A Pécsi Ítélőtábla Gf.40019/2015/4. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 540. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Gf.VI.40.019/2015/4. szám

A Pi Ítélőtábla a dr. Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Szotáczky Gábor ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 2015. április 9. napján kelt, 15.G.20.366/2013/57. számú közbenső ítélete ellen az alperes által 61. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja a jogosult személyének mellőzésével, azzal a pontosítással, hogy a perbeli biztosítási esemény kapcsán az alperes biztosítási szolgáltatás teljesítésére köteles a biztosítási szerződési feltételeknek megfelelően.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.050 (húszezer-ötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság határozatában rögzítette, hogy a felperes cég beltagja, Cég képviselő 2, kültagja, P. Gné. A gazdasági társaság tulajdonában áll a P, Sz u. 00. szám alatti, üzletként nyilvántartott ingatlan. Az ingatlanra a felperes cég 2007. szeptember 15-i kockázatviselési kezdettel biztosítási szerződést kötött oly módon, hogy H I, az alperes biztosító alkalmazásában álló közvetítőn keresztül vagyonőr vállalkozói vagyonbiztosításhoz kapcsolódó biztosítási ajánlatot tett az alperes felé, amelynek alapján az alperes az ajánlattal egyező tartalommal a vállalkozói vagyonbiztosításra vonatkozó 00000000000000000. számú biztosítási kötvényt kiállította. A szerződés határozatlan időre jött létre, a biztosítás éves díja 189.023 forint volt, feltételként az Általános Vagyonbiztosítási Feltételeket kötötték ki. Tűz- és elemi károk, betöréses lopás, rablás, üvegtörés, munkahelyi balesetbiztosítás és tevékenységi felelősségre terjedt ki a biztosítás. A tűz és elemi kár tekintetében a vagyonőr vállalkozói vagyonbiztosítás feltételeinek 1. és 2. fejezetére, emellett a KF110 és KF299 záradékokra, míg a betöréses lopás- és rablásbiztosítás vonatkozásában a vagyonőr vállalkozói vagyonbiztosítás feltételei 3. fejezetére, valamint a KF110, Z133, Z134, Z302, Z320, Z350 megjelölésű záradékokra vonatkozott a biztosítás.

A felperes gazdasági társaság a perbeli ingatlant "P É" név alatt üzemeltette vendéglátós gyakorlati oktatóhelyként. 2011. január 31-én az ingatlan üzemeltetését átadta a B Személy- Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-nek, majd 2011. június 28-án a V Kft.-vel kötött üzemeltetési szerződést. A V Kft. az ingatlant "R...M..." név alatt üzemeltette: a felperes eszközeivel, berendezéseivel meleg konyhás vendéglátó tevékenységet folytatott.

A felperes cég képviseletében Cég képviselő 2 2011. évben tájékoztatta H It, az alperes alkalmazásában tevékenykedő üzletkötőt arról, hogy az ingatlan üzemeltetését más cégnek kívánja átadni. H I a felperes bejelentését az alperes biztosító felé nem továbbította, és a felperest sem figyelmeztette arra, hogy a bejelentést írásban köteles megtenni. 2011. év elején H I két alkalommal találkozott a V Kft. vezetőjével, V A-val annak érdekében, hogy az ingatlanra megkötendő új biztosítási szerződésről tárgyaljanak. Végül azonban az új üzemeltetővel nem jött létre a biztosítási szerződés.

2011. augusztus 8-án este 22 óra körül a V Kft. alkalmazottja, Sz K. J üzletvezető pultos bezárta az épületet, áramtalanította, és az utcai bejáratot bezárta. Az emeleti lakás udvari ajtaja és a konyha hátsó udvari ajtaja nem volt zárható. Az épület riasztókészülékkel rendelkezett, azonban azt nem élesítette. 2011. augusztus 9. napján hajnalban az ingatlanban tűz ütött ki. Annak eloltását követően, 2011. augusztus 9-én délelőtt K Város Önkormányzatának hivatásos tűzoltósága tűzvizsgálati helyszíni szemlét tartott, majd 15-én tűzvizsgálati eljárást indított, és jelentést készített. Ebben rögzítette, hogy a tűz vélelmezett keletkezésének időpontja 2011. augusztus 9-ének 03 óra 15 perce volt. A tűz az épület tánctéri részének nyugati oldalán lévő színpadnál keletkezett, oka szándékos gyújtogatás volt. 2011. augusztus 15-én a Pi Rendőrkapitányság Központi Rendőrőrse P. Gné feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen rongálás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A nyomozásra kijelölt Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya az elkövető kilétét nem tudta megállapítani, ezért a nyomozást felfüggesztette 2012. február 21-én kelt, 02000/209/2011.bü. számú határozatával.

A felperes 2011. augusztus 9. napján bejelentette a káreseményt az alperes biztosítónál. Az alperes azonban a tűzkár esetére kikötött biztosítási összeg kifizetésétől elzárkózott.

A felperes keresetében 30.000.001 forint és ennek 2012. június hó 1. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 301/A. §-ának (2) bekezdése alapján járó kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest biztosítási összeg megfizetése címén.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, azt mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy a felperes a 00000000000000000 kötvényszámú vállalkozói vagyonbiztosítás alapján, a 2011. augusztus 9. napján bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán, a P, Sz út 00. szám alatti kockázatviselési helyen bekövetkezett tűz- és elemi károkkal érintett, a kötvényben rögzített, saját tulajdonú vagyontárgyak tekintetében biztosítási szolgáltatásra jogosult.

A törvényszék határozatának jogi indokolásában kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 536. §-ának (1) bekezdése és 548. §-a szerinti vagyonbiztosítási szerződés jött létre a felek között. A vagyonőr vállalkozási biztosítási feltételek (VVVF), valamint a kötvény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli biztosítási esemény kapcsán kizárólag a tűzkár vonatkozásában meghatározott biztosítási feltételeket kellett figyelembe venni. Így kizárólag a VVVF 1. és 2. fejezetében, valamint a KF110 és KF299 záradékokba foglalt feltételek meglétét kellett vizsgálni. Ezek alapján tűz, mint biztosítási esemény alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önállóan továbbterjedni képes. A perbeli tűzeset ennek a fogalomnak megfelelt. A KF110 záradék a kötelező önrész alkalmazásáról, míg a KF299 záradék a katasztrófakockázatok kizárásáról rendelkezett. Az alperes által hivatkozott Z133, Z134, Z302, Z320 és Z350 megjelölésű záradékok a betöréses lopáshoz kapcsolódtak. Ezért nem kifogásolhatja alappal az alperes azt a körülményt, hogy a riasztó jelzőrendszer nem volt bekapcsolva. A két eltérő típusú biztosítási esemény feltételeit a vagyonbiztosítás feltételei, valamint a kötvény alapján nem lehet összevegyíteni. Ezért az alperes helytállni tartozik a tűzkár, mint biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerződés szerinti biztosítási összeggel.