A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20023/2016/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.023/2016/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Petrássy Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Petrássy Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kővári Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Kővári Kálmán ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2015. október 9. napján kelt 27.P.20.114/2014/31. számú ítélete ellen a felperes részéről 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 1.600.000 (Egymillió-hatszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes lánya, ... 2010 októberében arra panaszkodott, hogy az iskolában testnevelési órán történhetett valami, ami miatt fáj a térde. Miután fájdalmai nem szűntek, a felperes időpontot kért az ortopédiai szakrendelőbe. A panaszok erősödése miatt azonban a kitűzött időpont előtt, 2010. november 3-án az alperes ortopédiai szakrendelésére vitte gyermekét, ahol a szükséges fizikális vizsgálatot elvégezték, és mivel a fájdalom eredete bizonytalan volt, röntgenvizsgálatra került sor. A röntgen kóros csontszerkezeti eltérést nem mutatott, csak kóros ízületi folyadék jeleit. Mindezek alapján az alperes térdízületi rándulást véleményezett, gipszsínt helyezett fel, illetőleg fájdalomcsillapítót írt fel. Egy hét múlva az alperes az előírt kontrollon észlelte ... jobb térdének erős duzzanatát, a gipszsínt eltávolította, és miután felmerült a trombózis gyanúja, erre nézve azonnali vizsgálatot végzett. A vizsgálat a trombózist kizárta, az alperes további pihentetést, és két hét múlva kontrollt írt elő. ... panaszai nem csökkentek, emiatt a kontrollt megelőzően - 2010. november 21-én - visszament a sürgősségi betegellátó osztályra, ahol felmerült a térd porclemezének (meniscus) sérülése, ezért műtéti megfontolás céljából a kezelőorvoshoz küldték vissza. A kezelőorvos térdspecialistához irányított ...t, a vizsgálatra 2010. november 25-én került sor. A lelet szerint a jobb térdében továbbra is fájdalmat jelez, a mediális oldalon kis lágyrész duzzanatot írtak le. Megállapította azt is, hogy az ízület stabil, mozgása teljes. Az alperes ekkor a rendelkezésre álló leírás és a vizsgálat eredményeként úgy ítélte meg, hogy ...nál a térdízület porcfelszínének sérülése áll fenn, amelyre 10 fizikoterápiás kezelést írt elő. Az alperes nem rendelkezett arról, hogy a kezelés befejezését követően vagy panasz esetén ... kontrollra jelentkezzen. A kezeléseket ... lakóhelyén, ... végezte, arra 2-3 alkalommal került sor, a további kezelés azért maradt el, mert ... 2010. december 8-án a jégen megcsúszva és elesve eltörte a jobb lábát. A felperes lányát mentő szállította az alperes traumatológiai osztályára, felvételekor ... korábbi megbetegedésről, gyógyszerszedésről nem számolt be. A röntgenfelvétel szerint inkomplex ékkitöréssel járó haránt törést szenvedett, a törés mechanizmusához a röntgenkép adekvát volt. Az alperes a törés ellátására a típusának leginkább megfelelő, minimális invazív beavatkozást igénylő műtéti ellátást végzett. ... kórházi ellátása alatt a sebe megfelelően gyógyult, jó általános állapotban bocsátották otthonába 2010. december 17-én. Kontrollra hat hét elteltével kellett visszamennie, amit a zárójelentésen is feltüntettek. ... két mankóval tudott közlekedni, iskolába is járt. A térdpanaszai azonban nem szűntek, továbbra is fájdalmai voltak, illetőleg a korábbi duzzanat más helyen és nagyobb formában jelentkezett. Ezért még 2011 januárjában elvitte őt a felperes ... ortopéd szakorvoshoz, aki egy nyugtató injekciót adott, és egy hét múlva kontrollra visszarendelte. Időközben az alperes által megjelölt kontroll időpontja - 2011. február 11. - is elérkezett, amelynek során az alperes észlelte a nagy kiterjedésű, fájdalmas duzzanatot. Azonnal MRI vizsgálatot kért, amely nagy volumenű csontcisztára jellemző elváltozást jelzett, de felmerült esetleges daganatos folyamat is. ...t ezért áthelyezték a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájára, ahol a 2011. február 15-én elvégzett vizsgálatok osteosarcoma lehetőségét vetették fel, amelyet a feltárásos biopszia igazolt. Ezzel egy időben a tüdőben áttéteket is felfedeztek. ... jobb lábának amputációjára került sor, márciustól kemoterápiás kezelést kapott. A későbbiekben folyamatos kezelés alatt állt, ennek ellenére a tüdőáttéten kívül más áttétek is jelentkeztek, ... 2013. május 15-én ennek következtében elhunyt.

