A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20431/2008/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 352. §, 392. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.431/2008/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csintalan Csaba ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Varga Imre ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Heves Megyei Bíróság 2008. január 30. napján meghozott, 3.P.20.188/2007/13. számú közbenső ítélete ellen, az alperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ... Általános Iskola és Gimnázium épületeinek tulajdonosa a Magyar Állam; kezelője az alperes. Az alperes megrendelte az ... Kft-től, mint vállalkozótól az iskola tornatermének átalakítási és felújítási munkálatait. A vállalkozó az építkezésen foglalkoztatta a felperes fiát, aki ott kőműves tanulóként dolgozott. Ennek során, 2004. augusztus 3-án a tornaterem födémszerkezete beomlott és maga alá temette a felperes fiát, valamint annak egyik munkatársát, akik életüket vesztették. A tornaterem épülete 1958-59. években épült és a födém beszakadása az akkori tervezési és kivitelezési hiányosságokra vezethető vissza. Az épület állékonyságának hiánya korábban azért nem volt észlelhető, mert az acélkeretes ablakok osztóbordái - eltérő statikai funkciójuk ellenére - a födémet is megtartották. Amikor azonban azok kicserélésére került sor, a födém megfelelő alátámasztás nélkül maradt. A kivitelezőtől nem volt elvárható, hogy az épület állékonyságának e fogyatékosságait felismerje. Az ablakok ugyanis nem minősülnek tartószerkezetnek, ezért azok cseréjével kapcsolatos munkák megkezdése előtt statikai vizsgálat elvégzése nem volt szükséges. A felperes, valamint fia elhunyt munkatársának özvegye az Egri Munkaügyi Bíróság előtt kártérítési pert indítottak az ... Kft. ellen. A munkáltató kártérítési felelősségét az Egri Munkaügyi Bíróság közbenső ítélettel megállapította, melyet azonban a Heves Megyei Bíróság hatályon kívül helyezett. A felperes a munkaügyi perben a megismételt eljárás során a keresetétől elállt, ezért a munkaügyi bíróság a pert az ő vonatkozásában megszüntette.

A felperes keresetében a fia elvesztéséből eredő vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítésére kérte kötelezni az alperest. A követelését a Ptk. 352. § (1) bekezdésére alapította, amely szerint az alperes, mint az épület kezelője tartozik kártérítési felelősséggel.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekezett, hogy az épületet, mint munkaterületet a vállalkozónak átadta, amelyet követően, az építkezés során keletkezett károkért a vállalkozó felel.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperest kártérítési felelősség terheli a perbeli balesettel okozati összefüggésben álló károkért. A döntését a következőkkel indokolta: A Ptk. 352. § (1) bekezdése kimondja, hogy "az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható". Az épület állami tulajdonban állt, a felelősség a kezelőt terheli. A perbeli épület födémének leszakadását a tervezés és az építés során történt hibák okozták. Ez aggálytalan szakértői vélemények alapján volt megállapítható, amit a peres felek sem vitattak. Az épülettulajdonos Ptk. 352. § (1) bekezdésén alapuló kártérítési felelősségét nem zárja ki, ha az épületelem lehullása idején építési munkák folytak.

Az alperes fellebbezésében az első fokú közbenső ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az épületet, mint munkaterületet a vállalkozónak 2004. májusában átadta, ezért az építkezés idején bekövetkezett károkért a vállalkozó felel; a munkavállalót így ért károkért a munkajog szabályai szerint. Előadta, hogy az építési munkák során az épület falán repedések keletkeztek, a vállalkozó ennek ellenére folytatta a vibrációval járó ablakcserét. A vállalkozónak, miután a repedéseket észlelte, a Ptk. 392. § (3) bekezdése alapján tájékoztatnia kellett volna arra, hogy alkalmatlan anyagot, illetőleg szakszerűtlen utasítást adott és munkákat nem folytathatta volna.