A Kúria Kf.38236/2018/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAMARAI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 65. §, (1) bek., (2) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási szervnek az eljárását indító kérelmet tartalma szerint kell elbírálnia.

***********

A Kúria

mint másodfokú bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kf.VI.38.236/2018/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 2)

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 3)

A per tárgya: ügyvédi kamarai ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A fellebbezést benyújtó fél: a felperes

A fellebbezés száma: 14.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2018. október 9-én kelt 16.K.700.612/2018/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 16.K.700.612/2018/13. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes FF/124/2017. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisíti és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A fellebbezési alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa, mint elsőfokú fegyelmi tanács a 2008. október 14-én hozott F.82.2002. számú határozatában megállapította, hogy a felperes elkövette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 37. § a) pontjába ütköző, 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, ezért kizárás fegyelmi büntetést szabott ki a vele szemben, amelynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az Üft/2122/2008. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetét elbíráló Fővárosi Bíróság a 6.K.30.618/2010/8. számú ítéletében az alperes fenti határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

[2] A megismételt eljárás során az alperes 2011. április 29-én hozta meg az Üft/5023/2011. számú határozatát, ebben az elsőfokú határozatot érdemében helybenhagyta.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a Fővárosi Törvényszék a 2012. január 12-én kelt 8.K.33.436/2011/3. számú ítéletében a keresetet elutasította.

[3] A Budaörsi Járásbíróság a 2016. március 10-én kihirdetett 1.B.480/2015/38. számú ítéletében megállapította, hogy a felperes bűnös 2 rendbeli közokirat-hamisítás vétségében és vele szemben halmazati büntetésként 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki azzal, hogy az 1 napi tétel összege 2.500.- forint. A Budapest Környéki Törvényszék a 2017. január 13-án kelt Bf.427/2016/9. számú végzésében az elsőfokú ítéletet a felperes vonatkozásában felülbírálva azzal hagyta helyben, hogy a terhére értékelt 2 rendbeli cselekmény megnevezése helyesen gondatlan közokirat-hamisítás vétsége.

[4] A felperes 2016. június 2-án iratot intézett a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke részére azzal, hogy azt továbbítsa a fegyelmi tanácsnak. Ebben bejelentette, hogy a Budaörsi Járásbíróság 1.B.480/2015. szám alatt vele szemben marasztaló ítéletet hozott, amely ellen ő fellebbezést nyújtott be, így az nem jogerős. Hivatkozással a F.82/2008. számú korábbi fegyelmi ügyére kérte, hogy - miután 2016. április 29-ével - az ezen eljárásból fakadó valamennyi jogkövetkezmény határideje lejárt (a büntetést kiállta, az elévülés bekövetkezett, stb.) kerüljön megállapításra az, hogy ő semmiféle fegyelmi büntetés, eljárás hatálya alatt nem áll.

[5] A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke az elsőfokú fegyelmi tanács felé 2017. október 9-én azt az indítványt terjesztette elő, hogy a tanács a mentesítésre vonatkozó felperesi kérelmet utasítsa el, mert arra a mentesítést kérő felperes nem érdemes.

[6] Az elsőfokú fegyelmi tanács a 2017. október 27-én kelt határozatában a felperes mentesítésre vonatkozó kérelmét az Ütv. 65. § (2) és (3) bekezdése alapján elutasította. Az indokolásban megállapította, hogy az Ütv. 65. § (2) bekezdése rendelkezik a mentesítés lehetőségéről, amelynek első feltétele fennáll, mert a kizárást tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év 2016. április 29-én letelt. Ugyanakkor a második feltétel nem teljesült, miután a felperes a mentesítésre nem érdemes, mert vele szemben számos fegyelmi eljárás indult és azok jelentős részében fegyelmi büntetés is kiszabásra került, valamint a Budapest Környéki Törvényszék fenti másodfokú ítéletével lezárt büntető ügyben a felperes által elkövetett cselekmények a tárgybeli felfüggesztett kizárás büntetésének hatálya alatt valósultak meg.

[7] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést azzal, hogy ő ténylegesen nem mentesítésre vonatkozó kérelmet terjesztett elő.

[8] Az alperes a 2018. március 2-án hozott FF/124/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, az a körülmény, hogy a felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtására sor kerülhet-e, teljesen független a mentesítéstől. Ennek eldöntése attól függ, hogy a kérelmező ügyvéddel szemben a felfüggesztés időtartama alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt kerül-e sor fegyelmi felelősségre vonásra, amely fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén az adott fegyelmi ügyben hozandó jogerős határozat eredményétől függ. A felperes által előterjesztett beadvány tartalmában mentesítés iránti kérelemként értelmezhető, mert annak megállapítására, hogy fegyelmi büntetés, eljárás hatálya alatt a kérelmező áll-e, határozat nem hozható.