A felperes keresetében az alperest 50.000.000 forint és járulékai nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 50.000 forint perköltséget. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének szakvéleményét a bizonyítékok sorából kirekesztette, ugyanis az írásban előterjesztett szakértői vélemény, illetőleg ... szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata több kérdésben ellentmondásban volt, amely a szakvéleményt összességében bizonytalanná, alkalmatlanná tette arra, hogy a perbeli tényállás alapjául szolgálhasson. Az elsőfokú bíróság ezért a perben újabb szakértői véleményt szerzett be, amelyet aggálytalanként fogadott el ítélkezése alapjául. ... 2010. november 3-ai ellátása kapcsán úgy foglalt állást, hogy az alperes mindenben a szakmai előírásoknak megfelelően járt el, röntgenvizsgálatot rendelt el, amely semmilyen sérülést nem mutatott, és csontszerkezeti eltérést sem ábrázolt. ... ellátása a későbbiekben is megfelelő volt, így az is, hogy panaszai kapcsán térdspecialistához irányították, ugyanis a korábban leírt tünetek, előzmények, illetőleg a vizsgálat felvetette a meniscus sérülés lehetőségét. Kiemelte: a perben beszerzett szakértői vélemény nem támasztotta alá a felperes azon álláspontját, miszerint az alperesnek 2010. november 25-én további vizsgálatokat kellett volna végeznie, ugyanis további képalkotó vizsgálat elrendelése nem volt indokolt. 2010. november 25-én, amikor az alperes a fizikoterápiás kezelés mellett döntött, sem szakmai előírást, sem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (Eütv.) meghatározott gondossági kötelmet nem sértette. Az elsőfokú bíróság a szakértő véleménye alapján utalt arra is, hogy megtévesztő a retrospektív értékelés, ugyanis csak a betegség hosszmetszetét tekintve állapítható meg az, hogy szükséges lett volna MRI vizsgálatra küldeni ...t. A felperes hivatkozott arra is, hogy ...t, illetőleg kiskorúságára tekintettel a felperest tájékoztatni kellett volna arról, hogy a kezelés mellett további vizsgálat - MRI, illetőleg a duzzanat punkciója - elvégzésének a lehetősége is felmerül. Az elsőfokú bíróság azonban a szakkonzulens álláspontját osztotta a tekintetben, hogy a betegnek abban az esetben kell tájékoztatást kapnia a különböző vizsgálati módszerekről, illetőleg kezelésekről, ha magában az ellátó orvosban merül fel kétség, ha számára nem egyértelmű a továbblépés iránya. Az adott esetben azonban a rendelkezésre álló leírás és a vizsgálat eredményeként az alperes álláspontja az volt, hogy ...nál ízületi, porcfelszínnel kapcsolatos sérülés áll fenn, amelynek diagnózisához megfelelő terápia volt a fizikoterápiás kezelés. Utalt arra is: nem vitás, hogy amennyiben a térdspecialista visszajelzést kapott volna a fizikoterápiás kezelés eredménytelenségéről, további vizsgálat vált volna szükségessé, erre azonban nem került sor, mert még a kezelés folyamán, 2010. december 8-án eltört ... lába. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes lánya combtörésének ellátása során az alperes ugyancsak az Eütv.