A Miskolci Törvényszék P.21966/2011/49. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 130. §, 157. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 144. §, 145. §, 200. §, 203. §, 301. §, 373. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §]

Első fokú bíróság

P.21.966/2011/49.szám

A Első fokú bíróság felperesi képviselő neve, székhelye, felperes neve, lakóhelye felperesnek alperesi képviselő neve, székhelye, I.,II.,III.r.alperesek ellen szerződés érvénytelensége és egyebek iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék a felperesnek III.r.alperessel szemben 100.000.-(Egyszázezer) euró megfizetésére vonatkozó kereseti kérelme vonatkozásában a pert megszünteti.

A törvényszék egyebekben a felperes alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelmét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest arra, hogy tizenöt nap alatt egyetemlegesen fizessen meg az alpereseknek 121.905.-(Egyszázhuszonegyezer-kilencszázöt) forint általános forgalmi adót magában foglaló 659.835.-(Hatszázötvenkilencezer-nyolcszázharmincöt) forint összegű perköltséget.

A törvényszék megállapítja, hogy a le nem rótt 900.000.-(Kilencszázezer) forint összegű peres eljárási illeték, valamint a 74.456.-(Hetvennégyezer-négyszázötvenhat) forint összegű előlegezett költség a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül lehet fellebbezéssel élni, melyet három egyező példányban a másodfokú bírósághoz címezve az első fokú bírósághoz kell benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére,

illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség

megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek ezt kérték,

- a megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési)

kérelemben illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra, - az ügy

eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezési eljárás jogi képviselő köteles.

I N D O K O L Á S :

A törvényszék a felek előadása, az általuk magyar nyelven csatolt külföldi bírósági ítélet, illetve külföldön rögzített közjegyzői okirat tartalma, valamint a városi bíróság ügyszámú iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes, valamint a III.r.alperes külföldi állampolgárok. Egymással 2006.június 12-én településen külföldön kötöttek házasságot.

A házasságkötést megelőzően III.r.alperes adásvétel jogcímén szerezte meg az ingatlan-nyilvántartásban helyiség, hrsz. alatt 616 négyzetméter területtel "lakóház, udvar" megjelöléssel felvett, a természetben helységnév, házszám alatt található ingatlant; helységnév, hrsz. alatt egy hektár 3115 négyzetméter területtel beépítetlen területként felvett, a természetben szám alatt lévő ingatlant; helységnév, hrsz. alatti 7600 négyzetméter területtel "kivett, beépítetlen terület" megjelöléssel felvett; valamint a hrsz. alatt egy hektár, 9810 négyzetméter területtel "szántó" művelési ággal feltüntetett ingatlanokat.

A fenti tulajdonszerzésnek az volt a célja, hogy a felperes és III.r.alperes Magyarországon telepedjenek le, az ingatlanvásárlással, valamint az ingatlanokon való beruházással, költözéssel felmerült 300.000.-eurós befektetéshez a felperes 100.000.-euróval járult hozzá.

A felperes és III.r.alperes a házasságkötésüket megelőzően külföldi bíróság előtt 2006.június 9-én házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy közösen, fele-fele arányban viszik a házasságba a fenti ingatlanokat.

2008.december 12-én a III.r.alperes, mint adós tartozáselismerő nyilatkozatot tett a felperes, mint hitelező felé arra nézve, hogy kölcsönt kapott 100.000.-euró összegben a hitelezőtől kamatmentesen, mely összeget 50.-euró vagy ennek többszörösét kerek összegben kitevő részletekben kell teljesítenie. A tartozáselismerő nyilatkozat második pontja rögzítette a kölcsön visszafizetésének az esedékességét. A lejárat egyebek mellett a felek közötti házasság felbontása, vagy a magyarországi, fentiekben rögzített telkek eladása.

Ezen tartozáselismerő nyilatkozatban III.r.alperes kötelezettségvállalása azért nyert rögzítést, mert az akkor még házas felek abban a hiszemben voltak, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett feleség magyarországi ingatlanszerzése kizárt.

A külföldi bíróság ügyiratszámú, 2010.december 21.napján hozott ítéletében a peres felek házasságát felbontotta, a házassági szerződés szerint a házassági közös vagyont megosztotta, ennek révén kötelezte a III.r.alperest arra, hogy a felperesnek 100.000.-eurót azt követő dátumtól számított két héten belül fizessen meg, hogy a házasság felbontásának tényét az anyakönyvben rögzítették. Az ítélet előzetesen végrehajtható volt.

Az ítélet 3.9-3.12 pontjában a bíróság a Magyarországon lévő telkek, a felépített lakás és a 2008.december 21-én kelt adóslevélre tekintettel tényállást állapított meg és jogi indokolást is rögzített az alábbiak szerint:

"A felek néhány évvel ezelőtt azt tervezték, hogy Magyarországon telepednek le. A felek célja az volt, hogy közösen vásároljanak telket és hogy arra házat építsenek, vagy hogy egy meglévő házat átépítsenek. A felek között nem vita tárgya, hogy ezt követően együtt befektettek összesen 300.000.-eurót... .

A telket és a lakást a férj nevére íratták, mivel - ahogy a felek állítják - a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok szerint a feleség nem szerezhetett volna tulajdonjogot az eredetileg külföldi állampolgársága miatt".

"Mivel a szerzemények listájára került az ingatlan "közös szerzeményként" a házassági szerződés útján azonban mégsem eredményezett ez közös tulajdont vagy vagyont, úgy határoztak a felek, hogy a feleség beruházását az ő javára biztonságba úgy helyezik, hogy a férj a feleséget megillető követelést egy közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatba foglalja. A felek között nincs vita arról, hogy a teljes 300.000.-euró összegből a férj 200.000.-euró összeget ruházott be, míg a feleség 100.000.-euró összeget. A tartozás elismerés tehát a feleségnek 100.000.-eurós követelését tartalmazza a férjjel szemben, ami követelhetővé válik többek között a házasság felbontása esetén."

Az ítélet 3.10 pontjában a külföldi bíróság rögzítette, hogy a felek előadása szerint az volt a céljuk a tartozás elismerés elkészítésével és aláírásával, hogy a feleségnek a magyarországi ingatlanba való beruházását nyugtázzák és arra a feleségnek biztosítékot adjanak.