A Székesfehérvári Törvényszék K.21896/2009/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 65. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 12. §, 13. §, 106. §] Bíró: Halas Zsuzsanna

F. Megyei Bíróság

8.K.21.896/2009/13. szám

a magyar köztársaság nevében!

A F. Megyei Bíróság felperes neve(felperes lakcíme) felperesnek,- dr. Mikó Péter ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve(cím) alperes ellen ügyvédi tagfelvételi kérelem elutasítása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

ítéletet:

a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhivatal felhívására és az abban közölt módon - 16.500,- (Tizenhatezer-ötszáz) Ft eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A felperes 2009. január 16-án kelt és a F. Megyei Ügyvédi Kamarához 2009. január 22. napján érkezett kérelmében a F. Megyei Ügyvédi Kamarába felvételét kérte. Csatolta önéletrajzát és kérelmében előadta, hogy Sz.... szám alatt kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, s csatolta az ingatlan tulajdoni lap másolatát, az épület térképmásolatát, valamint az ingatlan ½ része tulajdonosának, V. B-nak a székhely befogadó nyilatkozatát. Előadta, hogy F. Megyében kíván letelepedni a későbbiekben, s addig is, amíg ez megvalósul, V-ből utazik Sz-ra, illetve Sz-ba.

A felperes előadta, hogy korábban a V. Megyei Ügyvédi Kamarának volt a tagja, de nem csatolta a névjegyzékből törlő határozatot és semmi olyan körülményt nem adott elő, amely a kamarai tagság megszűnésére vonatkozik. A F. Megyei Ügyvédi Kamara megkereste a V. Megyei Ügyvédi Kamarát a határozatok, iratok megküldésére.

A V. Megyei Ügyvédi Kamara átiratában tájékoztatta a F. Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a felperest 2008. január 31. napjával törölte a kamarai névjegyzékből. A V. Megyei Ügyvédi Kamara 2/2008. számú határozatával megállapította, hogy a felperes ügyvédi kamarai tagsági jogviszonya 2007. december 31-ével megszűnt és a kamara 2008. január 31. napjával az ügyvédi névjegyzékből törölte, tekintettel arra, hogy nem állt fenn érvényes felelősségbiztosítása.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 856/2008. (04. 14.) számú határozatával a V. Megyei Ügyvédi Kamara határozatát helybenhagyta, mely határozat az átvétellel jogerőre emelkedett.

A felperes az alperes és a V. Megyei Ügyvédi Kamara határozataival szemben keresetlevelet terjesztett elő. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ...... számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A V. Megyei Ügyvédi Kamara tájékoztatta a F. Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a felperes az ügyvédi igazolványát és a szárazbélyegzőjét nem adta le a kamaránál.

A F. Megyei Ügyvédi Kamara az (ügyszám) számú határozatában az 1485/2009. (04.02.) E.h.sz. határozata szerint a felperes ügyvédi felvétel iránti kérelmét elutasította.

A F. Megyei Ügyvédi Kamara határozatában ismertette a felperessel szemben folyamatban volt és folyamatban lévő (ügyszámok) számon folyó fegyelmi határozatokat, eljárásokat.

Hivatkozott az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Ütv.) 13. § /4/ bekezdésének f./ pontjában foglaltakra, mely alapján nem vehető fel a kamarába az, aki az életmódja, vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.

Hivatkozott arra, hogy az Ütv. idézett rendelkezése a kamarai felvételért folyamodó kérelmének elbírálásához mérlegelési jogosultságot ad az ügyvédi kamara szájmára, biztosítja, hogy a kamara mérlegeléssel határozzon az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra való érdemtelenségről; az Ütv. azonban a mérlegelés szempontjait nem határozza meg.

A F. Megyei Ügyvédi Kamara megállapította, hogy az Ütv. ezen rendelkezésének alkalmazásánál kettős feladata van; egyrészt végre kell hajtania az idézett jogszabályhelyen foglaltakat, vagyis a közbizalomra való érdemtelenség fennállása esetén a kamarai felvételt meg kell tagadnia, másrészt azonban tartózkodnia kell a mérlegelési jogosultság visszaélésszerű, vagy méltánytalan gyakorlásától.

A F. Megyei Ügyvédi Kamara a V. Megyei Ügyvédi Kamarának a felperes törlésére vonatkozó határozatából-, illetve a felperes ellen folyt fegyelmi eljárásokban hozott határozatokból - még ha azok nem is emelkedtek jogerőre - megállapította, hogy a felperes vonatkozásában az idézett Ütv. 13. § /4/ bekezdés f./ pontjának alkalmazásában nem életmódbeli kifogás merült fel, hanem azt a magatartást kellett megítélni, amely miatt a felperest elmarasztalták.

Hivatkozott az Ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, módosított 8/1999. (III.22.) MÜK. sz. szabályzatára, mely az ügyvédi működést, az ügyfelekkel és ügyvédi szervekkel kapcsolatos viszony lényegi kérdéseit szabályozza. Ez a szabály előírja, hogy az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről.

Hivatkozott arra, hogy az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolata során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról. Megállapította, hogy az ügyvédi tevékenység nem folytatható felelősségbiztosítás nélkül.

Hivatkozott arra, hogy az ügyvédi hivatásba vetett közbizalom megrendülése állapítható meg olyan esetekben, amikor az ügyvéd, ha hibázott, s ez a tudomására jut, mégsem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az ügyfelek joghátrányát kiküszöbölje.

Megállapította, hogy a felperes nem a fentiek szellemében járt el több esetben, emiatt ellene fegyelmi eljárások indultak. Megállapította azt is, hogy a felperes ezekből az eljárásokból nem okult, a fegyelmi eljárásokban nem működött együtt a fegyelmi szervekkel, alaptalan elfogultsági kifogásokat terjesztett elő, igazolványát törlése ellenére sem adta le. Az ilyen magatartás alkalmat ad arra, hogy az ügyvéd, bár eljárási jogosultsága a törlésre tekintettel nincs, mégis eljárhat képviselőként, mi több, védőként is, amely magában hordozza az eljárás megismétlésének a veszélyét. A bírósági eljárások törvényességének biztosítása és a hatályon kívül helyezések megakadályozása érdekében a törölt, vagy kizárt ügyvédek kötelesek igazolványukat, pecsétjüket leadni a kamaránál. Ennek elmulasztása önmagában fegyelmi vétségnek minősül.

A F. Megyei Ügyvédi Kamara határozatában hivatkozott arra, hogy az ügyvédi tevékenység közbizalom alapján gyakorolható, és a kamara arra törekszik, hogy a tagjai közé felvételt nyert ügyvédekkel szemben a közbizalomra való érdemesség megkérdőjelezhetetlen legyen. A felperessel szemben több fegyelmi eljárás folyik, a nem jogerős határozatok alapján jelentős pénzbírságok kerültek kiszabásra. Amíg az eljárások nem fejeződnek be, a kamara a közbizalomra vonatkozó érdemességet nem látja bizonyítottnak, hanem éppen az ellenkezőjét.