A Debreceni Törvényszék K.701673/2021/22. számú határozata határozat megtámadása tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bek.] Bírók: Andorkó Imre, Elek László, Tóth Szilvia

Debreceni Törvényszék

102.K.701.673/2021/22.

Az ügy száma: 102.K.701.673/2021.

A felperes: felperes

cím2

A felperes jogi képviselője: ügyvédi iroda

Cím3

Az alperes: alperes

Cím1

Az alperes jogi képviselője: jogi képviselő kamarai jogtanácsos

Cím1

A per tárgya: helyi iparűzési adó tárgyában hozott határozat jogszerűsége iránt indított megtámadási per

ÍTÉLET

A bíróság megsemmisíti az alperes 2021. június 3-án hozott, ügyiratszámú1 másodfokú határozatát - önkormányzatának Jegyzője 2021. január 26-án hozott, ügyiratszámú elsőfokú határozatára is kiterjedően - és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 311.100 forint (háromszáztizenegyezer-egyszáz) forint perköltséget.

A le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A 2008-ban létesített felperes főtevékenységként épületüzemeltetéssel foglalkozó gazdasági társaság. Tevékenységi körébe tartozik főtevékenységén kívül az általános épülettakarítás, egyéb épület-, ipari takarítás, egyéb takarítás. A felperes neve 2020. február 1-jéig gazdasági társaság volt.

[2] A felperes 2015. július 31-én elvállalta az diákszálló műszaki üzemeltetését, karbantartását, továbbá a gondnoksági feladatok (takarítás, szemétszállítás, mosatás, kertészet, őrzés-védelem) ellátását. A felperes az gazdasági társaság41 üzemeltetéséhez kapcsolódóan különböző gazdálkodó szervezetektől, egyéni vállalkozóktól számlákat fogadott be az e körbe tartozó szolgáltatásokról, amelyeket közvetített szolgáltatásként tartott nyilván.

[3] A felperes 2012. augusztus 1-jén szerződést kötött a jégcsarnok és a sportingatlanok üzemeltetésére. E szerződésben vállalt feladatai teljesítésére számlákat fogadott be a gazdasági társaság10-től és e számlák nettó ellenértékét közvetített szolgáltatásként tartotta nyilván.

[4] A felperes 2016. január 4-én határozatlan időtartamra vállalkozási szerződést kötött az gazdasági társaság34-vel a gazdasági társaság16 üzemeltetésére. Az üzemeltetési tevékenység ellenértékeként vállalkozási díjátalányt határoztak meg a felek. 2016. december 29-én ugyanezen épület üzemeltetésére a gazdasági társaság16-vel kötött 2017. február 28-ig terjedő határozott időre szóló szerződést, azonban a szerződés nem terjedt ki a karbantartásra. A megrendelőkkel kötött szerződésekben rögzítésre került, hogy a felperes alvállalkozókat vehet igénybe a szerződésben meghatározott feladatok ellátására. A felperes a gazdasági társaság16 üzemeltetéséhez kapcsolódóan különböző gazdálkodó szervezetektől, például az gazdasági társaság5-től, a gazdasági társaság46-től, a gazdasági társaság13-től számlákat fogadott be, amelyek nettó ellenértékét közvetített szolgáltatásként tartotta nyilván.

[5] A felperes 2017. augusztus 31-én vállalkozási szerződést kötött a gazdasági társaság45-vel, mint megrendelővel a megrendelő cím10 alatti irodájának napi takarítására. 2017-ben nagytakarításhoz, 2018. novemberében és decemberében építkezés miatti plusz takarításhoz vette igénybe a felperes más vállalkozások (például az gazdasági társaság26, gazdasági társaság27, gazdasági társaság28) szolgáltatásait.

[6] A felperes 2017. április 26-án üzemeltetési szerződést kötött önkormányzatával2 a Tanuszoda üzemeltetésére. Ehhez kapcsolódóan 2017. és 2018. évben legionella kockázatértékelés elkészítését vállalta. A kockázatértékeléshez a gazdasági társaság29 készítette a vizsgálati jelentést a víz bakteriológiai vizsgálata alapján. Jóllehet a kockázatértékelést a felperes külön számlázta ki a megrendelőnek, a gazdasági társaság29-től befogadott számla nettó ellenértékét közvetített szolgáltatásként tartotta nyilván a felperes. A felperes 2018. évben diákmunkát vett igénybe a Tanuszoda takarításához a gazdasági társaság30-től.

[7] A felperes 2018. április 16-án vállalkozási szerződést kötött a egyetemmel a kollégiumban, valamint Testnevelési és Sportközpontjában épület- és egyéb karbantartási, hibaelhárítási és javítási feladatok ellátására. A felek e szerződésben havi állandó vállalkozási díjátalányban állapodtak meg. A felperes e szerződésből eredő feladatai ellátása érdekében különböző szolgáltatásokat - például vízszerelést, karbantartást, villanyszerelést, dugulás-elhárítást - vásárolt egyes gazdálkodó szervezetektől, egyéni vállalkozóktól (például a gazdasági társaság32-től, a gazdasági társaság33-től, az gazdasági társaság34-től, egyéb fél5 egyéni vállalkozótól). A felperes a megrendelő felé az gazdasági társaság34-t, valamint a gazdasági társaság31-t jelentette be alvállalkozóként. A megrendelő felé kibocsátott számlán a szolgáltatások közvetítésének tényét nem tüntette fel.

[8] A felperes 2018. május 28-án üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött a törvényszékkel a törvényszék cím11 alatti épületének üzemeltetésére. E szerződésben meghatározott feladatok ellátására a felperes egyes gazdálkodó szervezetektől (például a gazdasági társaság33-től, az gazdasági társaság34-től, a gazdasági társaság35-től, az gazdasági társaság36-től) számlákat fogadott be. E számlák nettó ellenértékét a felperes közvetített szolgáltatásként tartotta nyilván. A törvényszék felé kibocsátott számlákon a közvetítés ténye azonban nem került feltüntetésre.

[9] A felperes vállalkozási szerződést kötött a gazdasági társaság43-vel a sportpálya területén parkoló építési munkák kivitelezésére, amihez kapcsolódóan a gazdasági társaság43 4.950.000 forint nettó ellenértékű számláját alvállalkozói teljesítés értékeként tartotta nyilván.

[10] A felperes 2016, 2017. és 2108. években határidőben eleget tette az iparűzési adóbevallási kötelezettségének. Benyújtott bevallásaiban nettó árbevételét csökkentette a 2016. és 2017. évben közvetett szolgáltatással, illetve minden évben eladott áruk beszerzési értékével (a továbbiakban: ELÁBÉ), valamint anyagköltséggel. 2016-ban 394.015.475 forint nettó árbevétel mellett 2.254.700 forint iparűzési adót, 2017-ben 316.918.570 forint nettó árbevétel mellett 2.208.356 forint iparűzési adót, 2018-ban 371.602.289 forint nettó árbevétel mellett 1.265.237 forint iparűzési adót vallott be és fizetett meg.

[11] önkormányzatának Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél a 2016. és 2018. évekre vonatkozóan, azonban az ellenőrzést utóbb a 2017. évre is kiterjesztette.

[12] Az elsőfokú adóhatóság a 2021. január 26-án hozott ügyiratszámú elsőfokú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes terhére a 2016. évi iparűzési adóban 1.441.000 forint, a 2017. éviben 1.082.547 forint, a 2018. éviben 825.398 forint adókülönbözetet állapított meg, amiből 2.523.547 forintot adóhiánynak minősített. Az elsőfokú adóhatóság az - adókülönbözet megfizetésén túl - 1.261.774 forint adóbírság és 288.706 forint késedelmi pótlék, valamint 75.000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Döntését azzal indokolta, hogy a jégcsarnok és a sportingatlanok üzemeltetése kapcsán a gazdasági társaság10-től befogadott számlák nettó ellenértékét nem fogadta el közvetített szolgáltatásként, mivel a felperes saját munkavégzése és a vásárolt szolgáltatás nem különült el egymástól, hanem beépült a felperes megrendelő felé nyújtott saját teljesítményébe. Az elsőfokú adóhatóság a gazdasági társaság16 üzemeltetéséhez kapcsolódóan különböző gazdálkodó szervezetektől befogadott számlák nettó ellenértékét sem fogadta el közvetített szolgáltatásként, mivel a felperes saját maga által nyújtott, illetve az általa vásárolt és a megrendelő felé közvetített szolgáltatásokat nem tüntette fel külön soron a kibocsátott számlán. Az elsőfokú adóhatóság az gazdasági társaság41 üzemeltetéséhez kapcsolódóan a különböző gazdálkodó szervezetektől, egyéni vállalkozóktól e körbe tartozó szolgáltatásokról befogadott számlák nettó ellenértékét sem fogadta el közvetített szolgáltatásként, mivel a felperes a megrendelő felé kibocsátott számlákon 2017. és 2018. évben nem tüntette fel a közvetített szolgáltatás megjelölést. A gazdasági társaság45-vel kötött vállalkozási szerződés teljesítéséhez más vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások nettó ellenértékét azért nem fogadta el közvetített szolgáltatásként, mivel az igénybe vett vásárolt szolgáltatások beépültek a felperes megrendelő felé nyújtott teljesítményébe, a megrendelő felé kibocsátott számlákon a szolgáltatás közvetítése nem volt feltüntetve, a vásárolt szolgáltatás nem különült el a bizonylatokon a felperes saját teljesítményétől. A kollégiumban, valamint Testnevelési és Sportközpontjában épület- és egyéb karbantartási, hibaelhárítási és javítási feladatok ellátására kötött vállalkozási szerződés keretében egyes gazdálkodó szervezetektől, egyéni vállalkozóktól befogadott számlák nettó ellenértékét szintén nem fogadta el közvetített szolgáltatásként, mivel a megrendelő felé kiállított számlákon a felperes nem tüntette fel a szolgáltatás közvetítésének tényét. Az elsőfokú adóhatóság azt is kifogásolta, hogy az gazdasági társaság41 üzemeltetéséhez kapcsolódó egyes tételek nem a rendszeres havi üzemeltetési költségek közé tartoztak, hanem egy-egy nagyobb értékű vásárolt szolgáltatást tartalmaztak, azonban a vásárolt szolgáltatás megrendelő felé történő továbbszámlázását nem látta igazoltnak. A sportpálya területén parkolóépítési munkák kivitelezésére a gazdasági társaság43-vel kötött vállalkozási szerződés alapján 4.950.000 forint nettó ellenértékű számlát - a megrendelővel kötött írásbeli vállalkozási szerződés hiánya miatt - nem fogadta el alvállalkozói teljesítés értékeként a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során. Az elsőfokú adóhatóság a létesítmények üzemeltetése és karbantartása, takarítási feladatok ellátása kapcsán igénybe vett egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek által nyújtott és közvetített szolgáltatásként el nem fogadott teljesítéseket abból a szempontból is megvizsgálta, hogy eleget tesznek-e az alvállalkozói teljesítésekkel szemben támasztott jogszabályi feltételeknek és ily módon a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet-e őket venni. Az elsőfokú adóhatóság azonban arra a megállapításra jutott, hogy e létesítmények üzemeltetésére és karbantartására, takarítási feladatok ellátására kötött szerződések tartalmukat tekintve nem minősíthetők a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vállalkozási szerződéseknek, így a felperes és a részére szolgáltatást nyújtók közötti szerződések sem minősülnek a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéseknek, így ezek a teljesítések nem számolhatók el alvállalkozói teljesítés értékeként a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során.