A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27119/2018/37. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 339/A. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §, 62. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 33/A. §, 48. §, 48/A. §, 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 62. §, 63. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 3. §, 49. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 33. §, 36. §, 37. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 17. §, 67. §, 68. §, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. §] Bíró: Karászi Gábor

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

8.K.27.119/2018/37.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Pajor Levente ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Horváth Zsuzsanna kamarai jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) alperes ellen építésrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perében a 2019. október 9. napján 13:00 órakor megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

a bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek írásbeli és személyes előadása, a közigazgatási eljárás iratai, Név1, Név2, Név3 és Név4 tanúk vallomása, Név5 igazságügyi építész szakértő szakvéleménye, valamint a per egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg.

A Elsőfokú hatóság neve (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 62. § b) pontjában és 63. § (1) bekezdésében meghatározott örökségvédelmi felügyeleti feladatok ellátása keretében 2016. szeptember 30-án helyszíni szemlét tartott a Cím1. szám - helyrajzi szám1 hrsz. - alatt, amely eredményeként azt tapasztalta, hogy a társasház udvarán egy új, vendéglátás célját szolgáló építmény került elhelyezésre. Az ugyanezen a napon készült hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy "az építmény három oldalról - vélhetően kivehető üvegfal elemekkel - zárt, a szomszédos épülethez (Cím2) közvetlenül nem kapcsolódik. Az építmény tartószerkezete az altalajba rögzített, ennek nyomai a térkő burkolaton jól kivehetők. Az építmény fa járófelülettel ellátott, mely a szomszédos épület nyílászáróinak folytatásaként épült meg.".

2016. november 15-én az elsőfokú hatóság ismét helyszíni szemlét folytatott le ugyanezen ingatlanon, amely során készült hivatalos feljegyzésben azt állapította meg, hogy "a vendéglátás célját szolgáló építményt tovább építették, az eddig szabadon álló építmény a szomszédos épülettel (Cím2 helyrajzi szám2 hrsz.) egy "nyaktaggal" került összeépítésre".

Az elsőfokú hatóság a tényállás tisztázása érdekében 2017. január 23-án újabb helyszíni szemlét foganatosított a hatósági eljárás keretében. A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv Név1 városi főépítész nyilatkozatát a következők szerint tartalmazta: "Építtető az építéshatóságot kereste meg egy mobil jellegű fémvázas, vászontetős, téliesíthető műanyag oldalfalas kitelepüléssel kapcsolatban. Az építési hatóság úgy nyilatkozott, hogy nem engedélyköteles, hanem településképi bejelentésköteles. A főépítészi egyeztetésen főépítész a bemutatott elképzelést nem tartotta megfelelőnek településképi szempontból, hivatkozva nem kívánatos precedens elterjedésére. Javasolta a csatlakozó épület eredeti tervezőjének megkeresését annak érdekében, hogy egy építészeti, településképi szempontból illeszkedő épületrész készüljön. Az építmény előképeként Étterem neve étterem üvegezett bővítményét javasolta. Felhívta a figyelmet az építési eljárások betartására, valamint annak tisztázására, hogy a csatlakozó épület bővítése idegen tulajdonú területen megvalósítható-e építésjogi szempontból.". A jegyzőkönyv idézte a városi főépítész további nyilatkozatát is, amely szerint: "A tervet benyújtották településképi bejelentésre a fenti javaslatok alapján, amellyel kapcsolatban főépítészi csoport szóban és e-mail üzenetben jelezte tervező felé, hogy az elhelyezéssel érintett terület műemléki védettségű és az érvényes jogszabályok szerint ezen területen településképi eljárást polgármester nem folytathat le. (Az e-mailt jelen jegyzőkönyvhöz csatoljuk.) Ennek megfelelően a településképi bejelentési eljárás nem került lefolytatásra.".

A jegyzőkönyvben az elsőfokú hatóság idézte még Név6nak, a Cím1. szám alatti társasház közös képviselőjének azon nyilatkozatát is, hogy "A Társasház hozzájárulását adta a kitelepülésre az építmény elhelyezésével kapcsolatban jelezte építtetőnek, hogy a szükséges hatósági engedélyeket szerezze be. A társasháznak egy mobil jellegű építmény vázlatait mutatta, nem a megvalósult fémszerkezetes építményt, arról csak értesítést küldött, hogy ezt terveztetnie kellett.".

A fentieket követően az elsőfokú hatóság, arra hivatkozással, hogy a felperes, mint építtető az építési engedély köteles építési tevékenység végzéséhez szükséges (jogerős) építési engedéllyel nem rendelkezett, vele szemben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés aa) alpontja alapján jogszerűtlen építési tevékenység végzése miatt a 2017. március 24. napján meghozott határozatszám1. ügyiratszámú végzésével építésrendészeti eljárást indított.

Az elsőfokú hatóság ezen építésrendészeti eljárásban 2017. április 25. napján meghozott határozatszám2. ügyiratszámú határozatával a felperest, mint a Cím1. szám alatti helyrajzi szám1. hrsz.-ú ingatlan területén vendéglátás célját szolgáló építmény (épületbővítés) építtetőjét kötelezte a szabálytalan állapot megszüntetésére, az ingatlan területén - műemléki környezetben - létesített építmény bontására.

Ezt követően azonban az elsőfokú hatóság a határozatszám3. ügyiratszámú, 2017. május 31. napján kelt határozatával a fenti 16. alszámú, 2017. április 25-ei döntését visszavonta.

Ugyanezen a napon, tehát 2017. május 31-én az elsőfokú hatóság meghozta a határozatszám4. ügyiratszámú határozatát (a továbbiakban: elsőfokú határozat), amellyel a felperest, mint a Cím1. szám alatti helyrajzi szám1. hrsz.-ú ingatlan területén vendéglátás célját szolgáló épület építtetőjét ismét a szabálytalan állapot megszüntetésére, az ingatlan területén - műemléki környezetben - létesített vendéglátás célját szolgáló épület bontására kötelezte; a kötelezettség teljesítésére 90 napos határidőt állapított meg.

Az elsőfokú hatóság határozata indokolásában jogszabályi alapként az Étv. 2. § 8., 10., 36. és 4. pontjaira, valamint 48. § (1)-(2) bekezdéseire, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú mellékletének 48. pontjára és 36. § (1)-(3) bekezdéseire, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Eljárási rendelet) 17. § (1) bekezdésére, 1. számú mellékletének 7. és 14. pontjaira, 67. § (1) bekezdésére, (2) bekezdés b) pontjára, (3) bekezdésére és (7)-(9) bekezdéseire, valamint 68. § (1) és (3) bekezdéseire, továbbá a településfejlesztési koncepcióról az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 45. §-ának (1) és (3) bekezdéseire hivatkozott.