A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.15/2016/10. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. §, 294. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 352. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Török Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Kb.1030/2015/7., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.15/2016/10.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.15/2016/10. s zám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. december hó 02. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az előnyért, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. január 26. napján kihirdetett 41.(I.)Kb.1030/2015/7. számú ítéleté t megváltoztatja.

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti, míg a közügyektől eltiltást lefokozásra enyhíti.

A vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott köteles a másodfokú eljárás során felmerült 15.000,- (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az államnak megfizetni.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. január 26. napján kihirdetett 41.(I.) Kb.1030/2015/7. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.294.§ (1) bekezdésébe ütköző, és a (3) bekezdés a) pont ac) alpont szerint minősülő, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért 1 évi börtönbüntetésre, 2 évi közügyektől eltiltásra, valamint 50 napi tétel, napi tételenként 1.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A pénzbüntetés megfizetésére 5 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 15.000,- ft bűnügyi költség megfizetésére.

A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, súlyosításért a szabadságvesztés mértékének súlyosítása, valamint a pénzbüntetés napi tételeinek száma felemelése érdekében. A vádlott három napot tartott fenn, de a törvényes határidőben jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. Védője szintén három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott javára enyhítés, a börtönbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.122/2016/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú katonai tanács a hiányos tényállást a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a NVSZ jelentése (nyomozati iratok 4. naplószám) alapján egészítse ki azzal, hogy:"A vádlott 10.15-kor tért vissza a N. vendéglátóipai egységbe." Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében a vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés tartamát és a pénzbüntetést a napi tételszám emelésével súlyosítsa. A közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekintse kiszabottnak, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és védencével szemben elsődlegesen megrovás intézkedést, míg másodsorban az elsőfokú ítéletben írtnál jelentősen enyhébb, méltányosabb joghátrányt alkalmazzon. Utalt arra perbeszédében, hogy az elsőfokú katonai tanács törvényes eljárás keretében megalapozott tényállást állapított meg. Helyes a cselekmény jogi minősítése is, és a bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett. Utalt azonban arra, hogy az elsőfokú katonai tanács eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki védencével szemben ahhoz képest, hogy a vádlott a hatóság felbújtására valósított meg bűncselekményt. Perbeszédében hivatkozott a Teixeira de Castro v. Portugália ügyre, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének megsértését állapította meg. A bíróság álláspontja szerint a felbújtással a fedett nyomozó túlment azon a határon, amelyre a felhatalmazása szólt, mert e nélkül a terhelt egyáltalán nem követett volna el bűncselekményt. Utalt továbbá az emberi jogi bíróság gyakorlatából a Lüdi v. Svájc ügyre, mely hasonló tényállást tartalmazott, mint a már hivatkozott Teixeira de Castro v. Portugália ügy, valamint a magyar bíróságok gyakorlatából hivatkozott a Fővárosi Törvényszék, valamint a Legfelsőbb Bíróság egyes ítéleteire. Ezek alapján fejtette ki azt az álláspontot, hogy a fedett nyomozó rábírására, vagy provokációjára történő elkövetés esetén a magyar bírósági gyakorlat szerint a cselekmény társadalomra veszélyességének kisebb súlya miatt enyhébb büntetés kiszabására van lehetőség.

A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nagyon megbánta a cselekmény elkövetését. Előadta, hogy tudomása szerint a kapitányság vezetője kezdeményezte vele szemben a megbízhatósági vizsgálatot alkoholizáló életmódjára figyelemmel, de ő sohasem volt alkoholista. Anyagi helyzetének megromlása után is csak rendőr kollégáitól kért kölcsön pénzt, és azt mindig megadta. Utalt továbbá arra, hogy a megbízhatósági vizsgálat során ő nem is számított a kötelességszegő magatartásáért fizetségre, meg is lepődött, amikor ajándékot kapott érte.

A katonai ügyész valamint a védő által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§ (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta.