A Fővárosi Törvényszék K.700612/2018/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAMARAI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 65. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. §] Bíró: Minya Krisztián

A Fővárosi Törvényszék a személyesen eljáró felperesnek - a Dr. Zimnic János ügyvéd által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara (1054 Budapest, Szemere u. 8.) alperes ellen, kamarai ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv. szám.: ...) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, nyilvánosan megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 35 000 (harmincötezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 30 000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Kúriához címzetten - jelen bíróságnál - kell az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani.

I n d o k o l á s

A felperes a ... Kamara elnökének címzett 2016. június 2-án kelt levelében ... ügyszámra hivatkozással bejelentette, hogy a Budaörsi Járásbíróságon más személyekkel együtt indult és folyt ellene eljárás első fokon, nem jogerős marasztaló ítélet született. Hivatkozott a korábbi fegyelmi ügyére, és erre vonatkozóan kérte, - miután a 2016. április 29-i ezen eljárásból fakadó valamennyi jogkövetkezmény határideje lejárt, így a büntetést kiállotta, és az elévülés bekövetkezett, - annak megállapítását, hogy semmiféle fegyelmi büntetési eljárás hatálya alatt nem áll.

Az iratok között 2017. október 9-i keltezéssel elfekszik a fegyelmi tanács részére megküldött indítvány, melyben a felperes mentesítésre irányuló kérelmével kapcsolatosan a ... Ügyvédi Kamara Elnöke arra kérte a fegyelmi tanácsot, hogy a mentesítésre vonatkozó kérelmet utasítsa el, mivel azt akkor lehet előterjeszteni, ha a mentesítést kérő arra érdemes, míg a jelen eljárás során a felperes fegyelmi előéletét kell vizsgálni. Az elmúlt években a felperessel szemben számos fegyelmi eljárás indult, ezek jelentős részében fegyelmi büntetés is kiszabásra került. Fentieken túl a felperes működésével kapcsolatosan büntető eljárások indultak, ezért olyan tényt vagy körülményt megállapítani, mely a mentesítés alapjául szolgálna, nem lehet.

Az iratanyagban elfekszik a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerős végzése, melyben a felperes ügyében B. I. A. és társa ellen indult büntető ügyben a Budaörsi Járásbíróság ítéletét, a felperes mint IV. rendű vádlott vonatkozásában, a törvényszék - az ítéletet felülbírálva - azzal hagyta helyben, hogy a vádlott terhére értékelt két rendbeli cselekmény megnevezése helyesen gondatlan közokirat hamisítás vétsége.

A ... Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatában a felperes, mint eljárás alá vont személy által előterjesztett, a mentesítésre vonatkozó kérelmet az ügyvédekről szóló (vonatkozó időszakban hatályos és alkalmazandó) 1998. évi XI. törvény (régi ügyvédi törvény/ügyvédi törvény) 65. § (2) és (3) bekezdései alapján elutasította. Az elsőfokú határozat indokolásában rögzítette, hogy a felperessel szemben eljárt ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa korábban kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott, melynek végrehajtását három évi próbaidőre függesztette fel, a fegyelmi határozat, a megismételt eljárásban 2011. április 29-én emelkedett jogerőre, és ekkor vált végrehajthatóvá. A határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont felperes magatartásával négy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyből három fegyelmi vétség súlyosnak, egy rendbeli fegyelmi vétség kiemelkedően súlyos, szándékos kötelezettségnek minősül. Erre tekintettel az alkalmazott szankció a kizárás volt, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették, mely arányban állt a fegyelmi eljárás szabályzata 31. §-ában írt rendelkezésekkel. A megismételt eljárásban meghozott, másodfokú határozattal szemben előterjesztett felperesi keresetet a Fővárosi Törvényszék 2012. január 12-én kelt ítéletével elutasította, az ítélet 9. oldalán arra is kitért, hogy a felperes azon kérelmének nem volt szabályzati, jogszabályi alapja, hogy a bíróság állapítsa meg az elévülés bekövetkeztét, kötelezze az alperest arra, hogy egészítse ki a határozatát azzal, hogy a felfüggesztés időtartama 2011. október 16. napján járt le. A felperes 2016. évi június 2-i bejelentésében kérte a korábbi fegyelmi ügyére tekintettel a .... Ügyvédi Kamara elnökét, hogy intézkedjen annak megállapítása iránt, hogy semmiféle fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll. A határozat rögzítette, hogy a Budaörsi Járásbíróság 2016. március 10-én kelt nem jogerős ítéletében mondta ki, hogy IV. rendű felperes neve vádlott bűnös két rendbeli közokirat hamisítás vétségében. A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését azzal hagyta helyben, hogy felperes neve IV. rendű vádlott vonatkozásában a helyes minősítés két rendbeli gondatlan közokirat hamisítás. Az Ügyvédi törvény 65. § (2) bekezdése rendelkezik a mentesítés lehetőségéről. Ez első feltételként azt állapítja meg, hogy a kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével kérelemre az elsőfokú tanács az eljárás alá vont ügyvédet mentesítheti. Ez a feltétel 2011. április 29-én a jogerő tekintetében 2016. április 29-én letelt, azaz ez a feltétel fennáll. A törvény azonban másodlagos feltételként azt írja elő, hogy a mentesítésre akkor kerülhet sor, ha arra az eljárás alá vont személy érdemes. Az elsőfokú határozatot hozó szerv álláspontja szerint felperes neve vonatkozásában ez a feltétel nem áll fenn, nem érdemes a mentesítésre, mivel fegyelmi előélete alapján megállapítható, hogy vele szemben számos fegyelmi eljárás indult, és ezek jelentős részében fegyelmi büntetés is kiszabásra került. Az érdemesség vizsgálata alapján a fenti iratok pedig azt igazolták, hogy a felperes mentesítésre nem alkalmas.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. A fellebbezésre eljárt Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa 2018. március 2-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatának indokolási részében hivatkozott a tényállásban foglaltakra, megismételte, hogy az ... számú határozatot követően a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyező, új eljárásra kötelező határozat tekintetében, a megismételt eljárásban hozott 2011. november 29-én meghozott jogerős döntésre való hivatkozást, melyben a felperessel szemben jogerősen kizárás fegyelmi minősítést alkalmaztak, Rögzítette, hogy ennek a végrehajtását függesztették fel három évre, az ezen másodfokú határozat ellen előterjesztett keresetet pedig a Fővárosi Törvényszék ítéletével elutasította. Rögzítést nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budaörsi Járásbíróság előtt büntető eljárás volt folyamatban közokirat hamisítás bűntettének elkövetése miatt, melyben IV. rendű vádlottként elmarasztalták, halmazati büntetésként kétszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélték. A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével ezt a döntést helybenhagyta. A 2016. június 2-án előterjesztett mentesítési kérelmet a ... Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa arra tekintettel utasította el, hogy az elvárt időmúlás bekövetkezett, de az érdemesség nem áll fenn. Az alperesi határozat rögzítette, hogy a fellebbezés nem alapos, mivel a 2016. június 2-án előterjesztett kérelem az ... számú ügyszám vonatkozásában irányul annak megállapítására, hogy a felperes nem áll fegyelmi eljárás büntetés hatálya alatt. A felperes a fegyelmi büntetés végrehajtásától függetlenül nem gyakorolhatja a kamarai tagsági jogosultságait, mint a fegyelmi ügyben elmarasztalt ügyvéd, erre irányulnak az ügyvédi törvény 65-66. §-aiban foglaltak, amelyek esetében a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés kiszabása esetén az ügyvéd, kamarai tisztségre nem választható, meglévő tisztsége megszűnt. Öt év elteltével kérelmére mentesíthető. Tehát a mentesítésnek kizárólag a kamarai tagsági jog gyakorolhatósága szempontjából van jelentősége, így az, hogy a 2011. november 29-én meghozott felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtására sor kerülhet-e, teljesen független a mentesítéstől. A felperes által előterjesztett beadvány tartalmában kizárólag mentesítés iránti kérelemként értelmezhető, ugyanis annak megállapítására, hogy nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt, határozat nem hozható. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú határozat megalapozott, mivel az eljárása során az elsőfokú szerv a szabályokat betartotta, a tényállást tisztázta, és megalapozott döntést hozott. Értékelte a döntése során a tényeket, körülményeket. Rögzítette, hogy a kérelmező vonatkozásában nem állnak fenn azok a körülmények, melyek a mentesítést indokolttá tennék, és ezt alátámasztja az a tény is, hogy az ügyvéddel szemben jelenleg is folyamatban van fegyelmi eljárás, melynek alapját egy jogerősen elbírált bűncselekmény képezi, amelynek jogkövetkezménye azonban nem a jelen eljárás tárgya.