A Fővárosi Törvényszék P.20455/2006/18. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 157. §, 164. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 661. §, 662. §, 663. §, 664. §, 665. §, 666. §, 671. §, 677. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Illés Krisztina

Fővárosi Bíróság

8.ÚP. 20.455/2006/18.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a dr. Szél Péter ügyvéd (2000 Szentendre Kanonok u. 4.) által képviselt felperes neve szentendrei (.......szám alatti ) lakos, felperesnek

a Jaczkovics Ügyvédi Iroda ( 1064 Budapest Vörösmarty u. 43. eljáró ügyvéd dr. Jaczkovics László Gábor) által képviselt alperes neve budapesti (... szám alatti ) lakos, alperes ellen

végrendelet érvénytelenségének megállapítása és kötelesrész iránt folyamatba tett perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.662.811.-/ Kétmillió-hatszázhatvankétezer-nyolcszáztizenegy forint tőkét, továbbá 50.000.-/Ötvenezer/ forint + 20% ÁFA, azaz 60.000.-/Hatvanezer/ forint perköltséget.

A végrendelet érvénytelensége iránt előterjesztett kereseti kérelem körében a pert megszünteti.

Az ezzel kapcsolatban felmerült és mérsékelt 98.700.-/Kilencvennyolcezer-hétszáz/ forint kereseti illeték, továbbá a 81.188.-/Nyolcvanegyezer-kétszáznyolcvannyolc/ forint szakértői költség az állam terhe marad.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az illetékhivatal külön felhívására fizessen meg 159.800.-/Százötvenkilencezer-nyolcszáz/ forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál 4 példányban kell előterjeszteni, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés

csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve

a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik ;

a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul ;vagy

-a felek közösen kérték,

- a vagyonjogi perben a megítélt és elutasított kereseti, viszontkereseti követelés / beszámítási kifogás / és kamatai, valamint a megítélt perköltség együttes összege a 200.000.- Forintot nem haladja meg.

Ez utóbbi esetben fellebbezésnek csak az eljárási szabályok lényeges megsértése vagy az érdemi döntés alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Új tény, új bizonyíték előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha az el?terjesztésére eljárási szabálysértés vagy téves jogalkalmazás miatt nem kerülhetett sor. Keresetváltoztatásra és beszámítási kifogásra csak akkor van lehetőség, ha az okot adó körülmények a tárgyalás berekesztése után következtek be.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek személyes előadása, ... tanúk vallomása és a csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg.

Néhai ... örökhagyó és felesége Szentendrén a ... utcában rendelkeztek ingatlan tulajdoni hányaddal. Házasságukat a bíróság felbontotta, a vagyonmegosztásra nem került sor.

Az örökhagyó 2001. tavaszára legyengült egészségi állapotba került. A volt házastársa azzal hívta fel az édesanyját - az alperest, hogy nem tud gondoskodni róla, az alperes pedig vállalta a gondoskodást. Az örökhagyó 2001. májusa körül költözött az édesanyjához.

Elköltözését követően azonban többször járt kint a szentendrei házban.

Két alkalommal került a János kórházba. Egyszer 2001. nyarán, majd 2001. szeptemberében daganatos megbetegedésével kapcsolatban. Gégemetszést hajtottak végre nála, illetve kanült kellett beültetni. A kórházban a felperes látogatta. Felperesi előadás szerint naponta, az alperesi nyilatkozat szerint 4-5 alkalommal. Az első műtétet követően is többször járt az örökhagyó Szentendrén és a második műtétet követően is felkereste a volt házastársát.

Betegsége rendszeres orvosi kezelést indokolt, kemoterápiás ellátásra kellett járnia.

Az alpereshez költözésekor nem volt jövedelme. Másfél év után havi 24.000.-forint rokkant nyugdíjra tett szert.

2001. július 10. napján írásbeli magánvégrendeletet alkotott.

2001. októbere után megszakadt a felperes és az örökhagyó kapcsolata amiatt, hogy szentendrei házban fennálló tulajdoni hányadát az örökhagyó elidegenítette a volt házastárs tudta nélkül idegeneknek. Az ügyletből az alperes által elismerten 500.000.-forinthoz jutott hozzá.

A felperes az örökhagyó gyermeke, a 2001/2002 tanév végéig középiskolai nappali tagozatos tanulmányokat folytatott.

Néhai ... örökhagyó 2004. április 9.-én elhalálozott.

A hagyatékát dr. Barbalics Miklós közjegyző a 1171/Kjő/174/2004/11. sorszámú hagyatékátadó végzéssel ideiglenes hatállyal végrendeleti öröklés jogcímén az alperesnek adta át.

A hagyatékot a Budapest .... szám alatti ingatlan ¼ eszmei hányada képezte, lakottan 6.579.650.-forint értékben.