A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27088/2013/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 206. §, 338. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 71. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 35. §, 37. §, 164. §] Bíró: Sipos Balázs

A bíróság a dr. Pintér László ügyvéd (fél címe 2 szám) által képviselt felperes neve (.... szám alatti lakos) felperesnek - a Mateszné dr. Bachmayer Anita jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal ... Regionális Adó Főigazgatóság (alperes címe. szám alatti székhelyű) alperes ellen - adótartozás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében tárgyaláson kívül 2013. év április hó 26. napján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2012. évi szeptember hó 3. napján meghozott ... számú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 127.000,- (százhuszonhétezer) forint bruttó perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az alperes ... adós ellen összesen 8.295.752 forint adótartozás behajtása miatt indított végrehajtási eljárást. ... a felperes édesapja, aki a felperesnek a 2012. december 15. napján kelt ajándékozási szerződéssel a tulajdonában álló belterület .... helyrajzi számú, természetben ... szám alatti ingatlan ½ tulajdoni illetőségét elajándékozta. A ... Körzeti Földhivatal ... számú határozatával a tulajdonváltozást ajándékozás jogcímén átvezette.

Az elsőfokú adóhatóság 2012. június 6. napján kelt ... számú határozatával a felperest kötelezte ... 8.452.152 forint mértékű adótartozásának megfizetésére, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján, figyelemmel arra, hogy az adótartozást az eredeti adós ellen lefolytatott végrehajtási eljárás során behajtani nem lehetett.

A felperes fellebbezése folytán az elsőfokú adóhatóság 2012. augusztus 2. napján kelt ... számú határozattal a ... számú határozatát hivatalból módosította, indokolását kiegészítette.

Az alperes, mint másodfokú hatóság rendelkező részben írt határozatával a fent említett ... számú módosító határozatot megsemmisítette, a ... számú elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest a határozatban szereplő 8.452.152 forint adótartozásból 178.032 forint törlésével összesen 8.274.120 forint megfizetésére kötelezte.

A jogerős határozat értelmében a megajándékozott kötelezésének alapja, hogy ... eredeti adóssal szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredményre nem vezetett. Az adós ingó-és ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, jövedelmére az elsőfokú adóhatóság 2012. április 24. napján .... szám alatt letiltást bocsátott ki, ennek következtében 34.925 forint megtérült és a tartozás várhatóan 34.925 forinttal csökken havonta. Az alperesi határozat szerint a letiltás nem áll arányban a tartozás nagyságával, ugyanis az 235 hónap, azaz 19 év alatt térülne meg; a tartozás töredékének megtérülése nem egyenértékű azzal, hogy az eredeti adóstól behajtható, azt ugyanis az Art. 35.§ (2) bekezdés b.) pontja értelmében behajtani nem lehet. Az alperes álláspontja szerint, a fent említetteken felül a felperes mögöttes kötelezését megalapozza az a körülmény is, hogy az ajándékozási szerződés megkötésére az adókötelezettség keletkezését követően került sor.

A felperes kerestében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, álláspontja szerint a jogerős határozat jogalap hiányában jogszabálysértő, figyelemmel arra, hogy a tartozás az eredeti adóstól az öregségi nyugellátásból eszközölt letiltások útján behajtható, így az alperes figyelmen kívül hagyta az Art. 35.§ (2) bekezdés b.) pontjában foglaltakat. A fenti rendelkezést megsértve állapította meg felperes mögöttes felelősségét és kötelezte az adós tartozásának megfizetésére. A felperes álláspontja szerint az adófizetési kötelezettség keletkezésének, esedékességének időpontja az első és másodfokú határozatok jogerőre emelkedésének időpontja, az azt megelőző eseményeket, így a 2010. december 15. napján kelt ajándékozási szerződés alapján elajándékozott vagyontárgyakat végrehajtás alá vonni nem lehet. A fenti indokokat megerősítve hivatkozik fellebbezésében arra, hogy a végrehajtási jog elévülése folytán az Art. 164.§ (6) bekezdése alapján 2005. év vonatkozásában végrehajtási eljárást vele szemben kezdeményezni nem lehet.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta a jogerős határozatban foglaltakat.

A kereset az alábbiak szerint alapos.

A bíróság a tényállást a peres felek előadása és a közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 206.§ 1./bekezdése szerinti értékelésével.

Az Art. 35.§ (2) bekezdés b.) pontja szerint ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett.

A fenti rendelkezésekből következik, hogy az adó megfizetésére kötelezettek adózási kötelezettsége származékos, és az eredeti kötelezett helyetti helytállásra, az eredeti kötelezett által meg nem fizetett, tőle be nem hajtható adó megfizetésére vonatkozik. Az adót esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez, ha azonban az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle behajtani nem lehet, a megfizetésére határozattal kötelezhetőek az Art. 35.§-ának (2) bekezdésében meghatározott személyek. A mögöttes felelősséget megállapító határozatok tekintetében a jogalap: az adó adózó általi meg nem fizetése és tőle való behajthatatlansága.

Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adótartozás az eredeti kötelezettől behajtható-e.