A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21252/2012/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kincses Attila, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.252/2012/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Geri Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Puskás Gábor Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében - a Fővárosi Törvényszék 2012. május 3-án kelt 31.P.21.051/2012/6-I. számú végzésével kijavított - a Fővárosi Törvényszék 2012. április 4-én kelt 31.P.21.051/2012/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperes helyett az alperest kiadó ...-t (címe) kötelezi a 12.000 (tizenkétezer) forint kereseti illeték megfizetésére a Magyar Államnak külön felhívásra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes sajtó-helyreigazítási keresetének részben helyt adva kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül az ... című cikkel azonos helyen és módon tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt:

"Helyreigazítás Lapunk ...-i számának "..." c. cikkében azt a valós tényt, hogy (felperes neve), ... polgármestere panasszal élt és fegyelmi eljárást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál, mivel azon az állásponton volt, hogy a szegregációs kártérítési ügyben egyezségi ajánlattal fellépő ügyvéd megbízás és meghatalmazás nélkül tett 750 roma gyermek képviselőjeként fellépő személy nevében 75 milliós, fejenként 100.000 forintos egyezségi ajánlatot, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a polgármester azért fordult volna a kamarához, mert az ügyvéd nem volt hajlandó a hozzáforduló, igénnyel fellépő károsultak személyét felfedni.

A valóságban a polgármester azért fordult a kamarához, mivel panaszbeadványa szerint az ügyvédi egyezségi ajánlatban megbízóként szereplő - az egyezségi ajánlatra vonatkozó megbízást utóbb tagadó - ...-tól származó meghatalmazást az ügyvéd a polgármester kérése ellenére nem csatolt."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és arra kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 forint perköltséget.

A le nem rótt illetékről úgy rendelkezett, hogy a felperest 24.000 forint, az alperest 12.000 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára külön felhívásra.

Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalom-szolgáltatás alapvető szabályairól szóló 2010. CIV. törvény. 12. § (1)-(2) bekezdésére, a PK 12. és 14. számú állásfoglalására, az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, az 59. § (1) bekezdésére, a 61. § (1)-(2) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatára.

A felek előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, a becsatolt iratok, az újságíró által bemutatott és a jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapított tényállásból arra az álláspontra jutott, hogy a felperes keresete részben alapos.

Az elsőfokú bíróság szerint a cikkből az tűnik ki, hogy a felperes azért fordult az ügyvédi kamarához, mert a szegregációs per károsultjait képviselő ügyvéd nem volt hajlandó felfedni megbízóit, akik féltek a polgármester esetleges retorziójától. Ezt a közlést azonban az alperes bizonyítani nem tudta és a felperes által becsatolt iratok tartalmát megkérdőjelező bizonyítást nem ajánlott fel. A rendelkezésre álló iratok értelmében az ügyvéd egyezségi ajánlatott tett, de a 740 károsulttól származó képviselői meghatalmazását, és az egyezségi ajánlat tételére vonatkozó megbízását kérés ellenére nem csatolta, ezért a felperes az ügyvédi kamarához fordult és fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az újság közlésével szemben tehát a kamarai eljárás kezdeményezésének oka az eljáró ügyvéd meghatalmazásának, az ajánlat megtételére való jogosultsága igazolásának a hiánya volt, ami nem minősíthető a felperes személyének megítélése szempontjából jelentéktelen pontatlanságnak, közömbös részletnek. Nem lényegtelen - a retorziótól való félelemre való utalással együtt - az sem, hogy a polgármester a képviseleti jogosultság igazolását kérte, vagy azt kívánta kideríteni, hogy hányan és kik bízták meg a jogi képviselőt, figyelemmel arra is, hogy a helyreigazítási kérelem tárgya nem az volt, hogy az ügyvéd képviseleti jogosultságát megfelelően igazolta-e a felperes felé, hanem az, hogy a felperes mi okból fordult a kamarához. Az ok pedig megállapítható módon a cikkben közöltekkel szemben az volt, hogy a felperes szerint az ügyvéd nem igazolta a képviseleti jogát, illetve a megbízó a megbízást tagadta.

Mindezek figyelembe vételével az elsőfokú bíróság a helyreigazítást és egyben a valós tények nyilvánosságra hozatalát is elrendelte, szükségesnek tartva annak közlését, hogy az alperes nem vitatta azt, hogy az ügyvéd az egyezségi ajánlatra megbízást nem kapott.

Az ügyvédi eljárások okára és a bosszú motívumának megjelölésére vonatkozó kereseti kérelem körében az újságíró tanúvallomása és a felperessel készített felvételrészlet alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a kártérítési ügy hátterével összefüggésben számolt be az ügyvéd hozzátartozójának sikertelen választási próbálkozásáról. Ebből a polgármesteri nyilatkozatból pedig levonható volt az a következtetés, miszerint az ügyvéd eljárása mögött "bosszú állhat". Ezt az újságírói konklúziót a felperesnek, mint közszereplőnek el kell viselnie, az pedig, hogy ténylegesen melyik rokon indult sikertelenül a választásokon, a cikk egészét és a felperes megítélését tekintve közömbös részletnek, tévedésnek minősül, ami nem ad alapot a helyreigazításra.

Az "elzárkóztak minden egyeztetéstől az alapítvány programjával kapcsolatban" közlés körében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes által sérelmezettel szemben az alperes "jelen körülmények közt" fordulat alkalmazásával, ... tanú vallomásával, a csatolt e-mailekkel alátámasztotta azt, hogy halogató, elzárkózó magatartás volt tapasztalható a felperes részéről. Ezen túlmenően az alapítvány képviselői úgy látták, hogy az önkormányzat és a felperes nem kíván ezzel a programmal foglalkozni, az ügy lezártnak tekintendő. Az, hogy valójában érdemi egyeztetés nem történt, alapot adott azon vélemény kialakítására, hogy a polgármester elzárkózik az egyeztetéstől.

A közlés jelen idejű megfogalmazása nem volt valótlan és nem adott alapot az alperes helyreigazításra kötelezésére.

Az alperes a csatolt nyilatkozatokkal, e-maillel kellően alátámasztotta, hogy a 450 családot érintő közmunkával kapcsolatos ajánlat eljutott a jegyzőhöz. Az alperes által hivatkozott interjúrészlet azt is alátámasztotta, hogy az ... által hivatkozott közmunkával kapcsolatos ajánlatról a felperes tudott és a körülményekből arra lehetett következtetni, hogy a polgármester a közmunkával kapcsolatos ajánlattól elzárkózott. Az interjúrészletben akként nyilatkozott, hogy az ajánlat "elektronikusan lett küldözve", ami szintén arra utal, hogy az eljutott hozzá. Az pedig lényegtelen kérdés, hogy ez ... vagy ... ajánlata volt-e, mert ez a felperes megítélését nem befolyásolta, ezért e körben sem kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest helyreigazításra.