A Kúria Kfv.35734/2018/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (2) bek., 28. cikk] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazásával helytálló az az elsőfokú bírósági jogértelmezés, hogy a felperest, mindaddig megilleti a vagyonszerzési illetékmentesség, míg a kisajátításért kapott összeg nem fogy el.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.734/2018/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Hangyál Edit ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Dr. Tamás Dorottya kamarai jogtanácsos

A per tárgya: illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 10. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 41.K.32.357/2018/9.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 41.K.32.357/2018/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonát képező v. 0228/33. helyrajzi számú ingatlant közérdekű célra a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 2003. április 25. napján kelt 81-129-10/2003 sz. határozatával 27.486.000 Ft kártalanítási összeg ellenében kisajátította. A felperes a kártalanítási összegből már két alkalommal vásárolt ingatlant. Az első ingatlanszerzésre 2004. december 1-jén 5.910.000 Ft összegért, a másodikra 2015 márciusában 7.690.100 Ft összegért került sor. Mindkét ingatlan tekintetében a hatóság illetékmentességet állapított meg, a második ingatlanszerzés során hozott határozat azt is rögzítette, hogy a felperes által a további ingatlan vásárlásaira figyelembe vehető kártalanítási összeg 13.855.900 Ft-ra módosul.

[2] A felperes 2017. december 7. napján kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a b. ... tetőszint alatti padlástér megjelölésű ingatlant 12.032.000 Ft-ért.

[3] Az elsőfokú hatóság fizetési meghagyásában 481.292 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdése alapján. A felperes a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megelőzően jelezte, hogy az ingatlant kisajátításért járó kártalanítási összegből vásárolta, ezért illetékmentesség megállapítását kérte. Az elsőfokú hatóság a felperesnek az ingatlan vásárlására vonatkozó illetékmentesség iránti kérelmét elutasította.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2018. június 6. napján kelt 2235479446 számú határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta. Határozatában rögzítette, hogy a jogalkotó az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt esetben a kisajátított ingatlan helyébe lépő egy ingatlan megszerzését kívánta a mentesség körébe vonni, így nincs mód arra, hogy a felperes a kártalanítási összeg erejéig több különböző ingatlan megszerzését is illetékmentessé tegye.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes nézete szerint az alperesi jogértelmezés nem vezethető le az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pont szövegéből és gyakorlata ellentétes a korábbi adóhatósági egységes gyakorlattal, erre figyelemmel kérte illetékmentesség megadását.

[6] Az alperes védiratában fenntartva határozatában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte.