A Legfelsőbb Bíróság Bfv.567/2009/4. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó ÜZLETSZERŰEN elkövetett csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 331. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Mészár Róza, Szabó Péter

Kapcsolódó határozatok:

Pápai Járásbíróság B.205/1998/108., Pápai Járásbíróság B.235/2000/23., Pápai Járásbíróság B.41/2003/13., Veszprémi Járásbíróság B.414/2004/12., Pápai Járásbíróság B.36/2004/7., Pápai Járásbíróság Bny.91/2006., Pápai Járásbíróság B.121/2006/86., Veszprémi Törvényszék Bf.211/2007/20., *Kúria Bfv.567/2009/4.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.567/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2009. év szeptember hó 15. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A jelentős kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Pápai Városi Bíróság 2. B.121/2006/86. számú és a Veszprém Megyei Bíróság 2. Bf. 211/2007/20. számú ítéletét az I. r. terheltre vonatkozóan megváltoztatja annyiban, hogy

egy rendbeli jelentős kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettét, amelyet társtettesként követett el, a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntettének minősíti,

a terheltet egy rendbeli nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmenti;

a börtönbüntetés tartamát 4 (négy) évre enyhíti;

az I. rendű terheltet terhelő bűnügyi költség összegét 100.000 (százezer) forintra mérsékeli; az ezt meghaladóan esetlegesen befizetett bűnügyi költséget törvényes kamataival együtt a terheltnek vissza kell téríteni; egyebekben hatályában fenntartja.

A ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s:

A Pápai Városi Bíróság a 2007. január 18-án kihirdetett 2.B.121/2006/86. számú ítéletével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett az I. r. terheltet 4 rb. társtettesként, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen - 2 rb.cselekmény tekintetében folytatólagosan - elkövetett csalás bűntette, társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 2 rb társtettesként megvalósított közokirat-hamisítás bűntette és 9 rb társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, halmazati büntetésül,3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. A magánfél polgári igényének érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította. Bűnjelek iratokhoz csatolásáról, illetve elkobzásáról rendelkezett, és bűnügyi költség viselésére kötelezte a terheltet.

Az első fokú bíróság által nevezett tekintetében megállapított tényállás lényegében a következő:

AZ I. r. terhelt mezőgazdasági gépszerelő szakképzettséggel rendelkezik. Anyagbeszerző a B. Rt. alkalmazásában, havi 100.000 Ft jövedelemmel. Nőtlen, gyermektelen, vagyontalan. Büntetett előéletű. A Veszprémi Városi Bíróság a 2002. november 25-én jogerőre emelkedett 3. B.414/2002/12. számú ítéletével közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 6 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre, és 1 évre a "B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A cselekmények elkövetése idején P. városban és környékén több olyan magánszemély, illetve vállalkozás tevékenykedett, akik, illetve amelyek használt gépjármű értékesítésével foglalkoztak és az általuk értékesített, használt, törött, vagy törés után feljavított gépjárműveket rendszeresen a különböző autószalonok igénybevételével adták el, úgy, hogy a vételár egy részét a pénzintézetek finanszírozták. E személyeknek kialakult kapcsolatrendszere volt többek között a G. Kft. által működtetett autókereskedésben.

Ilyen személy volt az I. r., a II. r. terhelt is.

A III. r. terhelttel a G. Kft. ügyvezetőjével a fent megnevezett terheltek megállapodtak, hogy a hitelkérelmek pozitív elbírálása érdekében együttműködnek. Az e körben szükséges adatok hamis szolgáltatásával a kölcsönt nyújtó pénzintézeteket tévedésbe ejtik, az ily módon biztosított kölcsön összegét megszerzik, több esetben a kölcsön fedezetéül szolgáló gépjárművet annak fedezetéből elvonják, a kölcsön törlesztő részleteit pedig nem fizetik meg, s ezzel a sértettnek kárt okoznak.

Ebben a III. r. terhelt irányítása alatt résztvett N. L-né is.

Terheltek olyan személyeket kerestek fel, akik egyáltalán nem kívántak gépjárművet vásárolni, vagy vásárlási szándékuk mellett a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkeztek. Az adott személyt rábírták arra, hogy a kérdéses gépjárműnek névlegesen a vevője legyen. Részére vagy hamis munkáltatói igazolást készítettek, illetve szereztek be, vagy hamis nyilatkozatot tettek a munkaviszonya és jövedelme vonatkozásában.

A cselekmény elkövetéséhez csekély értékű, több esetben törött, vagy némiképp megjavított gépjárművet használtak fel, amelyet közreműködésükkel, és rábírásukkal N. L-né az állapotfelmérési lapon épként, és törésmentesként, a tényleges értéknél lényegesen magasabb értéket képviselőként tüntetett fel. Valótlanul tüntették fel N. L-né közreműködésével azt is, hogy a vételár önrészét a vevő megfizette.

Az autószalonban a kölcsönök összegét több alkalommal azon személynek fizették ki, aki kereskedőként érdekelt volt a gépjármű értékesítésében.

* * *

Az I. r. terhelt egyes cselekményei az alábbiak (tényállás 5., 10., 12., 15., 16., 18., 19., 21. és 22 pontja).

5.pont. A XI. r. terhelt gépjárművet akart vásárolni, amelyhez az I. r. terhelt felajánlotta a segítségét. Az ügylet lebonyolítása érdekében az I. r. terhelt egy Nissan Maxima típusú, balesetet szenvedett, törött állapotában 600.000 Ft értéket képviselő személygépkocsit megvásárolta a M. Kft-től.

Ezt követően 2004. január 5-én hamis adásvételi szerződést készített, amely szerint a gépjárművet a egy Telefontársaság Rt. eredeti tulajdonos a XI. r. terheltnek adta el. Azon az eredeti tulajdonos képviselőjének nevét aláhamisították. Ezáltal az I. r. terhelt közreműködött abban, hogy tulajdonjoga a gépjármű nyilvántartásba ne kerüljön bejegyzésre.

Az I. r. terhelt felajánlotta a közreműködését a gépjárműre vonatkozó kölcsönügylet lebonyolítása érdekében is. A XI. r. terhelt e végett átadta okiratait az I. r. terheltnek, aki arról fénymásolatokat készített, és azokat N. L-nak a G. Kft. hitelügyintézőjének a rendelkezésére bocsátotta. Az adatok birtokában utóbbi a kölcsönszerződést előkészítette. Hamis bizományosi szerződés készült, amely szerint az eredeti tulajdonos 2004. január 6-án a kérdéses gépjárművet, amely 5.000.000 Ft értékű volt, bizományosi értékesítés keretében átadta a kft-nek.