2015. évi CCXXII. törvény

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1.[7] űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás: a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;

2. archiválási szolgáltatás: az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó szolgáltatás, amely magában foglalja a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. pont c) alpontja szerinti bizalmi szolgáltatást is;

3. automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon;

4. automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás;

5. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;

6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;

7. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;

8. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;

9. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;

10. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;

11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:

a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,

b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,

c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,

d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza;

11a.[8] egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;

12. egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között;

13. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;

14. elektronikus fizetés:

a) a pénzforgalmi számláról történő átutalás,

b) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,

c) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus fizetés,

d) a bankkártyával történő fizetés,

e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő bankkártyás fizetés;

15. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a Kormány által rendeletben meghatározott módon a hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás;

16. elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese;

17.[9] elektronikus ügyintézést biztosító szerv:

a) az államigazgatási szerv,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyző,

h) a bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó iroda,

i) a hegyközségek kivételével a köztestület,

j) a közüzemi szolgáltató,

k)[10] a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany, valamint

l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalany;

17a.[11] Elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv: az 17. pont a), b), d)-f) alpontja szerinti szervek, valamint a 17. pont c), k) és l) pontja szerinti állami vagy önkormányzati jogalanyok;

18. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet): az elektronikus ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e törvényben és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv;

19.[12] elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének, hitelesítésének és benyújtásának lehetőségét;

20. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;

21. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;

22. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;

23.[13] gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában

a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány,

b) valamennyi ügy tekintetében gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület;

24. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;

25. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;

26. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;

27. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;

28. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;

29.[14] jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos;

30. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

30a.[15] központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít;

31.[16]

32. közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó közfeladatot ellátó szerv;

33.[17] közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység közszolgáltatást, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 50 000 számlát bocsátott ki;

34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;

35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;

36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;

37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;

38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;

39. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás;

39a.[18] piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel technikai tartalomban - azonos módon nyújt;

40. személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére;

40a.[19] szerepkör: a Kormány rendeletében meghatározott természetes személy közfeladatához kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, jogosultság;

40b.[20] szerepkör-nyilvántartás: a szerepkört jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően igazoló, elektronikus nyilvántartás;

40c.[21] szerepkör-tanúsítvány: olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik;

41. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;

42. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;

43. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;

44. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

45.[22] tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze;

46. természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti természetes személy;

47. természetes személy tanúsítvány alany: a tanúsítványban szereplő természetes személy, függetlenül attól, hogy a tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják;

48. ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az ügyben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ SZERV ÉS AZ ÜGYFÉL ELEKTRONIKUS KAPCSOLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. Az elektronikus ügyintézés alapelvei

2. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.

(2) Az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti jogalany a Felügyeletnek történő bejelentéssel vállalja a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését.

(3) E Rész rendelkezései tekintetében

a) a gazdálkodó szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv és a közműszolgáltató közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

b) a gazdálkodó szervezetként eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

c) a közműszolgáltató vagy az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok és ezek tagja vagy alkalmazottja közötti magánjogi jogviszony tekintetében a tag vagy alkalmazott

ügyfélnek minősül.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó

a) büntetőeljárásban terheltként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,

b) hatósági eljárásban ügyfélként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,

c)[23] polgári peres vagy nemperes eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,

d) szabálysértési eljárásban eljárás alá vont személyként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként

e)[24] közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként

jár el.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben foglalt rendelkezéseket az (1)-(4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazhatja.

3. §[25] (1) Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze.

(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdése szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ebben az esetben, ha a fogvatartott elektronikus ügyintézésre lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.

(3) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartási módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.

4. § Elektronikus ügyintézés esetére - az egyszerűbb és költségkímélőbb eljárásra tekintettel - egységes elvek alapján, azonos feltételek mellett az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerv a jogszabályban vagy általános szerződési feltételeiben meghatározottaknál rövidebb ügyintézési határidőt vállalhat, amennyiben az nem hat ki kedvezőtlenül a nem elektronikusan intézett ügyek átlagos ügyintézési idejére.

5. § (1) Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabály nem tartalmazhat olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazását teszi az ügyfél számára kötelezővé, kivéve a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatást, valamint az állam által ingyenesen biztosított infokommunikációs szolgáltatások igénybevételét.

(2)[26]

6. § (1) Elektronikus ügyintézés során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél - jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során - a jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézést támogató és a jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatokat az ügyfél érdekeinek figyelembevételével alakítja ki.

(3)[27] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az e-ügyintézési szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljeskörűen elektronizálni, ehhez az elektronikus információs rendszereket biztosítani.

7. § Az elektronikus ügyintézés során biztosítani kell a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, a minősített és a nem nyilvános adatok védelmét.

II. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

8. § (1) Az ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

(3) Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

(4)[28] Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.

(5)[29] Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.

(6)[30] Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

(7)[31] Diplomáciai ügyekben - ideértve a sportdiplomáciai ügyeket - az e törvény szerinti elektronikus ügyintézés szabályai - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem alkalmazandóak.

3. Kötelező elektronikus ügyintézés

9. § (1)[32] Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) állam,

ac) önkormányzat,

ad) költségvetési szerv,

ae) ügyész,

af) jegyző,

ag) köztestület,

ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(1a)[33] Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, a jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél részére küldött dokumentum kézbesítésére a 14. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(3) Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(4) Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha

a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének - üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból - átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,

b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,

c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást - vagy az elektronikus kapcsolattartás módját - kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat - a törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - hatálytalan.

(6) A (4) bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a (4) bekezdés szerinti körülmények vagy események fennállnak.

4. Az elektronikus ügyintézés módja

10. § Az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket választása szerint

a) - törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv tekintetében - egységes, személyre szabott ügyintézési felületen vagy

b) ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton

teljesítheti.

5. Automatikus döntéshozatali eljárás

11. §[34] (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha

a) kérelemre indult ügy esetén az ügyfél a kérelmét elektronikus úton nyújtja be,

b) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel és

c) az ügy intézéséhez szükséges adatok automatizált feldolgozásra alkalmas módon az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére állnak, vagy azokat automatikus információátvétel útján, automatizált feldolgozásra alkalmas formátumban átveszi.

(2) Automatikus döntéshozatal esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik az ügyféllel való közlésről. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv közli az ügyféllel, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg.

(3) Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés, értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le.

(4) Nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, ha azt az adott ügyben törvény vagy kormányrendelet kizárja.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető módon, valamint a 10. § b) pontja szerinti elektronikus út biztosítása esetén alkalmazott ügyintézési felületen közzéteszi az automatikus döntéshozatali eljárás módszertanát és lényeges szabályait.

6. Átjárás a papír alapú és az elektronikus ügyintézés között

12. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézése során szükség szerint

a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet,

b) az elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt hiteles papír alapú irattá alakíttatja.

(2) Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével

a) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén,

b) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén.

(3) A dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus dokumentum bizonyító erejével, ha az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették.

6/A. Elektronikus ügyintézés elektronikus ügyintézési pont útján[35]

12/A. §[36] (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus ügyintézési pont kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézési pont működtetője a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi

a) az elektronikus ügyintézési pontok földrajzi elérhetőségét,

b) az elektronikus ügyintézési ponton intézhető szolgáltatásokat, ügyeket.

(3) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.

(4) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.

(5) Az elektronikus ügyintézési pont igénybevétele a hatáskör gyakorlójának személyét nem érinti.

(6) Az elektronikus ügyintézési pont a kérelem benyújtásáról

a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú, vagy

b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú

visszaigazolást ad.

(7) Az elektronikus ügyintézési pont - ha az intézett ügytípus esetében automatikus döntéshozatali eljárás kerül lefolytatásra - az eljárásban született döntésről

a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú kiadmányt készít, vagy

b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú kiadmányt küld.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti, döntésről szóló papíralapú kiadmányt az elkészítésével kézbesítettnek kell tekinteni. A (7) bekezdés b) pontja szerinti, döntésről szóló okirat kizárólag az ügyfél 14. vagy 15. § szerinti elérhetőségére küldhető.

(9) Az elektronikus ügyintézési pont

a) által kiállított, a (6) bekezdés szerinti visszaigazolás, és

b) közreműködésével kézbesített, a (7) bekezdés szerinti döntés

közokirat.

(10) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.

(11) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval.

III. FEJEZET

ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

13. § (1) Elektronikus a kapcsolattartás, ha az ügyfél a nyilatkozatát vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozatát) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

(2) Elektronikus kapcsolattartás alatt a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető.

7. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség

14. § (1) Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet[37]

a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, vagy

b) a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőség.

(2) A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.

(3)[38] A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a Kormány rendeletében megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a Kormány rendeletében meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára.

(4) A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(5)[39]

(6) Hivatalos elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely

a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott gazdálkodó szervezet elérhetősége,

b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,

c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,

d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit,

e) a (4) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.

(7) A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőséget a Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja.

(8)[40] Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

(9)[41] Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik.

(10)[42] Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be.

14/A. §[43] A 14. § (1) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv a Központi Statisztikai Hivatal részére az adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célra jogosult kezelni.

15. § (1)[44] Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a 14. § szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési fikció tekintetében a 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2)[45] Ha az eljárást a természetes személy ügyfél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét az ügyfél általa ismert, a 14. §-ban előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési fikció tekintetében a 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg - ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér - az ügyfél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti az ügyfelet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

(3) Ha a természetes személy ügyfél az (1) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki - megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a 14. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(4)[46] A 14. § és az (1) vagy (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési fikció e kézbesítéshez nem fűződik.

(5) Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

(6)[47] Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a természetes személy ügyfélnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési fikció beálltát is kizárja.

(7)[48] Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél ügyintézési rendelkezését a Kormány által kijelölt szervnél teheti meg.

(8)[49] A Kormány által kijelölt szerv a természetes személy (7) bekezdés szerinti ügyintézési rendelkezése során megadott elérhetőségét a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. A Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.

8. A kapcsolattartás módja

16. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az ügyfél - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva - szabadon választja meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való elektronikus kapcsolattartás módját.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során, ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg,

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza,

b) ügyintézési rendelkezés hiányában az elektronikus kapcsolattartás módját szabadon választja meg.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartási mód nem biztosítja az igénybevételével tett nyilatkozatok megtételének és tartalmának utólagos bizonyíthatóságát, vagy ha a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lezajlott beszélgetést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható formában nem rögzíti, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a megtett nyilatkozatokról összefoglalót készít, amelyet az ügyfél részére - ha rendelkezik az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségével, úgy az ügyfél eltérő rendelkezése hiányában elektronikus úton - megküld.

(4) Ha az ügyfél a (3) bekezdés szerinti összefoglalót a megküldéstől számított 3 munkanapon belül nem kifogásolja, vélelmezni kell, hogy az összefoglaló hitelesen tanúsítja az elektronikus kapcsolattartás körülményeit és az annak során megtett nyilatkozatokat. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erre a kapcsolattartás során figyelmezteti az ügyfelet.

17. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott jognyilatkozat megfelel, ha

a) a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik, és

b) biztosított, hogy a kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal.

(2) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet az (1) bekezdéstől eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli nyilatkozat joghatásaival megegyeznek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus nyilatkozatnak az e törvény és végrehajtási rendelete szerinti feltételeknek megfelelő kézbesítési szolgáltatás útján történő

a) elküldésének a joghatásai megegyeznek az írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat postára adásának a joghatásaival,

b) kézbesítésének a joghatásai megegyeznek az írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat benyújtásának, kézbesítésének vagy közlésének a joghatásaival.

(4) Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított ügyfél által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett nyilatkozat joghatásaival.

(5) Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az e törvényben foglaltaknak megfelelően bármely elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásaival.

8/A. Videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés[50]

17/A. §[51] (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel - ezen alcímben meghatározott részletszabályok szerint - a Kormány rendeletében kijelölt szerv által biztosított, élő videóképes telekommunikációs csatornán alapuló kép- és hangfelvétel továbbítására és rögzítésére alkalmas rendszer használatával is tarthatja a kapcsolatot. A Kormány rendeletében megjelölt szervet e § tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek kell tekinteni.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során

a) - ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepelnek - a (3) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint, az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával készített arcképmásának az összevetése útján vagy

b) - ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepelnek - az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító eszköz útján,

és az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél rendelkezésre álló vagy az ügyfél által átadott természetes személyazonosító adataival azonosítja magát.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás során az (1) bekezdés szerinti rendszer a videojel segítségével a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. Az azonosítás a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén sikeres.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás, valamint az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - az utólagos jogérvényesítés lehetőségének biztosítása, az ügyfél eljárási jogainak védelme, az egyes ügyintézéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartásának utólagos ellenőrzése érdekében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen - a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében a Kormány rendeletében kijelölt szerv rögzíti és azt a felvételtől számított egy évig megőrzi.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során rögzített felvételt nem őrzi meg, ha

a) az ügyfél az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tett vagy azt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban teszi meg, és

b) a (7) bekezdés szerinti arcképmás vagy aláírás felvételezésére sem kerül sor.

(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben és okból az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az okmányról készült képfelvételnek a (4) bekezdés szerinti időtartamban történő rögzítésére és tárolására.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kommunikációval folytatott ügyben törvény az ügyfél arcképmásának, illetve aláírásának felvételezését írja elő,

a) az arcképmást,

b) jogszabályban foglalt esetben az aláírást

az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti rendszer használatával is felveheti.

(8) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az azonosítás sikeressége idejéig kezeli az ügyfél (2) bekezdés szerinti adatait, valamint jogosult azokat - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás igénybevételével - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvenni.

17/B. §[52] (1) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, az a 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszer használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.

(2) Törvény vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.

17/C. §[53] (1) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi az így intézhető ügyeket.

(2) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél személyes jelenlét útján tette volna meg. A technológiai feltételek rendelkezésre állása esetén az ügyfél a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során a 17. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot is tehet.

(3) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás útján olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.

17/D. §[54] Ezen alcímben foglaltak nem alkalmazhatóak a büntetőeljárás, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben foglalt eljárások, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti eljárás, a szabálysértési eljárás, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti peres és nemperes eljárás során.

