A Székesfehérvári Törvényszék P.20114/2014/31. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §, 77. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

íéSzékesfehérvári Törvényszék

27.P.20.114/2014/31.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Petrássy Miklós által képviselt felperesnek - a dr. Kővári Kálmán ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik ha, a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, illetőleg csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a felsorolt esetekben a fellebbezést tárgyaláson kívül fogja elbírálni.

A másodfokú bíróság a felsorolt eseteken kívül akkor is tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek közösen kérték.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 50.000.000,- Ft és ezen összeg után 2011. február 18. napjától járó kamat megfizetésére nem vagyoni kártérítés címén.

A kereseti tényállítás szerint az alperes a felperes jogelődjének, Kk. nak az ortopédiai, majd sebészeti ellátása során megsértette az egészségügyi törvénynek a z elvárható gondosságra vonatkozó előírását, valamint a szakmai szabályokat.

Az alperes nem az elvárható gondossággal járt el akkor, amikor - bár Kk. 2010. november elején jelentkező térdfájdalma nem csillapodott a kezelések hatására -, további képalkotó vizsgálatokat nem alkalmazott a pontos diagnózis megállapítása érdekében. Amennyiben ugyanis további vizsgálatokat végez, úgy megállapítható lett volna, hogy Kk. csontszarkómában szenved.

Megsértette az alperes a szakmai szabályokat és az elvárható gondosságot akkor is, amikor 2010. december 8.-án a felperes jobb combcsont-törésének ellátása során nem fordított kellő figyelmet az anamnézis felvételére, nem tisztázta, hogy Kk-nak ugyanezen a lábával már egy hónapja tartó problémák vannak. Amennyiben ezt megfelelően felderíti, úgy képalkotó vizsgálattal lehetővé vált volna a daganatos megbetegedés korai diagnosztizálása.

Az alperes az egészségügyi törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget: 2010. november végén, amikor a térdspecialista felállította a tünetek alapján a diagnózist, nem tájékoztatta Kk-t, illetőleg a felperest arról, hogy további vizsgálatokkal esetleg egyéb diagnózis is megállapítható, nem biztosította a lehetőséget arra, hogy akár külön finanszírozott képalkotó vizsgálatot kérjenek.

Az egészségügyi törvényben előírt kötelezettségét sértette meg az alperes akkor is, amikor a térdspecialista nem rendelte vissza kontrollra Kk-t, sem meghatározott időpontra, sem oly módon, hogy fájdalom esetén jelentkezzék.

Hasonló mulasztást követett el a sebészeti osztály, amikor a törés ellátását követően otthonába bocsátotta Kk-t. Ebben az esetben a zárójelentés a kontrollra visszarendelés időpontját tartalmazza ugyan, azonban arról nem kapott tájékoztatást, hogy miként kell az állapotának alakulnia, és ha az általa észlelhető tünetek ennek ellentmondanak, akkor jelentkezzen az alperes osztályán.

Amennyiben az alperes ezeket a mulasztásokat nem követi el, úgy lehetőség lett volna a csontszarkóma korai felismerésére.

Ennél a megbetegedésnél nagyon fontos az időbeliség. Amennyiben távoli áttét nem alakul ki, úgy a gyógyulási esély 60 %-os. Amikor a visszarendelt kontrollon megjelent Kk., már csak 15 % statisztikai esélye volt a túlélésre, mely esetében nem igazolódott be, hiszen a kialakult áttétek miatt meghalt. Gyakorlatilag tehát az alperes mulasztása az életben maradási esélyét vette el.

Alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, hogy a Kk. ellátása során, az ellátás minden mozzanatában az egészségügyi törvény előírásainak, illetve a szakmai protokollnak megfelelően járt el. Hivatkozott arra, hogy az eljárás megfelelő voltát a szakértői vélemények is alátámasztották.

Álláspontja szerint a felperes részéről feltételezés, hogy akár a térdspecialistánál történt ellátása, akár a törés ellátása során rákos sejtek észlelhetők lettek volna, ez szakértői módszerekkel nem bizonyítható.

A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával összefüggésben az volt az álláspontja, hogy a gyógyítás szabadsága magába foglalja azt, hogy ha az orvos egy diagnózist megállapít és annak megfelelő kezeléseket ír elő, nem kell a beteget esetleges egyéb megbetegedés lehetőségéről, annak vizsgálati módszereiről tájékoztatni. Egy ilyen megoldással a saját diagnózisát annullálná.

Álláspontja szerint az, hogy a zárójelentés, illetőleg a járóbeteg ellátási lap nem tartalmaz külön felhívást arra, hogy panasz esetén jelentkezni kell a kezelőorvosnál, nem jelenti azt, hogy nem került sor ennek a közlése, mivel ez az egészségügyi szolgáltatóknál, így az alperesnél is minden esetben rutinszerűen megtörténik.

.-.-.-.

A bíróság a peres felek előadása, felperes személyes meghallgatása, T.1., és T.2. tanúk vallomása, az egészségügyi dokumentáció, valamint a Klinika szakvéleménye, T.3. és T.4. tárgyalási meghallgatáa során tett kiegészítések alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes lánya, Kk. 2010 októberében panaszkodott, hogy az iskolában testnevelési órán történhetett valami, ami miatt fáj a térde. Miután a fájdalmai nem szűntek a felperes időpontot kért az ortopédiai szakrendelőbe. A panaszok erősödése miatt azonban a kitűzött időpont előtt, 2010. november 3-án az alperes ortopédiai szakrendelésére vitte gyermekét. Itt a szükséges fizikális vizsgálatot elvégezték, és mivel a fájdalom eredete bizonytalan volt, röntgenvizsgálatra került sor. A röntgen kóros csontszerkezeti eltérést nem mutatott, csak kóros ízületi folyadék jeleit. Mindezek alapján alperes térdízületi rándulást véleményezett, gipszsínt helyezett fel, illetőleg fájdalomcsillapítót írt fel.

Az előírt kontrollon, egy hét múlva alperes észlelte Kk. jobb térdének térdének erős duzzanatát, a gipszsínt eltávolította, és miután felmerült a trombózis gyanúja, erre nézve azonnali vizsgálatot végzett. A vizsgálat a trombózist kizárta. Alperes további pihentetést javasolt, és két hét múlva kontrollt írt elő.

Kk. panaszai nem csökkentek, a kontrollt megelőzően - 2011 november 21-én - visszament a sürgősségi betegellátó osztályra. Itt felmerült a térd porclemezének (meniscus) sérülése, ezért a műtéti megfontolás céljából a kezelőorvoshoz küldték vissza.