A Győri Ítélőtábla Gf.20249/2012/5. számú határozata finanszírozási díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 164. §, 167. §, 235. §, 253. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 31. §, 35. §, 36. §, 37. §, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Ebtv. Vhr.) 22/B. § (2) bek.] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék G.40107/2010/46., *Győri Ítélőtábla Gf.20249/2012/5.*

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.249//2012/5.szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Neiger M. Tibor ügyvéd által képviselet felperesnek a dr. Vidó Andrea ügyvéd által képviselt alperes ellen finanszírozási díj megfizetése iránti perében a Veszprémi Törvényszék 2012. április 16. napján kelt 1.G.40.107/2010/46. számú ítélete ellen a felperes részéről 47. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 350.000,- (Háromszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget, az államnak pedig az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 935.700,- (Kilencszázharmincötezer-hétszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a felperes, mint egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató és az alperes jogelődje, mint finanszírozó között 1999. május 31-én az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 30. §-ában meghatározott finanszírozási szerződés jött létre, otthoni szakápolási egészségügyi szolgáltatás nyújtására. A felperes ezen alapszerződés mellékszerződéseiben és azok mellékleteiben rögzített formában és határidőre köteles volt jelenteni a teljesített szolgáltatásokat, amely alapján az alperes a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a mellékszerződésekben rögzítetteknek megfelelően finanszírozta a teljesítéseket. A felek a szerződésüket határozatlan időre kötötték azzal, hogy az abban nem szabályozott kérdésekben az Ebtv., továbbá a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok és a Ptk. szabályai az alkalmazandóak. A szerződés mellékletében meghatározásra került a tevékenység ellátási területe, továbbá, hogy a finanszírozás a lekötött havi vizitszám forintkeretéig áll rendelkezésre. A felperes vállalta, hogy a szakápolást és annak nyilvántartását a mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak, szakmai szabályoknak megfelelően végzi, a teljesítésről havi összesítő jelentést köteles leadni a felperesnek.

A felperesnek sem 2008-ban, sem a megelőző években az Egészségbiztosítási alapból származó bevételen kívül egyéb bevétele nem volt.

Az alperes a 2008. évben az E. Alapból folyósított pénzeszközök elkülönített kezelésének és felhasználásának pénzügyi ellenőrzését végezte el. Jegyzőkönyvében az E. Alappal szemben elszámolható gyógyszerköltségként 17.828,-Ft-ot, üzemanyagköltségként 3.829.989,-Ft-ot, a felperes által vásárolt egészségügyi szolgáltatások összegeként 3.769.400,-Ft-ot, bankköltségként 40.510,-Ft-ot, a felperes által kifizetett munkabér és annak járulékai címén 373.140,-Ft-ot, egyéb elszámolható kifizetésként 366.477,-Ft-ot, mindösszesen 8.397.344,-Ft-ot fogadott el, a 2008. évre vonatkozóan jogosulatlan felhasználásként 9.358.478,-Ft tőkét, valamint 2.286.545,-Ft kamatot állapított meg (a 2008. december 2. és 2010. június 25-ig közötti időszakra). A felperest 11.696.175,-Ft megtérítésére szólította fel azzal, hogy a havi finanszírozásból 12 havi bontásban visszavonásra kerülő összeg 4.200.000,-Ft, míg a fennmaradó 7.496.175,-Ft 15 napon belül fizetendő. A 4.200.000,-Ft-ot havi részletekben az alperes visszavonta a felperestől, a fennmaradó összeget a felperes nem fizette meg.

A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy nem tartozik az alperesnek 11.696.175,-Ft-tal, figyelemmel arra, hogy az alperesi jegyzőkönyv megállapításai tévesek. Másodlagosan 4.200.000,-Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Harmadlagosan, arra az esetre, ha az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmét a bíróság nem ítélné alaposnak, az alperest 2.328.304,-Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Utóbbi tekintetében a 2011. január 1-jén hatályba lépett Ebtv. 37. §. (4) bekezdésére utalt.

Hivatkozott arra is, hogy az Ebtv. 35. §. (6) bekezdése és 36. §. (3) bekezdése megítélése szerint az Alaptörvény rendelkezéseibe ütközik, ezért indítványozta, hogy a bíróság az Alkotmánybíróságtól kérje a jogszabály alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát, ezzel egyidejűleg pedig függessze fel a per tárgyalását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszabályi felhatalmazás alapján végezte a felperes ellenőrzését, az ennek során tett megállapításai helytállóak. Viszontkeresetet terjesztett elő, ebben 7.496.175,-Ft megfizetésére kérte kötelezni a felperest a jogosulatlanul felhasznált tőke és kamatai, valamint az időközben visszavont finanszírozási összeg különbözeteként.

A felperes a kereseti kérelme alapjául szolgáló indokokra hivatkozással a viszontkereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7.496.175,-Ft-ot, valamint 889.000,-Ft perköltséget, az államnak pedig 1.151.600,-Ft illetéket.

Határozata indokolásában az Ebtv. 31. §. (1) bekezdés a.), d.) és f.) pontjára utalással kiemelte, hogy a finanszírozási szerződésben meg kell határozni a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakmánkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével; az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét; a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátait. A 35. §. (1) bekezdése szerint a szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. A (2) bekezdés második mondata értelmében pedig a finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel. A 35. §. (6) bekezdés szerint, ha a szolgáltató nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja a kapott összeget, köteles azt megtéríteni. A 35. §. (3) bekezdése lehetőséget biztosít az egészségbiztosítónak arra, hogy ellenőrizze egyebek mellett a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését. A (9) bekezdésből kitűnik, hogy az ellenőrzések során az egészségbiztosító a finanszírozási szerződés alapján, mint szerződő fél járt el. A 2008-ban hatályos 37. §.(1) bekezdés a.), aa.) és ab.) pontja szerint a szolgáltató megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást, illetve más forrásból megtérülő ellátást számolt el. A 35. §. (2) bekezdés szerint a megtérítési, illetőleg a visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozást követő 2 éven belül finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető, míg a 37. §. (10) bekezdése értelmében a követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell megfizetni.