A Fővárosi Ítélőtábla Bf.254/2018/6. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 8. §, 71. §, 87. §, 164. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 313. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 561. §, 562. §, 583. §, 590. §, 591. §, 599. §, 605. §, 608. §, 615. §, 868. §] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Lőrinczy Attila

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1238/2017/42., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.254/2018/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.254/2018/6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. év december hó 18. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

v é g z é s t:

A testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2018. augusztus 23. napján kihirdetett 23.B.1238/2017/42. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a külön magatartási szabályok közül a közfoglalkoztatásra jelentkezés előírását mellőzi.

A vádlott édesanyjának családi neve helyesen: ..., új személyazonosító okmányának száma: ...

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164. § (1), (8) bekezdés I. fordulat], ezért őt 2 év - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte. A végrehajtási fokozatot börtönben, a végrehajtás elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. Elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét, egyben külön magatartási szabályként előírta számára agressziókezelő tréningen való részvételt, továbbá azt, hogy jelentkezzen a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatásra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.

Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az ítélet ellen - amelyet a vádlott és a védője tudomásul vettek - az ügyészség a vádlott terhére anyagi jogszabálysértés miatt, súlyosításért, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztéséről és a pártfogó felügyelet elrendeléséről szóló rendelkezések mellőzése, illetőleg a vádlottal szemben közügyektől eltiltás kiszabása érdekében élt jogorvoslattal.

Az ügyészségi fellebbezés részletesen indokolása szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során tévesen értékelte enyhítő körülményként a vádlott beismerését és megbánását. A vádlott magát az ütést is igyekezett bagatellizálni azzal, hogy nem ököllel ütött, az ütése lecsúszott, sőt saját maga is megsérült a csuklóján. Az eredmény tekintetében pedig a felelősséget másra hárította, azt állítva, hogy a sértett feje akkor sérülhetett meg, amikor őt N.A. és K.V. megpróbálták felhúzni és kétszer visszaejtették. Ebből következően a vádlott vallomása legfeljebb garázdaság vétsége kapcsán vehető beismerésnek, a felelősség áthárítása aligha tekinthető megbánásnak.

A vádlott rendezettnek tűnő előélete mellett sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy fiatal kora ellenére kétszer volt büntetve (ezt egyébként az elsőfokú bíróság elmulasztotta súlyosító körülményként értékelni), továbbá a cselekménye következményeként a sértett megnyomorodott, önálló életvitelre képtelenné vált. Az időmúlás csekélyebb súllyal vehető figyelembe, mivel az a büntetési tétel alsó határát alig haladja meg.

Az ügyészség álláspontja szerint a büntetés eltúlzottan enyhe, a súlyosító körülmények túlsúlyára tekintettel nem indokolt a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés és ahhoz értelemszerűen kapcsolódó közügyektől eltiltás szolgálja kellően a büntetési célokat, illetve felel meg a büntetéskiszabási elveknek. Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a pártfogó felügyelet elrendelésére sem kerülhet sor.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.608/2018/1. számú átiratában - fenntartva az ügyészi fellebbezés céljait és indokait - indítványozta, hogy az ítélőtábla változtassa meg az elsőfokú ítéletet, mellőzze a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését és a pártfogó felügyelet elrendelését, továbbá a vádlottat tiltsa el a közügyek gyakorlásától. Az átirat szerint a személyi adatok között hibásan szerepel a vádlott édesanyjának neve, ezért az javításra szorul.

A védő a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása során figyelembe vette az egyéniesítés, arányosság és fokozatosság követelményét, a vádlott társadalomra veszélyességét, valamint a büntetés céljait és a büntetéskiszabási elveket. Az enyhítő tényezők kiegészítésre szorulnak: a vádlott javára értékelendő fiatal felnőtt kora és az, hogy az eredmény tekintetében legfeljebb eshetőleges szándék állapítható meg. A vádlott megbánta cselekményét és szakított korábbi életvitelével, középfokú tanulmányait befejezte, szakképzettséget szerzett, közhasznú munkát teljesített, továbbá élettársával közös jövőt terveznek. Mindezek a körülmények miatt szükségtelen a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása. A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt nem csak újabb bűncselekményektől kell tartózkodnia, hanem a pártfogó felügyelet magatartási szabályait is be kell tartania.

Felszólalásában a vádlott kifejtette, hogy rendkívüli módon sajnálja a történteket, nem akart sérülést okozni, és a mai napig lelkifurdalása van a sértett súlyos állapota miatt. Az alkoholfogyasztás korábban a legrosszabbat hozta ki belőle, ezért ezzel teljesen felhagyott. A középiskolát befejezte, dolgozik és egyidejűleg villanyszerelő szakképesítést nyújtó szakiskolát végez, továbbá élettársával a közös jövőjüket tervezik. A társadalom hasznos tagjává szeretne válni, ezért kéri, hogy kapjon lehetőséget e megkezdett út folytatására. Nem csak a felfüggesztés próbaideje tartja őt vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, hanem megváltozott személyisége is.

A vádlott terhére bejelentett, a büntetés súlyosítását célzó ügyészségi fellebbezés nem alapos.

A fellebbezés kizárólag a büntetés, illetve az intézkedésre vonatkozó rendelkezés ellen irányult, ennek folytán az ítélőtábla a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény [a továbbiakban: Be.] 590. § (3) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontjára is - csak a sérelmezett ítéleti rendelkezéseket bírálta felül. Ennek során az ítélőtábla a Be. 590. § (5) bekezdése a) pontja alapján - az elsőfokú eljárást felülbírálva - vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat. E körben megállapította, hogy nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely megalapozná az elsőfokú ítéletnek a Be. 608. § (1) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a Be. 868. § (3) bekezdésében írt átmeneti rendelkezést is, amikor a büntetőeljárási törvény 2018. július 1-jén történt hatályba lépését követően már nem egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, hanem egyesbíróként járt el.