A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30229/2014/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. §, 92. §, 95. §, 97. §, 104. §, 108. §, 164. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.30.229/2014/10.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Bakonyi Ügyvédi Iroda (cím képviselő: dr. Bakonyiné dr. Fest Edit ügyvéd) által képviselt felperes neve (cím.) , a dr. Falucskai Adrienn jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím) alperes ellen (hiv. szám: 2927671770) adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 486.270 (azaz négyszáznyolcvanhatezer-kettőszázhetven) forint illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet kézbesítését követő 15 napon belül fizessen meg alperesnek 100.000 (azaz százezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ...., mint elsőfokú hatóság felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Új eljárás keretében folytatta a korábbi ellenőrzést a .... számú megbízólevél alapján. Az ellenőrzés tárgya valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedt és az ellenőrzés alá vont időszak 2004-2007. évek voltak.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság a ... iktatószámú határozattal kiegészített ... számú elsőfokú határozatával felperes terhére 19.618.879 Forintot, javára 50.554 Forint adókülönbözetet állapított meg, amelyből az adóhiány összege 19.603.394 Forint volt, ennek megfizetésére kötelezte, valamint 9.801.196 Forint adóbírság és 9.023.136 Forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte és a javára megállapított adókülönbözet adófolyószámlán történő jóváírását rendelte el. Az ellenőrzés megállapításait a ... számú vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítették, amelyre felperes észrevételt tett és az észrevételre is kiterjedően indokolta az elsőfokú adóhatóság a határozatát. Ugyanakkor az elsőfokú határozat kiadmányozásával egyidejűleg került iktatásra a határidőn túl benyújtott észrevétel-kiegészítés, így az elsőfokú adóhatóság a kiegészítésre kiterjedően a határozatát kiegészítette. A jegyzőkönyv megállapításai alapján került sor felperesi adókötelezettség megállapítására.

Az alapeljárásban az elsőfokú határozatot a másodfokú hatóság megsemmisítette és új eljárást rendelt el, ahol a tényállástisztázási kötelezettséget írta elő az elsőfokú hatóság számára. Ebben a megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 164. § (1) bekezdésében foglalt elévülés szabályaira tekintettel 2004-2005., valamint általános forgalmi adó adónemben 2006. I-III. negyedéveket érintően adómegállapítást nem tett.

Az elsőfokú határozatban rögzítette az adóhatóság, hogy felperes 1994. április 11-étől egyéni vállalkozó. Fő tevékenysége a vizsgált időszakban vegyes kiskereskedelem, élelmiszerjelleggel élelmiszerdiszkont. Felperes bevallásait a vizsgált adónemek és vizsgált időszakok tekintetében benyújtotta. A vizsgálattal érintett időszakban az alapeljárásban folytatott ellenőrzés megkezdése előtt általános forgalmi adó adónemben a 2004. II. negyedévet, 2005. I. negyedévet, 2006. III. negyedévet, valamint 2007. I-II. negyedéveket érintően nyújtott be önellenőrzéseket, amelyeket a revízió figyelembe vett. A 2007. évi személyi jövedelemadóval kapcsolatos önellenőrzési lap benyújtására az alapeljárásban végzett vizsgálat megkezdését követően került sor, ezért az Art. 49. § (2) bekezdés és 50. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel ezt az önellenőrzést nem fogadta el az adóhatósági ellenőrzés.

Az eljáró adóhatóság az új eljárásban 2012. március 12-én kelt 2461599417 számú végzésével az Art. 95. § (4) bekezdésében foglaltak szerint felhívta felperest az egyéni vállalkozásával kapcsolatos nyilvántartások bevételi és költségszámlák, valamint bankszámlakivonatok átadására. Felperes az adóhatósághoz intézett levelében előadta, hogy a végzésben kért iratok az alapeljárás során átadásra kerültek, így annak pótlására sem másolatban, sem eredetben nincs lehetősége. Az ellenőrzés megállapította ugyanakkor, hogy az alapeljárás során a vizsgált felperesi iratanyag, beleértve az egyéni vállalkozás bevételi és költségszámláit és nyilvántartásait a felperes korábbi képviselője részére 2009. június 25-én a 2546908631 számú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint visszaadásra került, amelyet a korábbi jogi képviselő aláírásával elismert. Az új eljárást elrendelő másodfokú határozat a vizsgálati szempontokat előírta, így szükséges lett volna felperes egyéni vállalkozásával kapcsolatos könyvelésének, nyilvántartásának, bizonylatainak ismételt áttekintése. Felperes az új eljárás során nem bocsátotta az ellenőrzés rendelkezésére a gazdálkodására vonatkozó iratait, többek között a bejövő és kimenő számlákat, a könyvelési bizonylatokat, leltárt és egyéb nyilvántartásokat, pénztárnaplót, így azok nem álltak az adóhatóság rendelkezésére, ezért az új eljárásban nem lehetett a vizsgálat tárgya, hogy felperes 2005. évre vallott egyéni vállalkozói veszteségét mi eredményezte, mikor, milyen összegű pénzeszközt vont be a működés biztosítása érdekében. Az elsőfokú adóhatóság az új eljárásban elsősorban felperes általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó bevallásai alapján tette meg a megállapításait. Rendelkezésre állt a ... adatai alapján felperes a vizsgált időszakban ingatlant és gépjárművet nem vásárolt és nem értékesített.

Az általános forgalmiadó adónemre kiterjedő vizsgálatban az adóhatóság megállapította, hogy felperes a vizsgált időszakban vállalkozói tevékenységet végzett, melyből bevétele származott és ehhez költségei merültek fel. A felperes 2006. IV. negyedévre, valamint 2007. I. és IV. negyedévekre általános forgalmi adóbevallásait benyújtotta, a I. és II. negyedévek bevallásait önellenőrzéssel korrigálta, így ennek figyelembe vételével került sor a megállapítás megtételére. A tárgyidőszakban hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 4. § (1) és 3. § a) pontja értelmében felperes általános forgalmi adó alanya volt, így adófizetési kötelezettsége keletkezett. Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségnek nem feltétele, hogy felperes értékesítéseiről bizonylatokkal, számlákkal rendelkezzen. Ehhez tartozóan az Art. 108. §-ának alkalmazásával a fizetendő adó összegét általános forgalmi adó adónemben a bevallásban írtaknak megfelelően állapította meg az adóhatóság. A vizsgált időszak értékesítést terhelő fizetendő áfakötelezettséget ezen adatok alapján számszerűsítette, ugyanakkor a levonható adó tekintetében az Áfa tv. 35. § (1) bekezdés a) pontja és 32. §-ában írtakra figyelemmel, miután a vizsgált időszakra vonatkozóan költségszámlákkal hitelesen nem tudta igazolni a levonásba helyezett áfaösszegek helytállóságát felperes, ezért nem fogadta el a bevallásban levonható adóként feltüntetett összegeket. Mindezek eredményeként került sor felperes terhére általános forgalmi adó adónemben a kötelezettség megállapítására.