IV. FEJEZET

AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

9. Elektronikus azonosítási kötelezettség

18. § (1)[55] A 17. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel az ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyfél az elektronikus ügyintézés során választása szerint

a) elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz, vagy

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban az adott eljárástípus, illetve eljárási cselekmény tekintetében a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elektronikus azonosítási szolgáltatás

útján azonosítja magát.

(3) A nem elektronikus ügyintézés esetén - ha jogszabály erre lehetőséget ad - az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - egyértelműen megfeleltethető.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az ügyfél személye saját magával akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az elektronikus azonosítás keretében igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő természetes személyazonosító adatokkal,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában az összerendelési nyilvántartáson keresztül közvetve egyértelműen megfeleltethető adatokkal,

c) az ügyintézési rendelkezésben rögzített azonosító adatokkal, vagy

d) olyan, elektronikus ügyintézést biztosító szerv informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekkel a rendszer valamely közhiteles nyilvántartás adataival egybevetve az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti.

(5) Az ügyfél hozzájárulása esetén az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szervek az elektronikus azonosítási szolgáltatás a 32. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a (2) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan az ügyfél adatait tároló nyilvántartást kezelő szervtől az ügy intézéséhez szükséges és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kezelhető azonosító adatokat igényelhetnek.

(5a)[56] Az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az (5) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának az elektronikus ügyintézést biztosító szerv tudomására jutásától megilleti.

(6) Az (1) és (3) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.

(7) Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az ügyfél az elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt elektronikus ügyintézés keretében nyújtja be, mert nem biztosított, hogy az ügyfél a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon azonosíthassa magát.

(8) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv maga állapítja meg, hogy az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során milyen, az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv másként nem rendelkezik, az elektronikus azonosításhoz elegendő az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint.

19. § (1) Gazdálkodó szervezet

a) a 18. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását, vagy

b) természetes személy képviselőjének a 18. § szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását

követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.

(2) Természetes személy képviselője a képviselt nevében a 18. § szerinti elektronikus azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem kötelezheti az ügyfelet vagy képviselőjét a képviselő képviseleti jogának igazolására, ha

a)[57] a képviseleti jogot igazoló adatot valamely jogszabállyal létesített nyilvántartásnak közhiteles adatként tartalmaznia kell,

b) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a képviselő részére az eljárási cselekmény elvégzésére, jognyilatkozat megtételére.

(4)[58] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus azonosítás szolgáltatást nyújtó szolgáltató a gazdálkodó szervezet nevében eljáró természetes személy természetes személyazonosító adatait az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére a képviselő azonosítása céljából átadja. Az adatkezelés jogszerűségéért az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel.

(5)[59] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselő azonosításával egyenértékű, ha az elektronikus nyilatkozat benyújtása szolgáltatás a gazdálkodó szervezet ügyfél által használt gépi interfészen keresztül történik és a képviselő azonosítása az adott ügyben szükségtelen, vagy az egyéb módon - így különösen a gazdálkodó szervezet ügyfél által megadott természetes személyazonosító adatok vagy a képviselő által használt bizalmi szolgáltatási tanúsítvány alapján - biztosított.

10. Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége

20. § (1)[60] Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféltől nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(2)[61] Amennyiben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatot információátadás útján szerzi be, az ügyintézési határidőbe a megkeresés teljesítésének időtartama, de legfeljebb 3 munkanap nem számít bele, kivéve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokat.

21. § (1) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, olyan azonosító kód igazolását írja elő, amelyhez tartozó titkosított kapcsolati kód az összerendelési nyilvántartásban szerepel, az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén valamely más ilyen azonosító kódot igazoló, személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(2) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési nyilvántartásban szereplő szakrendszer hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével szerzi be azt az azonosítót, amelynek kezelésére jogszabály alapján jogosult.

(4) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az ügyfél az azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja.

(5) Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv - kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja - és az összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.

21/A. §[62] (1) Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány (a továbbiakban e § alkalmazásában: beadvány) eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a beadvány olyan igazolvány, okirat, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte.

(3) Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

(4) Jogszabály lehetővé teheti, hogy az ügyfél a beadvány elektronikus másolatát a Kormány rendeletében meghatározott módon saját maga hitelesítse, azzal, hogy az ügyfél vállalja az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását. Jogszabályban meghatározott időn belül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

21/B. §[63] Közlekedési sajátos építményfajtákkal kapcsolatos ügyekben jogszabály előírhatja, hogy jogszabályban meghatározott iratokat elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani.

11. Az ügyfél rendelkezési joga

22. § (1) Az ügyfél a Kormány rendeletében kijelölt szervnél ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:

a) elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása,

b) elektronikus azonosítási mód megválasztása,

c) kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni,

d) elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,

e) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

f)[64] a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti automatizált adatváltozás-bejelentési szolgáltatás igénybevétele.

(2) Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében

a) igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szervet automatikusan vagy az ügyfél eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse,

b) egy, több vagy valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt a képviseletét ellássa,

c) rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult megismerni, ha ezen a körön belül megjelöli, hogy az ügyintézési rendelkezése mely elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos,

d)[65] nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató elektronikus úton az ügyfél rendelkezése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében tájékoztassa az ügyfelet érintő ügyintézési cselekményekről,

e) megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot.

(3) Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) személyes megjelenés mellett, valamint

b) elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen vagy telefonos csatornán

tehető vagy módosítható.

(4) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.

(5) A rendelkezési nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.

(6) Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes.

(7)[66] Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is bejelenti.

(8)[67] Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes.

(9)[68] Természetes személy vagy egyéni vállalkozó ügyfél kivételével az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben - ide nem értve az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági feladatait - (a továbbiakban együtt: adóügyekben) az (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezésnek nincs helye.

12. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog

23. § (1) Az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szervtől

a) a 26. § (3) bekezdése szerinti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az ügye viteléhez,

b) nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez

szükséges tájékoztatást kérni és kapni.

(2) Az ügyfél kérelmére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél részére kiadható, elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló iratot nem hiteles másolatként, tájékoztatás céljából, ingyenesen, elektronikus formában és úton az általa megadott és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhető elektronikus kapcsolattartási címre továbbítja.

13. Elektronikus fizetés

24. § (1)[69] Természetes személy ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, bírságokat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

(2)[70] Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügye során köteles az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, bírságokat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

(3) Törvény a természetes személy ügyfeleknek az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség elektronikus úton történő teljesítését kötelezővé teheti.

V. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ SZERV KÖTELEZETTSÉGEI

14. Az elektronikus ügyintézés biztosítása

25. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél e törvényben meghatározott jogait e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján biztosítja.

(2) Kormányrendeletben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézése során kormányzati célú hírközlési szolgáltatást vesz igénybe, amennyiben az rendelkezésre áll és értelmezhető.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését,

b) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,

c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,

d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,

e) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,

f) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását,

g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását,

h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,

i) - az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában foglalt szervek esetében - az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és

j) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését.

(4) Az 1. § 17. pont a), b), d)-f) és j) alpontja szerinti szervek kötelesek az (1) bekezdés szerinti információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani.

(4a)[71] Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott adatokról - ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg - legalább a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél számára az elektronikus ügyintézést a teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha azt törvény vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a teljes ügyintézési folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján.

(6) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett olyan nyilatkozatait, amelyek esetében az elektronikus út értelmezhető, elektronikus úton teszi meg, ha

a) jogszabály így rendelkezik,

b) az ügyfél azt igényli, vagy

c) az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be.

(7) Ha jogszabály az ügyfél számára valamely jognyilatkozat megtételére formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazását írja elő, vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap rendszeresítését teszi lehetővé, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a formanyomtatvány helyett a jogszabályban meghatározott nyilatkozatok megtételét az ügyfél számára interaktív alkalmazás rendszeresítése útján is biztosíthatja.

(8) Jogszabály

a) az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt az elektronikus ügyintézést biztosító szervet, amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult,

b) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az azonos hatáskörű szervek mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint, automatikusan történik meg.

(9)[72] Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i), valamint k) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.

(10)[73] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség megváltozása előtt - az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése kivételével - a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a módosítást követő 14 napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás módja megváltozott.

(11)[74] Az elektronikus űrlap megváltozása esetén a (10) bekezdés alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a változást előzetesen 14 nappal korábban kell közzétenni, és a változást a Felügyeletnek nem kell bejelenteni.

15. Tájékoztatási kötelezettségek

26. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú tájékoztatást - önállóan vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együtt - közzéteszi olyan módon, hogy azt az ügyfél képes legyen megjeleníteni és tárolni.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségéről az ügyfeleket nem elektronikus ügyintézés esetén is köteles tájékoztatni legalább az első kapcsolatfelvételkor.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - önállóan vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együttműködve - telefonon és más elektronikus úton is elérhető ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie.

(4) Az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátását.

16. Üzemszünet, üzemzavar

27. § (1)[75] A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

(2)[76] A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi, legalább a tevékenység megkezdése előtt 3 nappal köteles a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és elérhetőségeken tájékoztatást elhelyezni.

(3) Az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

(4)[77] A Kormány rendeletében meghatározza azon elektronikus ügyintézést biztosító szerveket, amelyek az e törvényben foglalt feltételeket önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni (a továbbiakban együtt: önhibán kívüli akadályozottság). Önhibán kívüli akadályozottság esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a Második vagy a Harmadik Részben foglaltakat nem alkalmazza.

(5)[78] A (4) bekezdés szerinti önhibán kívüli akadályozottság esetén az e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség, az elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelet elektronikus ügyintézésre nem kötelezettnek kell tekinteni.

(6)[79] A Kormány (4) bekezdés szerinti rendeletében meghatározza az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát, valamint meghatározhatja azon, az érintett szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyek esetében az önhibán kívüli akadályozottság nem áll fenn.

17. Adatszolgáltatás

28. § (1)[80] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézési lehetőségnek az adott ügyben történő biztosítása megkezdése előtt 30 nappal, a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldése mellett elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti a Felügyelet számára.

(2)[81] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatokban, tájékoztatóban bekövetkező változásokat a változás hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerint bejelenti a Felügyeletnek.

(3) A Felügyelet az e § szerinti adatszolgáltatás alapján az e törvényben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges körben az elektronikus ügyintézést biztosító szervet további adatok szolgáltatására kötelezheti.

VI. FEJEZET

SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

18. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

29. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás

a) az elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) a biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

c)[82] az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás,

d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített szolgáltatás.

(2) Több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás egységesen is kialakítható és nyújtható, de ez esetben is mindegyik szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra vonatkozó követelménynek külön-külön kell a szolgáltatás nyújtójának megfelelnie.

(3) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentésére, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartásának vezetésére, a Felügyelet tevékenységére vonatkozó, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtásának részletes szabályait a Kormány rendelete határozza meg. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.

(4) Törvény vagy kormányrendelet szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.

19. Elektronikus azonosítási szolgáltatás

30. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 32. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában.

(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél

a) elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz vagy olyan más azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy

b) személyes megjelenéssel regisztrálhat a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban.

31. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának az ezen alcímben meghatározott ellenőrzése.

(2) A természetes személyt személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az általa bemutatott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a c) pontban megjelölt nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,

c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő adataival.

(3) Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát - az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírásadatok azonosságának megállapítása céljából - továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az okmány számát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.

(5) Ha az igénylő a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.

(6) Ha az igénylő a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.

(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható volt, akkor az ügyfél-regisztrációs szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átveszi.

(9) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat törli.

(10) A (4)-(6) bekezdés szerinti arcképmás- és aláírásadatokat a személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat, amelyek az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.

(11) E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.

(12) Aki a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel, az elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag e törvény hatálya alá tartozó ügyekben veheti igénybe.

32. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről a hiteles elektronikus azonosítás és visszakövethetőség érdekében nyilvántartást (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs nyilvántartás) vezet.

(2) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás

a) az igénylő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, egyedi azonosító számát,

b) a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot

tartalmazza. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás tartalmazhatja az elektronikus azonosítási szolgáltató által az általános szerződési feltételekben meghatározott adatokat.

(3) Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint - ahol ez értelmezhető - az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus személyazonosító funkciójával, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés útján igazolja.

(4) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, a kezelt adatok naprakészségének biztosítása érdekében adatigénylésre jogosult a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő személy következő adataira terjed ki:

a) az igénylő természetes személyazonosító adata, állampolgársága, valamint az elhalálozása,

b) a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány száma, típusa és érvényességére vonatkozó adat.

(5) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációt megszünteti

a) a felhasználó kérelmére,

b) a felhasználó halála esetén,

c) a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő személy esetén az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával.

(6) A regisztráció megszűnik akkor is, ha a regisztrációs szerv arról értesül, hogy az igénylő a 31. § (2) bekezdésében megjelölt nyilvántartások egyikében sem szerepel.

(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:

a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatnak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e)[83] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.

(8) A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, az általános szerződési feltételeiben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció megszűnését követő 10 évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.

(9) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (8) bekezdésben megjelölt zárolást követően a (7) bekezdésben megjelölt szervek részére a (7) bekezdésben meghatározott okból a zárolást feloldja és részükre adatot szolgáltat.

33. § (1) A 18. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az elektronikus ügyintézés során sikeres elektronikus azonosítás esetén az elektronikus azonosítási szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára az azonosított személy nevét, erre vonatkozó információ esetén a rendelkezésére álló elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető kapcsolati kódot továbbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő kérésére átadja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.

20. A Kormány által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

34. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:

a) elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,

b) biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

c)[84] kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:

ca) elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cb) elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási célú tanúsítvány szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cc)[85] elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés folytatásában, leplezett eszközök alkalmazásában, valamint ezek engedélyezésében részt vevő szervek részére,

cd) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

ce) a ca)-cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással.

d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.

21. A Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatás

35. §[86] (1) Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b)[87] ügyfélkapu,

c)[88] részleges kódú telefonos azonosítás, valamint

d)[89] videotechnológiával történő azonosítás.

(2) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.

(3)[90] A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.

