A Veszprémi Törvényszék G.40032/2020/23. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bek.] Bíró: Kovács Zsolt

Veszprémi Törvényszék

1.G. 40.032/2020/23.

A felperes: Felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: jogtanácsos neve1 kamarai jogtanácsos (cím6)

Az alperes: Alperes1 (cím2)

Az alperes képviselője: Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda - eljáró ügyvéd: dr. Szűcs Viktor Géza (cím7)

A per tárgya: gazdasági társaság vezetője felelősségének megállapítása

Ítélet

A bíróság megállapítja, hogy az alperes, mint a felszámolási ügy adósa1 ügyvezetője a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően a vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el és ezzel okozati összefüggésben a felperes 24.689.410,- hitelezői követelésének teljes mértékben való kielégítése meghiúsulhat.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,- (tízezer) Ft perköltséget, továbbá külön felhívásra az államnak 36.000,- (harminchatezer) Ft feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprémi Törvényszéknél elektronikus úton benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést jogi képviselő által készített és ellenjegyzett okiratban kell benyújtani és a perorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A bíróság tájékoztatja feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kérte, a bíróság ezt indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie, a fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán az alábbi tényállást állapította meg:

A Cg.Cégjegyzékszám2 cégjegyzékszámú gazdasági társaság 1991. június 17-én került bejegyzésre a cégjegyzékbe cég1 néven, majd 2014. január 22-én változott a cég neve felszámolási ügy adósa1 névre (a továbbiakban: Adós), főtevékenysége 2014. március 25-től csomagküldő, internetes kiskereskedelem, az alperes 2014. január 1-től tagja és ügyvezetője a cégnek. A perben nem álló tanú2 2017. február 7. és 2018. november 7. között ugyancsak ügyvezetője volt az adósnak. Az adós utoljára a 2016. évre vonatkozóan tette közzé az általános üzleti évet záró mérlegét, melyben 2016. december 31-i fordulónappal 48.085.000,- Ft nettó árbevétel és 888.000,- Ft adózott nyereség mellett az eszközök (aktívák) soron 29.607.000,- Ft szerepelt.

Az adós 2017-től folyamatosan adóhátralékot halmozott fel: 2017. december 31-én 219.000,- Ft, 2018. december 31-én 496.000,- Ft, 2019. június 14-én 1.096.000,- Ft volt ezek összege. A felperes 2017. októbere és 2019. májusa között 7 esetben kísérelt meg inkasszót az adós bankszámlájára, de ezekből befizetés nem történt. A felperes 2018. októbere és 2019. májusa között háromszor indított végrehajtási eljárást az adós ellen, de azok eredményre nem vezettek.

A Veszprémi Törvényszék ügyszám1/6. szám alatt elrendelte a felszámolási ügy adósa1 felszámolását, a felszámolás kezdő időpontja 2019. június 14. napja. A felszámoló a felperes 27.689.710,- Ft hitelezői igényét nyilvántartásba vette és visszaigazolta, a felszámolási eljárásban az összes bejelentett és nyilvántartásba vett hitelezői igény 37.340.636,- Ft volt. Az alperes a felszámolási eljárásban az iratanyag-átadási kötelezettségét nem teljesítette, a felszámolás során a hitelezői igények kielégítésére fedezet nem keletkezett. A Veszprémi Törvényszék a ügyszám1/26. számú végzésével a felszámolási ügy adósa1 elleni felszámolási eljárást mint egyszerűsített felszámoást befejezte és a gazdálkodó szervezetet megszüntette, a cégbíróság a céget 2020. július 16-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.

A felperes a keresetében a Csődtv. 33/A. § (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes mint az adós vezető tisztségviselője nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével járt el azt követően, hogy a felszámolási ügy adósa1-nél a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett és ennek következményeként a felperes hitelezői igényének kielégítését 27.689.710,- Ft összegig meghiúsította. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását is. Álláspontja szerint legkésőbb 2017. december 31. napja, a 2017. évi mérleg fordulónapja volt az az időpont, amikor az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete bekövetkezett, mert akkor már 219.000,- Ft adóhátralékkal rendelkezett, amely a későbbiek során folyamatosan nőtt és a céggel szembeni inkasszók, végrehajtási eljárások eredménytelenül zárultak, továbbá a felszámolási eljárásban is kielégítetlenül maradtak a hitelezői követelések. Az alperes felelősségét az is megalapozza, hogy a 2016. gazdasági évet követően nem tett eleget a beszámoló készítési és letétbe helyezési kötelezettségének, továbbá a felszámolási eljárásban nem tett eleget az iratátadási kötelezettségüknek, ezért a perben a Csődtv. 33/A. § (5) bekezdése értelmében rá hárul annak bizonyítása, hogy a vezetői tisztsége időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Állította, hogy a felperes a hitelezői igényét a Csődtv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott 180 napos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő, ezért a felszámoló jogsértően vette azt nyilvántartásba, ennélfogva a felperes nem minősülhet hitelezőnek az adóssal szembeni elszámolási eljárásban, így kereshetőségi jog hiányában az igényét nem érvényesítheti az alperessel szemben. Kifogásolta továbbá, hogy a felperes nem napra pontosan jelölte meg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét, ennek hiányában pedig a vezető tisztségviselő felelősségének esetleges megállapítása csupán a bizonytalanság és a találgatások talaján áll. Kifejtette, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte, illetve annak időpontja pusztán az adós mérlegeiből nem állapítható meg, hanem ezen túlmenően szükség lenne az adóssal kapcsolatos összes körülmény, így a likvid vagyona vizsgálatára is, amelyről a felperes a nyilatkozata szerint információkkal nem rendelkezik. Hivatkozott arra is, hogy az adóssal szembeni végrehajtások közül több is befejeződött a felszámolás elrendelését megelőzően. Sérelmezte, hogy a felperes érdemi bizonyítékok nélkül megalapozottnak tartja az alperes felelősségét, a bejelentett hitelezői igényéről semmilyen konkrétumot nem közölt, továbbá nem hozott fel olyan bizonyítékokat, amelyekből megállapítható, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett volna és ezzel összefüggésben az alperes magatartása jogellenes lett volna és nem tárta fel azon körülményeket, melyek alapján az alperes magatartása ok-okozati összefüggésbe hozható lenne a hitelezők követeléseinek teljes mértékben való meghiúsításával, hiszen a vezető tisztségviselő felelőssége nem állapítható meg csupán azért, mert az adósnál kielégítetlen tartozások keletkeztek. Kifogásolta, hogy a felperes nem terjesztett elő keresetet a 2017-2018-ban ugyancsak ügyvezetői posztot betöltő tanú2tel szemben is.