Az Egri Törvényszék P.20188/2007/13. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 352. §] Bíró: Czuczai Zsuzsanna

A Heves Megyei Bíróság

3.P.20.188/2007/13. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Heves Megyei Bíróság dr. Csintalan Csaba ügyvéd által képviselt felperes-nek - dr. Varga Imre ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indult perében meghozta az alábbi

közbenső ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy a 2004. augusztus 3. napján felperes gyermekét ért baleset kapcsán, a felperesnél felmerült kárért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik.

A bíróság ítélete ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Heves Megyei Bíróságnál három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. A fellebbezés jogáról ugyanezen idő alatt le is lehet mondani.

I n d o k o l á s :

A felperes gyermeke, 2004. augusztus 3. napján, a Kft. neve Kft. alkalmazásában kőműves munkát végzett az település neve, iskola neve Általános Iskola és Gimnázium tornatermének átalakítása során. A tornaterem épülete összeomlott és a bekövetkezett baleset során a felperes gyermeke életét vesztette.

A Kft. a felújítási munkákat, az alperessel, mint megrendelővel 2003. november 21. napján kötött vállalkozási szerződés alapján végezte. Az alperes, az Általános Iskola és Gimnázium kezelője, az intézmény az alperes gyakorló általános iskolája. Az intézmény tulajdonosa a Magyar Állam. A bekövetkezett munkahelyi baleset kapcsán államigazgatási eljárás, majd ezt követően büntetőeljárás indult az település neve-i Rendőrkapitányság előtt.

A rendőrség szakértőként kirendelte az eljárást segítő I.-t. A szakértő 2004. augusztus 27-én kelt szakértői véleménye szerint az iskola tornatermének összedőlését az 1958-1959. évben megvalósult építkezés során elkövetett szakmai szabályszegések okozták. A szakmai szabályokat döntően az épület tervezői, részben pedig a kivitelezői szegték meg. A szakértő álláspontja szerint az acélablakok osztó bordái akadályozták meg 44 évig a leszakadást. Az ablaktokok rendeltetésszerűen azonban nem teherhordó szerkezetek, ezért cseréjük alkalmával nem előírás az előzetes statikai felülvizsgálat elvégeztetése.

Az eljárást segítő II., a település neve-i Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt 10010-7555-2404 ideigl. számú ügyében ugyancsak szakvéleményt adott. Álláspontját akként foglalta össze, hogy a Kft-nek és munkavállalóinak tevékenysége nem hozható ok-okozati összefüggésbe a halálos munkabalesettel.

A tornaterem összeomlásának okára vonatkozóan a eljárást segítő III.. 2004. augusztus 23. napján készítette el statikai szakvéleményét. E szerint a Kft. vétlen volt az épület összeomlásában, bár a folyamatot az ablakosztó kivételével elindították, de ez az összeomlásért nem felelős, mert a katasztrófa okait a 45 évvel ezelőtt, az épületet kivitelező vállalat dolgozói, illetőleg a rossz helyre ültett fa káros hatása együttesen idézte elő.

A felperes keresetet terjesztett elő a Kft., mint alperes ellen a Munkaügyi bíróság előtt. Az eljárás ügyszám alatt volt folyamatban. A munkaügyi per során a felperes megbízásából, eljárást segítő IV. magánszakértői véleményt készített 2004. szeptember 29. napján. eljárást segítő IV. szakértői véleménye szerint az általános iskola tornatermének összeomlását el lehetett volna kerülni abban az esetben, ha a felperes életszerűnek tekinthető, de nem bizonyított jelzései alapján az alperesi munkáltató a szükséges intézkedéseket megteszi.

A Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága a rendelkezésre álló fenti szakértői vélemények között mutatkozó ellentmondás feloldására felülvéleményezési eljárást indított az eljárást segítő V. kirendelésével. A szakértő az eljárást segítő I. által készített szakértői véleményben foglalt megállapításokat műszakilag megalapozottnak, a vizsgálat során rögzített tényekkel összhangban lévőnek találta. Ezek a megállapítások a szakértő szerint megegyeznek a eljárást segítő III.. által adott szakvélemény adataival is.

Az igazságügyi szakértő a eljárást segítő IV. magánszakvéleményében, a korábbi szakvéleményekkel ellentétesen tett megállapításokat műszakilag megalapozatlannak, és a vizsgálatban feltárt tényekkel összeegyeztethetetlennek találta.

A szakértő álláspontja szerint a szerkezet leszakadását számos tervezési és kivitelezési hiba okozta. A leszakadáshoz vezető folyamatot a felújítással kapcsolatos épületszerkezeti munkák indították el, de a tartószerkezetek és a munkálatok során elbontott épületszerkezeti elemeknek a balesetet megelőző állapota alapján biztosra vehető, hogy a tönkremenetel előbb-utóbb a felújítással kapcsolatos épületszerkezeti munkák hatása nélkül is elindult volna.

A Munkaügyi bíróság 2006. április 11-én ügyszám szám alatt közbenső ítéletet hozott, melyben megállapította, hogy a Kft., azaz az alperesi munkáltató a 2004. augusztus 3. napján munkavállaló II. és felperes gyermeke munkavállalókat ért balesetért 100 % mértékben kártérítési felelősséggel tartozik.

A Munkaügyi Bíróság 2007. február 15. napján kelt, ügyszám-2 számú végzésével a pert megszüntette, figyelemmel arra, hogy a felperes kereseti kérelmétől elállt.

A bíróság a fenti tényállást a rendelkezésre álló iratok, valamint a peres felek nyilatkozatai alapján állapította meg.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen gyermeke elvesztésével kapcsolatosan felmerült vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítése iránt a Ptk. 352.§-ára hivatkozva.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes által hivatkozott jogszabályhely nem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben az épület kívülállók előtt lezárt építési terület volt és nem "épületként" funkcionált. (ügyszám-3 számú irat) A Kft. volt az, aki az építkezés szabályait a tornaterem átalakítása során megsértette. (5. számú jegyzőkönyv 2. oldal, 1. bekezdés)