652/B/1998. AB végzés

jogszabály alkotmányellenességének tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 1., 2. és 4. §-ai-val kapcsolatos indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozók az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Tv1.) módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Tv2.) 1., 2. és 4. §-ai "alkotmányossági vizsgálatát" kérték az Alkotmánybíróságtól, arra hivatkozással, hogy a kifogásolt rendelkezések "ellentétben állnak a kárpótlási alaptörvény általános rendelkezéseivel".

Álláspontjuk szerint a fenti törvényi rendelkezések ellentétesek az Alkotmánybíróság 770/A/1996/4. számú, a Magyar Közlönyben 22/1996. (VI. 25.) AB számon közzétett határozatában foglaltakkal is az alábbi okok miatt:

Véleményük szerint "diszkrimináció az, hogy a [1992. évi XXXII.] törvény 2. § c) pontja nem említi a faji, vallási okokból munkaszolgálatosként elhurcoltakat, bár implicite a szöveget rájuk is értendőnek kellene tekinteni."

Másrészt kifogásolják, hogy "a Központi Kárrendezési Iroda a volt munkaszolgálatosokra vonatkozóan az elhurcoltatásukat követően bekövetkezett és bizonyított halál ellenére - az élő, visszamaradt hozzátartozóknál - a kárpótlásra jogosultságot nem állapítja meg."

Indítványozók kérik az "Alkotmánybíróság döntését, mely a méltánytalanul hátrányba kerültek - a volt munkaszolgálatosok - még élő hozzátartozóit sújtó diszkriminációt megszűnteti".

II.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatával kapcsolatban, valamint az

Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok elbírálásához feltétlenül szükséges tartalmi és alaki kellékekre nézve az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

"1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;"

"20. § Az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el."

"22. § (2) Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia."

"37. § Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését."

III.

A vizsgált indítványban az indítványozók a Tv2. 1., 2. és 4. §-ának megsemmisítése helyett csak "a diszkrimináció megszüntetését" kérték az Alkotmánybíróságtól. Nem jelölték meg pontosan, hogy álláspontjuk szerint az Alkotmány mely rendelkezését sértik a kifogásolt jogszabályhelyek. Ehelyett arra hivatkoztak, hogy a nevezett törvényhelyek ellentétesek a "kárpótlási alaptörvény általános rendelkezéseivel". Ezen túlmenően a Tv2. kifogásolt rendelkezéseit ellentétesnek tartották az Alkotmánybíróság 770/A/1996/4. számú, a Magyar Közlönyben 22/1996. (VI. 25.) AB számon közzétett határozatával is. Az Abtv. rendelkezései alapján az Alkotmánybíróság a jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata során kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a jogszabály megfelel-e az Alkotmány rendelkezéseinek; nincs tehát hatásköre arra, hogy két, azonos szinten elhelyezkedő jogszabály, illetve törvény és az Alkotmánybíróság határozatának ütközése kérdésében döntsön.

Az Alkotmánybíróság megfelelő határidő megjelölésével felhívta az indítványozókat indítványuk kiegészítésére: annak megjelölésére, hogy meglátásuk szerint az Alkotmány mely rendelkezéseit sértik a kifogásolt jogszabályhelyek, illetve figyelmeztette őket arra, hogy az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Felhívta továbbá az indítványozók figyelmét arra, hogy a hiánypótlás elmulasztása az indítványnak - mint érdemi vizsgálatra alkalmatlannak - a visszautasítását vonja maga után.

Mivel az indítványozók az Alkotmánybíróság megkeresésére nem pótolták a hiányt, az Alkotmánybíróság az indítványt a fenti indokok alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Budapest, 2000. november 14.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró