A Miskolci Törvényszék K.700138/2020/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 166. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119. §, 120. §, 127. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 85. §] Bírók: Bernáthné dr. Kádár Judit, Túróczyné dr. Hegedűs Inez, Varju László

Miskolci Törvényszék

102.K.700.138/2020/12. szám

A Miskolci Törvényszék dr. Gömöry András (cím1 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes Kft. (cím2 szám alatti székhelyű) felperesnek, név1 kamarai jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (3530 Miskolc, Kandia út 12-14. levelezési című) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozattal szemben indított közigazgatási perben meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi felperest, fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi felperest, fizessen meg alperesnek 15 (tizenöt) napon belül 1.000.000,- (egymillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a közigazgatási eljárás iratanyaga, felperes keresetlevele, alperes védirata, név2 tanú vallomása, név3 törvényes képviselő nyilatkozata, és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes 2015. évben összesen 873.895.000,- forint + 235.952.000,- forint ÁFA összegben fogadott be számlát műanyag granulátumról a cég1 Kft.-től. A számlákkal összefüggésben szállítólevelek, illetve a felek között 2015. május 13-án kelt megállapodás áll rendelkezésre. A számlák kiegyenlítése banki átutalással megtörtént.

[3] A elsőfokú hatóság a határozatszám1 számú megbízólevél alapján 2015. évre vonatkozóan valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő vizsgálatra irányuló adóellenőrzést folytatott le felperesnél,

melynek eredményeként 2019. július 15-én kelt határozatszám2. számú határozatában felperes terhére 235.952,000,- forint - teljes egészében adóhiánynak minősülő - adókülönbözetet állapított meg, amely után 117.976.000,- forint adóbírságot szabott ki és 8.561.000,- forint késedelmi pótlék előírásáról rendelkezett.

[4] A határozat indokolásában rögzítette, hogy a cég1 Kft.-nél, illetve a számlázási láncolatban szereplő belföldi társaságoknál végzett vizsgálatok adatai, a logisztikai részvételt igazoló fuvarozási és raktározási szolgáltatások cég1 Kft. általi látszólagos igénybevétele, a láncolatban alkalmazott pár napos szállítási és betárolási időpontok, a szerződésben nem rögzített garanciális feltételek, és minőségi bizonyítványok hiánya, a szükségtelen EKAER bejelentések, a pénzügyi kiegyenlítés kapcsán az egy napos fizetési határidő kikötése, illetve a láncolatban kimutatható, gazdaságilag irracionális árképzés mind azt igazolják, hogy a felperes a műanyag granulátum beszerzésével összefüggésben létrehozott fiktív számlázási láncolat résztvevőjévé vált. A láncolat létrehozatalának célja az volt, hogy a külföldről származó áru több belföldi cégen keresztül történő átszámlázása eredményeképpen a végső vevők részére jelentős nagyságrendű áfa levonási jogot biztosítson.

[5] Mindezekre tekintettel az elsőfokú hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a cég1 Kft.-től befogadott számlákban feltüntetett termékértékesítések a számlákon szereplő felek között nem valósultak meg, így felperes részére kibocsátott számlák a gazdasági eseményeket hitelesen igazoló dokumentumként nem fogadhatók el. Felperes adólevonási jogát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa törvény) 119.§ (1) bekezdésére, 120.§ a/ pontjára, 127.§ (1) bekezdés a/ pontjára, 168.§ (1)-(2) bekezdésére, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 15.§ (3) bekezdésére, 165.§ (2) bekezdésére, 166.§ (2) bekezdésére hivatkozással a szálmákon feltüntetett általános forgalmi adó levonását megtagadta.

[6] A fenti határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő.

[7] Alperes a 2019. október 28-án kelt határozatszám3 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában - osztva az elsőfokú hatóság álláspontját - rögzítette felperes törvényes képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a cég1 Kft.-től beszerzett termékek eredetéről nincs pontos információja, a gazdasági társasággal már 2014. óta kapcsolatban állt, a társaság részéről név4 kereskedelmi vezetővel tartotta a kapcsolatot. Székhelyükön nem járt, azonban ellenőrizte az interneten, hogy létező cég-e, élő adószáma van-e. A fizetési határidő azonnali volt, minden esetben átutalással történtek a fizetések. Az egy napos fizetési határidő kikötésére azért volt szükség, mert így kedvezőbb árat kaptak. A szállítást vagy a beszállító vagy a felperes intézte. Az áru vagy a felperes bérelt raktárába, vagy közvetlenül a vevői részére került leszállításra.

[8] Alperes megállapította, hogy a számlakibocsátó cég1 Kft. vizsgált időszaki képviselője meghallgatására irányuló intézkedések nem vezettek eredményre, személyes megjelenési kötelezettségének nem tett eleget, illetve elővezetése is eredménytelenül zárult.

A számlakibocsátóval kapcsolatos vizsgálatokból rögzítette alperes, hogy a társaság adószáma 2017. február 01-én felfüggesztésre került, 2017. február 20-ával felszámolási eljárás alatt áll. A felszámolóbiztos előadása szerint a társaság iratanyagával nem rendelkezik tekintettel arra, hogy részére azok nem kerültek átadásra. A vizsgált időszaki áfa bevallásaiba minimálisan fizetett adót, illetve következő időszakra átvihető követelést vallott. Bejelentett jogviszonnyal képviselője, illetve név4 rendelkezett. A gazdasági társaságnak négy bejelentett telephelye volt.

[9] név4 személyes előadása alkalmával megnevezte beszállítói között az cég2 Kft.-t, a cég4 Kft.-t és a cég3 Kft.-t, azonban nem rendelkezett információval avonatkozásban, hogy a társaságok részéről kivel tartotta a kapcsolatot, nem volt tudomása az áruk származásáról sem. Állítása szerint az áruk származásáról minőségi tanúsítványt adott át felperes részére.

[10] A hatóság az cég2 Kft. vonatkozásában rögzítette, hogy 2017. március 29-ével adószáma törlésre került, 2017. június 03-tól kényszertörlési eljárás alatt áll, adóminimalizáló tartalommal nyújtott be bevallást 2015. I. negyedévére. Három fő bejelentett alkalmazottal rendelkezett. Vizsgált időszaki ügyvezetője név5 nyilatkozata szerint a granulátumokat az cég5 Kft.-től szerezte be, azonban a granulátum eredetéről nem rendelkezett információval.

[11] A határozatban az cég5 Kft.-vel kapcsolatosan rögzítésre került, hogy a társasággal a kapcsolatfelvétel eredménytelen volt, a cég székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés során a társaság működésére utaló jel nem volt fellelhető, iratanyag átadására nem került sor. Telephellyel, működési engedéllyel, valamint bejelentett alkalmazottakkal, tárgyi eszközökkel nem rendelkezett. Az áru tényleges szállítási útvonalát igazoló bizonylatok, CMR dokumentumok nem kerültek átadásra.