A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30839/2016/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.30.839/2016/5.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (....) által képviselt felperes neve (... alatti lakos) - a dr. Tóth Renáta kormánytisztviselő által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (... alperes elleni, 31090/2/2015. számú ingatlanügyi határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) Ft perköltséget, továbbá az illetékügyben eljáró hatóság felhívására a Magyar Államnak 30.000 (harmincezer) Ft tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt tételes kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Budapest Főváros Kormányhivatala XI. ker. Hivatala Ingatlannyilvántartási Osztály a Cím alatt felvett az ingatlan-nyilvántartásba II/7. sorszám alatt 1/2-ed hányadban Név tulajdonában lévő ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog törlése tárgyában hivatalból eljárást indított, mivel a tulajdoni lap III/11. sorszám alatt felperes neve javára a 203939/2/2010. számú határozattal haszonélvezeti jog volt bejegyezve.

Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság 96167/1/2015. számú végzéssel felhívta felperes neve t, mint a haszonélvezeti jog jogosultját, hogy közeli hozzátartozói viszonyra vonatkozó nyilatkozatát nyújtsa be. Tájékoztatta, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezések és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Ttv.) 108. § (1) bekezdése szerint a 2014. április 30-án fennálló határozatlan időre vagy 2014. április 30. után lejáró határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződésen alapított haszonélvezeti jog, továbbá a használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél megszűnik.

felperes neve 2015. június 12-én benyújtotta a közeli hozzátartozói viszony igazolására szóló nyilatkozatát, amelyben előadta, hogy Név az élettársa volt. Ennek igazolására csatolta a 2006. július 21-én kelt élettársi vagyonjogi szerződés másolatát. Úgyszintén csatolta a ... ingatlanra vonatkozó 2007. szeptember 11. napján kelt ingatlan adásvételi szerződés másolatát. Előadta, hogy a vételkor az ingatlanon fennmaradási engedély alapján egy többszintes felépítmény állt, melyet élettársa, annak édesanyja és ő lakóingatlannak vásároltak meg. Továbbá nyilatkozott, hogy élettársi viszonya időközben megszűnt, mivel az ingatlanból élettársa és családja kizárták a Budapesti II. és III. ker. Bíróság előtt pert indított, melynek eredményeképpen a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.630.282/2013/4. szám alatt meghozott 2013. október 3. napján kelt és jogerős ítéletével kötelezte volt élettársát és édesanyját (ott alpereseket) arra, hogy a lakcímükön lévő és felperes neve holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan első szintjét ürítsék ki és bocsássák kizárólagos birtokába.

Az elsőfokú hatóság a 111762/1/2015. számú 2015. június 24. napján meghozott végzésével a hivatalból indított eljárást megszüntette. Megállapította döntése indokolásában, hogy a csatolt okirat alapján felperes neve haszonélvező és a haszonélvezeti jogot alapító, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerinti ingatlan tulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony igazolást nyert. Hivatkozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCCII. törvény 5. § 13. pontjára, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés f) pontjára, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. §-ára, megállapította, hogy a bejegyzett élettársak is közeli hozzátartozónak kell tekinteni.

A végzéssel szemben Név fellebbezéssel élt, amelyben előadta, hogy felperes neve elhallgatta, hogy 2006. július 21-én kötött élettársi vagyonközösség 2010. május 1-jével megszűnt. felperes neve azóta nem lakik az ingatlanban. Benyújtotta az élettársi vagyonközösség megszüntetéséről szóló Budapesten 2010. november 11-én kelt szerződést.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 30.820/1/2015. számú 2015. szeptember 11. napján kelt végzésével az elsőfokú hatóság végzését megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság ismételten felhívta felperes neve t, mint a haszonélvezeti jog jogosultját nyilatkozattételre. felperes neve az elsőfokú hatósághoz 2015. október 26-án érkezett kérelmében a haszonélvezeti joga törlése tárgyában folyamatban lévő eljárás felfüggesztését kérte, hivatkozván arra, hogy az Inytv. 89/A. § alapján lehetőség nyílt az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelés alól kivett területként történő nyilvántartásának kérelmezésére.

A alperes neve XI. ker. Hivatala a 152439/2/2015. számú 2015. október 30. napján meghozott határozatával a Cím alatt felvett ingatlan tulajdoni lapján III/11. sorszám alatt felperes neve javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot a Fétv. 108. § (1) bekezdésben foglaltak alapján törölte, egyidejűleg felperes neve eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította.

Az elsőfokú határozattal szemben felperes neve jogi képviselője útján fellebbezéssel élt.

A fellebbezésben foglaltak alapján alperes a 31090/1/2015. számú végzésével a fellebbezés keretében előterjesztett eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította, a 31090/2/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Felperes jogi képviselője útján a jogerős másodfokú ingatlanügyi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, elsődlegesen a határozat megváltoztatását és haszonélvezeti jogának az ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadára vonatkozóan fennállóan történő visszajegyzését. Másodlagosan az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az ingatlanügyi hatóság új eljárásra kötelezését, továbbá alperes perköltségben való marasztalását. Álláspontja szerint a másodfokú határozat jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy a Fétv. 105. § (2) bekezdése alapján a törvény 2013. december 14-én lépett hatályba, amikor a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) volt hatályban, melynek 685. § b) pontja szabályozta azt, hogy közeli hozzátartozónak a bejegyzett élettárs minősül. A 2009. évi XXIX. törvény 1. §-a értelmében bejegyzett élettársi kapcsolat jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen megjelenő két 18. életévét betöltött azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Külön nemű személy erre nem jogosult, és mint élettárs nem minősül közeli hozzátartozónak, így a haszonélvezet vagy használat joga a fenti törvényhely alapján megszűnik, míg az azonos nemű élettársaknak nem szűnik meg a haszonélvezeti vagy használati joga. A Fétv. 108. § (1) bekezdése sérti az Alaptörvény által biztosított az emberi méltósághoz való jogot a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:42 § (2) bekezdése és ennek alapján nevesített 2.43 § c) pontjában szabályozott hátrányos megkülönböztetés tilalma, mert hátrányosan megkülönböztetik a különnemű élettársat az azonos nemű élettárstól. Ezért a haszonélvezeti jogának a törlése az Alaptörvénybe ütközik. Haszonélvezeti joga törlése továbbá a szerzett jogait sérti, mert haszonélvezeti jogát adásvételi szerződéssel, mint vevő vásárolta meg, ahol készpénzt fizetett az adásvételi szerződés megkötésekor. Tehát a törlés számára anyagi kárt okoz. Továbbá alperes hivatalból a becsatolt jogerős bírósági ítélet igazságügyi szakértői vélemény stb. alapján értesült arra, hogy a 20706 hrsz. alatti ingatlan már ténylegesen szántó művelés alól kivont egy többszintes lakóépülettel beépített ingatlan, ahol a tulajdonosok és családtagjaik életvitelszerűen laknak, és akikkel perben áll, mert az ingatlanból kizárták élettársi viszonya megszűnésekor. Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosai a művelési ágból való kivonást nem kezdeményeznék, lehetősége van a Földhivatalnak arra, hogy azt hivatalból tegye meg. Az eljárás felfüggesztését elutasító határozatot úgyszintén jogszabálysértő.