A Kúria Bfv.1191/2022/13. számú precedensképes határozata kényszerítés bűntette (HATÓSÁGI eljárásban) tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 100. § (7) bek.] Bírók: Bartkó Levente, Hornyák Szabolcs János, Idzigné dr. Novák Csilla, Molnár Ferencné, Varga Eszter

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.1.191/2022/13.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke

Dr. Varga Eszter, előadó bíró

Molnár Ferencné dr., bíró

Dr. Idzigné dr. Novák Csilla Marianna, bíró

Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2023. szeptember 25.

Az ügy tárgya: kényszerítés hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény

Terhelt: II. rendű

Első fok: Székesfehérvári Járásbíróság, 16.B.933/2017/89., ítélet,

tárgyalás, 2019. november 25.

Másodfok: Székesfehérvári Törvényszék, 2.Bf.17/2020/45., ítélet,

tárgyalás, 2021. július 6.

Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a kényszerítés hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Járásbíróság 16.B.933/2017/89. számú és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Bf.17/2020/45. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Székesfehérvári Járásbíróság a 2019. november 25. napján kihirdetett 16.B.933/2017/89. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 278. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] és vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 295. § (1) bekezdés]. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 3 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a II. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. július 6. napján meghozott 2.Bf.17/2020/45. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét kísérletnek minősítette, egyebekben helybenhagyta.

[3] Az irányadó, a másodfokú bíróság által kiegészített jogerős tényállás szerint:

- Az I. rendű terhelttel szemben folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és további bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás a 4. számú tanú feljelentése alapján 2016. szeptember 8. napjától a Kerületi Rendőrkapitányságon, valamint a 2. számú tanú feljelentése alapján 2016. szeptember 26. napjától a Megyei Rendőr-főkapitányságnál, és ezen büntetőeljáráshoz tartozott a 3. számú tanú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti büntetőeljárás is.

- Az I. rendű terhelt 1990. szeptember 1. napjától állt közalkalmazotti jogviszonyban a gyermekotthonnal, az intézmény igazgatója, egyúttal az intézményben nevelkedő kiskorú gyermekek gyámja is volt. Az I. rendű terhelt a gyermekotthon területén élt az igazgató irodája mellett kialakított szolgálati lakásában, a nevelésére és felügyeletére bízott kiskorú gyermekekkel közvetlen kapcsolatot alakított ki. Az intézményben nevelkedő gyermekek és az I. rendű terhelt között szigorú alá-fölérendeltségi viszony volt, melynek az adott különös nyomatékot, hogy az intézményben nevelkedő kiskorú gyermekek intézeti elhelyezésük, valamint hányatott családi életük, gyökértelenségük folytán rendkívül kiszolgáltatott helyzetben voltak.

- A gyermekotthonban elhelyezett 2. számú tanú 2016. szeptember 22. napján gyermekvédelmi gyámja, az 1. számú tanú felé jelezte, hogy az I. rendű terhelt részéről szexuális cselekmény érte. A gyermekvédelmi gyám ezen jelzést követően haladéktalanul gondoskodott a 2. számú tanú azonnali kiemeléséről, és másik gondozási helyre történő elszállításáról, felettesét, valamint az intézmény fenntartóját tájékoztatta minderről, továbbá a Megyei Rendőr-főkapitányság felé 2016. szeptember 23. napján megtette feljelentését.

- Az I. rendű terheltet a főigazgató - mint munkáltató - személyesen 2016. szeptember 23. napján mentesítette munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól figyelemmel a főigazgatósághoz 2016. szeptember 23. napján hivatalos úton érkezett, gyermekvédelmi és gyámügyi "szexuális abúzus a gyermekotthonban tárgyú" bejelentéssel összefüggésben. Ennek okán az I. rendű terhelt tudomással bírt arról, hogy szexuális visszaélésre utaló cselekmények miatt hatósági eljárás van vele szemben folyamatban, és annak érdekében, hogy a hatósági eljárás folyását nehezítse a gyermekotthonban elhelyezett, és tőle függőségi viszonyban lévő 5. számú tanúnak jelezte, hogy jó lenne, ha a 2. számú tanú visszatérne a gyermekotthonba.

- Ezen jelzésre kiskorú az 5. számú tanú másnap, vagyis 2016. szeptember 24. napján a városba utazott, majd a 2. számú tanút mintegy megszöktetve visszatért, és az esti órákban mindketten megjelentek a gyermekotthonban. Az 5. számú tanúnak az utazásra a II. rendű terhelt adott pénzt. A visszatérésükről tudomást szerzett a továbbra is a gyermekotthon területén lakó I. rendű terhelt, aki a 2. számú tanút és az 5. számú tanút az irodájába hívta, és megkérdezte a 2. számú tanútól, hogy szeretne-e visszatérni a gyermekotthonba. Az igenlő választ követően az I. rendű terhelt közölte a 2. számú tanúval, hogy ezért tennie is kell.