(4)[91] A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a (4a)-(18) bekezdésben és a 35/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4a)[92] Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az veheti igénybe, aki a 31. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel.

(4b)[93] Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációja és a 31. § (7) bekezdése szerinti eljárás a 35/A. §-ban meghatározott módon történik a szolgáltatás első használatakor.

(5) A 31. § (8) bekezdés szerinti esetben a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez, és Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat és a kapcsolati kódot átveszi a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő bejegyzés céljából.

(6) A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét.

(7) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (4) bekezdés szerinti adatigénylést a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a kapcsolati kódon keresztül kezdeményezheti, ha az általa kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.

(8) A 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a regisztráció megszüntetése céljából a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a kapcsolati kódon keresztül adatot szolgáltat a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére az érintett elhalálozása tényéről.

(9) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.

(10) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és - ha az érintett azt megadta - az érintett elektronikus levelezési címe,

b)[94] ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata és - ha rendelkezésre áll - az érintett elektronikus levelezési címe,

c) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, a felhasználói azonosítóhoz tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok.

d)[95] videotechnológiával történő azonosítás esetén az okmányszám, az okmány típusa, az okmány érvényességére vonatkozó adatok és - ha az érintett azt megadta - az érintett elektronikus levelezési címe.

(11) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő

a) adatok ellenőrzéséhez,

b) adatok beszerzéséhez

olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.

(12) Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.

(13)[96] A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik vagy annak érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.

(14) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.

(15) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány használatával is regisztrálhat.

(15a)[97]

(15b)[98]

(15c)[99]

(15d)[100]

(15e)[101]

(16) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.

(17) A (16) bekezdésben foglalt esetben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a (10) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv adatközlése alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényessé válásakor kell bejegyezni.

(18)[102] A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.

35/A. §[103] (1) Az ügyfél a 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges regisztrációt elektronikus úton teheti meg a szolgáltatás első használatakor. A regisztrációhoz az ügyfélnek be kell mutatnia a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.

(3)[104] Az elektronikus azonosítási szolgáltató a közölt okmányazonosító adat alapján az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, nemét, a (2) bekezdés szerinti okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése céljából.

(4) A (2) bekezdés szerinti azonosítás sikerességét az elektronikus azonosítási szolgáltató jelzi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv és a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv felé a 35. § (5) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.

(5) A 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatással regisztrált ügyfél esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet értesíti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány okmányszámáról, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról,

b) az útiokmány-nyilvántartás adatkezelő szerve az útiokmány okmányszámáról, az útiokmány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról,

c) a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv a vezetői engedély okmányszámáról, a vezetői engedély érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.

22. Adatkezelés

36. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatónak úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

(2) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, ahol szükséges, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(4) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek.

(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat a szerződés létrejöttének elmaradását követően haladéktalanul, a szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnéstől számított 5 év elteltével kell törölni. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat haladéktalanul törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt.

(6)[105] Ahol a szolgáltatás keretében adatfeldolgozás valósul meg, a szolgáltatási szerződést oly módon kell megkötni, hogy a szerződés tartalma a személyes adatok tekintetében megfeleljen az adatkezelő által az adatfeldolgozóval kötendő szerződésre előírt követelményeknek.

37. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás alkalmazásával elektronikus ügyintézést biztosító szerv megkeresésére - a szolgáltatás igénybe vevője azonosító adatainak ellenőrzése céljából - adategyeztetést végez, és az adatok egyezéséről vagy az eltérés tényéről a megkereső elektronikus ügyintézést biztosító szervet tájékoztatja.

(2) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő a szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel.

(3) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során kezelt személyes adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött titkot kizárólag továbbított információként, közbenső és átmeneti jelleggel tárolhatja. A szolgáltatás teljesítését követően az adatokat köteles az elektronikus információs rendszereiből és adathordozóiról haladéktalanul törölni.

(4) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató alkalmazottait az (1) bekezdés szerint megismert adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

VII. FEJEZET

KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

38. § (1) Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

b) iratérvényességi nyilvántartás,

c) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

d) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,

e)[106]

f)[107]

g) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről, amelynek keretében a szolgáltató az ügyfelet az általa meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében és időszakonként összesítve tájékoztatja a kormányrendeletben meghatározott ügyintézési cselekményekről,

h) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

i) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

j) központi azonosítási ügynök,

k) személyre szabott ügyintézési felület,

l)[108] űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás,

m)[109]

n)[110] általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás,

o)[111] összerendelési nyilvántartás.

p)[112] szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás,

q)[113] automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer,

r)[114] a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) Amennyiben a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció szükséges, a regisztrációra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kizárólag elektronikus azonosítási szolgáltatással kerülhet sor. A regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő hozzájárulása alapján jogosult a kijelölt szolgáltató részére átadni a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.

(3) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.

(4) A Kormány által kijelölt szolgáltató központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásával összefüggő adatkezelése körében a 36. § és a 37. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

(5)[115] A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében mesterséges intelligencián alapuló technológia is felhasználható.

(6)[116] Ha jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, az a Kormány rendeletében meghatározott mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.

(7)[117] Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a szolgáltatás útján, gépi úton tesz nyilatkozatot, a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében jár el.

(8)[118] Törvény vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendelete meghatározhatja azon ügyeket, ahol a (6) bekezdés szerinti szolgáltatások vagy ezen szolgáltatások valamelyikének használata kizárt.

23. Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása

39. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.

(2) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új természetes személy összerendelési bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet abból a célból, hogy a személy rendelkezéseinek kezelése céljából a személy számára rendelkezési nyilvántartási bejegyzést hozzon létre.

(3) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerint átadott természetes személyazonosító adatok alapján a személy részére belső azonosítót és összerendelési bejegyzési kapcsolati kódot képez, majd gondoskodik az összerendelési bejegyzési kapcsolati kód titkosított változatának - csak általa visszafejthető titkosítással - az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére történő továbbításáról, ezt követően a természetes személyazonosító adatokat törli.

(4) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseletre vonatkozó rendelkezés nyilvántartásba vétele során a képviselőt az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás igénybevételével veszi nyilvántartásba, a képviselő természetes személyazonosító adatait és a más hatóság által képzett azonosítót vagy azonosító kódot nem tárolja.

(5) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja.

(6) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az ügyfél által tett nyilatkozatot titkosítva tárolja, azt az ügyfélen kívül kizárólag jogszabály felhatalmazása vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése alapján, az arra jogosult személynek bocsátja rendelkezésre.

(7) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az arra jogosult szervet vagy személyt - az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás igénybevételével - jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a szerv vagy személy megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az arra jogosult szervet vagy személyt csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott szervvel vagy személlyel meg kívánt osztani.

(8) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szervek vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek vagy más, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.

(9) Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más adatot közölhet a megkereső szervvel, szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett szerv vagy szolgáltató jogosult.

(10)[119] Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, a szabályozott vagy a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója az ügyfél jogszabályban meghatározott egyes ügyintézési rendelkezéseit, jogszabályban meghatározott módon a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek nyilvántartásba vétel céljából bejelentse.

(11)[120] A rendelkezési nyilvántartást kezelő szerv vagy a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerve az ügyfél vagy más szerv vagy a (10) bekezdés szerinti szolgáltató által az ügyintézési rendelkezés nyilvántartásba vétele során megadott személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a rendelkezés nyilvántartásba vétele céljából, annak nyilvántartásba rögzítése idejéig kezeli.

24. Iratérvényességi nyilvántartás

40. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő a birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve - amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze.

(2) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás igénybe vevője az iratérvényességi nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is.

25. Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá

41. § Az iratról a papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.

26. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása

42. § Az elektronikus iratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.

VII/A. FEJEZET[121]

EGYES E-ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

42/A. §[122] (1)[123] Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a Kormány által biztosított

a) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő, ellátó szerv által közérdek teljesítése céljából igényelhető,

b) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint egyéb, informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatás elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv által a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és az eredeti közszolgáltatáshoz képest a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel és korlátozásaival piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásként igényelhető.

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott piaci szereplők által az (1) bekezdésben meghatározott, ellenszolgáltatás mellett igénybe vehető szolgáltatások esetén, a piaci szolgáltató más igénybevevők részére történő szolgáltatás nyújtása során az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások továbbszolgáltatásáért ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt.

(3)[124] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azonos technikai tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás esetében a személyes adatok kezelése tekintetében a központi állami szolgáltatásra a 22. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 22. alcím alkalmazása során szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás helyett központi állami szolgáltatást kell érteni.

(4)[125] A Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás vagy - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azzal azonos tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás igénybevétele során, az azonosítás folyamata és eredményessége biztosítása érdekében kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.

(5)[126] A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Szolgáltatás) e fejezet szerinti igénybevétele feltételeinek, a Szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek teljesítését a Felügyelet a IX. Fejezet szerint ellenőrzi azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat tekintetében a Szolgáltatást szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, a Szolgáltatás igénybevevőjét elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a Szolgáltatás igénybevevőjével elektronikusan kapcsolatot tartó személyt vagy szervet ügyfélnek kell tekintetni.

42/B. §[127] (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdése szerinti szolgáltató (a továbbiakban e § alkalmazásában: szolgáltató) részére, a szolgáltató kérelme esetén a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások közül a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a központi kormányzati szolgáltatási buszt a Kormány által kijelölt szolgáltató a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás (a továbbiakban: ügyfél-átvilágítás) céljára, közérdekből díjmentesen biztosítja.

(2) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során, az elektronikus azonosítás keretében az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/E. §-a szerint gépi kapcsolat útján veszi át.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állam az ügyfél-átvilágítás esetében díjmentesen biztosítja a szolgáltató számára.

(4) A sikeres azonosítást követően a szolgáltató az ügyfél a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ac), af), ag) alpontja szerinti adatát, aláírását, valamint arcképmását a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással, díjmentesen veszi át.

(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha az ügyfél ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha az ügyfél útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át.

VIII. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST IGÉNYBE VEVŐ KÜLFÖLDI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA

27. Elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása

43. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés biztonsága, a felhasználók hiteles elektronikus azonosítása, valamint az egyes elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon, életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személyekről, akik ebbe a nyilvántartásba az elektronikus ügyintézés céljából önkéntesen regisztrálnak (a továbbiakban: külföldi személyek nyilvántartása).

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyeit az (1) bekezdés szerinti regisztráció nélkül is elektronikusan intézheti a külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező az a természetes személy is, aki

a) az eIDAS Rendelet hatálya alá tartozik és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítási eszközzel azonosítja magát, vagy

b) nemzetközi szerződés alapján erre jogosult.

(3) A regisztráció céljából a természetes személy ügyfélnek személyesen meg kell jelennie a Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.

(4) A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt a regisztrációs szerv az általa bemutatott, külön jogszabályban meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas úti okmányban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. A regisztrációs szerv a természetes személy bemutatott okmányában szereplő természetes személyazonosító adatait ellenőrzi

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, valamint

c) a külföldi személyek nyilvántartásában.

(5) A regisztrációs szerv az ellenőrzés során kapott adatokat összeveti a természetes személy bemutatott okmányában szereplő adatokkal, illetve megállapítja, hogy a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.

(6)[128] A regisztrációs szerv ellenőrzi az okmányazonosító alapján, hogy a külföldi személyek nyilvántartásában az ügyfél által bemutatott okmánnyal történt-e korábban regisztráció. Amennyiben igen, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.

44. § (1) Ha a természetes személy nem szerepel a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások egyikében sem, és a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető a megjelent személlyel, a regisztrációs szerv a kérelmező természetes személy arcképmásának és aláírásának a kormányrendeletben meghatározott módja szerinti rögzítése mellett a természetes személyt felveszi a külföldi személyek nyilvántartásába.

(2) A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy ügyfél adatai a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban, vagy a külföldi személyek nyilvántartásában már szerepelnek, illetve ha az ügyfél személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen.

(3) A regisztrációs szerv a 31. § (3) bekezdése szerinti adatokat kizárólag az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítása céljából használhatja fel.

45. § (1) A külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztráció megszűnik

a) a természetes személy halálával,

b) ha azt a természetes személy kérte,

c) az összerendelési nyilvántartás értesítése alapján, ha a regisztrált személy számára képzett összerendelési bejegyzés személyi azonosítóhoz, illetve központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosítóhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot tartalmaz,

d) a felvételnél a személyazonosság igazolására szolgáló okmány érvényességi idejének lejártával, határidő nélküli érvényességi idejű okmány esetén a regisztrációtól számított 50 év elteltével.

(2) A külföldi személyek nyilvántartása a regisztráció megszűnésétől számított 5 évig tartalmazza a természetes személy arcképmását, aláírását és

a) természetes személyazonosító adatait, ha regisztrációja során történő személyazonosítására személyes megjelenés során kerül sor,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az őt kizárólagosan azonosító, a regisztráció során megismert személyazonosító adatokat,

c) az azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmánya vagy eszköze kibocsátójának és fajtájának megjelölését, érvényességi idejét,

d) nemét, állampolgárságát, valamint

e) a c) pont szerinti okmány vagy eszköz azonosítóját.

(3) A külföldi személyek nyilvántartásából az elektronikus azonosítási szolgáltató számára abból a célból szolgáltatható adat, hogy az elektronikus azonosítási szolgáltató

a) meg tudja állapítani, hogy egy adott személy megegyezik-e a nyilvántartásba vett személlyel,

b) az azonosítást kérő számára igazolni tudja az adott személy személyazonosságát,

c) az azonosítást kérő rendelkezésére tudja bocsátani az adott személy azonosításához feltétlenül szükséges adatokat.

(3a)[129] A külföldi személyek nyilvántartásából az összerendelési nyilvántartáson keresztül a Szaz. tv. 10/E. és 10/F. §-ában meghatározott célból adat szolgáltatható, ha az adatok kezelésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatnak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.

45/A. §[130] (1) A 45. § (3)-(4) bekezdése szerinti szervek a külföldi személyek nyilvántartásából díjmentesen igényelhetnek adatot.

(2) Az ügyfél hozzájárulása esetén, valamint a 42/B. § (4) bekezdésében foglalt esetben az (1) bekezdésben meg nem jelölt szerv számára igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatható adat.

IX. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELÜGYELETE

46. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt Felügyelet ellátja az elektronikus ügyintézést biztosító szervek e Részben meghatározott kötelezettségei teljesítésének felügyeletét és elősegíti az ügyfelek e Részben meghatározott jogainak érvényesülését.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kérelmére a Felügyelet közreműködik az elektronikus ügyintézés biztosításához szükséges intézkedések koordinációjában.

(3) A Felügyelet a szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében ellátja e szolgáltatásoknak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági felügyeletét.

(4)[131] A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során a központi vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások jogszabályban meghatározott követelményeinek megtartását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(5)[132] Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a központi vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatója e törvényben vagy az e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat megsértette,

a) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,

b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti a szolgáltatót a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,

c) a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

28. Felügyeleti vizsgálat

47. § (1) Az ügyfél felügyeleti vizsgálatot kezdeményezhet az e törvényben biztosított jogainak sérelme vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kötelezettségeinek jogát, jogos érdekét érintő elmulasztása esetén.

(2) A Felügyelet az ügyfél bejelentését 15 napon belül megvizsgálja és hivatalból felügyeleti vizsgálatot indít, kivéve, ha megállapítja, hogy

a) a bejelentés tárgyában nem rendelkezik hatáskörrel,

b) a bejelentés alapját képező jogszabálysértés tárgyában jogorvoslati eljárás van folyamatban, vagy az érintett jogsértés tárgyában közigazgatási hatóság vagy bíróság már jogerősen döntött, kivéve, ha a jogerős döntés szerint a jogsértés nem minősül az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésnek,

c) a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű,

d) a bejelentés névtelen,

e) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

f) az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz.

(3)[133] A felügyeleti vizsgálat során a bejelentőt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti ügyféli jogok nem illetik meg, azonban a felügyeleti vizsgálat eredményéről a Felügyelet tájékoztatja.

(4) A Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít továbbá, ha - akár névtelen bejelentés alapján - valószínűsíthető, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvényben meghatározott kötelezettségeit vagy az ügyfelek e törvényben meghatározott jogait megsérti, és a jogsértés az ügyfelek széles körét érinti vagy az komoly érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.

48. § (1) A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során az elektronikus ügyintézés e Részben meghatározott követelményeinek megtartását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben vagy e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat megsértette,

a) kötelezi az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,

b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jogsértés megállapítása mellett határidő tűzésével intézkedési terv elkészítésére kötelezheti,

d) törölheti az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szervet az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nyilvántartásából,

e) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladatkörrel rendelkező vezetőjét az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos képzés elvégzésére kötelezheti,

f) a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,

g) elrendelheti határozatának nyilvánosságra hozatalát, ha az elektronikus ügyintézés elősegítése vagy nagyobb számú ügyfél e törvény szerinti jogainak védelme ezt indokolttá teszi.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény csak a (2) bekezdés g) pontjával együtt alkalmazható, a (2) bekezdés szerinti egyéb jogkövetkezmények egymás mellett is alkalmazhatóak.

29. Koordinációs eljárás

49. § (1) A Felügyelet az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le. A koordinációs eljárás célja az elektronikus ügyintézés kialakításának, valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.

(2) A koordinációs eljárás során a Felügyelet:

a) szakmai segítséget nyújt az elektronikus ügyintézés kialakításában, módosításában,

b) konzultációt folytat le a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részvételével,

c) javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.

30. Az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisa

50. § (1) A Felügyelet az e törvény szerint

a) elektronikusan intézhető ügyekről és az

b) elektronikus ügyintézést biztosító szervekről

a Kormány által rendeletben meghatározott adattartalommal adatbázist vezet és tesz nyilvánosan közzé.

(2) Az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába bárki regisztráció vagy elektronikus azonosítás nélkül, ingyenesen elektronikus úton betekinthet.

(3) Az a szervezet, amely meghatározott ügyekben e törvény alkalmazását önként vállalja, e szándékát a Felügyeletnek adatszolgáltatás teljesítésével bejelenti.

(4) A Felügyelet a bejelentést megvizsgálja, és ha az adatszolgáltatás megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet és elektronikusan intézhető ügyeit - a szervezet egyidejű tájékoztatása mellett - felveszi az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába.

(5) Ha a bejelentés, a tájékoztató vagy a szervezet által vállalt ügyintézés nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet erről a Felügyelet a hiányosságok megjelölésével tájékoztatja.

(6) Az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását önként vállalt szervezet köteles a változást megelőzően 15 nappal bejelenteni, ha az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézést a továbbiakban bármely ügy tekintetében nem vállalja.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT EGYÉB SZERVEK INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

X. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI

31. Az együttműködésre vonatkozó szabályok alkalmazása

51. § (1)[134] Az e Részben foglalt szabályokat - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek (a továbbiakban együtt: együttműködő szervek) e minőségükben az e törvényben és más jogszabályban előírt vagy lehetővé tett egymás közötti kapcsolattartására, információátadásaira, valamint az egymás közötti információátadással járó ügyek intézésére és eljárások során az e törvényben meghatározottak szerint informatikai együttműködésre kell alkalmazni.

(1a)[135] Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos szabályokat kormányrendelet határozza meg.

(2) E Részt

a) a jogalkotási eljárásra,

b) a Kormány döntéseinek előkészítésére,

c) a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatai, iratai átadására, nyilvántartásaiból történő adatszolgáltatásra, továbbá eljárásaira,

e) az együttműködő szervek belső nyilvántartásaira, döntéseik tervezetére,

f) az e törvényben meghatározott kivételekkel az együttműködő szervnek a döntés megalapozását szolgáló, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nem nyilvános adatai, ilyen adatot tartalmazó iratai megismerésére irányuló eljárásra,

g) törvény eltérő rendelkezése hiányában minősített adat és minősített adatot tartalmazó irat átadására,

h) az együttműködő szervek egymás közötti polgári jogi jogviszonyaira,

i) a köziratok levéltárba adására, valamint

j) az együttműködő szervek közjogi vagy magánjogi jogutódlásával összefüggő átadás-átvételi eljárásra

nem kell alkalmazni.

(3) E Rész rendelkezései az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa által szabályozott kapcsolattartás, információátadás, valamint ügyek intézése tekintetében az ott szabályozott kérdésekben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából - az ahhoz szükséges mértékben és módon - jogszabály eltérhet.

32. Az együttműködés alapelvei

52. § (1) Az együttműködő szerv a 2. § (1) bekezdés szerinti ügy (e rész alkalmazásában a továbbiakban: ügy) elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, más együttműködő szervnél keletkezett, vagy más együttműködő szerv által már beszerzett információkat, valamint az együttműködő szervnek az ügy elintézéséhez szükséges döntését vagy nyilatkozatát - az e törvényben meghatározott esetekben - ezen együttműködő szervtől elektronikus úton szerzi be.

(2) Az együttműködő szervek - ha azt törvény nem zárja ki - egymással elektronikus úton tartják a kapcsolatot.

(3) Az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az - az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő módon - alkalmas legyen az e törvény szerinti informatikai együttműködésük (a továbbiakban: informatikai együttműködés) megvalósítására.

(4) Az együttműködő szervek informatikai együttműködésük során az együttműködési formához kapcsolódó, és az együttműködésben részt vevő szervekre a kockázatokkal és a költségekkel arányos, a vonatkozó elektronikus információbiztonsági követelményeknek megfelelő megoldást alkalmazzák.

(5) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködés egyetlen formáját sem kötheti - az igazoltan felmerülő költségek jogszabályban előírt megtérítésén felül - illeték, díj vagy más ellenérték megfizetéséhez.

(6)[136]

33. Adatkezelés

53. §[137] Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben az együttműködő szerv a rendelkezésére álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adatot az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére továbbítja, amely azt az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges mértékben kezeli, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet a vonatkozó előírásokban meghatározott módon tájékoztatta.

34. Adattovábbítási nyilvántartás

54. §[138] A személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv az adatkezelési tevékenységeiről vezetett nyilvántartását az e törvény szerint továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél elektronikus úton, legfeljebb 3 napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.

35. Az informatikai együttműködés biztosításának technikai alapkövetelményei

55. § (1) Az együttműködő szervek az ügyek elintézése vagy feladataik ellátása érdekében megvalósított informatikai együttműködésük során elsősorban a teljes együttműködési folyamatot támogató megoldásokat alkalmaznak, ha azt törvény nem zárja ki.

(2) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést nem kötheti indokolatlanul valamely meghatározott hírközlési szolgáltatás, műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazásához, kivéve, ha az a vele együttműködő szerv vagy szervek számára sem közvetlen, sem közvetett költséggel nem jár.

(3) Az együttműködő szerv az 52. § (3) bekezdése szerinti elektronikus információs rendszerét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő módon, valamint úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az informatikai együttműködés megvalósításához szükséges

a) mértékben megfeleljen az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló végrehajtási rendeletében meghatározott követelményeknek,

b) körben olyan szabványokon és műszaki megoldásokon alapuljon, amelyek más együttműködő szervek számára is hozzáférhetőek,

c) körben alkalmas legyen a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal való együttműködésre,

d) szolgáltatásainak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti rendelkezésre állását biztosítani tudja,

e) módosításokat, fejlesztéseket ne akadályozza, valamint

f) technikai megoldások más közfeladatot ellátó szervek általi újrahasznosíthatóságát a fenti követelmények sérelme nélkül biztosítsa.

(4) Az együttműködő szerv az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeinek a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen is köteles eleget tenni.

(5) Az együttműködő szerv köteles biztosítani, hogy az érintett személy a személyes adatainak forrásáról és továbbításáról tájékoztatást kaphasson.

(6)[139] Az (5) bekezdés szerinti, az érintett személy személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget a 74. § (3) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő állami szervek a 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontja alapján biztosítják.

56. § (1) Az együttműködő szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés az ügyek intézése és a közfeladatok teljesítése során a lehető legkisebb fennakadást okozza.

(2) Az együttműködő szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az együttműködő szerveket és a Felügyeletet legalább 5 nappal előbb tájékoztatni, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi.

(3) Az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemzavart az együttműködő szerveknek haladéktalanul jelezni kell, azt haladéktalanul el kell hárítani, és az együttműködő szervek részére a más úton történő együttműködés lehetőségeit, egyidejű tájékoztatásuk mellett biztosítani kell.

XI. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK KÖZÖTTI ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

36. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség

57. § (1) Az együttműködő szerv köteles a jelen alcím rendelkezései szerint közzétenni a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.

(2) A biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség lehet

a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím,

b) olyan elektronikus levélcím, amelynek tekintetében a címzett vállalja az információ kézhezvételének a visszaigazolását, valamint

c) a Kormány által rendeletben meghatározott típusú elérhetőség.

(3) Az együttműködő szerv köteles legalább egy a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elérhetőség, és ezenfelül jogosult egy vagy több biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség, valamint e címek alkalmazására vonatkozó rendelkezések közzétételére, feltéve, hogy a további elérhetőségek tekintetében is biztosítja a jelen alcím szerinti követelmények teljesítését.

(4)[140] Az együttműködő szerv köteles legalább munkanaponként ellenőrizni és ugyanezen határidőben visszaigazolni az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekre kézbesített küldeményeket.

(5) Az együttműködő szerv az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségének megváltozását a változást megelőzően köteles közzétenni.

37. A kapcsolattartás módja

58. § (1) Az együttműködő szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartása csak az e törvényben meghatározott olyan módon történhet, amelynek során az együttműködő szervek biztosítják a küldeménybe foglalt nyilatkozatot megtevő személy elektronikus azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását, a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát (a továbbiakban: biztonságos elektronikus kapcsolattartás).

(2)[141] A biztonságos elektronikus kapcsolattartás a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján történhet.

(3)[142] A küldemény az elküldést követő munkanapon minősül kézbesítettnek.

(4) Az elektronikus kapcsolattartást kezdeményező együttműködő szerv a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek közül az együttműködő szerv által közzétett további információk figyelembevételével választja ki az elektronikus kapcsolattartásba bevonni kívánt másik szerv elérhetőségét.

(5) Biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak minősül az automatikus információátadás is, ha az átadott információ utólagos megállapíthatósága - a változtatások rögzítésével vagy más módon - biztosított.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az információ az információátadási szabályzatban vagy megállapodásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.

59. § (1) Ha a kézbesítéshez jogszabály nem fűz jogkövetkezményt, valamint tájékoztatás céljából az együttműködő szervek biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak nem minősülő módon is tarthatják elektronikus úton egymással a kapcsolatot.

(2) Az együttműködés kialakítása, valamint belső folyamatai biztosítása érdekében az együttműködő szerv a Második Rész szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.

(3) Az együttműködő szerv az e törvény szerinti együttműködés során szükség szerint a csak papír alapon rendelkezésre álló iratról e törvény szabályai szerinti hiteles elektronikus másolatot készít vagy - az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével - készíttet.

XII. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

38. Információforrások

60. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ a (3) bekezdés szerinti elsődleges információforrásból rendelkezésre áll, azt törvény kizáró rendelkezése hiányában elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(2) Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból automatikus információátadás útján szerzi be az (1) bekezdésben meghatározott információt, ha e tekintetben automatikus információelérési felület a rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki.

(3) Elsődleges információforrásból áll rendelkezésre az információ, ha

a) közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, de valamely együttműködő szervnél keletkezett, vagy

c) jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(4) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek az (1) bekezdés alkalmazásában tudomása van arról, hogy az információ valamely elsődleges információforrásból rendelkezésre áll

a) a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben,

b) ha az információ az információforrások regisztere alapján együttműködő szervnél keletkezik, vagy

c) ha arról az ügyfél vagy az ügyben eljáró együttműködő szerv az információ és az elsődleges információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(5) Törvény kizáró rendelkezése hiányában, ha az együttműködő szervnek a rendelkezésére álló információ helyessége vagy fennállása tekintetében kétsége merül fel, az információt az elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(6) Jogszabály meghatározhatja azt a feltételt, amelynek fennállása esetén, vagy azt az időtartamot, amelynek az adat felvételétől vagy irat keletkezésétől számított eltelte esetén az együttműködő szervnél rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállásának a hiányát vélelmezni kell.

