A Kúria Kfv.37033/2020/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48. §] Bírók: Figula Ildikó, Kovács András, Rák-Fekete Edina

A határozat elvi tartalma:

Az építmény telekalakítási eljárással történő szabályozássá tétele lehetőségének vizsgálata.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.II.37.033/2020/4.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró

dr. Figula Ildikó bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: dr. Pajor Levente egyéni ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: (..) kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: (...)i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

8.K.27.119/2018/37. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a (...)i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.119/2018/37. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására az ott megjelölt számlára és módon fizessen meg további 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A (...) Megyei Kormányhivatal (...)i Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2016. szeptember 30-án felvett hivatalos feljegyzés szerint a (...) (...)/3 hrsz.-ú, (...) szám alatti társasház udvarán egy új, vendéglátás célját szolgáló három oldalról zárt, a szomszédos épülethez közvetlenül nem kapcsolódó építmény (a továbbiakban: építmény) került elhelyezésre. A 2016. november 15-én felvett hivatalos feljegyzés szerint a vendéglátás célját szolgáló építményt tovább építették, az eddig szabadon álló építmény a szomszédos épülettel (...., (...)/1 hrsz., amely a Sz. Kft. tulajdonában áll) egy "nyaktaggal" került összeépítésre.

[2] Az elsőfokú hatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás alkalmazásainak használatával megállapította, hogy az építmény építésére vonatkozóan építési-engedélyezési eljárás nem került lefolytatásra, illetőleg elektronikus építési napló nem került megnyitásra. (...) Megyei Jogú Város Jegyzőjének tájékoztatása szerint a tárgyi építmény ügyében építéshatósági eljárás lefolytatására nem került sor, továbbá sem fennmaradási, sem használatbavételi, sem fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás nincs folyamatban. A tényállás tisztázása céljából 2017. január 23-án az érintettek - köztük a felperes - előzetes értesítését követően az építmény ügyében hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemlét foganatosított, amelyen a felperes nem jelent meg. Az elsőfokú hatóság a tényállás tisztázása érdekében a felperest és a Sz. Kft.-t nyilatkozattételre hívta fel. A nyilatkozattételre felhívottak képviseletében az ügyvezetők nyilatkozatot tettek.

[3] Az elsőfokú hatóság a felperessel, mint építtetővel szemben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés aa) alpontja alapján jogszerűtlen építési tevékenység végzése miatt építésrendészeti eljárást indított, melynek eredményeként meghozott VE-09D/EOH/00254-19/2017. számú határozatában a felperest, mint építtetőt a szabálytalan állapot megszüntetésére, az ingatlan területén - műemléki környezetben - létesített vendéglátás célját szolgáló épület bontására kötelezte; a kötelezettség teljesítésére 90 napos határidőt állapított meg. Indokai szerint az építmény létesítése nem felel meg az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (1) bekezdésben meghatározottaknak, így az építmény fennmaradásának feltételei nem állnak fenn.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. november 17-én meghozott, BP/1007/00148-15/2017. ügyiratszámú határozatában az elsőfokú határozatot - az indokolás megváltoztatásával - helybenhagyta.

[5] Indokai szerint a szomszédos (...)/1 hrsz. alatti ingatlanon lévő épület telekhatáron lévő homlokzati falában kialakított nyílászárók az OTÉK vonatkozó előírásainak nem felelnek meg. Rámutatott továbbá, hogy az 1998. október 22-én kelt építési engedélyhez tartozó záradékolt tervdokumentáció nem lelhető fel az ügyiratok között, melynek hiányában nem állapítható meg, hogy a (...)/1. hrsz. alatti ingatlanon lévő épület telekhatáron lévő homlokzati falában kialakított nyílászárók az engedélyes tervnek megfelelően valósultak-e meg; beépítésük azonban az OTÉK akkor hatályos 37. § (1) bekezdése szerinti előírással is ellentétes.

[6] Az OTÉK 33. § (1) bekezdésére és 37. § (3) bekezdésére utalással megállapította, hogy a funkcionális kapcsolódásból adódóan az eljárással érintett épület a szomszédos ingatlanon meglévő épület részének tekintendő, és mint ilyennek azzal azonos telken kellene elhelyezkednie, azonban a perbeli építmény a jogszabályban engedélyezett mértéken túl átnyúlik a szomszédos ingatlan területére.