A Kaposvári Törvényszék P.20766/2009/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 80. §, 84. §] Bíró: Leidecker Andrea

A Somogy Megyei Bíróság

24.P.20.766/2009/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Somogy Megyei Bíróság dr. Zárdai Istvánné ügyvéd (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 38/B.) által képviselt I.rendű felperes nevés címe szám alatti lakos I. r., II.rendű felperes neve ugyanottani lakos II. r., III.rendű felperes neve ugyanottani lakos III. r. felperesnek - dr. Fekete László ügyvéd (7400 Kaposvár, Kossuth Lajos utca 12.) által képviselt alperes neve és címe szám alatti székhelyű alperessel szemben személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperesek személyhez fűződő jogát megsértette azzal, hogy a .... lap ....napján megjelent lapszám ...oldalán a felperesekről készült fényképfelvételt az .... című cikk illusztrációjaként közzétette.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adjon elégtételt a felpereseknek címzett és megküldött levélben az alábbi tartalmú írásbeli bocsánat kéréssel:

"Tisztelt I.rendű felperes, II.rendű felperes és III.rendű felperes !

Az alperes bocsánatot kér tőletek azért, mert a szüleitek és a ti tudtotok és hozzájárulásotok nélkül nyilvánosságra hoztuk képmásotokat a ... lap ... napján megjelent számának ...oldalán az ... című cikk mellett és annak illusztrációjaként, és ezáltal megsértettük a Ptk. 80. § (1) - (2) bekezdésben írt személyiségi jogotokat."

A bíróság ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 21.000,-/huszonegyezer/ Ft perköltséget, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság felhívására 21.000,-/huszonegyezer/ Ft illetéket, a további illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül 5 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye, melyet a Pécsi Ítélőtáblának címezve a Somogy Megyei Bíróságnál lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

Az alperes kiadásában megjelenő ... lap ... -i számának ... oldalán a szerkesztőség a felperesek és törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül közzétette a kiskorú felperesekről korábban készült fényképfelvételt.

A felvételt az .... című és ... alcímű cikkben elhelyezve közölte. A cikk preambuluma azt tartalmazza, hogy ... . A fényképfelvétel alatt feltüntették azt, hogy .... . Felvételünk illusztráció, nem a cikkünkben említett települések lakósait ábrázolja."

Az alperes a felperesekről készült fényképfelvétel hozzájárulás nélküli közzétételével megsértette a felperesek képmás védelemhez fűződő személyiségi jogát.

A felperesek keresetükben kérték, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felpereseknek Ptk. 76. §-ban írt becsülethez és emberi méltósághoz fűződő, valamint a Ptk. 80. § (1), (2) bekezdésében védett személyiségi jogait azáltal, hogy a ... lap ... -i számának ... oldalán az ... címmel megjelent írás mellett a felperesek fényképfelvételét a felperesek és szüleik törvényes képviselőik tudta nélkül engedélye és hozzájárulása nélkül közölte, másrészt azáltal, hogy a felperesek a Magyar Gárdával és az az utcán éjszakázó romákkal indokolatlanul, tudtuk nélkül, hozzájárulásuk nélkül - egyúttal a felpereseket, családjukat sértő módon - összefüggésbe hozhatókká váltak anélkül, hogy erre okot szolgáltattak volna. Kérték, a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze az alperest az alábbi írásbeli bocsánatkérésre;

"Tisztelt I.r. rendű felperes neve, II.r. felepres neve, és III.rendű felperes neve !

A .... Szerkesztősége, Főszerkesztője bocsánatot kér tőletek azért, mert a szüleitek és a ti tudtotok nélkül, hozzájárulásotok nélkül nyilvánosságra hoztuk a képmásotokat a ... lap ... -én megjelent számának ... oldalán, az ... című cikk mellett és annak illusztrációjaként. Ezáltal megsértettük a Ptk. 76. §-ában és 80. §. (1) és (2) bekezdésben írt személyiségi jogaitokat. A ... Szerkesztősége ígéretet tesz arra, hogy a jövőben nem követ el személyiségi jogsértést veletek szemben."

Kérték továbbá kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 100.000,-Ft összegű nem vagyoni kártérítést.

A felperesek állították, hogy az alperes képmásukkal visszaélt, akkor, amikor törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül közzétette azt; hivatkoztak arra, hogy mivel az újságcikk a romák ellen fellépő gárdáról szól és a roma gyermek felperesek számára ez sértő, kifejtették, hogy az alperes felróható jogellenes magatartása megállapítható és az ezzel okozati összefüggésben álló felperesi hátrány is, amely jogsérelem súlyához igazodóan a bíróság mérlegeléssel kell, hogy meghatározza a nem vagyoni kártérítés mértékét.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az alperes állította, hogy a felperesekről a fényképfelvétel ... ban készült, a felperesek ráutaló magatartással megadott hozzájárulásával és a korábbi közlés is így módon történt. Az alperes arra nem tett tényállítást, hogy a perbeli újabb közléshez a felperesek, illetve törvényes képviselők hozzájárulásukat adták volna.

Az alperes álláspontja szerint az, hogy az adott cikkbeli környezetben jelent meg ez a fényképfelvétel, nem eredményezi a felperesek becsületének sérelmét, nem megalázó, az alperes feltüntette, hogy illusztrációról van szó.

Az alperes vitatta, hogy a felpereseknek a közzététellel okozati összefüggésben nem vagyoni kára keletkezett volna, az, hogy a felperesek életében bármilyen hátrányos változás következett volna be.