61. § (1) Az együttműködő szerv, ha az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ elsődleges információforrásból nem szerezhető be, de tudomása van arról, hogy másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, azt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában másodlagos információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(2) Másodlagos információforrásból rendelkezésre áll az információ, ha

a) azt valamely együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerezte be, vagy

b) az nem együttműködő szervnél keletkezett, és azt valamely együttműködő szerv nem együttműködő szervtől szerezte be.

(3) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek tudomása van arról, hogy az információ valamely másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, ha

a) az információt jogszabályi rendelkezés alapján vagy az információforrások regisztere szerint a másodlagos információforrás a (2) bekezdés szerint szerezte be, vagy

b) arról az ügyfél az ügyben eljáró együttműködő szervet, az információ és a másodlagos információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(4) Az együttműködő szerv az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információt az e §-ban foglalt egyéb feltételek fennállása esetén akkor is beszerezheti másodlagos információforrásból, ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus információátadás útján biztosított.

(5) A másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt átadó együttműködő szerv az információ átadása során az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja

a) a (4) bekezdésben foglalt kivétellel arról, hogy azt mikor és mely információforrásból szerezte be, valamint

b) minden egyéb, az információ fennállása, helyessége vagy felhasználhatósága megítélését befolyásoló általa ismert körülményről.

62. § (1) A 61. § (2) bekezdés a) pontja szerinti információval rendelkező együttműködő szerv az információnak az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információval való egyezőségét - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak felhasználása vagy továbbítása előtt ellenőrzi, kivéve ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus információátadás útján biztosított.

(2) Az elsődleges és másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt az együttműködő szerv az erre irányuló elektronikus úton előterjesztett információátadás iránti megkeresés beérkezésétől számított 3 napon belül elektronikus úton továbbítja, vagy ha az információ továbbításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, azt megtagadja, és erről a kezdeményező együttműködő szervet az indokok megjelölésével tájékoztatja.

(3) Ha az információ továbbítását igénylő együttműködő szerv az információ továbbításának a (2) bekezdés szerinti megtagadásával nem ért egyet, az együttműködő szervek kötelesek egymással 3 napon belül egyeztetni.

63. § (1) Ha az elsődleges vagy másodlagos információforrásból rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállása vagy helyessége tekintetében kétsége merül fel, az együttműködő szerv erről az információforrás együttműködő szervet haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő munkanapon értesíti, amely köteles ezt saját eljárásában felülvizsgálni, és ennek eredményéről az együttműködő szervet tájékoztatni.

(2) Az elsődleges információforrás az információ megváltozása esetén információátadást kezdeményez annál az együttműködő szervnél, amely tőle az információt jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásába vette át.

(3) Az információforrás együttműködő szerv az információátadási szabályzat vagy megállapodás alapján a (2) bekezdésen túl is nyújthat olyan szolgáltatást, hogy az adat megváltozása vagy az iratban foglaltak fennállását vagy helyességét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén erről az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja.

39. Az információk továbbításának formái

64. § (1) Az együttműködő szervek a 38. alcím szerinti információt elektronikus úton

a) egyszerű információátadással vagy

b) automatikus információátadás útján

továbbítják.

(2) A kormányrendeletben meghatározott együttműködő szerv a kormányrendeletben meghatározott információk automatikus információátadással történő továbbítását biztosító automatikus információátadási felületet hoz létre és bocsát az együttműködő szervek rendelkezésére.

(3) Személyes adatnak nem minősülő adat vagy ilyen adatot nem tartalmazó irat automatikus információátadás útján történő továbbítására az együttműködő szerv jogszabályi rendelkezés hiányában is létrehozhat, és az együttműködő szervek rendelkezésére bocsáthat automatikus információátadási felületet, és meghatározhatja igénybevételének feltételeit.

(4) Az együttműködő szerv az információt, ha az átadására alkalmas automatikus információátadási felület a rendelkezésére áll, ennek az igénybevételével veszi át.

(5) Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott, a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használó együttműködő szervek közötti, személyes adatok továbbításával járó információátadás, ha annak a törvényi feltételei fennállnak, az összerendelési nyilvántartás alkalmazásával is megvalósítható.

(6)[143] Az együttműködő szerv a rendelkezésére álló és a jogszabály alapján átadható vagy átadandó információkat az (1) bekezdés szerinti információátadás helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti a másik együttműködő szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. Ha a kézbesítéshez jogszabály jogkövetkezményt fűz vagy az információt jogszabályban meghatározott határidőben kell biztosítani, a hozzáférhetővé tétel tényéről az információt átadó együttműködő szerv a másik együttműködő szervet az 58. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja.

40. Információátadási szabályzat és megállapodás

65. § (1) Az együttműködő szerv információátadási szabályzatot fogad el, és azt az információátadási szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi, valamint megküldi elektronikus úton a Felügyeletnek.

(2) Az információátadási szabályzatban meg kell határozni

a) az együttműködő szervnél mint elsődleges és másodlagos információforrásnál rendelkezésre álló, (3) bekezdés szerinti információk körét,

b) az együttműködő szerv által működtetett automatikus információátadási felület adatait, és azt, hogy az információátadási felület alkalmazásával mely információk átadására, továbbá milyen feltételek mellett kerülhet sor,

c) a 38. alcím szerinti információk 39. alcím szerinti elektronikus úton történő továbbításának a feltételeit, valamint

d) a Kormány által rendeletben meghatározott további kötelező tartalmi elemeket.

(3) Az információátadási szabályzat legalább az alábbi információkra terjed ki:

a) az együttműködő szerv által közhitelesen nyilvántartott adatokra,

b) az együttműködő szerv által az ügy érdemében meghozott döntésekre,

c) a közigazgatási hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalásokra,

d) azon szerződésekre, amelyek tekintetében jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő,

e) a Kormány által rendeletben meghatározott további információkra.

(4) Az együttműködő szerv az információátadásra vonatkozó megkereséssel a közzétett információátadási szabályzatban foglaltakat elfogadja, és magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(5) Az együttműködő szervek indokolt esetben az információátadási szabályzattól - a Felügyeletnek az információátadási megállapodás hatálybalépését megelőzően elektronikus úton bejelentett - információátadási megállapodásban eltérhetnek.

66. § (1) Az együttműködő szerv az információátadási szabályzatot a módosítására okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül módosítja.

(2) Az információátadási szabályzat módosítását és megszűnésének a tényét az együttműködő szerv a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal teszi közzé és küldi meg a Felügyeletnek.

(3) Az információátadási megállapodás módosítását, illetve megszűnését az együttműködő szerv a módosítás hatálybalépését, illetve a megállapodás megszűnését megelőzően jelenti be a Felügyeletnek.

(4) Az információátadási szabályzat, valamint módosítása legkorábban a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

67. § (1) Azonos hatáskörű területi államigazgatási szervek tekintetében az irányító államigazgatási szerv, területi kamarák tekintetében az országos kamara, e szervekre kiterjedő hatállyal egységes információátadási szabályzatot fogadhat el.

(2) Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó szervek - indokolt esetben - saját információátadási szabályzatot fogadhatnak el és információátadási megállapodást köthetnek, amelyben az egységes információátadási szabályzattól eltérhetnek.

(3) Az egységes információátadási szabályzatot és módosítását a hatálybalépése előtt legalább 30 nappal kell közzétenni és bejelenteni a Felügyeletnek.

(4) Az egységes információátadási szabályzat legkorábban a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

(5) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az egységes információátadási szabályzatra az információátadási szabályzatra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

41. Az információforrások regisztere

68. § (1) A Felügyelet nyilvántartást vezet az együttműködő szerveknél rendelkezésre álló információk köréről, valamint az együttműködő szervek által működtetett automatikus információelérési felületekről (a továbbiakban: információforrások regisztere).

(2) A Felügyelet az információforrások regiszterét hivatalból, az információátadási szabályzatok, megállapodások, valamint ezek módosításai alapján vezeti.

(3)[144]

(4) Az információforrások regisztere nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés vagy költségtérítés nélkül megismerhető.

(5) Az információforrások regisztere részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

42. Adat- és iratmegnevezések jegyzéke

69. § (1) A Felügyelet elektronikus jegyzéket vezet az informatikai együttműködés biztosítása szempontjából jelentőséggel bíró információk köréről, valamint azok megnevezéséről (a továbbiakban: adat- és iratmegnevezések jegyzéke). A jegyzék tartalmazza a megnevezéseket, azok értelmezését, az adatok és iratok kezeléséhez szükséges információkat.

(2) Az információátadási szabályzat tartalmazza az együttműködő szerv által az információátadási szolgáltatás keretében átvehető adatoknak az adat- és iratmegnevezések jegyzéke szerinti megnevezését is.

(3) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés és költségtérítés nélkül megismerhető.

(4) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

XIII. FEJEZET

SAJÁTOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

43. Döntéshozatali és nyilatkozattételi együttműködés

70. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv döntése szükséges, és a döntés hivatalból vagy az együttműködő szerv által kezdeményezhető eljárásban meghozható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a döntéshozatalra jogosult szervnél elektronikus úton kezdeményezi a döntés meghozatalát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalára jogosult együttműködő szerv a döntést a kezdeményező együttműködő szervvel elektronikus úton közli.

71. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv általa beszerezhető nyilatkozata szükséges, ezen együttműködő szervet elektronikus úton hívja fel nyilatkozattételre.

(2) Az együttműködő szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát - ha jogszabály a nyilatkozat megtételére eltérő határidőt nem állapít meg - 8 napon belül elektronikus úton adja meg.

44. A címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képessége

72. § (1) Az együttműködő szervek által vezetett, címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál.

(2) A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások együttműködési képességét elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában információátadási szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó, együttműködő szervek által vezetett nyilvántartások számára.

(3) A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4) Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.

73. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv - annak érdekében, hogy a címregiszterbe kizárólag az erre jogszabály alapján jogosult személyek, kizárólag a jogszabályban foglaltak megtartása mellett tehessenek bejegyzést - nyilvántartást vezet azon személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.

(2) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,

b) a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,

c) a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint

d) a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(3) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás adatai kizárólag hozzáférési jogosultság, valamint a jogszabályi rendelkezéseknek hozzáférésre jogosult általi betartása ellenőrzése céljából ismerhető meg.

(4) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.

(5) Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a központi címregiszter működtetéséért felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges döntést meghozza és arról a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet haladéktalanul értesíti.

(6) A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános címadatok a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból ismerhetők meg.

XIII/A. FEJEZET[145]

KÉP-, HANG, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÖZPONTI TÁROLÁSA

44/A. A Kép-, hang, kép- és hangfelvétel központi tárolása[146]

73/A. §[147] (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja

a) a közút kezelője,

b) a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,

c) a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,

d) a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,

e) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző,

f) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató,

g) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjszedő (a továbbiakban együtt: központi tárhely használatára kötelezett)

által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását.

(2) A tárhelyszolgáltató informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 16/A. § e) pontjában meghatározott szolgáltató által rögzített adatok tárolását.

(3) A tárhelyszolgáltató tevékenysége kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására és a 73/B. § szerinti informatikai alkalmazás biztosítására terjed ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet.

(4) A központi tárhely használatára kötelezettek kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek együttműködni a tárhelyszolgáltatóval, illetve - ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak - a központi tárhelyet igénybe venni.

(5) A központi tárhely használatára kötelezettek a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feltételekkel vehetik igénybe a központi tárhelyet.

73/B. §[148] (1) Ha a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv (a továbbiakban együtt: adatmegismerésre jogosult) törvényben meghatározottak szerint a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvételt és adatot átveheti, az adattovábbítást a központi tárhely használatára kötelezett - ha a központi tárhelyet igénybe veszi - a tárhelyszolgáltató által működtetett informatikai alkalmazás segítségével biztosítja.

(2) A tárhelyszolgáltatótól a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvétel vagy adat nem igényelhető, az adatok átadása az ágazati törvényben meghatározott adatátadási szabályok szerint történik.

44/B. A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása[149]

73/C. §[150] (1) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartásának célja a tárhelyszolgáltató, a központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza a központi tárhely használatára kötelezettek, valamint az adatmegismerésre jogosultak

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

g) a szervezet nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)

ga) családi és utónevét,

gb) beosztását,

gc) szervezeti egységét,

gd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

ge) egyedi azonosítóját.

44/C. A központi tárhelyen történő adatrögzítés, a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismerés feltételei[151]

73/D. §[152] (1) A központi tárhelyen történő adatrögzítéshez, valamint a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismeréshez szükséges egyedi azonosítókat a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult a tárhelyszolgáltatóhoz benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 73/C. § (2) bekezdés a)-f) pontjában és g) pont ga)-gd) alpontjában meghatározott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult - az adatváltozást követő három munkanapon belül - értesíti a tárhelyszolgáltatót.

(4) A tárhelyszolgáltató az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja

a) a központi tárhely használatára kötelezettet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a központi tárhely és az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről,

b) az adatmegismerésre jogosultat a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről.

(5) A központi tárhelyen rögzített felvételekkel és adatokkal kizárólag elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével végezhető adatkezelés.

44/D. Adatmegismerési nyilvántartás[153]

73/E. §[154] (1) A tárhelyszolgáltató a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás útján történő adatigénylés és adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából adatmegismerési nyilvántartást vezet.

(2) Az adatmegismerési nyilvántartás tartalmazza:

a) a felvétel azonosító adatait,

b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) azt a törvényi rendelkezést, amely az adatmegismerésre jogosultat az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,

e) a továbbított adatok megnevezését.

(3) Az adatmegismerési nyilvántartásból adatokat igényelhet

a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,

c) törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek.

XIV. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN HASZNÁLT SZABÁLYOZOTT ÉS KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

74. § (1) Az együttműködés elősegítése érdekében az együttműködő szerv az együttműködés során, valamint a belső elektronikus ügymenete során a VI. és VII. Fejezetben, valamint e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során a VI. és VII. Fejezetben meghatározott szabályokat értelemszerűen, az adatkezelésére vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni.

(3) A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:

a)[155]

b)[156]

c)[157]

d)[158] központi kormányzati szolgáltatás busz, amelynek keretében

da) a szolgáltató az együttműködő szervek, valamint a szolgáltatáshoz önkéntesen csatlakozott egyéb szervezetek információs rendszereinek automatikus információátadási felületei csatlakoztatásával, ennek hiányában információátadási szolgáltatásként biztosítja az egymás közötti automatikus információátadás biztonságos feltételeit, valamint

db)[159] a csatlakozott együttműködő szervek személyes adatokat tartalmazó információs rendszereinek adattovábbítási nyilvántartásai vonatkozásában az érintett személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatásadást támogató egyablakos, tájékoztatási szolgáltatást biztosít.

(4) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét az együttműködés során is kötelezővé teheti.

(5)[160] A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i), valamint k) alpontja szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja.

XV. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KOORDINÁCIÓJA ÉS FELÜGYELETE

45. Az együttműködés felügyelete

75. § (1) A Felügyelet e Részben foglalt feladat- és hatáskörében

a) vezeti az információforrások regiszterét,

b) fogadja az információátadási szabályzat és információátadási megállapodás bejelentését,

c) vezeti az adat- és iratmegnevezések jegyzékét,

d) műszaki irányelvet fogad el, valamint

e) ellátja az együttműködő szervek e törvényben szabályozott tevékenységeinek felügyeletét, a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése kivételével.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladat- és hatáskörében

a) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek,

b) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a hozzá bejelentett információátadási szabályzatokat és megállapodásokat,

c) a hozzá benyújtott információátadási szabályzatokkal szemben kifogással élhet,

d) megvizsgálja az együttműködő szervekkel szemben, az e törvény szerinti kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy felé,

e) az együttműködő szervek számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat fogalmaz meg,

f) a felügyeleti, az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet készít.

(3) Az együttműködő szerv a Felügyelet felhívására köteles közölni az információforrások regisztere naprakész vezetéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti feladatainak végrehajtásába - az információbiztonságot érintő kérdések tekintetében - bevonja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

46. Felügyeleti vizsgálat

76. § (1) Az információátadási szabályzat, az információátadási megállapodás, illetve az abban foglaltak megváltozásának bejelentése alapján a Felügyelet felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálja, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben, a kapcsolódó jogszabályokban, az információátadási szabályzatban és az információátadási megállapodásban foglaltaknak.

(2) A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során jogosult megismerni az információátadási megállapodásokat, azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat során tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni, azokat nyilvánosságra nem hozhatja.

(3) A Felügyelet összeveti az információátadási szabályzatot a 78. § (1) bekezdése szerinti műszaki irányelvekben és az e törvény szerinti együttműködésre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakkal.

(4)[161] A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi, valamint kormányrendeletben meghatározott további eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül,

b) a felügyeleti jelentésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 78. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy nyilvánosságra nem hozható személyes adatot nem tartalmazhat.

(5) Ha a Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

(6) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti.

47. Az együttműködés koordinációja

77. § (1) A Felügyelet az együttműködő szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le. A koordinációs eljárás célja az e törvény szerinti együttműködés kialakításának, valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.

(2) A koordinációs eljárás során a Felügyelet:

a) szakmai segítséget nyújt az együttműködés kialakításában, módosításában,

b) konzultációt folytat le az együttműködő szervek részvételével,

c) javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.

48. Műszaki irányelvek

78. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott kérdések tekintetében ajánlásként műszaki irányelvet fogad el, valamint bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon tesz közzé

a) az informatikai együttműködés elősegítésére, hatékonyságának, biztonságának javítására,

b) az információátadási szolgáltatás módjára, valamint

c) az információátadási szabályzat kialakítására

vonatkozóan.

(2) A Felügyelet az általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat és koordinációs eljárás alapján szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja az általa kiadott műszaki irányelveket és szükség esetén módosítja azokat vagy új műszaki irányelveket fogad el.

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

79. § (1) Az e részben foglalt szabályokat

a) az eIDAS Rendelet szerinti, Magyarország területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokra,

b) az a) pont szerinti bizalmi szolgáltatásokat igénybe vevő felekre

kell alkalmazni.

(2) Az e részben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni az eIDAS Rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.

XVI. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

49. A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdése

80. § (1) A Magyarországon letelepedett bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó szándékát a bizalmi felügyelet számára a bizalmi felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 30 nappal a bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(3) A bizalmi szolgáltató a bejelentéshez az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott iratokat köteles csatolni.

(4)[162] A bizalmi felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, és a jogszabályi feltételeknek megfelelő bejelentőt nyilvántartásba veszi.

(5) A bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet számára bejelenteni, ha a bejelentések alapján nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában változás történik.

(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bekövetkeztét legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.

(7)[163] A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos bejelentés, illetve kérelem közvetlenül a bizalmi felügyelethez nyújtható be.

50. A szolgáltatási szerződés és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos követelmények

81. § (1) A bizalmi szolgáltatás nyújtására a bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatási ügyféllel szolgáltatási szerződést köt.

(2) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést megelőzően az eIDAS Rendeletben meghatározottakon túl az igénybe vevőt tájékoztatja arról, hogy a bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(3) A bizalmi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét tájékoztatja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottakról, valamint elérhetővé teszi számára az e rendeletben meghatározott adatokat és dokumentumokat.

(4) Minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja csak büntetlen előéletű lehet, és nem állhat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A szolgáltatási szerződésre, valamint a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így különösen bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.

(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel (így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint) nyújtsa.

(7)[164] A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést követően tartós adathordozón vagy a bizalmi szolgáltatási ügyfél számára letölthető módon a bizalmi szolgáltatás ügyfelének rendelkezésére bocsátja a szolgáltatási szerződést, a bizalmi szolgáltatási rendet és a szolgáltatási szabályzatot.

51. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványokkal kapcsolatos ellenőrzés

82. § (1) A bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványnak az abban foglalt adatokat a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, kivéve ha magából a tanúsítványból kitűnik, hogy az adat valódiságát a bizalmi szolgáltató nem ellenőrizte (így különösen álnév esetén). Ennek érdekében a bizalmi szolgáltató a tanúsítványba foglalandó adatokat köteles ellenőrizni, így különösen a tanúsítvány tartalmától függően ellenőrzi a tanúsítvány alany személyazonosságát, a személyazonosság megállapításához használt azonosító adatok valódiságát és - ha van ilyen - közhiteles vagy más központi nyilvántartásban foglalt adatokkal való megegyezőségét, a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, a tanúsítványba foglalandó képviseleti jog meglétét, a tanúsítvány által igazolt címtartomány (domain) fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványban feltüntetendő IP-cím fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványba foglalandó szervezeti egység létezését, a tanúsítványba foglalandó szabályozott szakma megnevezése esetén az annak gyakorlására való jogosultságot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrzi, azzal, hogy az eIDAS Rendelet hivatkozott bekezdése szerinti nemzeti jogszabályból fakadó követelménynek kell tekinteni a (3)-(8) bekezdés szerinti kötelezettségeket is. Nem minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdésében hivatkozott módokon és a (3)-(8) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint köteles ellenőrizni azzal, hogy a 24. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott minősített elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus bélyegző tanúsítványán túl fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt is elfogadhat.

(3)[165] Ha a bizalmi szolgáltató a természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja ellenőrizni, az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ezt az Nytv. szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján végzi el.

(4)[166] Ha a bizalmi szolgáltató az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy tanúsítvány alany esetén személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja a személyazonosságot ellenőrizni, a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti úti okmány alapján ellenőrzi.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti személyazonosság ellenőrzését Magyarország területén kívül végzi el személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással, és a természetes személy tanúsítvány alany a (4) bekezdés szerinti jogszabályok szerinti úti okmánnyal nem rendelkezik, a bizalmi szolgáltató a személyazonosság ellenőrzését csak olyan, a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmányok vagy más iratok alapján végezheti el, amely esetén a bizalmi szolgáltató igazolni tudja a bizalmi felügyeletnek, hogy a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmány vagy más irat a személyazonosság megállapításában és ellenőrzésében a (4) bekezdésben foglaltakkal azonos fokú bizonyosságot ad.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (3) bekezdés szerint ellenőrizte, köteles a személyazonosság igazolására használt hatósági igazolvány érvényességét és az igazolványban foglalt adatok egyezését a megfelelő közhiteles hatósági nyilvántartásban is ellenőrizni.

(7) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (4) vagy (5) bekezdés szerint ellenőrizte, a személyazonosság megállapítására használt, (4) vagy (5) bekezdés szerinti okmány vagy más irat érvényességét (hitelességét), valamint az abban használt adatok és a rájuk vonatkozó központi nyilvántartás egyezőségét ellenőrzi. Ha ilyen nyilvántartás nem érhető el, a bizalmi szolgáltató számára nem hozzáférhető vagy a hozzáférés és ellenőrzés költsége aránytalanul magas, a bizalmi szolgáltató ezt a tényt rögzíti, és az egyéb rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt arról, hogy az adott tanúsítványt a tanúsítvány alany részére kibocsátja-e.

(8) Ha a tanúsítvány alanya nem természetes személy, a bizalmi szolgáltató legalább a tanúsítvány alanynak a tanúsítványba foglalt teljes nevét és egyedi azonosító adatát ellenőrzi. Ha a tanúsítvány alanya Magyarországon bejegyzett személy, a bizalmi szolgáltató ezen adatok valódiságát és hatályosságát közhiteles nyilvántartás tartalma alapján, vagy ha ilyen közhiteles nyilvántartás nincsen, a bejegyzést igazoló közokirat alapján ellenőrzi, egyébként az ellenőrzésre az (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(9) Ha a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt képviselő jár el, vagy a tanúsítvány teljes vagy részleges képviseleti jogot vagy ekként is értelmezhető jogviszonyt is tartalmaz (a továbbiakban együtt: képviseleti jog), a bizalmi szolgáltató köteles a tanúsítvány kibocsátása előtt a képviseleti jog fennállásáról és annak a tanúsítványból kiolvasható tartalmáról jogszabály, közhiteles nyilvántartás, létesítő okirat vagy ezek hiányában meghatalmazás alapján meggyőződni, ellenőrzés eredményét rögzíteni.

82/A. §[167] (1) A Kormány rendeletben határozza meg a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyéb azonosítási módszer kép- és hangfelvétel rögzítésén alapul, a bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és a természetes személy között létrejött teljes kommunikációt, a természetes személy videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a természetes személy ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen - a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon - rögzíti és azt a rögzítéstől számított tíz évig megőrzi.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bizalmi szolgáltató jogosult a természetes személy személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (2) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.

52. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos általános kötelezettségek

83. § Ha a bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány képviseleti jogosultságot is igazol,

a) a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról haladéktalanul értesíti a képviselt személyt,

b) a bizalmi szolgáltató a képviseleti jogosultság megszűnése esetén a képviselt vagy a képviselő személy kérésére köteles a képviseleti jogosultság tényét feltüntető tanúsítványt visszavonni,

c) a bizalmi szolgáltató kizárólag a képviselt hozzájárulása esetén tüntethet fel álnevet a tanúsítványban.

84. § (1) A bizalmi szolgáltató az egyes tanúsítványokkal kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat - beleértve az azok előállításával összefüggőket is - és az ahhoz kapcsolódó személyes adatokat legalább a tanúsítvány érvényességének lejártától számított tíz évig megőrzi. Ha a bizalmi szolgáltatót valamely igénybevevő, hatóság vagy bíróság a tanúsítványba foglalt adat valódiságával vagy érvényességével kapcsolatosan megindult jogvitáról értesíti, a bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségének a jogvita jogerős lezárásáig akkor is köteles eleget tenni, ha a tanúsítvány lejártától számított tízéves határidő már lejárt. A bizalmi szolgáltató a megőrzési határidő lejártáig olyan eszközt is biztosít, amellyel a kibocsátott tanúsítvány tartalma megállapítható.

(2) A bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségét minősített archiválási szolgáltatás útján is teljesítheti.

(3) A tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltató az eIDAS Rendelet 24. cikk (4) bekezdésében foglalt nyilvántartásokon túl az általa kibocsátott tanúsítványok felfüggesztésével kapcsolatos információkhoz való folyamatos hozzáférést is biztosítja, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét.

85. § (1) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót

a) a következő adatok változásáról: az azonosításához szükséges, a tanúsítványban feltüntetett személyazonosító adatok, más személy képviseletével összefüggésben kiállított tanúsítvány esetén a képviseletre jogosult személy és a képviselt személy adatai, a tanúsítványban feltüntetett egyéb adatok;

b) a bizalmi szolgáltatással vagy a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt, a külön jogszabályban, szolgáltatási szerződésben illetve szolgáltatási szabályzatban meghatározott rendellenességről vagy más, a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról, ha a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta;

c) a bizalmi szolgáltatással kapcsolatos jogvita megindulásáról.

(2) A bizalmi szolgáltatási ügyfél és a tanúsítványban a 82. § szerint igazolt igénybe vevő személy kérheti a tanúsítvány visszavonását vagy, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány felfüggesztését.

53. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása

86. § (1) A bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány esetén a bizalmi szolgáltató dönthet úgy, hogy biztosítja a hitelesítési rendben, szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rögzített esetekben a tanúsítvány érvényességét érintő felfüggesztés lehetőségét.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, felfüggeszti a tanúsítvány érvényességét és ezt a tényt, valamint a felfüggesztés pontos időszakának megjelölését nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdése szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott - rendellenességről szerez tudomást;

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d)[168] a bizalmi felügyelet ezt végleges határozatában elrendeli.

87. § (1) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt visszavonja és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott - olyan rendellenességről szerez tudomást, amelyet a tanúsítvány felfüggesztésével nem lehet orvosolni vagy a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét a szolgáltató nem biztosítja;

c) tudomást szerez róla, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d)[169] a bizalmi felügyelet ezt végleges határozatában elrendeli;

e) az adott bizalmi szolgáltatás nyújtását befejezte.

(2) A bizalmi szolgáltató nem vonhat vissza egy tanúsítványt a visszavonás közzétételét megelőző időre.

(3) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rendelkezik a tanúsítvány érvényességének lejárta előtti visszavonásának jogkövetkezményeiről.

(4) Az eIDAS Rendelet 28. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó visszavont tanúsítvány is a visszavonás időpontjában érvényességét veszti.

XVII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

88. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább a megszüntetést hatvan nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és bélyegző tanúsítványokban megjelölt (bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő) igénybe vevőket.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató más bizalmi szolgáltatás nyújtását továbbra is folytatja, akkor köteles gondoskodni a megszüntetni kívánt bizalmi szolgáltatással összefüggő, a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásainak folyamatos elérhetőségéről, így különösen biztosítania kell a 84. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a továbbiakban nem nyújt bizalmi szolgáltatást, az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli azt a bizalmi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő bizalmi szolgáltató), aki a bizalmi szolgáltatási tevékenység megszűnését követően biztosítja a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(4) Ha a megszüntetendő bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás, az átvevő bizalmi szolgáltató is csak olyan bizalmi szolgáltató lehet, aki ugyanilyen bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan minősített bizalmi szolgáltatóként a bizalmi felügyelet nyilvántartásában szerepel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdve a bizalmi szolgáltató nem bocsáthat ki az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán új tanúsítványt és a tevékenység megszüntetését legalább húsz nappal megelőzően köteles az általa kibocsátott és még vissza nem vont tanúsítványokat visszavonni.

(6) A bizalmi szolgáltató köteles az átvevő bizalmi szolgáltatónak a hozzáférési kötelezettség alá eső nyilvántartási adatokat, valamint a visszavont tanúsítványokkal kapcsolatos minden adatot (beleértve a személyes adatokat is) átadni.

89. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató a 88. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet haladéktalanul elrendeli a bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványok visszavonását és gondoskodik e tény közzétételéről, valamint kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót. A bizalmi felügyelet ezzel kapcsolatos költségeit a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet erről szóló felszólításától számított 15 napon belül megtéríteni. Ha a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató e költségeket ezen határidőn belül nem téríti meg, a bizalmi felügyelet a költségek megtérítésére felhasználhatja a bizalmi szolgáltató által jogszabály alapján e célból biztosított pénzügyi biztosítékot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet elsősorban minősített bizalmi szolgáltatót jelöl ki átvevő bizalmi szolgáltatóként.

(3) Ha a bizalmi szolgáltatás megszűnésekor a bizalmi felügyelet nyilvántartásában nincs megfelelő bizalmi szolgáltató, az átvevő bizalmi szolgáltató feladatait a bizalmi felügyelet látja el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, a bizalmi szolgáltató haladéktalanul köteles erről és a felszámolóról vagy végelszámolóról tájékoztatni a bizalmi felügyeletet. A bizalmi felügyelet az eljárás időtartama alatt jogosult a felszámolótól, végelszámolótól vagy a kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróságtól a felszámolás, végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás állásáról tájékoztatást kérni. Ha a bizalmi szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem teljesíti a 88. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a bizalmi felügyelet kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót.

(5) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése esetén nyilvántartásából törli a bizalmi szolgáltatást, a bizalmi szolgáltató megszűnése esetén pedig törli valamennyi, az adott bizalmi szolgáltató által nyújtott, a nyilvántartásában szereplő bizalmi szolgáltatást.

XVIII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

90. § (1)[170] A bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása céljából, vagy nemzetbiztonsági érdekből - az érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatok tekintetében - az adatigénylésre külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén díjmentesen adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek, a bíróságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az adatátadás tényét rögzíteni kell, az adatátadásról a bizalmi szolgáltató az igénybe vevőt nem tájékoztathatja.

(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek haladéktalanul köteles eleget tenni, és az adatok továbbítását nem kötheti egyéb feltételekhez, így különösen az adatszolgáltatás költségeiben való megállapodáshoz vagy a költségek előlegezéséhez.

(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes eljárás során - az érintettség igazolása esetén - az aláíró vagy bélyegzőt elhelyező személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatokat átadhatja az ellenérdekű félnek vagy képviselőjének, illetve azt közölheti a megkereső bírósággal.

(4) Ha a tanúsítványban az igénybe vevő álnéven szerepel, a bizalmi szolgáltató a tanúsítványban szereplő igénybe vevő valódi személyazonosságára vonatkozó adatot csak az érintett igénybe vevő, a bizalmi szolgáltatási ügyfél vagy a tanúsítványban igazolt igénybe vevő által képviselt más személy beleegyezésével, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben adhat át.

XIX. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE ÉS A BIZALMI LISTA KÖZZÉTÉTELE

54. A bizalmi felügyelet kijelölése, feladatai és hatásköre

91. § (1) A bizalmi szolgáltatások eIDAS Rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

(2) Az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi lista közzétételéről a bizalmi felügyelet gondoskodik.

92. § (1) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben foglalt feladatokon túl

a) vezeti az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartásokat és azokat bárki számára folyamatosan elérhető módon közzéteszi;

b) figyelemmel kíséri a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat, és az azok meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására vonatkozó követelményeket;

c) a bizalmi szolgáltatások esetén ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában biztonságos egy kriptográfiai algoritmus akkor, ha a meghatározott paraméterek alkalmazása mellett az elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényesítési adatából nem származtatható az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat, és a lenyomat kapcsán az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeket is teljesíti.

93. § (1)[171] A bizalmi felügyelet eljárásai során a sommás eljárásnak nincs helye, a hiánypótlásra a bizalmi felügyelet több alkalommal felhívhatja az ügyfelet, a döntés szóban nem közölhető.

(2) Ha az eIDAS Rendelet vagy annak közvetlenül alkalmazandó uniós végrehajtási aktusa eltérően nem rendelkezik, a hatóság ügyintézési határideje két hónap.

(3) Bizalmi felügyeletként első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el, határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.

(4) A bizalmi felügyeletnek a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a bizalmi felügyelet bevételét képezi.

(5) A bizalmi felügyelet a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 95. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt bírságot alkalmazhatja.

(6) A bizalmi felügyelet köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat bizalmi szolgáltatóját - az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem kötelező adatszolgáltatásról szóló felhívással egyidejűleg - tájékoztatni. Amennyiben az adatszolgáltatás elrendelése az (5) bekezdés alapján kötelező döntéssel történik, a bizalmi felügyelet köteles az adatszolgáltató figyelmét a nem határidőben vagy nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, egyéb esetben a felhíváson feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.

(7)[172]

(8)[173]

(9) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a bizalmi felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(10) A bizalmi felügyelet a (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített bizalmi szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.

(11)[174] A bizalmi felügyelettől hatósági ellenőrzését az ügyfél nem kérheti. Hivatalból indított hatósági ellenőrzés során a bizalmi felügyelet a 95. § szerint jár el.

55. A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások

94. § (1) Az eIDAS Rendeletben foglaltakon túl a bizalmi felügyelet nyilvántartást vezet

a) a bejelentett bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokról;

b) a bejelentett minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökről;

c) a b) pont szerinti eszközök megfelelőségét tanúsító kijelölt szervezetekről;

d) az 88. § és 89. § szerinti átvevő bizalmi szolgáltatókról; és

e) a 84. § (2) bekezdése szerinti azon minősített archiválási szolgáltatásokról, amelyeket a bizalmi szolgáltatók megőrzési kötelezettségének ellátására használnak.

(2)[175] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban nyilvános adatként, illetve dokumentumként közzétehető a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, nyilvántartásbavételi száma, a szolgáltatás megjelölése, nyújtásának helye, megkezdésének időpontja, a szolgáltatási szabályzat, a szolgáltatási rend, a szolgáltatási kivonat, valamint az általános szerződési feltétel. A bizalmi felügyelet által közzétett nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

56. A bizalmi szolgáltatók ellenőrzése, a bizalmi felügyelet által kiszabható intézkedések

95. § (1) A bizalmi felügyelet a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő harminc napon belül felügyeleti ellenőrzést végez a minősített bizalmi szolgáltatást bejelentő bizalmi szolgáltatóknál az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartása tárgyában.

(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak.

(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívhatja a bizalmi szolgáltató figyelmét az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

b) megtilthatja meghatározott technológiák, illetve eljárások alkalmazását;

c) ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

d) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;

e) bírságot szabhat ki;

f) a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törölheti annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

g) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.

(4) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet a (3) bekezdésben foglalt intézkedéseket a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl az irányadó követelményekkel kapcsolatos jogsértések vagy hiányosságok megelőzése érdekében is alkalmazhatja.

(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatos döntés során mérlegeli a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az okozható, illetve okozott kár mértékét, azt, hogy minősített bizalmi szolgáltatóval szemben kell-e eljárni, valamint, hogy tett-e korábban intézkedést a bizalmi szolgáltatóval szemben. Az intézkedések együttesen is alkalmazhatók.

(6) A bizalmi felügyelet törli a bizalmi szolgáltatót a nyilvántartásból, ha az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények teljesítése más módon nem biztosítható. A nyilvántartásból való törlésre csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezetnek eredményre.

(7) A minősített tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatóval kapcsolatos, a (3) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti intézkedés esetén a bizalmi felügyelet egyidejűleg megtiltja a bizalmi szolgáltatónak azt, hogy az általa kibocsátott tanúsítványt minősített tanúsítványnak nevezze, és intézkedik a kibocsátott minősített tanúsítványok visszavonásáról.

(8) A bizalmi felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha valószínűsíthető, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, meghamisították vagy a bizalmi szolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához vagy bélyegzővel való ellátásához használt eszköz nem biztonságos.

(9) Ha a bizalmi felügyelet megtiltja valamely bizalmi szolgáltatás nyújtását, a bizalmi szolgáltató a 88. §-ban foglaltak szerint köteles eljárni, és ha e kötelezettségét a bizalmi szolgáltató nem teljesíti, a bizalmi felügyelet a 89. §-ban foglaltak szerint jár el.

57. A bizalmi felügyelet által kiszabható bírság mértéke

96. § (1) A bizalmi felügyelet bírságot szabhat ki azzal a bizalmi szolgáltatóval szemben, aki az irányadó bizalmi szolgáltatási követelményeknek nem tesz eleget.

(2) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatóval együtt annak vezető tisztségviselőjét is bírsággal sújthatja ismételt jogsértés esetén vagy ha a bizalmi felügyelet határozatában foglaltakat a bizalmi szolgáltató nem teljesíti.

(3) Nem szabhat ki a bizalmi felügyelet bírságot a jogsértésnek a bizalmi felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl. Ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekmény, a bizalmi felügyeleti bírság a bűncselekmény jogerős megállapítását követő egy éven belül kiszabható.

(4) A bizalmi felügyelet a bírság összegének megállapításakor mérlegeli

a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat vagy kár mértékét,

b) a felelős személyek által a bizalmi felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést (így különösen dokumentumokba, nyilvántartásokba való betekintés biztosítása, az alkalmazott technológiák és azok műszaki jellemzőinek bemutatása),

c) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetőleg annak szándékát,

d) a kötelezettségek megszegésének ismétlődését, illetve gyakoriságát.

(5) A bírság összege 200 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedhet, ha

a) a jogsértés bizalmi szolgáltató minősített bizalmi szolgáltatásával kapcsolatos,

b) a bizalmi szolgáltató általa kibocsátott tanúsítványban magát minősített bizalmi szolgáltatóként tünteti fel, vagy erre egyéb módon közvetve vagy közvetlenül utal anélkül, hogy erre jogosult volna,

c) nem őrzi meg a tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatos adatokat és iratokat a jogszabályokban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott ideig, és ezek őrzéséről másként sem gondoskodik.

(6)[176] Az (5) bekezdésben nem említett esetekben a bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet.

(7)[177] Vezető tisztségviselővel szemben a bírság összege 50 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet.

XX. FEJEZET

AZ EGYES BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

58. Az elektronikus aláírással és bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések

97. § (1) Ha az elektronikus dokumentum minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy időbélyegzővel lett ellátva, és az aláírás vagy bélyegző, vagy az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás vagy a bélyegző, vagy az időbélyegző elhelyezése óta nem változott.

(2) A tanúsítvány alanya az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatot kizárólag elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.

(3) A minősített elektronikus aláírási vagy bélyegző tanúsítvány felhasználható fokozott biztonságú elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására is.

(4) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót, ha az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy azt elvesztette.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy az ilyen adatot elvesztették, a tanúsítványt visszavonja, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására juthatott, ennek veszélye fenyeget vagy az ilyen adatot valószínűleg elvesztették, és a bizalmi szolgáltató biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, akkor a tanúsítványt felfüggeszti, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

98. § A 96. § (5) bekezdése szerinti bírság kiszabható akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez szükséges intézkedéseket.

99. § (1) A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.

(2) Ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.

59. Az archiválási szolgáltatással kapcsolatos különös rendelkezések

100. § Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

XXI. FEJEZET[178]

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES KÜLÖNÖS, BIZALMI SZOLGÁLTATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ SZOLGÁLTATÁSOK

59/A. Szerepkör tanúsítása[179]

100/A. §[180] A közfeladat gyakorlása ellátása során eljáró természetes személy tanúsítvány alany (jelen alcímben a továbbiakban: alany) szerepkörét a Kormány rendeletében kijelölt szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítvánnyal igazolhatja. A Kormány szerepkör-tanúsító szolgáltatóként kormányzati hitelesítési szolgáltatót jelölhet ki.

100/B. §[181] (1) Szerepkör-tanúsítvány alkalmazása esetén a szerepkör-tanúsító szolgáltató - az alany elektronikus, a szerepköre igazolására irányuló kérésével - a szerepkör-tanúsítvány kiállítása idejéig jogosult kezelni és a szerepkör-nyilvántartásból átvenni az alany azonosításához és a szerepkör igazolásához szükséges személyes adatokat. A szerepkör-tanúsítvánnyal összefüggő adatokat a szolgáltató köteles fizikailag és logikailag elkülöníteni.

(2) A szerepkör-nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti adatok szolgáltatását a szerepkör-tanúsító szolgáltató közreműködésével biztosítja.

