A Fővárosi Törvényszék P.21051/2012/6. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 59. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 343. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 22. §, 23. §, 26. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2012/6.

AFővárosiTörvényszék

a dr.Geri Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe.) általépviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr.Puskás Gábor ügyvéd(ügyvéd címe.)általépviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes

sajtó-helyreigazítás ántiébenövetkező

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül az cik címe c. cikkel azonos helyen és módon tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt:

"Helyreigazítás

Lapunk 2012. 02. 02-i számának "cik címe" c. cikkében azt a valós tényt, hogy felperes neve, Hajdúhadház polgármestere panasszal élt és fegyelmi eljárást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál, mivel azon az állásponton volt, hogy a szegregációs kártérítési ügyben egyezségi ajánlattal fellépő ügyvéd megbízás és meghatalmazás nélkül tett 750 roma gyermek képviselőjeként fellépő személy nevében 75 milliós, fejenként 100.000 forintos egyezségi ajánlatot, abban a hamis színben üntettük fel, mintha a polgármester azért fordult volna a kamarához, mert az ügyvéd nem volt hajlandó a hozzáforduló, igénnyel fellépő károsultak személyét felfedni.

A valóságban a polgármester azért fordult a kamarához, mivel panaszbeadványa szerint az ügyvédi egyezségi ajánlatban megbízóként szereplő - az egyezségi ajánlatra vonatkozó megbízást utóbb tagadó - 1 személytól származó meghatalmazást az ügyvéd a polgármester kérése ellenére nem csatolt."

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000,- (tizenkétezer) Ft perköltséget.

A felperes illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000,- (harminchatezer) Ft illetékből a felperes 24.000,- (huszonnégyezer) Ft, az alperes 12.000,- (tizenkétezer) Ft-ot köteles külön felhívásra megfizetni a magyar államnak.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebezést (csatlakozó fellebezést) és felülvizsgálati kérelmet(csatlakozó felülvizsgálati kérelmet)előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan,kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjeszteheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivévételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minösülnek a polgári perrendtartásról szoló 1952. évi III. törvény 73/C.§ (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebezést csak a kamatfizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegzett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósságal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vag ycsak az itéletz indokolása ellen irányul. Ezekben az eesetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfoku bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezészési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A felperes Hajdúhadház kisváros polgármestere lett 2010-ben.

Hajdúhadház Önkormányzatáról még 2008-ban megállapította a Legfelsőbb Bíróság egy szegregációs perben, hogy megsértette 740 roma gyermek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy szegregálta őket az önkormányzat iskoláiban. A jogsértés megállapítását követően téma volt a városban, hogy hogyan lehet a szegregációt megszüntetni, illetve mik ennek az ítéletnek a következményei.

A felperes polgármesterré választását követően 2010 novemberében a szegregációs pert vivő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke, 2 személy részvételével megbeszélés folyt a polgármesteri hivatalban az alapítvány szegregáció megszüntetésére vonatkozó megoldási javaslatáról, tervezetéről.

A polgármestert - betegsége miatt - távollétében helyettesítő személy döntési jogosultsággal nem bírt, a megbeszélés érdemi eredménnyel nem járt. Az alapítvány képviselői szerették volna, hogy ha az önkormányzat megteszi az észrevételeit, vagy kifogásait az alapítvány program-javaslatához, illetve a képviselő testület azt megtárgyalja (2 személy vallomása).

A felperes 2010. decemberi e-mailjében közölte érdeklődésére az alapítvány képviselőjével, hogy abban bízik, hogy a jövő év elején vissza tudnak térni az oktatási rendszer reformjára (6/T/1.).

2011. március 8-án az alapítvány képviseletétől 2 személy azt írta, hogy várták, hogy az év elején vissza tudjanak térni az oktatási rendszer reformjának kérdésére, semmi nem történik, csak telik a drága idő. Számukra még hosszú ideig rejtély marad a hallgatás, amiből viszont megértették, hogy zárt kapukat döngetnek, Hadház nem kér az integrált közoktatásra fordítható milliárdokból, a kidolgozott egységes iskola modellből.

Utalt arra, hogy 2010. november 9-i találkozón az alpolgármester asszony kifejezésre juttatta ezt, csak az nem volt világos számukra, hogy ez az ő saját véleménye vagy egységes az álláspont a városvezetésben. De mivel határozat nem született a témában sem semmilyen érdemi javaslat, be kell látniuk, hogy az eddig erőfeszítéseik hiába valónak bizonyultak. Az egységes iskola tervének megvalósítását ebben a formában Hajdúhadház önkormányzata nem fogadja el, az ígért módosítási javaslatokat viszont nem tette meg.

Az ügy részükről most már lezártnak tekinthető, a programmal más települést keresnek meg.(6/T/1.).

A szegregációs ítélet következményeként felmerült annak lehetősége is, hogy a 740 gyerek kártérítést követel.

3 személy ügyvéd 2011. október 7-én levelet írt a felperesnek, mint polgármesternek, melyben 74 millió forintos egyezségi ajánlatot tett.

Ebben a levélben előadta, hogy felkereste őt ügyvédi irodájában 1 személy a Hajdúhadházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke, aki az alábbiakat adta elő: 2008. november 19-én a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ítéletet hozott. Ebben az ítéletben foglaltak szerint a bíróság megállapította, hogy Hajdúhadház Város Önkormányzata és a fenntartásában működő 1 iskola neve Általános Iskola, valamint a 2 iskola neve Iskolák székhelyen kívüli egységeiben foglalkoztatott, mindösszesen 740 cigány etnikumú tanulót jogellenesen elkülönítik, szegregálják és közvetlenül hátrányosan megkülönböztetik az által, hogy számukra alacsonyabb színvonalú, illetőleg hátrányosan igénybe vehető tárgyi eszközöket, tárgyi feltételeket biztosítanak.