője és nyújtója ugyanazon szolgáltatásnak, mivel a biztosító határozza meg a ténylegesen megkötött ügyletek alapján a jutalékát, és a felperes ennek függvényében fizet jutalékot az ügyletkötőnek. A felperes jutaléka a biztosítási díj megérkezésekor válik esedékessé és elszámolására az egyes szerződésekben meghatározott rendszerességgel kerül sor. A jutalékhoz ezért előbb teljes egészében az adózó jut hozzá, és az általa igénybe vett megbízottakkal csak később számol el. Ebből következően a felperes által a biztosító felé kiállított számlák nem is tartalmazhattak közreműködő felé történő kifizetéseket. A felperes által számlázott és kifizetett összeg nem olyan szolgáltatás, amit változatlan formában lehetett volna közvetíteni, így az igénybe vett szolgáltatásnak minősül.