A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21252/2012/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kincses Attila, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21051/2012/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21252/2012/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.252/2012/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Geri Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Puskás Gábor Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében - a Fővárosi Törvényszék 2012. május 3-án kelt 31.P.21.051/2012/6-I. számú végzésével kijavított - a Fővárosi Törvényszék 2012. április 4-én kelt 31.P.21.051/2012/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperes helyett az alperest kiadó ...-t (címe) kötelezi a 12.000 (tizenkétezer) forint kereseti illeték megfizetésére a Magyar Államnak külön felhívásra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes sajtó-helyreigazítási keresetének részben helyt adva kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül az ... című cikkel azonos helyen és módon tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt:

"Helyreigazítás Lapunk ...-i számának "..." c. cikkében azt a valós tényt, hogy (felperes neve), ... polgármestere panasszal élt és fegyelmi eljárást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál, mivel azon az állásponton volt, hogy a szegregációs kártérítési ügyben egyezségi ajánlattal fellépő ügyvéd megbízás és meghatalmazás nélkül tett 750 roma gyermek képviselőjeként fellépő személy nevében 75 milliós, fejenként 100.000 forintos egyezségi ajánlatot, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a polgármester azért fordult volna a kamarához, mert az ügyvéd nem volt hajlandó a hozzáforduló, igénnyel fellépő károsultak személyét felfedni.

A valóságban a polgármester azért fordult a kamarához, mivel panaszbeadványa szerint az ügyvédi egyezségi ajánlatban megbízóként szereplő - az egyezségi ajánlatra vonatkozó megbízást utóbb tagadó - ...-tól származó meghatalmazást az ügyvéd a polgármester kérése ellenére nem csatolt."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és arra kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 forint perköltséget.

A le nem rótt illetékről úgy rendelkezett, hogy a felperest 24.000 forint, az alperest 12.000 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára külön felhívásra.

Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalom-szolgáltatás alapvető szabályairól szóló 2010. CIV. törvény. 12. § (1)-(2) bekezdésére, a PK 12. és 14. számú állásfoglalására, az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, az 59. § (1) bekezdésére, a 61. § (1)-(2) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatára.

A felek előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, a becsatolt iratok, az újságíró által bemutatott és a jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapított tényállásból arra az álláspontra jutott, hogy a felperes keresete részben alapos.

Az elsőfokú bíróság szerint a cikkből az tűnik ki, hogy a felperes azért fordult az ügyvédi kamarához, mert a szegregációs per károsultjait képviselő ügyvéd nem volt hajlandó felfedni megbízóit, akik féltek a polgármester esetleges retorziójától. Ezt a közlést azonban az alperes bizonyítani nem tudta és a felperes által becsatolt iratok tartalmát megkérdőjelező bizonyítást nem ajánlott fel. A rendelkezésre álló iratok értelmében az ügyvéd egyezségi ajánlatott tett, de a 740 károsulttól származó képviselői meghatalmazását, és az egyezségi ajánlat tételére vonatkozó megbízását kérés ellenére nem csatolta, ezért a felperes az ügyvédi kamarához fordult és fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az újság közlésével szemben tehát a kamarai eljárás kezdeményezésének oka az eljáró ügyvéd meghatalmazásának, az ajánlat megtételére való jogosultsága igazolásának a hiánya volt, ami nem minősíthető a felperes személyének megítélése szempontjából jelentéktelen pontatlanságnak, közömbös részletnek. Nem lényegtelen - a retorziótól való félelemre való utalással együtt - az sem, hogy a polgármester a képviseleti jogosultság igazolását kérte, vagy azt kívánta kideríteni, hogy hányan és kik bízták meg a jogi képviselőt, figyelemmel arra is, hogy a helyreigazítási kérelem tárgya nem az volt, hogy az ügyvéd képviseleti jogosultságát megfelelően igazolta-e a felperes felé, hanem az, hogy a felperes mi okból fordult a kamarához. Az ok pedig megállapítható módon a cikkben közöltekkel szemben az volt, hogy a felperes szerint az ügyvéd nem igazolta a képviseleti jogát, illetve a megbízó a megbízást tagadta.

Mindezek figyelembe vételével az elsőfokú bíróság a helyreigazítást és egyben a valós tények nyilvánosságra hozatalát is elrendelte, szükségesnek tartva annak közlését, hogy az alperes nem vitatta azt, hogy az ügyvéd az egyezségi ajánlatra megbízást nem kapott.

Az ügyvédi eljárások okára és a bosszú motívumának megjelölésére vonatkozó kereseti kérelem körében az újságíró tanúvallomása és a felperessel készített felvételrészlet alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a kártérítési ügy hátterével összefüggésben számolt be az ügyvéd hozzátartozójának sikertelen választási próbálkozásáról. Ebből a polgármesteri nyilatkozatból pedig levonható volt az a következtetés, miszerint az ügyvéd eljárása mögött "bosszú állhat". Ezt az újságírói konklúziót a felperesnek, mint közszereplőnek el kell viselnie, az pedig, hogy ténylegesen melyik rokon indult sikertelenül a választásokon, a cikk egészét és a felperes megítélését tekintve közömbös részletnek, tévedésnek minősül, ami nem ad alapot a helyreigazításra.

Az "elzárkóztak minden egyeztetéstől az alapítvány programjával kapcsolatban" közlés körében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes által sérelmezettel szemben az alperes "jelen körülmények közt" fordulat alkalmazásával, ... tanú vallomásával, a csatolt e-mailekkel alátámasztotta azt, hogy halogató, elzárkózó magatartás volt tapasztalható a felperes részéről. Ezen túlmenően az alapítvány képviselői úgy látták, hogy az önkormányzat és a felperes nem kíván ezzel a programmal foglalkozni, az ügy lezártnak tekintendő. Az, hogy valójában érdemi egyeztetés nem történt, alapot adott azon vélemény kialakítására, hogy a polgármester elzárkózik az egyeztetéstől.

A közlés jelen idejű megfogalmazása nem volt valótlan és nem adott alapot az alperes helyreigazításra kötelezésére.