A Kúria Bhar.1857/2017/6. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 7/C. §, 7/A. §, 7/B. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 349. §, 386. §, 387. §, 398. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 82. §, 294. §, 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 12. §] Bírók: Csák Zsolt, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

I. Az EBH 2018.B.1. számú elvi határozat nem az összes megbízhatósági vizsgálat alapján indult vesztegetési ügyre vonatkozik: a szabályszerűen lefolytatott és dokumentált megbízhatósági vizsgálat során a közlekedésrendészeti járőr által a közlekedési szabálysértést elkövető védelmi tiszt által felajánlott jogtalan előny elfogadása megvalósítja a Btk. 294. § (1) bekezdése szerinti bűncselekményt.

II. Ha a jogtalan előny elfogadása mellett a rendőr a kötelező intézkedést elmulasztja, a bűncselekmény (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti minősített esete állapítható meg akkor is, ha a vesztegetési pénzt a rendőr visszaadja.

III. Ügyészi fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság által a Be. 349. § (2) bekezdés alkalmazásával - tévesen - felmentett vádlott bűnösségét a harmadfokú bíróság nem állapíthatja meg, és törvényi felhatalmazás hiányában nem mellőzheti a másodfokú bíróság ítéletének téves felmentő rendelkezését sem.

[293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 12. § (1), (2) bek.]

***********

KÚRIA

Bhar.I.1857/2017/6. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év március hó 20. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.156/2016/6. számú ítéletét megváltoztatja,

a volt rendőr törzsőrmester II. rendű vádlott bűnösségét hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pont aa) alpont] megállapítja, és ezért 1 (egy) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre, 50 (ötven) napi tétel pénzbüntetésre és lefokozásra ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtását 2 (két) év próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén börtönben kell letölteni, és abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

A pénzbüntetés egy napi tételét 1.000 (ezer) forintban határozza meg azzal, hogy az így kiszabott összesen 50.000 (ötvenezer) forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel pénzbüntetés összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

Kötelezi a II. rendű vádlottat az eljárás során felmerült 5000 (ötezer) forint bűnügyi költség megfizetésére.

A II. rendű vádlottnak az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezését elutasítja.

volt rendőr őrmester I. rendű vádlott vonatkozásában a felülbírálatot mellőzi.

A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. november 8. napján meghozott 42(II.)Kb.695/2016. számú ítéletében a volt rendőr őrmester I. rendű vádlottat és a volt rendőr törzsőrmester II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) bekezdés], ezért őket külön-külön egy év hat hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, ötven napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlottak annak kétharmad részének kitöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra, és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni, melynek során egy napi tétel pénzbüntetés helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

Az I. rendű vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett ítéletet a II. rendű vádlott védője által bejelentett védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2017. szeptember 4. napján meghozott 6.Kbf.156/2016/6. számú ítéletével az elsőfokú katonai tanács ítéletét megváltoztatta, és az I. rendű vádlottat - a Be. 349. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával - és a II. rendű vádlottat a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének [Btk. 294. § (1) bekezdés] vádja alól felmentette.

A másodfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő másodfellebbezést, II. rendű vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés és lefokozás alkalmazása érdekében.

Véleménye szerint tévedett a másodfokú katonai tanács, amikor azt fejtette ki, hogy a megbízhatósági vizsgálat során a tárgyalótisztnek nem volt valós vesztegetési szándéka, ezért a cselekmény nem tudta kifejteni azt a káros hatást, amelynek alapján veszélyes lenne a társadalomra.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 7/A-C. §-ait, valamint a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdését idézve kiemelte, miszerint nem vitás, hogy a megbízhatósági vizsgálat keretei között korrupciós bűncselekmény valósult meg, a védelmi tiszt a vádlottakra nem gyakorolt nyomást, így a büntető feljelentés és az elsőfokú büntetőjogi felelősségre vonás törvényes volt.

Megítélése szerint téves a másodfokú bíróságnak a Kúria Bhar.I.520/2017/3. számú végzésén alapuló azon álláspontja, miszerint a vád tárgyává tett cselekmény objektív, absztrakt törvényi tényállásban kifejeződő társadalomra veszélyessége a jelen ügyben nem mutatható ki, így a Btk. 4. §-a szerinti bűncselekmény fogalom egyik elemének hiányában az első fokú ítélet történeti tényállásában rögzített elkövetői magatartás bűncselekményként nem értékelhető.

Álláspontja szerint ezért az első fokon megállapított történeti tényállás alapján a vádlottak büntetőjogi felelőssége megállapítható, mert cselekményével az állami szervek, hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez fűződő társadalmi érdeket objektíve megsértette.

Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ítéletét megváltoztatva, a II. rendű vádlott bűnösségét a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) bekezdés] állapítsa meg, és vele szemben szabjon ki próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és lefokozást.

Álláspontja szerint a II. rendű vádlott bűnösségének megállapítása a Be. 349. § (2) bekezdését az I. rendű vádlott esetében értelemszerűen nem teszi lehetővé, ezért a felmentő rendelkezést mellőzni kell.

A Legfőbb Ügyészség a másodfokú katonai ügyész fellebbezését módosításokkal és kiegészítésekkel tartotta fenn:

Az eljárt bíróságok elmulasztottak rendelkezni a II. rendű vádlott által a 2016. november 11. napján írásban benyújtott fellebbezésről, annak ellenére, hogy a 2016. november 8-i tárgyalási jegyzőkönyv szerint a II. rendű vádlott a kihirdetett első fokú ítéletet tudomásul vette; ezért indítványozta, hogy a Kúria e fellebbezést utasítsa el.