100/C. §[182] (1) A Kormány a szerepkör-tanúsítványok egységes felhasználása érdekében - központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként - szerepkör-tanúsító platform szolgáltatást biztosít.

(2) A szerepkör-tanúsító szolgáltató a szerepkör-tanúsítványt a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás útján biztosítja az alany számára.

(3) A szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás szolgáltatója a szerepkör-tanúsítvány kiállítása idejéig jogosult kezelni az alany azonosításához és a szolgáltató kiválasztásához szükséges személyes adatokat. A szerepkör-tanúsítvánnyal összefüggő adatokat a szolgáltató köteles fizikailag és logikailag elkülöníteni.

100/D. §[183] A szerepkör igazolásával, a szerepkör-tanúsítvány kibocsátásával, az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokkal, valamint a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatással kapcsolatos részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK

101. § (1) Ha a 101-103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában meghatározott szervek

a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint

b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására

az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14-15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[184] Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési fikció megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.

102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.

(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.

(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,

b) a létesítő okiratban meghatározott személy,

c) a jogi személy képviseletére jogosult személy

záradékolhat.

(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.

(5) Természetes személy esetén a záradéknak - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.

(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.

(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.

103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.

(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.

(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.

(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány

a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy

b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és

ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint

bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását

egyidejűleg tartalmazza.

(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

104. §[185]

104/A. §[186] (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató, valamint a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban együtt: központi szolgáltató) a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervek részére közszolgáltatásként nyújtja[187]

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében,

b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,

c) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti kormányzati célú hálózatok igénybevételét, a kormányzati célú hírközlési tevékenységet, valamint a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokat,

ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője ezek igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi.[188]

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően -[189]

a)[190] közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből történő átadással az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy

b)[191] a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervnek

kell biztosítani.

(3)[192] Az (1) bekezdéstől eltérően a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi informatikai központi szolgáltató a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervek részére közszolgáltatásként nyújtja a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásáról szóló kormányrendelet szerinti közszolgáltatásokat, ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője ezek igénybevételét a rendészetért felelős miniszternél kezdeményezi.

(4)[193] A (2) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - a rendészetért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően -

a) közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből történő átadással a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy

b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervnek kell biztosítani.

(5)[194] Ha a Kormány nem jelöl ki rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót, a (3) és (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Kormány az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítja.

ÖTÖDIK/A. RÉSZ[195]

ELEKTRONIKUS OKIRAT A MAGÁNJOGI JOGVISZONYOKBAN

104/B. §[196] (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább az 1. § 22. pontjában meghatározott aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesít. Az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (2) és (3) bekezdése szerint is írásba foglaltnak minősül.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően elektronikus magánokiratnak minősül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet (e rész alkalmazásában a továbbiakban: szervezet) által nyújtott szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet által a Pmt. 77. § (3) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfél-azonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított (e rész alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus azonosítás) nyilatkozó fél az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas egyszerű elektronikus aláírással látott el.

(4) A (3) bekezdés szerinti elektronikus magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül.

(5) A (3) bekezdéstől eltérően a szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint annak módosítása és megszüntetése esetén a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.

(6) E § alkalmazásában elektronikus dokumentumnak minősül az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.

104/C. §[197] (1) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratot a szervezet köteles a bíróság, illetve a hatóság és a jognyilatkozattal érintett peres felek rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a szervezettel szerződő félnek (a továbbiakban: fél) elektronikus magánokiratba foglalt jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.

(3) A jognyilatkozat akkor foglalható a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratba, ha a technológia alkalmazásához a fél az elektronikus aláírás előtt kifejezetten hozzájárult.

(4) Az elektronikus azonosítást követően tett jognyilatkozat esetén a szervezet köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.

(5) Ha a fél fogyasztó, a szervezet köteles az elektronikus azonosítást követően megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. Felhatalmazó rendelkezések

105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait,

b)[198] a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, az ilyen felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, az ebben az esetben a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások technikai tartalmú eltéréseit, továbbá a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások nyújtása korlátozásának feltételeit.

c)[199] e törvényben nem meghatározott szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ezek részletes követelményeit, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentésével, valamint a Felügyelet általi bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,

d) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket,

e) az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,

f) az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,

g) az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,

h) az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,

i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,

j) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat,

k) a Felügyelet eljárásának részletes szabályait,

l) a 14. § (7) bekezdése szerinti jogalanyok körét,

m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.

n)[200] a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítására vonatkozó részletes szabályokat,

o)[201] az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek az ügyek intézésével kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet.

p)[202] a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket.

q)[203] az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak az 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti jogalanyok általi használatáért számítható díj megállapításának módját,

r)[204] a központi tárhely használatára kötelezett és a tárhelyszolgáltató együttműködésének a szabályait, illetve a központi tárhely igénybevételének a szabályait.

s)[205] az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos részletszabályokat.

t)[206] a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.

u)[207] a 108. § (8) bekezdése szerinti időpontot.

v)[208] a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások körét és a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a Felügyeletet,

b) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,

c) a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,

d)[209] a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveit,

e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.

f)[210] a tárhelyszolgáltatót.

g)[211] a 35. § (15a) bekezdése szerinti szervet,

h)[212] az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét.

i)[213] a 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszert biztosító szervet.

j)[214] a rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatások rendelkezésre állására és annak igazolására vonatkozó szabályokat,

b) az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségei teljesítésére szolgáló közzétételi felületre vonatkozó szabályokat,

c) az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet és üzemzavar esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

e) az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus információátadási felületre vonatkozó követelményeket,

f) az információátadási szabályzat részletes tartalmi követelményeit, valamint az információátadási szabályzatban szabályozandó információk körét,

g) az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentésére vonatkozó szabályokat,

h) az információforrások regisztere adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,

i) az adat- és iratmegnevezések jegyzéke adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,

k) az e törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét,

l)[215]

m) a felügyeleti vizsgálat részletes szabályait, valamint

n) a koordinációs eljárás részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az

a) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségek,

b) elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információk

e törvényben nem szabályozott típusait, körét rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,

b) a Harmadik Rész szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szerveket, valamint

c)[216]

(5a)[217] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az önhibán kívüli akadályozottság hatálya alatt álló elektronikus ügyintézést biztosító szerveket,

b) azon, az a) pont szerinti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyek esetében az önhibán kívüli akadályozottság nem áll fenn, és

c) az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát.

(5b)[218] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a szerepköröket, a szerepkör igazolásával kapcsolatos részletszabályokat,

b) a 100/A. § szerinti szolgáltatót,

c) a szerepkör-tanúsítvány kibocsátásával, az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokkal kapcsolatos részletszabályokat,

d) a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatással kapcsolatos részletszabályokat.

(6)[219]

106. § Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy

a) a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,

b)[220]

c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

d)[221] a 104/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszereket, a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv által igénybevett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások, a kormányzati célú hálózatok és hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályait

rendeletben állapítsa meg.

61. Hatályba léptető rendelkezések

107. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 114. § (1) bekezdése, a 114. § (4)-(9) bekezdése és a 114. § (10) bekezdés a)-d) pontja 2016. január 2-án lép hatályba.

(3) A Negyedik Rész, a 104. §, a 105. § (1) bekezdés g) pontja, a 105. § (3) bekezdés l) pontja, a 105. § (5) bekezdés c) pontja, a 106. §, a 113. § (1)-(6) bekezdése, a 118. §, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 121. § (2) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) A Második és Harmadik Rész, a 105. § (1) bekezdés a)-f) pontja, h) pontja és j)-l) pontja, a 105. § (2) bekezdés a)-d) pontja, a 105. § (3) bekezdés a)-k), m) és n) pontja, a 105. § (4) bekezdése, a 105. § (5) bekezdés a) és b) pontja, a 105. § (6) bekezdése, a 108. § (1)-(6) bekezdése, a 109. §, a 113. § (7) bekezdése, valamint a 121. § (1) bekezdés b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

62. Átmeneti rendelkezések

108. § (1) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az e törvényben meghatározottak szerint biztosítani.

(2)[222]

(2a)[223]

(2b)[224]

(2c)[225]

(3)[226]

(4)[227]

(4a)[228]

(5)[229] A 9. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének az ügyfél vagy jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 2018. január 1. napjától köteles eleget tenni.

(6)[230]

(6a)[231] 2018. december 31-ig adóügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel történő elektronikus kapcsolattartás során a gazdálkodó szervezet ügyfél a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége helyett a gazdálkodó szervezet nevében az ügyben eljáró természetes személy [a (6a) és (6b) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: természetes személy] azonosítása mellett a természetes személy 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyét is használhatja.

(6b)[232] A (6a) bekezdésben megjelölt határidőig az ügyfél vagy képviselője eltérő rendelkezése hiányában a (6a) bekezdés szerinti ügyekben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gazdálkodó szervezet ügyfél részére címzett küldeményét a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetősége helyett a természetes személynek az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa ismert, 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyére küldi. Eltérő rendelkezésnek kell tekinteni, ha az adott ügyben a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőségét használta az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való kapcsolattartás során.

(6c)[233] A (6b) bekezdés szerinti tárhelyre kézbesített küldemény esetén a 14. § (4) bekezdésében foglalt kézbesítési szabályokat kell alkalmazni.

(6d)[234] 2022. december 31-ig természetes személy vagy egyéni vállalkozó sem tehet a rendelkezési nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezést.

(7) E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.

(8)[235] A 42/B. §-ban foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott időpontig a Pmt. 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatókra lehet csak alkalmazni.

(9)[236] A 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a 42/B. § (4) bekezdése szerinti adatokat automatikus információátadással 2023. január 1-jétől szolgáltatja.

(10)[237]

(11)[238]

(12)[239]

(13)[240]

(14)[241]

(15)[242]

(16)[243]

108/A. §[244] (1) 2019. december 31-ig, ha az ügyfél által elektronikusan benyújtani kívánt nyilatkozat vagy mellékletének (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: nyilatkozat) mérete az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megjelölt méretkorlátot meghaladja, elektronikus a kapcsolattartás akkor is, ha az ügyfél a nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be és a nyilatkozat megfelel a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.

(2)[245] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tartós adathordozón történő benyújtás esetén az ügyfél az (1) bekezdésben foglalttól eltérő elektronikus kapcsolattartás keretében tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet arról, hogy nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél ezen nyilatkozata megtételének visszaigazolását követő 3 munkanapon belül köteles a tartós adathordozót benyújtani személyesen vagy postai úton.

(3)[246] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés esetén a nyilatkozat benyújtási idejének az ügyfél (2) bekezdés szerinti tájékoztatása időpontját, az ügyintézési határidő tekintetében pedig nyilatkozat beérkezési idejének az (1) bekezdés szerinti adathordozó beérkezési idejét kell tekinteni.

(4)[247] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (1) bekezdés szerinti méretkorlát meghaladása esetén jogosult a (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával a nyilatkozatot tartós adathordozón is továbbítani.

108/B. §[248] (1) 2019. december 31-ig kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó irat, okirat, egyéb papír alapú beadvány (e § alkalmazásban a továbbiakban: beadvány) papír alapú bemutatása, megtekintése azért szükséges, mert az eredetileg papír alapú beadványok nagy mennyisége, illetve sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna.

109. § (1) Az együttműködő szervek 2018. január 1-től kötelesek az e törvény szerinti informatikai együttműködésre.

(2)[249]

(3)[250]

110. §[251] (1) Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. §-a és 16/N. §-a szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.

(2)[252] Azok az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án egyes elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásuk tekintetében - ide nem értve a természetes személyek számára kibocsátott minősített tanúsítványokat - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában minősített szolgáltatóként szerepeltek (a továbbiakban az általuk nyújtott szolgáltatás együtt: Eat. szerinti minősített szolgáltatás), az Eat. szerinti minősített szolgáltatásuknak az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi listán való feltüntetéséig, de legkésőbb 2017. június 30-ig jogosultak ezen Eat. szerinti minősített szolgáltatásaikat nyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatások és az azok alapján kibocsátott tanúsítványok, a tanúsítványon alapuló elektronikus aláírások és időbélyegek Magyarország területén továbbra is rendelkeznek mindazon jogszabály által előírt joghatással, amellyel 2016. június 30-án rendelkeztek, feltéve, hogy az átmeneti időszak alatt az Eat. 2016. június 30-i rendelkezései szerinti követelményeknek megfelelnek.

(4) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Eat. szerinti minősített szolgáltatások feletti hatósági felügyeletet az átmeneti időszak alatt a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó hatásköre alapján, a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint látja el.

(5) A (2) bekezdésben megjelölt Eat. szerinti minősített szolgáltatás az átmeneti időszak alatt kizárólag az eIDAS Rendelet szerinti nemzeti szinten elismert minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül, egyebekben az eIDAS Rendelet szerinti minősített bizalmi szolgáltatás joghatásával nem rendelkezik.

(6) A Negyedik Rész kivételével, ahol jogszabály a Negyedik Rész szerinti minősített bizalmi szolgáltatást említ, azon a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatást is érteni kell.

(7) A Negyedik Rész kivételével, ahol jogszabály minősített elektronikus bélyegzőt jelöl meg, azzal a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szervezeti elektronikus aláírást egyenértékűnek kell tekinteni.

110/A. §[253]

110/B. §[254]

63. Az Európai Unió jogának való megfelelés

111. § E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

111/A. §[255] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

111/B. §[256] E törvény az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

112. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

64. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

113. § (1)[257]

(2)[258]

(3)[259]

(4)[260]

(5)[261]

(6)[262]

(7)[263]

(8)[264]

114. § (1)[265]

(2)[266]

(3)[267]

(4)[268]

(5)[269]

(6)[270]

(7)[271]

(8)[272]

(9)[273]

(10) Az Nytv.

a)[274]

b)[275]

c)[276]

d)[277]

e)[278]

115. §[279]

116. §[280]

117. §[281]

118. §[282]

119. §[283]

120. §[284]

121. § (1) Hatályát veszti

a)[285]

b)[286]

(2)[287]

(3)[288]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke