A Debreceni Törvényszék K.701567/2021/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HASZONBÉRLETI szerződés hatósági jóváhagyása ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. § (4) bek.] Bíró: Pál Zoltán

Debreceni Törvényszék

Ügyszám: 101.K.701.567/2021/3. szám

A felperes: felperes (székhelye: cím2)

A felperes képviselője: jogi képviselő egyéni ügyvéd, meghatalmazott (székhelye: cím4)

Az alperes: alperes (címe: Cím1)

Az ügy tárgya: haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott egyedi döntés jogszerűsége

V É G Z É S:

A bíróság a felperes keresetlevelét visszautasítja.

Megállapítja, hogy a feljegyzett, 30.000 (harmincezer) forint illetéknek kötelezettje nincs, az az állam terhe.

E végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Kúriához címzett, de a Debreceni Törvényszéken, jogi képviselő útján, elektronikusan előterjesztendő fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezésnek - a beadványokra vonatkozó általános szabályok szerinti tartalmon túlmenően - tartalmaznia kell a fellebbezéssel támadott végzés számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést (a jogszabályhely pontos megjelölésével), illetve azt a közzétett Kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a végzés jogkérdésben eltér, valamint a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

A Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél a fellebbezését nem jogi képviselő útján nyújtja be, a bíróság a fellebbezést hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A fellebbezés elektronikusan a bíróság által rendszeresített és honlapjáról letölthető, P20 azonosítójú ÁNYK űrlapon (vagy annak kíséretében) nyújtható be.

Indokolás

[1] A felperes a alperes egyfokú eljárásban meghozott, ügyszám ügyiratszámú határozatának jogszerűségét vitató keresetlevelet terjesztett elő az ügyintézésben közreműködő szervezeti egység mint alperes ellen.

[2] A határozat jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatása azt tartalmazta: a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Törvényszékhez címezve, de a alperes Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 2. (Cím1) címére benyújtani. Természetes személy a keresetlevelet személyesen vagy ajánlott küldeményként postai úton is előterjesztheti. Jogi képviselővel eljáró felperesnek, valamint az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezettnek elektronikusan, a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client oldalon kell a keresetlevelet benyújtani.

[3] A felperes a határozatot 2021. május 03. napján vette át.

[4] Az elektronikus kapcsolattartásra gazdálkodó szervezet minőségéből eredően egyébként is köteles felperes, jogi képviselője útján a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client oldalon működő IKR-rendszer használatával nyújtotta be a keresetlevelet.

[5] Az IKR rendszer használata során azonban nem a Megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz történő keresetlevél beterjesztése közigazgatási per indításához > Közigazgatási per indító keresetlevél beterjesztése a megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz útvonalon elérhető K01-KH jelű, Űrlap fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő keresetlevél beterjesztéséhez elnevezésű, hanem a Közigazgatási pert indító keresetlevél beterjesztése a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz menüpontban elérhető, K01-JH azonosítójú, Űrlap járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz történő keresetlevél beterjesztéséhez űrlapot használta.

[6] Utóbbin elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervként meg is jelölte a járási hivatalt.

[7] A alperes járási hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) 2021. május 27. napján érkezett a felperes keresetlevele. A járási hivatal továbbította azt a határozatot hozó alpereshez, melyhez a beadvány ugyanezen a napon ezen továbbítás útján jutott.

[8] A keresetlevelet a alperes a védiratával és a megelőző eljárás irataival együtt benyújtotta a bírósághoz. Védiratában, alaki védekezésként kérte a keresetlevél visszautasítását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bekezdésének l) pontjára hivatkozva.

[9] A Kp. 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.

[10] A Kp. 48. § (1) bekezdésének l) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

[11] A felperes azzal, hogy a keresetlevelet - a 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 43. § (5) bekezdése alapján (miszerint a Kormány a föld fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására), a megelőző eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró - járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt közigazgatási szervhez nyújtotta be az IKR rendszer használatával, nem a benyújtás módját, hanem a benyújtás helyét vétette el.

[12] Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 114. § (2) bekezdése szerinti űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatást, mint elektronikus benyújtási módot ugyanis a felperes használta, csak a keresetlevelet nem a megfelelő, a határozatot hozó közigazgatási szervhez nyújtotta be.

[13] Ahogyan a Kp. Barabás Gergely, F. Rozsnyai Krisztina és Kovács András György által szerkesztett Kommentárja is rámutat a Kp. 39. §-ához fűzött magyarázatánál, a "keresetlevél szabályszerű benyújtásának két összefüggő feltétele van: a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye. Az 1952-es Pp. alapján a bírói gyakorlat tapasztalata az volt, hogy míg a keresetindítási határidő jelentősége egyértelmű volt a felperesek számára, a keresetindítás helye szabályszerű követésének nem tulajdonítottak ekkora jelentőséget, holott ennek már az 1952-es Pp. alapján is alapvető befolyása volt a keresetindítási határidő megtartottságára. A Kp.-ban a keresetindítás helyének megtartása semmit nem vesztett jelentőségéből."