A Miskolci Törvényszék K.701436/2020/59. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (1) bek., 62. § (1) bek., 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 26. § (3) bek., 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 2. §, 3. § (1) bek., 9. § (1) bek., (3) bek., 19. § (1) bek., (2) bek., 20. §, 21/A. § (1) bek., (2) bek., 24/A. § (1) bek., (2) bek., 37/A. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:13. § (2) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 101. § (1) bek., 102. § (1) bek., 276. § (3) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1) bek., 78. § (1) bek., 80. § (1) bek., 85. § (1) bek., 99. § (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. § (1) bek., 3. § (3) bek., 4. § (1) bek.] Bírók: Bana-Nagy Adrienn, Bokros Andrea Erzsébet, Pocsainé dr. Cseuscsák Renáta

Miskolci Törvényszék

101.K.701.436/2020/59.

A Miskolci Törvényszék a Gadus Ügyvédi Iroda (cím18 ügyintéző: dr. Gadus Csaba) által képviselt Felperes1 I.r. , Felperes2 II.r. (mindannyian cím19 szám alatti lakosok) felpereseknek - dr. Czikrayné dr. Fekete Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím14 szám) I.r., és a Balogh, Bihary, B Szabó, Jean, Zalavári és társai Ügyvédi Iroda (cím20. szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. Jean Kornél ügyvéd) által képviselt Alperes2 (cím21) II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen I. r. alperesnek 400.000,- (négyszázezer) forint és II. r. alperesnek 400.000,- (négyszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá a bíróság a felpereseket, hogy külön felhívásra az állam javára - a felhívásban megjelölt módon és időben - fizessenek meg egyetemlegesen 30.000,- (harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

[1] A település külterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú "szántó" művelési ágú, 9 ha 1059 m2 területű, bányatelek jogi jellegű, "település III-kavics és agyag" megjelölésű ingatlan 4241/9383 arányban I.r. felperes, míg 300/9383 arányban II.r. felperes tulajdonában, I.r. felperes földhasználatában áll.

[2] A II. r. alperes a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Kstv.) 2.§ h) pontja alapján "bányászat" közérdekű célra, ténylegesen a "település X- átmeneti törmelékes nyersanyagok" védnevű bánya bővítéséhez szükséges terület megszerzése érdekében kérelmet nyújtott be alperesnél a település külterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú "szántó" művelési ágú bányatelek 4 ha 5445 m2 nagyságú részének kisajátítása iránt a "település X. - átmeneti törmelékes nyersanyagok" védnevű bánya bővítéséhez szükséges terület megszerzése érdekében.

[3] Kérelméhez mellékelte a szakértő1 szakvéleményét és aktualizált szakértői véleményét.

[4] I.r. alperes a kisajátítani kért ingatlanért járó kártalanítási összeg megállapítása érdekében II. r. alperes kérelmére előzetes eljárás keretében a szakértő2 Szakértő Kft-t (továbbiakban: szakértő társaság) rendelte ki. A szakértő társaság a szakvéleményt a TEGOVA által javasolt módszer, az elfogadott szakmai előírások figyelembevételével készítette. 2020. április 30. napján ismételt helyszíni szemlét tartott, mely alapján a szakértői vélemény aktualizálására a hatósági eljárásban 2020. május 26. napján került sor. A szakértői véleményében részletesen bemutatta a perbeli ingatlan jellemzőit. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megküldött adatbázisból kiválasztott a perbeli ingatlanhoz hasonló adottsággal rendelkező hat darab összehasonlításra alkalmas ingatlan adatainak (2019. évi adatok) felhasználásával, piaci összehasonlító elemzésen alapuló értékmeghatározást végzett a szakértő. A NAV által megküldött adathalmazból az összehasonlításra alkalmas ingatlanok körébe a település1 helyrajzi szám2, helyrajzi szám3, helyrajzi szám4, helyrajzi szám5, helyrajzi szám6 és a település2 helyrajzi szám7 helyrajzi számú ingatlant vonta. A szakértő korrekciós tényezőket alkalmazott, így a tábla mérete alapján a perbeli ingatlan javára 10%, a településen belül elhelyezkedés okán 5%, az ingatlan AK értéke alapján 5%, az útviszony alapján 10% pozitív korrekciót, míg a jogi helyzet, az osztatlan közös tulajdon okán 5% negatív korrekciót. Az értékmódosító korrekciós tényezők figyelembevételével a perbeli ingatlan korrigált fajlagos átlagárát 173 Ft/m2-ben határozta meg, melynek alapján a kisajátítani kért 4 ha 5445 m2 nagyságú terület forgalmi értékét 7.861.985,- forintban, a visszamaradó 4 ha 5614 m2 nagyságú terület forgalmi értékét 10% értékcsökkenést figyelembe véve 7.102.100,- forintban jelölte meg.

[5] Felperesek a közigazgatási eljárás során vitatták a kisajátítás jogalapját, valamint az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői véleményt is megalapozatlannak ítélték, vitatták a megállapított forgalmi értéket. A kisajátítási tárgyaláson a szakértő felperesek vitatásaira, beadványaira, kérdéseire vonatkozóan nyilatkozott, szakértői álláspontját kifejtette.

[6] Az I.r. alperes a 2020. július 16. napján kelt iktatószám-34/2020. számú határozatával II. r. alperes, mint kisajátítást kérő kérelmére a "bányászat" közérdekű célra ténylegesen a "település X.- átmeneti törmelékes nyersanyagok" védnevű bánya bővítéséhez szükséges terület kisajátítása iránti kérelmének helyt adott és település külterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú, "szántó" művelési ágú, bányatelek "település III. - kavics és nyersanyag" megjelölésű, az ingatlannyilvántartás szerint 4241/9383 arányban I.r., míg 300/9383 arányban II.r. felperesek tulajdonában nyilvántartott ingatlan 4 ha 5445 m2 nagyságú részét a Magyar Állam javára bányászat jogcímén kisajátította. Az ingatlan rész-kisajátítása miatt összesen I.r. felperes részére 3.910.193,- forint, míg II.r. felperes részére 276.599,- forint kártalanítást állapított meg. Felperesek más szakértő kirendelése iránti kérelmét elutasította, illetve csereingatlannal történő kártalanítás iránti kérelmüket szintén elutasította. I. r. alperes arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a kisajátításnak a Kstv. 3. §-ában írt feltételei fennállnak. A kártalanítás összegét az előzetesen kirendelt szakértő által készített szakvéleményben foglaltakra alapozta.

[7] Felperesek keresettel támadták az alperesi határozatot, elsődleges kereseti kérelmük arra irányult, hogy a bíróság változtassa meg I. r. alperes határozatát és a kisajátítási kérelmet utasítsa el. Másodlagos kereseti kérelem alapján kérték, hogy a bíróság I. r. alperes határozatát semmisítse meg és kötelezze I. r. alperest új eljárás lefolytatására. Harmadlagosan a per során pontosított kérelmükben kérték az I. r. alperes határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a bíróság a település külterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlan egészének kisajátítása okán 116.708.495,- forint kártalanítást állapítson meg az alábbi részletezés szerint: I. r. felperes részére a 4241/9383 tulajdoni arány után 91.712.345,- forint, II. r. felperes részére a 300/9383 tulajdoni arány után 6.487.542,- forint, míg I. r. felperes, mint az ingatlan földhasználója részére, 17.291.545,- forint kártalanítást állapítson meg arra figyelemmel, hogy gazdálkodása elnehezült. Kérték alpereseket perköltségben marasztalni. Keresetlevelükben vitatták a kisajátítás jogalapját és összegszerűségét is.