-ben meghatározott szabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően járt el, őt mulasztás nem terheli. A felvételekor megfelelően kikérdezték a felperes lányát a meglévő betegségéről és arról, hogy kap-e valamilyen gyógyszert. A 17 éves ... kiskorúsága ellenére már nem volt annyira gyermek, hogy az ilyen típusú előzményekről a szülőt is részletesen ki kellett volna kérdezni. ... azonban nem jelezte, hogy erre a lábára egyéb kezeléseket kap, kapott, illetőleg fájdalomcsillapítót szed vagy szedett. Utalt arra is, hogy az ekkor elvégzett röntgenfelvétel sem vetette fel a továbbkérdezés szükségességét, amennyiben a korábbi térdpanaszról tudott volna az orvos, a röntgen alapján akkor is ugyanazt az eljárást kellett volna alkalmaznia, mint amit alkalmazott. Kiemelte: a törésről készített röntgenfelvételen ekkor sem volt olyan csontszerkezeti eltérés, amely a csontszarkóma irányába történő további vizsgálódást indokolttá tette volna. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a 2010. november 25-ei járóbeteg-ellátási lapon kontrollra utalás nincs, a fizikoterápiás kezelés közben azonban nem történt olyan esemény, amely indokolta volna ... jelentkezését az alperesnél, a kezelés pedig nem fejeződött be akkor, amikor ... lába eltörött, így a visszarendelés elmaradásának ... állapotának későbbi alakulása szempontjából nincs jelentősége. A törést követő tájékoztatás kapcsán az elsőfokú bíróság a szakkonzulens véleménye alapján utalt arra is, hogy a gyakorlatban állapotromlás esetére mindig visszarendelik a beteget, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tájékoztatást tényként azonban csak akkor lehet rögzíteni, ha azt a dokumentáció feltünteti, ami az adott esetben nem történt meg. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ... 2010 novemberétől több alkalommal is állt az alperes kezelése alatt, tudatában volt annak - hiszen korábban is megjelent már az előírt kontroll előtt az alperesnél -, hogy amennyiben panaszai jelentkeznek, nincs akadálya annak, hogy az alperest felkeresse. Utalt arra is, hogy amikor a felperes észlelte, hogy lánya állapota nem javul, bár a műtéti seb rendeződik, úgy vélték, hogy valamilyen műtéti szövődmény lépett föl, ezért keresték fel dr. ... ortopédust, ugyanakkor nem lett volna akadálya annak, hogy a panaszokkal, illetőleg egyéb tünet jelentkezésével ne az alperes traumatológiai osztályára menjenek vissza. Az elsőfokú bíróság ezért úgy foglalt állást, hogy az alperesi figyelemfelhívás hiánya és a csontszarkóma késői felismerése között egyenes vonalú, egyértelmű okozati összefüggés nem áll fenn. Álláspontja szerint az, hogy ... esetében a csontszarkómát nem korai stádiumban ismerték fel, nem az alperes mulasztásának következménye, hanem több szerencsétlen körülmény egybeesése. A 2010. november 3-ai röntgenfelvétel csontszerkezeti eltérést nem mutatott, az alperes a november 25-ei térdvizsgálatkor a rendelkezésére álló adatokból okszerűen juthatott arra a következtetésre, hogy a térd porclemez sérülése áll fenn és ennek megfelelő terápiát alkalmazott. Ha a terápiát befejezik és az eredménytelennek bizonyul, nyilvánvaló, hogy ... ismét alperesi ellátásba kerül és ebben az esetben a további vizsgálat elvégzésére már abszolút indikáció állt volna fenn, így lehetőség lett volna a diagnózis korábbi felállítására. Ezt a lépést azonban az időközben bekövetkezett törés zárta ki, amelyet az alperes helyesen látott el, eljárása a rendelkezésre álló röntgenfelvétel mellett az előzményi adatok ismeretében is ugyanaz lett volna.