A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31173/2022/6. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1991. évi IV. törvény (Flt.) 16. § (1) bek.] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

A határozat elvi tartalma:

A kormányhivatal és a munkáltató között létrejött hatósági szerződés megszegése nem jelenti az egyébként ténylegesen megvalósult létszámcsökkentésen alapuló munkáltatói felmondás jogellenességét. Ebben az esetben a hatóság érvényesítheti szerződésszegés jogkövetkezményeit.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

1.Mf.31.173/2022/6

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.173/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Dr. Papp János Ügyvédi Iroda (Cím4.; ügyintéző: dr. Papp János ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek, dr. Nagy Emese ügyvéd (cím5) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 15.M.71.227/2020/29. számú ítélete ellen, a felperes 31. sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] A felperes 2020. március 2. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban alperesnél, kereskedelmi vezető munkakörben. A munkaköri leírása szerint feladatát képezte többek között:

· az alperes és a cég1 középvezetőivel való kapcsolattartás,

· az alperes és a cég1 tevékenységéhez kapcsolódó adminisztratív feladatok összefogása, határidőkre történő feladatok elvégzése, dokumentációk elkészítése.

[2] A felperes ténylegesen a munkaideje nagy részében a cég1 üzleti partnere, a hotel1ben dolgozó takarítók, szobalányok munkaköri feladatait, a feladatok végzésének sorrendiségét foglalta írásba, ezekről piktogramokat készített és a munkavégzéshez szükséges anyagokat szállította ki a hotelbe, az alperes által rendelkezésre bocsájtott személygépkocsival.

[3] A kormányhivatal1 és alperes hatósági szerződést kötött 2020. február 26. napján, melynek értelmében alperes 70%-os bérköltség támogatásban részesült felperes után. Az alperes a támogatásért cserébe vállalta, hogy 2020. március 2-től 2020. december 1. napjáig foglalkoztatja a felperest. A hatósági szerződés II.2. pontja szerint az alperes vállalta, hogy az előbbi időszak alatt felperes munkaviszonyát alperes működésével összefüggő okból felmondással nem szünteti meg.

[4] A hotel1 2020. március 16. napján küldött e-mailjében arról tájékoztatta a cég1-t, hogy nem tartanak igényt a délutáni ügyeletre, illetve napi egyszer kérik a közösségi terek takarítását, majd felmondta a takarításra vonatkozó szerződést.

[5] Alperes a 2020. május 28. napján kelt felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát, hivatkozással arra, hogy az alperes megrendelőinek egy részét elvesztette a koronavírus-járvány miatt, ami anyagi veszteséget jelentett az alperesnél. A veszteségek miatt a munkáltató a létszámcsökkentés mellett döntött, mely a felperest is érintette. A felperes munkaköri feladatait a továbbiakban az alperes a meglévő dolgozóival végezteti el.

A felperes keresete, az alperes ellenkérelme

[6] A felperes a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeként 1.200.000 forint elmaradt jövedelem kártérítés jogcímén, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felmondás jogellenes, mivel a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakba, valamint az Flt. végrehajtására kiadott 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 18/C. § (3) bekezdése e) pontjába ütközik. Ennek következtében a felmondás felmondási tilalomba ütközik, így jogellenes.

[7] A felperes másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felmondás azért jogellenes, mert az abban foglalt indokok nem valósak, nem okszerűek és nem felelnek meg a valóságnak.

[8] A felmondás indokolásának valóságával kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy az alperes számára a koronavírus-járvány nem okozott anyagi veszteséget, az ő munkakörébe pedig új munkavállaló került felvételre. Előadta, hogy az alperes kizárólag az ő munkaviszonyát szüntette meg, így ezt létszámcsökkentésnek nem lehet nevezni. Továbbá álláspontja szerint a hotel1 és a cég1 közötti szerződés megszűnése nincs kihatással az ő munkavégzésére.

[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére való kötelezését kérte.

[10] Hivatkozott arra, hogy a bértámogatásra vonatkozó hatósági szerződés a kormányhivatal és alperes között jött létre, az felmondási tilalmat nem keletkeztet. A támogatási jogviszony független a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaviszonytól.

[11] A felmondás indokolásával kapcsolatban előadta, hogy forgalomcsökkenés történt a munkáltatónál, melynek eredményeként létszámcsökkentés mellett döntött, amely több munkavállalót is érintett. A felperes munkaviszonya felmondással, két másik munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[12] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 360.000 forint perköltséget.