A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32357/2018/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §] Bíró: Borsos Krisztina

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

41.K.32.357/2018/9.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Hangyál Edit ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tamás Dorottya jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (alperes címe) alperes ellen illetékügyben hozott ... iktatószámú határozat jogszerűségének elbírálása iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2018. június 6-án kelt, ... iktatószámú határozatát - az elsőfokú hatóság 2018. március 28-án kelt, ... iktatószámú határozatával kiegészített 2018. január 23-án kelt, ... iktatószámú fizetési meghagyására is kiterjedően - megsemmisíti, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2017. december 7. napján kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolta a ... természetben az .... tetőszint alatt fekvő padlástér megjelenésű ingatlan 1626/1000 tulajdoni hányadát 12.032.000 forint vételárért.

A NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2018. január 23-án kelt, ... iktatószámú fizetési meghagyásban 481.292 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdése alapján. A felperes a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megelőzően jelezte, hogy az ingatlant kisajátításért járó kártalanítási összegből vásárolta, ezért álláspontja szerint a tulajdonszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az elsőfokú hatóság a 2018. március 28-án kelt, ... iktatószámú határozatával a ... iktatószámú fizetési meghagyást kiegészítette azzal, hogy a kisajátított ingatlanért kapott kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a felperesnek az ingatlanvásárlásra vonatkozó illetékmentesség iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a felperes által csatolt iratok alapján a felperes a ... iktatószámú határozattal kijavított ... iktatószámú határozatban megállapított kártalanítási összeg tekintetében már részesült illetékmentességben, ezért a 2017. december 7. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolt ingatlan esetében az illetékmentességre vonatkozó kérelmét el kellett utasítani.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2018. június 6-án kelt, ... iktatószámú határozatával az ... iktatószámú határozattal kiegészített ... iktatószámú fizetés meghagyást helybenhagyta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a jogalkotó az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak esetekben a kisajátított ingatlan helyébe lépő egy ingatlan megszerzését kívánta a mentesség körébe vonni. Ennek megfelelően nincs mód arra, hogy a felperes a kártalanítási összeg erejéig több különböző ingatlan megszerzését is illetékmentesség tegye, azaz a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi rendelkezés a kisajátított ingatlan helyébe lépő egyetlen ingatlan vonatkozásában érvényesíthető.

A felperes az alperes határozata ellen keresetet nyújtott be, amelyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására, valamint a megállapított 481.292 Ft vagyonátruházási illeték törlésére kötelezését kérte, figyelemmel arra, hogy az anyagi jogi jogszabályok alapján az eljárás tárgyát képező jogügyleti illetékmentes. Álláspontja szerint az alperes jogértelmezése nem vezethető le az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontja szövegéből, továbbá ellentétes az illetékmentesség alkalmazását megalapozó jogi környezettel, és az adóhatóság korábbi egységes gyakorlatával. A hivatkozott jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy a kártalanítás összegének erejéig mentes a kisajátított ingatlan tulajdonosának ingatlanszerzése. Ez összhangban áll az ingatlan tulajdonjogának kisajátítással történő megszerzésére vonatkozó Ptk. 5:43. § (1) bekezdésével. A kártalanítás összege a tulajdoni sérelem reparációja, amely egyenértékű az elvont tulajdon értékével. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy elvont tulajdon erejéig részesítse kedvezményben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát, ezért kizárólag a kártalanítási összegnek van jelentősége az illetékmentesség alkalmazása körében, míg a kártalanítás helyében lépett ingatlanok száma nem bír relevanciával. Álláspontja szerint az alperes által alkalmazott szűkített értelmezésre a jogszabály semmilyen módon nem utal, annak alkalmazása így jogszabálysértő.

Az alperes a védiratában fenntartva a határozatában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte.

A kereset - az alábbiak szerint - nem alapos.

A bíróság az alperes határozatának jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdésében és 85. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján, a kereseti kérelem és a felek által előterjesztett nyilatkozatok keretei között bírálta el.