A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27231/2017/27. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 62. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhászné dr. Bartha Ildikó

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.27.231/2017/27. szám

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Erdei Zoltán Ügyvédi Iroda (5000 Szolnok, Szántó krt. 52. A/II. fszt. 1. szám alatti székhelyű - ügyintéző: dr. Erdei Zoltán ügyvéd -) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Volosinovszki Vanda kamarai jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (1134 Budapest, Dózsa Gy. utca 128-132. szám alatti székhelyű, levelezési cím: NAV Fellebbviteli Igazgatóság Észak-alföldi Hatósági Főosztály 4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2. szám) alperessel szemben adóhatározat bírósági felülvizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak 367.600 (háromszázhatvanhétezer-hatszáz) forint le nem rótt eljárási illetéket az illetékügyi hatóság külön felhívására, az ott megjelölt időben és módon.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (egyszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a peres felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai, az általuk csatolt iratok, és a beszerzett közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2001. május 30. napján alakult, fő tevékenysége 2008. január 1. napjától saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt.

2009. április 20. napjától a felperes ügyvezetője (dr.M.L. felperes ügyvezetője).

A Nyíregyházán, 2012. október 5., október 10., és október 22. napján kelt adásvételi szerződések szerint a felperes 11.752.500 forint értékben konzervipari gépeket, segédeszközöket és kiegészítőket, 2.900.000 forint értékben egy Alpha-28 alagút passztőr gépet, illetve 7.362.196 forint értékben 119.888 darab, 720 ml-es facett üveget, illetve 371.772 darab 66 To lapkát értékesített a (T. 1.. sro. cég neve) (s.r.o.) részére.

Az adásvételekről az AS7S-A367819, AS7S-A367820, és az AS7S-A367821 sorszámú számlák kerültek kiállításra, mely számlákon a fizetés módjaként átutalás szerepelt.

A számlák kiegyenlítése a számlán szereplő átutalás helyett minden egyes esetében banki befizetéssel történt az s.r.o. ügyvezetője, (K.J. T.1..sro ügyvezetője) által, 2012. november 5. és november 7. napjain.

A megvásárolt termékek elszállítását a vonatkozó CMR-ek tanúsága szerint a vevő s.r.o. végezte az (M..-...-X..-... frsz.) frsz-ú kamionszerelvénnyel, melyet a (N-T.Kft neve)-től bérelt 2012. november 5. napjától 2012. november 9. napjáig.

Az első adásvételi szerződéshez kapcsolódóan készült 4 db. CMR tanúsága szerint az értékesített gépek berendezések felrakási és felsorolási sorrendje egyezik a felperes 2011. december 31. napján készült leltár sorrendjével.

A második adásvételi szerződéshez kapcsolódó CMR szerint az alagút passztőr elszállítása 2012. november 5. napján egy fuvarban, míg harmadik adásvételi szerződéshez tartozó 3 db. CMR tanúsága szerint az üvegek és a lapkák elszállítása 2018. november 8. és 9. napjain történt.

Az értékesített perbeli áruk kiszállítása a CMR-ek szerint Szlovákiába, (M.T. teleülés neve) helységbe történt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatósága (elsőfokú adóhatóság) 2012. év vonatkozásában bevallások utólagos vizsgálatára irányuló költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését folytatott le.

A revízió során a felperes ügyvezetője akként nyilatkozott, hogy a perbeli árukat minden esetben látta felpakolva a kamionra, a passztőr alagút felrakodásában maga is segített, egyébként a felrakodást (K.J. T.1..sro ügyvezetője) végezte, akinek targoncavezető végzettsége van, és a kamiont is ő vezette. Hivatkozása szerint a (Ny. település neve) telephelyen történt felrakodáskor mindig jelen volt a (Ny-K. Kft. neve) ott dolgozó valamelyik alkalmazottja, míg a (L. település neve) történt rakodáskor (i.Sz.S. telephelyi dolgozó neve), a (L. település neve) telephely dolgozója volt jelen, akinek az elérhetősége a revízió során nem vált ismertté.

Állítása szerint a felrakás nyomonkövethetősége érdekében egyezik meg a CMR-eken a felsorolási sorrend a 2011. évi leltár sorrendjével.

Az elsőfokú adóhatóság életszerűtlennek minősítette, hogy egy külföldre történő szállítás során a kamionokra ugyanolyan sorrendben történik az eladásra szánt gépek, berendezések felrakása, mint amilyen sorrendben a felleltározása év végén megtörtént, ugyanis a szállítás során nem az a fő szempont, hogy a rakományt jelentő eszközök a leltáríven hol, milyen sorrendben szerepelnek, hanem hogy a kamion rakodófelületének leggazdaságosabb kihasználása érdekében az elszállítandó árucikkeket úgy kell elrendezni, hogy azt minél kevesebb fordulóval, minél kisebb fuvarköltséggel és minél rövidebb időn belül lehessen elszállítani.

Emellett arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóban forgó 28 méter hosszú alagút passztőr berendezés felrakása a perbeli kamionszerelvényre, illetve elszállítása a berendezés kiterjedése, mérete, és súlya miatt figyelemmel a jármű befogadó képességére csupán szétszedett, feldarabolt állapotban történhetett, akkor sem egy fuvarral.

Megállapításra került továbbá, hogy a felperes az s.r.o. felé kibocsátott számlák mellékleteként a CMR-ek eredeti, kék tollal kiállított példányát adta át, melyen a 24-es rubrika is ki van töltve. E rubrikában az átvevőnek kell igazolni az áru átvételét a rendeltetési helyen, amit itt nem lehet helyes, mert a CMR 1. példánya nem kíséri az árut. Ekörben hivatkozott arra, hogy a CMR minimum 4 példányban készül, és minden egyes példánynak meg van a helye. Az átadott CMR-eken nincs jelölve, hogy az a 4 példány közül melyik, azonban a felperes könyvelési anyagában szereplő példány feltételezhetően az 1. számú példány, mivel az írás kék tollal szerepel rajta.

Megállapításra került, hogy a revízió során (K.J. T.1..sro ügyvezetője) e-mail-ben küldött válaszához mellékelt CMR-eken sem szerepel, hogy az a 4 közül hányadik példány, azonban adatukban mindenben megegyeznek a felperes könyvelési anyagában szereplő CMR-ekkel, vagyis azok a felperes példányainak a fénymásolatai.

A "Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló, Genfben, 1956. május 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3. törvényerejű rendeletet (Egyezmény) 5. cikk 1. pontjában foglaltaknak megfelelően az s.r.o. három eredeti példányban állította volna ki a CMR-eket, akkor a megküldött CMR-ek csak tartalmában, írásképében azonban nem egyeznének a felperes könyvelési anyagában szereplő CMR-ekkel.

A felperes ügyvezetőjének azon állítását miszerint a CMR-ek 24. rubrikája nem a feladáskor került kiállításra az s.r.o. részéről, hanem a kiszállítást követően írták alá, és ezt követően bocsátották a rendelkezésükre a revízió nem fogadta el, mivel az 1. példány nem kíséri az árut, így az nem kerülhet a vevő birtokába. Erre tekintettel a felperes által átadott, az ügyletek megvalósulását igazolni hivatott CMR okmányok nem alkalmasak arra, hogy hitelt érdemlő módon igazolják a számlákban szereplő gépek, berendezések, üvegek, lapkák Magyarország területéről történő elszállítását.