BH+ 2016.1.8 A vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövetési érték az áfával növelt kiskereskedelmi árral azonos, ezért a termelőüzem sérelmére elkövetett lopásnál a belső nyilvántartási ár az elkövetési érték megállapításának nem lehet alapja [Be. 419. § (6) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság B.1224/2012/8., Tatabányai Törvényszék B.71/2012/37., Győri Ítélőtábla Bf.99/2013/17., Kúria Bfv.1384/2015. (*BH+ 2016.1.8*)

***********

A Törvényszék a 2013. június 10-én kihirdetett, az Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete folytán 2015. február 11. napján jogerőre emelkedett ítéletével a II. rendű terheltet folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra, míg az V. rendű terheltet folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 4 év 6 hó börtönbüntetésre, valamint 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terhére a Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Az V. rendű terhelt védője ugyancsak felülvizsgálati indítvánnyal élt, amelyben azt sérelmezte, hogy a bíróságok az elkövetési érték meghatározásánál a kiskereskedelmi értéket, és nem a sértett által közölt beszerzési árat vették figyelembe. Ennek következtében pedig tévesen - súlyosabban - minősítették az V. rendű terhelt cselekményét, ami törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte.

A Legfőbb Ügyészség azonban - a Be. 419. §-ának (4) bekezdésében írt lehetőséggel élve - a II. rendű terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt a 2015. szeptember 22-én érkezett nyilatkozatával visszavonta, ezért a Kúria a II. rendű terheltet érintően a felülvizsgálati eljárást a Be. 419. §-ának (6) bekezdése alapján megszüntette.

Az V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány viszont a törvényben kizárt. A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontjában részletezett anyagi jogi szabálysértéssel kapcsolatos érvek ugyanis kizárólag az irányadó tényállásra épülhetnek, mivel a Be. 423. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás támadhatatlan, az ítélet megalapozatlanságával, a bizonyítékok értékelésének téves voltával érvelve sem a bűnösség megállapításának, sem a jogi minősítésnek a helyessége nem vitatható.

A vagyoni bűncselekmények esetén pedig az elkövetési érték (kár, vagyoni hátrány) összege a történeti tényállás része, ezért annak a felülvizsgálati eljárás keretében történő támadása akkor is kizárt, ha az a jogi minősítés változtatását eredményezné.

Ettől függetlenül a felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspont érdemben is téves. A vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövetési tárgy értéke szempontjából a következetes ítélkezési gyakorlat szerint mindig a forgalmi érték, az áfával növelt kiskereskedelmi ár az irányadó. Ha a dolog kiskereskedelmi forgalomban nem kapható, a hasonló paraméterekkel rendelkező kiskereskedelmi áru fogyasztói árát kell alapul venni. Ebből következően a termelő üzem sérelmére elkövetett lopási cselekményeknél a belső, a valóságos forgalmi viszonyokat nem tükröző nyilvántartási ár az elkövetési érték megállapításának nem lehet alapja.

A tényállás támadására épülő indítvány tehát eredményre nem vezethetett, ezért a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - az V. rendű terhelt javára szóló felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.

(Kúria Bfv. III. 1384/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2015. év szeptember hó 25. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő