1992. évi LXXIV. törvény

az általános forgalmi adóról[1]

Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló bevétel biztosítása érdekében, az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetése céljából, valamint tekintettel az Európai Közösségekhez való társulásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés az általános forgalmi adózás alapvető szabályairól - figyelembe véve az 1988. január 1-jei bevezetés óta szerzett tapasztalatokat is - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

HATÁLY

Területi hatály

1. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

Személyi hatály

2. §[2] (1) A törvény rendelkezéseit a 4. § szerinti adóalanyokra kell alkalmazni. E törvény rendelkezéseit az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalanyokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény kifejezetten előírja.

(2)[3] E törvény hatálya kiterjed a 4/B. § szerinti, adóalanynak nem minősülő, az általános forgalmi adó megfizetésére kötelezett személyekre.

Tárgyi hatály

3. § A törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni

a) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint

b)[4] az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülről történő termékbeszerzés, valamint

c)[5] a termékimport

után.

3/A. §[6] A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten előírja.

II. FEJEZET

FOGALMAK

Adóalany

4. § (1) Adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.

(2)[7] A közös tulajdonban és közös használatban levő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatóság által kijelölt személy tekintendő.

(3)[8] Adóalanyiságot eredményez továbbá az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben az az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba kerül. Az adóalany által értékesített új közlekedési eszköznek az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége körén kívül eső értékesítését is úgy kell tekinteni, mintha az az adóalanyisága keretében történt volna.

(4)[9]

4/A. §[10] (1) Nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így

a)[11] a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is - és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek,

c) az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek,

e) az országos kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,

f) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik,

g) továbbá szervezeti formától függetlenül a közhatalom gyakorlására jogosult egyéb szervek, személyek,

a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.

(2)[12] Közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység: jogszabályi felhatalmazás alapján ellátott jogalkotási, végrehajtási, igazságszolgáltatási tevékenység, így a peres és nemperes eljárásként végzett tevékenység, az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenység, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény hatálya alá tartozó jogalkotási, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárási, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény harmadik részében meghatározott eljárási illetékek és igazgatási, bírósági szolgáltatások díjának alapját képező tevékenységek.

(3)[13] Nem minősülnek adóalanynak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző szervek, személyek akkor sem, ha gazdasági tevékenységükből - ideértve a 8. számú mellékletben felsorolt tevékenységeket is - származó bevételük jelentéktelen. A 8. számú melléklet 7. pontja szerinti tevékenységet végző szervek, személyek - e tevékenységből származó bevételüktől függetlenül -adóalanynak minősülnek.

(4) Jelentéktelen az (1) bekezdésben meghatározott szervek, személyek gazdasági tevékenységből származó bevétele, ha az a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg, valamint a tárgyévben várhatóan időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító, a 49. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékhatárt.

(5)[14] A (4) bekezdés szerinti értékhatár megállapításakor az (1) bekezdésben meghatározott szervek, személyek 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységét - feltéve, hogy nem éltek a 30. § (2) bekezdés szerinti választás jogával -, valamint a 8. § (4) bekezdés szerinti közvetített szolgáltatás nyújtását nem gazdasági tevékenységként végzett tevékenységnek kell tekinteni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott, adóalanyiságát elvesztő szervezetet, személyt - az adóhatósághoz történő bejelentése alapján - úgy kell tekinteni, mint amely jogutód nélkül szűnt meg, azzal, hogy a 7. § (2) bekezdésének b) pontját, 20. § (4) bekezdésének b) pontját, valamint 39. §-át nem kell alkalmaznia. Az adófizetési kötelezettsége tekintetében - ha az elszámolandó adója pozitív - az elszámolandó adót jogosult legkésőbb a megszűnéshez kapcsolódó bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig rendezni.

(7) Az adóalanynak minősülő szervezetnek, személynek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységét, valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedését, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni - kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében - a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységnek kell tekinteni.

(8)[15] Az adóalanynak nem minősülő szervnek, személynek a (4) bekezdés szerinti értékhatár elérése esetén adófizetési kötelezettsége azon termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást követő termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira keletkezik először, amelynek ellenértékével a jelzett értékhatárt túllépte.

4/B. §[16] E törvény alapján kizárólag az adó megfizetésére kötelezett:

a) termékimport tekintetében a nem adóalany;

b) a Közösségen belülről történő új közlekedési eszköz beszerzése tekintetében a belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet;

c) a 7/A. §-ban foglaltak alapján Közösségen belülről történő beszerzésnek minősülő termékbeszerzések tekintetében az adóalanynak nem minősülő jogi személy;

d) a 40. § (6) bekezdése alapján az adó megfizetésére kötelezett nem adóalany.

Csoportos adóalanyiság[17]

4/C. §[18] (1)[19] A 4. § (1) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg biztosító adóalany választása esetén jogosult arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végző adóalannyal együttesen minősüljön adóalanynak (csoportos adóalanyiság) . A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti (csoporton belülre végzett) szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

(2) A csoportos adóalanyiság választására az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén nyílik lehetőség:

a) a csoport valamennyi tagja

aa) belföldön nyilvántartásba vett adóalany,

ab)[20] a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó önálló jogi személy, vagy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény hatálya alá tartozó fióktelep;

ac) egy időben csak egyetlen csoportnak tagja;

b) a csoport bármely hitelintézetében, befektetési vállalkozásában vagy biztosítójában pénzügyi holding társaság, biztosítói holding társaság vagy nem magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító ellenőrző befolyással rendelkezik;

c)[21] az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére általános forgalmi adó tekintetében elévülési időn belül összesen 5 000 000 forint feletti adóhiányt jogerősen nem állapított meg;

d)[22]

(3)[23] A csoportnak legalább két tagja van - amelyből az egyik a kiszervezett tevékenységet végző -, és a csoportos adóalanyiság választása feltételeinek - kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt - a csoport fennállása alatt a tagok folyamatosan megfelelnek.

(4)[24] A csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén és a csoporton belülre végzett termékértékesítés esetén áll fenn. Ha a tag kizárólag csoporton belülre nyújt szolgáltatást, önálló adóalanyisága megszűnik.

(5) A csoportos adóalanyiság választását, a csoport tagjainak nevét, székhelyét (telephelyét) és adószámát a csoport tagjai az adózás rendjéről szóló törvénynek az általános forgalmi adókötelezettség bejelentésére vonatkozó szabályai szerint az adóhatósághoz bejelentik.

Gazdasági tevékenység

5. § (1) A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

(2)[25] Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

(3)[26] Nem minősül gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység, valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.

Termékértékesítés

6. § (1) Termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában termékértékesítésnek minősül különösen:

a) a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi;

b) a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között;

c)[27] a termék átadása építési szerződés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelő bocsátotta rendelkezésre;

d)[28] a termék nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként való átengedése (apportálás); valamint

e)[29] a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között.

(3)[30] E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik.

7. § (1)[31] Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket

a) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket,

b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra,

c) saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra,

d) üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülről történő beszerzéséhez, importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(2)[32] A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik:

a) a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy előállításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható;

b)[33] a megszűnés - a 9/A. §-ban meghatározott eltéréssel -, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

c)[34] ha az adóalany a tulajdonában lévő (ideértve a bizomány keretében átvett terméket is), adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket belföldről másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja vagy más módon juttatja el, kivéve, ha a termék továbbítása az alábbi célok valamelyike érdekében valósul meg:

1. a 14. § (2) bekezdésében, valamint a 14/A. §-ban meghatározott termékértékesítés,

2. a 14. § (3) bekezdésében meghatározott termékértékesítés,

3. a 11-11/A. § szerinti termékértékesítés, valamint a 29/A. §-ban meghatározott termékértékesítés,

4. a termék kivitele másik tagállamba, annak feldolgozása, megmunkálása céljából, amennyiben ezen szolgáltatás teljesítése után a termék visszakerül belföldre a szolgáltatást igénybe vevő adóalanyhoz,

5. a termék tulajdonosa által, annak adóalanyisága körébe tartozó termék ideiglenes használata szolgáltatás teljesítése érdekében a feladás vagy a fuvarozás befejezésének helye szerinti tagállamban,

6. a termék 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használata másik tagállamban, amelyre - amennyiben azt harmadik országból importálták volna - az ideiglenes behozatal címén teljes adómentesség vonatkozna,

7. a termék továbbítása másik tagállamban fenntartott vevői készlet céljára, amennyiben az adóalanynak a továbbítást követően a másik tagállamban nem keletkezik adófizetési kötelezettsége Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén,

8. a 14. § (7) bekezdésében meghatározott termékértékesítés.

Amennyiben az 1-8. pontokban foglalt feltételek közül bármelyik megszűnik, a saját tulajdonban lévő termék tagállamok közötti fuvarozását, továbbítását termékértékesítésnek kell tekinteni. A termékértékesítés teljesítési időpontja a feltétel megszűnésének napja.

d)[35]

(3)[36] Nem minősül termékértékesítésnek

a) a közcélú adomány;

b) a vállalkozási célból ingyenesen adott termék, ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadás;

c) a kis értékű ajándék;

d) a sajtótermék kötelespéldányként történő rendelkezésre bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul; valamint

e) a terméknek más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadása, ha az ellenérték nélküli átadás kötelezettségét törvény írja elő.

f)[37] a külön jogszabály szerint többcélú kistérségi társulásnak minősülő szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetve a társulni kívánó, többcélú kistérségi társulás keretében működő társulások tulajdonában lévő, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása, kiválás esetén térítésmentes visszajuttatása.

(4)[38]

(5)[39]

Közösségen belülről történő termékbeszerzés[40]

7/A. § (1) Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel: a 6. § szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzés, kivéve a 6. § (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzést, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) a terméket az eladó vagy a vevő, vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el,

b) a terméket beszerző adóalanynak minősül, aki (amely) a terméket adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenység végzéséhez szerzi be, vagy a 4/B. § c) pontja alapján adófizetésre kötelezett jogi személy,

c) a termékértékesítést teljesítő adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet, és

d) az értékesítés nem tartozik a 14. § (2) bekezdés vagy 14/A. § hatálya alá.

(2) Nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek:

a) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai által másik tagállamból történő termékek beszerzése,

b) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya szolgálati járműveinek, légi járműveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenőanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékbeszerzés, amennyiben ezek a külön jogszabály rendelkezései alapján a közös védelmi erőfeszítéseket szolgálják;

c) a 11/A. § b)-d) bekezdéseiben meghatározott esetek szerinti termékek beszerzése, amennyiben a terméket beszerző

ca) kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, vagy

cb) mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, vagy

cc) nem adóalany jogi személy, vagy

cd) alanyi adómentességet választott adóalany.

(3) Nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek a (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó terméknek - kivéve az új közlekedési eszközt és a Jöt. hatálya alá tartozó terméket - egy másik tagállamból történő beszerzése, ha a terméket a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott vevői kör szerzi be, és a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek általános forgalmi adó nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurót (küszöbérték) nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. A küszöbérték számításánál nem kell figyelembe venni a Közösségen belülről történő termékbeszerzésből származó új közlekedési eszköz és Jöt. hatálya alá tartozó termékek ellenértékét. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző túllépi a jelzett küszöbértéket.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti beszerző a küszöbérték alatt is választhatja az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget. Ezen választását az adóhatósághoz bejelenti. Ezen választásától a beszerző a választás évét követő két naptári évig nem térhet el.

(5) Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül továbbá az új közlekedési eszköz másik tagállamból ellenérték fejében történő beszerzése, ha a beszerző olyan a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy, jogi személyiség nélküli szervezet a beszerző.

(6) Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül a Jöt. hatálya alá tartozó termék beszerzése is, ha azt olyan, a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy szerzi be, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, és a termék a Jöt. szerint belföldön esik adókötelezettség alá.

(7) Amennyiben a 4/B. § c) pontja alapján adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy harmadik országból importál terméket, és a termékimport teljesítési helye a fuvarozás befejezésének helyétől eltérő tagállam (a továbbiakban: import tagállam), úgy kell tekinteni, mintha a terméket az import tagállamában adták volna fel vagy fuvarozták volna el ezen fuvar befejezésének helyére. Az importáló jogosult az import tagállamban az import során kivetett adó visszatérítésére, amennyiben igazolja, hogy a beszerzése adóköteles a fuvarozás befejezése szerinti tagállamban.

(8)[41] Nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső termékbeszerzésnek, ha más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követően a belföldi adóalany vevő vagy bizományos Közösségen belülről történő termékbeszerzést hajt végre.

7/B. § A Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá:

a) adóalany által adóalanyiságát eredményező tevékenység céljából olyan, a tulajdonában lévő termék használata/hasznosítása belföldön, amelyet a termék előállításának, kitermelésének, feldolgozásának, átalakításának, a 7/A. § (1) bekezdés szerinti beszerzésének vagy az import teljesítésének helye szerinti tagállamból ő vagy a megbízásából harmadik személy adott fel vagy fuvarozott el belföldre;

b) a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzés, amennyiben a termékértékesítést másik tagállamban teljesítik, és amelynek közvetlen következményeként a termék a termékértékesítés teljesítési helyétől eltérő tagállam területére kerül;

c)[42] a Magyar Köztársaság NATO tagságával összefüggésben felmerülő feladatok teljesítése során a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és polgári állománya, illetve a Magyar Honvédség szervezetei és polgári állománya által másik tagállamban adómentesen beszerzett termék belföldre történő behozatala, belföldön történő használata, kivéve, ha ezen termék importból történő beszerzése esetén a termékimportra a 31. § szerinti adómentesség vonatkozna.

7/C. § A Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá a Közösség más tagállamában beszerzett személygépkocsi belföldre történő behozatala, amennyiben a személygépkocsit kevesebb mint hat hónapja helyezték először forgalomba.

Szolgáltatásnyújtás

8. §[43] (1) Szolgáltatásnyújtás: minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek.

(2) Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen:

a) a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történő átengedését is;

b) a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére.

(3) Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az is, ha az adóalany a terméket - gazdasági tevékenysége köréből kivonva - ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve, hogy a terméknek és annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(4) Ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője és a nyújtója is.

(5)[44] E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik.

(6)[45] Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az adóalany adóalanyiságát eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül végzett, e törvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenysége, feltéve, hogy ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

9. §[46] (1) Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése, ha az pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel, annak névértéken való elfogadásával történik.

(2)[47] Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak továbbá, ha a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó a teljesítéssel keletkezett, pénzbeni követeléseként fennálló ellenértéket harmadik személyre engedményezi, feltéve, hogy a harmadik személy a követelés megvásárlásával nyújt - a 8. § (1) bekezdése szerint - szolgáltatást az engedményezőnek.

(3)[48] Nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak az sem, ha

a) a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történő nyújtására törvény vagy kormányrendelet alapján kerül sor;

b) a szolgáltatás közcélú adomány;

c) a szolgáltatást vállalkozási célból ingyenesen nyújtják, ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti szolgáltatásnyújtást;

d) a szolgáltatás kis értékű ajándék.

9/A. §[49] (1) A 6-8. §-októl eltérően nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak a jogutódlással történő megszűnés, amennyiben a jogutód nem választott alanyi adómentességet. Jogutódlással történő megszűnésnek minősül, ha az adóalany átalakulása (ideértve az egyesülést és a szétválást is) esetén a jogelőd tulajdonában lévő vagyont, vagy annak egy részét a jogutódnak adják át. Az átalakulással egy tekintet alá esik:

a) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok átalakulása, ideértve az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulását is,

b) szövetkezeti formában működő adóalanyoknak a szövetkezetekről szóló törvények szerinti átalakulása,

c) megszüntetett költségvetési szerv vagyonára vonatkozóan az alapító szerv általi jogutódlást célzó vagyonátruházása, valamint

d) egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő halála esetén, ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő nevében és javára törvényes képviselője folytatja.

(2) Ha a kedvezményezett jogutód az átvett vagyont nem kizárólag adóköteles tevékenységhez használja fel, hasznosítja, köteles a 38-39. § alapján az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok szerinti adófizetési kötelezettségét teljesíteni.

(3) A kedvezményezett jogutód a vagyonátadás időpontját követő ötödik adóév végéig alanyi adómentességet nem választhat.

9/B. §[50]

Termékimport

10. §[51] (1) Termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország területéről a Közösség területére történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása.

(2) Termékimportnak minősül az is, ha a Közösség vámterületének, de ezen törvény értelmében harmadik ország területének minősülő területről belső közösségi árutovábbítási eljárás keretében behozott termék tekintetében ezen vámeljárás megszűnik.

(3) Amennyiben a Közösség vámterületének, de ezen törvény értelmében harmadik ország területének minősülő területről behozott termékre teljesülnek

a) az átmeneti megőrzésre,

b) a vámszabad területen, vámszabad raktárban történő raktározásra,

c) az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárásra, vámraktározásra,

d) a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó feltételek, úgy kell tekinteni, mintha a termék ezen vámeljárás valamelyike alatt állna.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben ugyanazokat a vámjogi alakiságokat kell alkalmazni, mintha a terméket a Közösség vámterületén kívülről hozták volna be a Közösség területére.

(5) Abban az esetben, ha a terméket a Közösség vámterületének, de ezen törvény értelmében harmadik ország területének minősülő területre fuvarozták el, vitték ki, majd onnan az e törvény értelmében vett Közösség területére hozták vissza, úgy kell tekinteni, mintha a terméket a Közösség vámterületén kívüli részre vitték volna ki, és onnan hozták volna be.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben ugyanazokat a vámjogi alakiságokat kell alkalmazni, mintha a terméket a Közösség vámterületén kívülre vitték volna ki, és onnan hozták volna vissza.

Termékexport

11. §[52] (1) Termékexport: az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - harmadik ország területére kilépteti. A termék használatára, hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és próbagyártást - az értékesítés és a kiléptetés közötti időszak alatt nem kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem minősül termékexportnak a termék harmadik ország területére történő kiléptetése, amennyiben az a terméket saját nevében megrendelő adóköteles tevékenységi körén kívüli célt szolgáló közlekedési eszköz, így különösen sportrepülőgép, sporthajó alkatrésze, vagy annak felszerelésére, üzemanyag-ellátására szolgáló termék.

11/A. §[53] Termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:

a) a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken végzett megmunkálás, feldolgozás - ideértve az összeszerelést, összeállítást is -, ha annak közvetlen következményeként az így előállított terméket a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - harmadik ország területére kilépteti;

b) a túlnyomórészt nemzetközi közlekedésben részt vevő légijármű, valamint ezen légijármű üzemeltetéséhez szükséges alkatrész és felszerelés értékesítése, bérbeadása, javítása, karbantartása, felújítása, átalakítása, a légijármű ellátására szolgáló termékek értékesítése - ideértve az üzemanyagot -, a légijármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, valamint közvetlen szükségleteit kielégítő szolgáltatások - ideértve a légiforgalom irányítását és egyéb légiforgalmi szolgálatok ellátását - nyújtása, amennyiben a légijárművet kizárólag bevételszerző tevékenység végzéséhez használják;

c) tengeri hajó, tengeri mentőhajó, tengerpart menti halászatra szolgáló hajó, valamint ezek üzemeltetéséhez szükséges alkatrész és felszerelés értékesítése, bérbeadása, javítása, karbantartása, felújítása, átalakítása, az ellátására szolgáló termékek értékesítése - kivéve a mentőhajón és a halászhajó fedélzetén fogyasztásra szánt élelmiszert és italt (fedélzeti ellátmányt) -, az ilyen hajóhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, amennyiben a hajókat kizárólag bevételszerző tevékenység végzéséhez használják;

d) a hadihajó (vtsz. 8901) ellátását közvetlenül szolgáló termékértékesítés;

e) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya szolgálati járműveinek, légi járműveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenőanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékértékesítés, amennyiben ezek a külön jogszabály rendelkezései alapján a közös védelmi erőfeszítéseket szolgálják;

f)[54] a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében teljesített, a honvédelemért felelős miniszter által igazolt termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás;

g) arany értékesítése a Központi Bankok részére;

h) tranzit teherközlekedés, amennyiben a teherközlekedés egy másik tagállamban teljesített termékexportot valósít meg, vagy a teherközlekedés költsége a 27. § értelmében része az importált termék adóalapjának;

i)[55] a vámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, így különösen a teherközlekedés és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, kivéve a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes szolgáltatásokat;

j) az a szolgáltatás, amelynek ellenértéke igazoltan beépül annak az importált terméknek az adóalapjába, amelyhez kapcsolódik, kivéve a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes szolgáltatást;

k) a 11. §-ban, valamint az a) -j) pontokban meghatározott tevékenységek közvetítése, ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt. Nem tartozik ide az utazási ügynököknek az utas nevében és javára történő közvetítői tevékenysége, ha a közvetített szolgáltatást másik tagállamban teljesítik.

A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

12. §[56] A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:

a) a személyszállítás (ideértve a tranzit személyszállítást is), ha az indulás vagy a célállomás helye másik tagállam vagy harmadik ország területe;

b)[57]

c) az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként

ca) a terméket a vámhatóság közvámraktárba kilépteti, vagy

cb) a terméket vámszabadterületre vagy vámszabadraktárba betárolják, vagy

cc) a terméket vámraktározási vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás alá vonják;

d) az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a termék továbbra is a c) pontban meghatározott eljárások valamelyike alatt áll, vagy a vámhatóság a terméket harmadik ország területére végleges rendeltetéssel kilépteti;

e) azon termék értékesítése, amely külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt, vagy a teljes vámmenteséggel járó ideiglenes behozatali eljárás alatt áll;

f)[58] azon termék értékesítése, amely a Közösség vámterületének, de ezen törvény értelmében harmadik ország területének minősülő területről történő behozatal miatt belső közösségi árutovábbítási eljárás alatt áll;

g) a termékértékesítés, ha egyébként a c)-f) pontokban meghatározott eljárások megszűnése miatt az adófizetési kötelezettség termékimport jogcímén keletkezik;

h) a teherközlekedés, ha a megbízás teljesítésével a c)-g) pontokban meghatározott termékértékesítés történik;

i) a vámszabadterületen, vámszabadraktárban vagy vámraktárban történő raktározás;

j)[59] a Közösségen belüli, illetve harmadik országba irányuló repülő-, illetve hajójáratokon az utasok által a fedélzeten elfogyasztani rendelt termékek értékesítése;

k)[60] az a termékértékesítés, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet által végső úti céllal harmadik országba utazó, az Európai Unió tagállamaiban állandó lakóhellyel nem rendelkező utasok részére történik, amennyiben az utasok beszállókártyájuk számának dokumentálása alapján - az átszállóutasok esetében továbbá a repülőjegy másolatával -igazolják a Közösség területe elhagyásának tényét.

l)[61] azon termék Közösségen belülről történő beszerzése, amely a c)-f) pontokban meghatározott eljárások valamelyike alatt áll.

Egyéb fogalmak

13. § (1) E törvény alkalmazásában

1.[62] ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket, de ide nem értve a kártérítést. Apport esetén annak könyvvizsgáló által elfogadott értéke, ennek hiányában a tagot terhelő nem pénzbeni hozzájárulás értéke;

2.[63] birtokba vehető dolog: magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, de nem foglalja magában a névértéken elfogadott pénzt és az értékpapírokat;

3.[64] tárgyi eszköz: minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, erdő, ültetvény, tenyészállat, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), amely tartósan, legalább egy éven túl szolgálja az adóalany tevékenységét;

4.[65] saját vállalkozásban megvalósított beruházás: e törvény értelmében vett tárgyi eszköz létesítése saját előállítás útján, ide nem értve a már meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának növelését;

5.[66] a) gazdaságilag nem független fél: az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja, az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél, az adóalannyal az 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló fél, az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, az adóalany közeli hozzátartozója, valamint a felsoroltak közeli hozzátartozója;

b) az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél: az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján az adóalany anyavállalatának (ideértve az anyavállalat leányvállalatát is), leányvállalatának, illetve társult vállalkozásának minősül, vagy minősülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna;

6.[67] kis értékű ajándék: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás, melynek az egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 5000 forintot;

7.[68] készpénz-helyettesítő eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, valamint az utalványok, így különösen: a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési utalvány, valamint a multifunkciós telefonkártya, amennyiben azt a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany teljesítésének ellenértékeként elfogadja. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek a csere során átadott termék vagy nyújtott szolgáltatás.

8. gazdasági tevékenység székhelye: a központi ügyvezetés helye;

9. állandó telephely: külön termelő- vagy üzleti berendezés, mellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:

a) a vezetés helye;

b)[69] a fióktelep;

c) a gyártelep;

d) a műhely vagy a raktár;

e) a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep;

f) az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye;

g)[70] a kereskedelmi képviselet.

10. állandó lakóhely: az a hely, ahol a természetes személynek bejelentett, illetve bejelentésre kötelezett lakása van, ha több ilyen lakása van, akkor állandó lakóhelynek azt kell tekinteni, mellyel személyes és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja);

11. szokásos tartózkodási hely: az adott naptári évben az illető állam területén a természetes személy tartózkodásának időtartama - a ki- és beutazás napját is egész napnak számítva - eléri vagy meghaladja a 183 napot;

12.[71] egyszeres könyvvitel: a számviteli törvényben, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényben ekként meghatározott bevétel és költség (kiadás) elszámolási mód;

13. forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne;

14.[72] első Közösségen belüli rendeltetési hely: a szállítólevélen (fuvarokmányon), ennek hiányában a harmadik ország területéről a Közösség területére belépő terméket kísérő egyéb okmányon ekként megjelölt hely, ilyen jelzés hiányában pedig az a hely, ahol a Közösség területén a terméket először ki- vagy átrakják;

15.[73] továbbértékesítési cél: a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás nélküli, 6. § szerinti értékesítése, melynek eredményeként a termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól. A szolgáltatás igénybevétele akkor minősül továbbértékesítési célúnak, ha annak továbbnyújtása döntő és nélkülözhetetlen a vállalt tevékenység ellátásához;

16.[74] számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma,

b) a számla kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,

d)[75] a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett;

e)[76] Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma;

f)[77] a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a számlakibocsátás időpontjától;

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

i) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül számított egységára,

j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,

k) a felszámított adó százalékos mértéke,

l) az áthárított adó összege összesen,

m) a számla végösszege,

n)[78]

o) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,

p)[79] amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma;

q)[80] a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás.

17.[81] egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma,

b) a számla kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,

d)[82] a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,

e)[83] Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,

f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,

g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt számított egységára,

i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,

j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,

k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,

l)[84] amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,

m)[85] a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás.

18.[86]

19.[87] mezőgazdasági tevékenység: a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, valamint a 4. számú melléklet II. részében felsorolt saját erő kifejtésével végzett szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, ide nem értve az eseti jellegű értékesítést, ha az adóalanynak az abból származó, a tárgyév első napjától göngyölítetten számított bevétele nem éri el az 500 000 forintot;

20.[88] nyugta: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyugta sorszáma;

b)[89] a nyugta kibocsátójának neve, címe, adószáma;

c) a nyugta kibocsátásának kelte;

d) a fizetendő összeg;

21.[90] lakóingatlan: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;

22.[91] értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, kivéve azt a dolgot helyettesítő okiratot, melynek megszerzése egyúttal a benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti, ideértve a közraktári jegyet, illetve annak árujegy részét is.

23.[92] folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás: a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a külön törvényben meghatározott feljogosított fogyasztók, engedélyesek, illetve földgáztermelők közötti földgáz-, hőenergia-, illetve villamosenergia termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol a jogviszony jellegéből következik a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó állandó rendelkezésre állása;

24.[93] telekommunikációs szolgáltatás: külön törvényben meghatározott elektronikus hírközlési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, beleértve a sugárzási, adási és vételi kapacitások használatához való jogok átengedését, valamint ideértve a globális hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítását is;

25.[94] áruminta: valamely termék, annak mintapéldánya vagy egy része - ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású, vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket -, melyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át.

26.[95] a Közösség és annak területe: a Közösség tagállamainak azon területe, amelyre az Európai Közösséget létrehozó Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) annak 299. cikke értelmében alkalmazni kell, kivéve a 9. számú melléklet A. részében felsorolt tagállamok ott meghatározott államterület részét;

27.[96] harmadik ország és annak területe: a 26. pont alá nem tartozó államok és azok államterülete a 9. számú melléklet B. részében meghatározott eltéréssel, valamint a 9. számú melléklet A. részében felsorolt tagállamok ott meghatározott államterület része;

28.[97] közlekedési eszköz: személy- és/vagy teherszállításra szolgál, és a következő kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)[98] beépített erőgéppel hajtott szárazföldi gépjármű, amelynek hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kW-ot;

b)[99] 7,5 métert meghaladó hosszúságú vízi jármű; nem tartoznak ide a nyílt tengeri kereskedelmi személyszállításban, továbbá a kereskedelmi, ipari és halászati hajózásban (ideértve a partmenti halászatot is), tengeri segítségnyújtásban vagy mentésben használt vízi járművek;

c)[100] 1550 kilogrammnál nagyobb felszálló tömegű légi jármű; nem tartoznak ide a nemzetközi kereskedelmi légiforgalomban működő vállalkozások által használt légi járművek;

29.[101] új közlekedési eszköz:

a)[102] az a szárazföldi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el;

b)[103] az a vízi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el;

c)[104] az a légi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 40 repült órát volt használatban, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el;

30.[105] mezőgazdasági termelő: olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) rendszeres bevételszerző tevékenységét mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy halászati vállalkozásként fejti ki. Ilyen vállalkozásnak minősül az, aki (amely) rendszeres bevételének jellemző részét mezőgazdasági tevékenységéből szerzi;

31.[106] rádiós és televíziós műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt, megszerkesztett rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltatásra jogosult általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása, vagy továbbjuttatása;

32.[107] befektetési célú arany: a legalább 995/1000 finomságú, és egy gramm feletti súlyú tömb, rúd vagy lemez formájú arany, amely akkreditált labor által kiállított minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és amelyen fel van tüntetve a tárgy súlya, finomsága és gyártója. Befektetési célú arany továbbá az ilyen arany feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapír is, illetve a legalább 900/1000 finomságú, 1800 után vert aranyérme, amelyet a kibocsátás országában törvényes fizetőeszközként használtak vagy használnak, és amelynek piaci értéke legfeljebb 80%-kal haladja meg aranytartalmának értékét, továbbá azok az aranyérmék, melyek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett listán szerepelnek;

33.[108] adóraktár: a Jöt.-ben ilyenként meghatározott üzem, raktár;

34.[109] közcélú adomány: az egyház, a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben azt a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti, vagy annak minősítené akkor, ha az adományozó a társasági adó alanya lenne, függetlenül attól, hogy az adóalap-csökkentés lehetőségét ténylegesen igénybe lehet-e venni;

35.[110] vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítés: olyan ellenérték nélküli termékátadás, illetve szolgáltatásnyújtás, amelynek célja az értékesítésre szánt termék, illetve szolgáltatás ismertetése, kipróbálása, amennyiben ez az adóalany gazdasági tevékenységének érdekében, bevételének növelése céljából történik. A vállalkozási célból ingyenesen átadott termék esetén annak áruminta jellegét csomagolásán fel kell tüntetni;

36.[111] multifunkciós telefonkártya: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely nem kizárólag telekommunikációs szolgáltatások igénybevételére jogosít;

37.[112] vevői készlet: az eladó tulajdonában lévő, a vevő raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban tárolt készlet, amelynél a tulajdonjog átszállás időpontja a vevő döntésétől függ. A készleten lévő termék használatára, hasznosítására- ide nem értve a kipróbálást és próbagyártást - a beszállítás és az értékesítés közötti időszak alatt nem kerülhet sor;

38.[113] harmadik országbeli illetőségű adóalany: a Közösség területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező adóalany;

39.[114] harmadik országbeli illetőségű nem adóalany személy, szervezet: a Közösség területén állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező személy, szervezet.

40.[115] sportlétesítmények rendeltetésszerű használata: az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás kivételével a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) 92.61.10 besorolás alá tartozó szolgáltatások, valamint az ingatlannak minősülő sportlétesítmények sportcélú bérbeadása, és sportcélra történő más módon való hasznosítása.

41.[116] adóbiztosíték: a 31/A. § szerinti adómentes termékimport feltételeinek teljesítése hiányában termékimport jogcímén keletkező adófizetési kötelezettség biztosítására szolgáló, az importált termékre vonatkozó adómértékkel kiszámított adó összegének megfelelő összeg, mely a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben a vámbiztosíték nyújtására irányadó szabályok szerint nyújtható.

(2)[117] E törvény alkalmazásában teherközlekedés:

a) a fuvarozás, ideértve a külön törvényben szabályozott postai szolgáltatást függetlenül a küldemény jellegétől, de ide nem értve a 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat;

b) a szállítmányozás.

(3)[118] E törvény alkalmazásában importáló az, aki (amely) először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében belföldön rendelkezzen, ilyen személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált terméket birtokolja, ide nem értve azt a személyt, aki (amely) a 14/C. § (2) bekezdése szerinti vámeljárások alatt álló termék felett rendelkezik, vagy azt birtokolja.

III. FEJEZET

A TELJESÍTÉS HELYE

A teljesítés helye termékértékesítésnél

14. §[119] (1)[120] Ha a terméket az átadó, az átvevő vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el, továbbá a 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti termékértékesítés esetében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - az átvevő nevére szóló rendeltetéssel - a feladás, vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. E rendelkezés kizárólag egy termékértékesítés tekintetében alkalmazandó, ha ugyanaz a termék több egymást követő termékértékesítés tárgya, és ezt a terméket közvetlenül az első termékértékesítést teljesítő adóalanytól az utolsó termékértékesítés beszerzője (átvevője) részére adják fel, vagy fuvarozzák el. Amennyiben a terméket egy olyan vevő (átvevő) adja fel, vagy fuvarozza el, illetve ad erre megbízást, aki (amely) egyidejűleg ezt a terméket értékesíti is, akkor úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket vevőként fuvarozza el, illetve ad erre megbízást, kivéve, ha bizonyítja (igazolja), hogy a terméket értékesítőként adja fel, fuvarozza el, illetve ad erre megbízást. Ha a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában harmadik ország területén található, az átvevő pedig importáló, akkor az importáló által végrehajtott termékértékesítés teljesítési helye belföld.

(2) Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik.

(3) Ha a termék értékesítése olyan vasúti, vízi vagy légi személyszállítás során történik, amelynek indulási és érkezési állomása egyaránt a Közösség területén található, és amely nem tartalmaz megállást harmadik ország területén, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a személyszállítás megkezdődik. Oda-vissza út esetén a visszautat külön útként kell kezelni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában indulási állomás az az első hely a Közösség területén, ahol az utas a közlekedési eszközbe beszállhat. Érkezési állomás az az utolsó hely a Közösség területén, ahol az utas a közlekedési eszközt elhagyhatja.

(5)[121] Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában található. Az (1) bekezdés második mondatában meghatározott azon termékértékesítések esetében, melyek

a) megelőzik azt a termékértékesítést, mely teljesítési helyének megállapítására az (1) bekezdés első mondatát kell alkalmazni, teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - az átvevő nevére szóló rendeltetéssel - a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található,

b) követik azt a termékértékesítést, mely teljesítési helyének megállapítására az (1) bekezdés első mondatát kell alkalmazni, teljesítési helynek a termék fuvarozásának rendeltetési helyét kell tekinteni.

(6) A más tagállam területén lévő vevői készletből történő termékértékesítés esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a vevői készlet számára történő rendeltetéssel - a feladás vagy. a fuvarozás megkezdésének időpontjában található.

(7)[122] Adóalany kereskedő részére földgázelosztó-hálózaton keresztül történő gázértékesítés, valamint villamosenergia-értékesítés esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol azon adóalany kereskedő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye található, aki (amely) részére a gázt, villamos energiát értékesítik, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. E bekezdés alkalmazásában adóalany kereskedőnek minősül az az adóalany, akinek (amelynek) főtevékenysége a gáz- vagy villamos energia beszerzése tekintetében azok továbbértékesítése, és akinek (amelynek) saját célra történő fogyasztása ezen termékekből elhanyagolható mértékű.

Közösségen belüli termékértékesítés teljesítési helye[123]

14/A. §[124] (1) E § rendelkezéseit kell alkalmazni olyan termékértékesítés teljesítési helyének megállapításánál, ahol a terméket - kivéve az új közlekedési eszközt és a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló terméket- az átadó vagy az átadó megbízásából harmadik személy a Közösség más tagállamába adja fel, vagy fuvarozza el és az átvevő olyan, a 7/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a 7/A. § (3) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy a beszerző.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékértékesítés teljesítési helyének - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helyét kell tekinteni.

(3) Ha a terméket - a Jöt. hatálya alá tartozó termékek kivételével - az átadó az (1) bekezdés szerint értékesíti, és ezen termékértékesítéseinek adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben és az azt megelőző évben nem haladta meg az átvevő tagállama által erre az esetre meghatározott értékhatárt, a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található.

(4) Az (1) bekezdés szerinti-értékesítést végző adóalany a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén választhatja, hogy a (2) bekezdés szerinti teljesítési hely alapján adózik. Választását az adóhatósághoz be kell jelenteni, ezen választásától a választás évét követő két naptári évig nem térhet el.

(5) A (3) bekezdésben megjelölt értékhatár a magyarországi illetőségű vevők számára teljesített termékértékesítések esetében 35 000 euró.

(6) Ha a feladás vagy fuvarozás megkezdésének az időpontjában a termék harmadik ország területén található, és a terméket az értékesítő adóalany a (2) bekezdésben meghatározott teljesítési helyétől eltérő tagállamba importálja (import tagállam), úgy kell tekinteni, mintha a terméket az import tagállamban adták volna fel vagy fuvarozták volna el.

A teljesítés helye Közösségen belülről történő termékbeszerzésnél[125]

14/B. §[126] (1) Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel- a teljesítés helyének a termék feladásának vagy a fuvarozásának rendeltetési helyét kell tekinteni.

(2) Ha a vevő a feladás vagy fuvarozás rendeltetési helyének tagállamától különböző tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azt a tagállamot kell tekinteni, ahol a vevőt nyilvántartásba vették, amennyiben nem igazolja, hogy ezen beszerzése tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamban az adókötelezettség már teljesítettnek tekintendő. E bekezdés alkalmazásában az adókötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a Közösségen belülről történő termékbeszerzés

a) olyan termékértékesítés érdekében történik, amelynél a 40. § (8) bekezdése szerint a beszerző az adó fizetésére kötelezett személy, és

b) a vevő adóalany teljesíti az adózás rendjéről szóló törvény szerinti összesítő jelentéshez kapcsolódó kötelezettségeket.

A teljesítés helye termékimportnál[127]

14/C. § (1) Termékimport esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a teljesítés helyének azon tagállam területét kell tekinteni, amelybe az importált terméket a Közösség területére behozzák.

(2) Amennyiben a termék harmadik ország területéről a Közösség területére történő közvetlen belépést követően folyamatosan

a) vámszabadterületen vagy vámszabadraktárban történő raktározás, .

b) vámraktározás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás,

c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatal,

d) külső közösségi árutovábbítási eljárás

eljárások valamelyike alatt áll, a termékimport teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezik, vagy vámjogi szabadforgalomba helyezettnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a 10. § (2) bekezdése szerinti terméket a feladás vagy fuvarozás rendeltetési helye szerinti tagállamnak a területére hozzák be az e törvény értelmében vett Közösség területére, a termékimport ezen tagállamban teljesül.

A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál

15. §[128] (1) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének - a (2)-(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

(2) A meglevő ingatlanhoz, továbbá az annak létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynöki, -szakértői, valamint az építkezést előkészítő és koordináló, a kivitelezést ellenőrző tevékenységet is, így különösen az építész és az építőmérnök tevékenységét) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg.

(3) A személyszállításnál és teherközlekedésnél a teljesítés helyének azt az útvonalat kell tekinteni, amelyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során ténylegesen megtesznek.

(4) A teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik:

a) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, valamint más ezekhez hasonló szolgáltatásoknál - ideértve ezek szervezését is - továbbá az ezek teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál;

b) a teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így különösen: a rakodásnál, raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésénél és más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál;

c) a termék - kivéve az ingatlant - szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál, megmunkálásánál;

d) a termékhez - kivéve az ingatlant - közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél.

(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg, ha a szolgáltatást megrendelő harmadik országbeli illetőségű adóalany, vagy nem adóalany személy, szervezet, illetve a szolgáltatást nyújtó illetősége szerinti államtól eltérő államban nyilvántartásba vett adóalany:

a) a termék - kivéve az ingatlant, bármely közlekedési eszközt és járművet - bérbeadásánál;

b) szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedésénél;

c) reklám- és propagandaszolgáltatásoknál;

d) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatásoknál, illetve mérnöki szolgáltatásoknál - kivéve a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott mérnöki szolgáltatásokat - továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál;

e) adatok és információk feldolgozásánál és közlésénél;

f) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál, kivéve a széfügyletet;

g) személyzet átadásánál, munkaerő kölcsönzésénél;

h) telekommunikációs szolgáltatásnál;

i) rádiós és televíziós műsorszolgáltatásnál;

j) elektronikusan teljesített szolgáltatásnál;

k)[129] a földgáz és villamosenergia-elosztási rendszerekhez való hozzáférés biztosításánál, valamint ezekben a rendszerekben történő földgáz szállításánál, illetve villamos energia átvitelénél, illetve más, ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtásánál;

l)[130] az a)-k) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködésnél (közvetítésnél), ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt;

m)[131] valamely üzleti tevékenységtől, vagy az a)-l) pontokban felsorolt szolgáltatások, jogok gyakorlásától való tartózkodásnál.

(6) Az (5) bekezdés j) pontja szerinti elektronikusan teljesített szolgáltatások esetén, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, vagy a szolgáltatásnyújtással legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, illetve ezek hiányában állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye harmadik ország területén van, és a szolgáltatást megrendelő olyan nem adóalany személy, szervezet, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye vagy állandó telephelye belföldön található, a teljesítés helye belföld.

(7) Az (5) bekezdés h) és i) pontjaitól eltérően telekommunikációs, valamint rádiós és televíziós szolgáltatások esetén, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, vagy a szolgáltatásnyújtással legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, illetve ezek hiányában állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye harmadik ország területén van, és a szolgáltatást megrendelő olyan nem adóalany személy, szervezet, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, vagy állandó telephelye belföldön található, valamint a szolgáltatás tényleges használata, élvezete belföldön történik, a teljesítés helye belföld.

(8)[132] Kizárólag termék fuvarozására szolgáló közlekedési eszköz és jármű (ideértve a vasúti kocsit is) bérbeadása esetén, a teljesítés helyének:

a) belföldet kell tekinteni abban az esetben, ha az az (1) bekezdés értelmében harmadik ország területére esne, azonban a szolgáltatás tényleges használata, élvezete belföldön történik,

b) harmadik országot kell tekinteni abban az esetben, ha az az (1) bekezdés értelmében belföldre esne, azonban a szolgáltatás tényleges használata, élvezete harmadik országban történik,

feltéve, hogy ez nem vezet kettős adóztatáshoz vagy az adózás elkerüléséhez.

(9) Ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, de az adóalanynak több ilyen helye van, a teljesítés helyének azt a székhelyet, állandó telephelyet kell tekinteni, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett.

(10) Elektronikusan teljesített szolgáltatásnak minősül többek között:

a) webhely értékesítés, honlap tárolás, üzemeltetés, programok és felszerelés távfelügyelete és karbantartása, szoftver értékesítése és annak frissítése,

b) képek, szövegek és információ értékesítése, adatbázisok elérhetővé tétele,

c) zene, filmek és játékok (beleértve a szerencsejátékokat is), politikai, kulturális, művészeti, sport, tudományos és szórakoztató jellegű adatok és események közvetítése, illetve elérésük biztosítása,

d) távtanítás biztosítása,

amennyiben a fenti szolgáltatások globális információs hálózaton keresztül történnek.

Önmagában nem minősül elektronikusan teljesített szolgáltatásnak, ha elektronikus formában kizárólag a termék, szolgáltatás megrendelése történik.

(11)[133] A 14. § (7) bekezdése alá nem tartozó esetben, a földgázelosztó-hálózaton keresztül történő gázszolgáltatás, valamint villamosenergia-szolgáltatás esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást igénybevevő ezt ténylegesen felhasználja, vagy elfogyasztja. Amennyiben az igénybevett gáz, illetve villamos energia egészét vagy részét az igénybevevő ténylegesen nem használja fel, úgy kell tekinteni, hogy a fel nem használt szolgáltatást az igénybevevő gazdasági tevékenységének székhelyén, illetve állandó telephelyén, ezek hiányában pedig állandó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén használta fel, fogyasztotta el.

Egyes, Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások teljesítési helye[134]

15/A. §[135] (1) Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a teherközlekedés, amely indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van.

(2) A Közösségen belüli teherközlekedéssel egy tekintet alá esik az a teherközlekedés, amelynek indulási és érkezési helye egyaránt belföldre esik, ha ez a teherközlekedés közvetlenül kapcsolódik egy, az (1) bekezdésben meghatározott teherközlekedéshez.

(3) Közösségen belüli teherközlekedés esetén a teljesítés helyének - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a teherközlekedés indulási helyét kell tekinteni.

(4) Amennyiben a Közösségen belüli teherközlekedést saját nevében megrendelő a (3) bekezdésben meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teherközlekedés teljesítési helyének azon tagállam területét kell tekinteni, amelyben a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették.

(5) Amennyiben a Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatást saját nevében megrendelő a 15. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azon tagállam területét kell tekinteni, amelyben a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették.

(6) A Közösségen belüli teherközlekedés közvetítése esetén, ha az más nevében és javára történik, a teljesítés helyének a teherközlekedés indulási helye minősül.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatást igénybe vevő adóalany a teherközlekedés indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének ezen szolgáltatást igénybevevőt adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam minősül.

(8) A Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás közvetítése esetén, ha az más nevében és javára történik, a teljesítés helyének az a hely minősül, ahol a közvetített szolgáltatást ténylegesen nyújtják.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott szolgáltatást igénybe vevő adóalany a (8) bekezdésben meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének ezen szolgáltatást igénybevevőt adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam minősül.

(10)[136] A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a 15. § (5) bekezdésében meghatározott, valamint a Közösségen belüli teherközlekedés és az ehhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásnyújtások és termékértékesítések közvetítése esetén, ha az más nevében és javára történik, a teljesítés helyének - a (11) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a közvetített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesítettnek kell tekinteni.

(11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti közvetítői szolgáltatást igénybe vevő adóalany a (10) bekezdésben meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azon tagállam területét kell tekinteni, ahol az adóalanyt nyilvántartásba vették.

(12) Amennyiben a 15. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat megrendelő a szolgáltatásnyújtás tényleges teljesítésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azon tagállam területét kell tekinteni, amelyben a szolgáltatást megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették.

(13) A (12) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a terméket nem fuvarozták el abból a tagállamból, amelyben a szolgáltatást ténylegesen nyújtották.

(14)[137] Amennyiben a teljesítés helyét az e §-ban meghatározott szolgáltatásokat saját nevében igénybevevő személyt, szervezetet adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam területe határozza meg, és a szolgáltatást megrendelő személy, szervezet egyszerre több tagállamban is nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azt a tagállamot kell tekinteni, amelyik tagállam adóhatósága által kiadott adószám alatt az e § szerinti szolgáltatást igénybe vette. Az adóalany köteles azon tagállam által kiadott adószám alatt igénybe venni az e § szerinti szolgáltatást, amelyikben azt az adóalanyiságát eredményező tevékenységet folytatja, amelynek érdekében az e § szerinti szolgáltatást igénybe vette.

IV. FEJEZET

AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE

Az adófizetési kötelezettség keletkezése termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

16. § (1)[138] Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a 17. és 18. §-ban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés, illetve a részteljesítés (a továbbiakban együtt: teljesítés) időpontjában keletkezik.

(2) Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, a teljesítés időpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[139]

(4) Ha az adó alapjának meghatározása szempontjából jogszabály minősítést ír elő, a teljesítés időpontja a minősítésről szóló okirat átvételének napja.

(5)[140] A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi.

(6)[141] Az (5) bekezdésben nem említett folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.

(7)[142] A 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja:

a) eladási megbízásnál az a nap, melyen a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést;

b) vételi megbízásnál az a nap, melyen a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében rendelkezzen a termék felett.

(8)[143] Ha a bizományi szerződés alapján teljesített termékértékesítés egyúttal termékimportot is megvalósít, akkor

a) eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerződő harmadik személy, illetve

b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója

közötti termékértékesítés teljesítési időpontja megegyezik a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, feltéve, hogy importálónak a bizományos minősül.

(9)[144] A közös jogkezelés körében a közös jogkezeléssel érintett jogosult által nyújtott közvetített szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás ellenértékét törvényi felhatalmazás alapján hozott felosztási szabályzat állapítja meg, a közös jogkezeléssel érintett jogosult teljesítésének időpontja az ellenértékről szóló értesítés kézhezvételének napja.

(10)[145] Vagyoni értékű jogok átengedése esetén - amennyiben a jog átengedésének ellenértékét a felek időszakonként számolják el - az adófizetési kötelezettség az elszámolás esedékességének napján keletkezik. Egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség a jog átengedésének időpontjában keletkezik. A közös jogkezelő szervezet által történő vagyoni értékű jog átengedés, jogdíj-, illetve járulékigény érvényesítés esetében a teljesítés időpontja a szolgáltatást igénybevevő által fizetett ellenérték átvételének (jóváírásának) napja.

(11)[146] Ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott szolgáltatásokról időszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja a felek közötti elszámolás napja, ha a felek ilyet nem jelölnek meg, akkor a teljesített szolgáltatások, értékesítések tekintetében a teljesítésre kötelezett adóalany áfaelszámolási időszakának utolsó napja, illetve, ha a felek az általuk megjelölt időpontban nem számolnak el, akkor a teljesítésre kötelezett adóalanynak a felek közötti elszámolás napját tartalmazó adómegállapítási időszakának utolsó napja. Amennyiben a teljesítésre kötelezett adóalany nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) havonta köteles az adót megállapítani.

(12)[147] A 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja a termék nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként való átengedésének napja.

(13)[148] A 6. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja megegyezik a zálogtárgy - zálogjogosult vagy harmadik személy részére történő - értékesítésének teljesítési időpontjával.

(14)[149] Bérbeadás, illetve előfizetéses újság és folyóirat értékesítés esetén - a (11) bekezdésben meghatározott időpont helyett - az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.

(15)[150] Ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal (végzéssel) állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat (végzés) jogerőre emelkedésének napja.

(16)[151] Építési szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti részteljesítésnek minősül az is, ha a felek az egyes építési szakaszok elvégzéséhez külön teljesítési időpontot határoznak meg.

(17)[152]

17. § (1)[153] Ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (a továbbiakban: előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint átvett (jóváírt) pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.

18. §[154] (1)[155] A 7. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél és a 8. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség a tevékenység tényleges megvalósításának időpontjában keletkezik.

(2) A 7. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adófizetési kötelezettség a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjában keletkezik.

(3) A 7. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adófizetési kötelezettség a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallás benyújtására előírt időpontban keletkezik.

(4)[156] A 7. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott termékértékesítésnél teljesítési időpontnak a termék feladásának vagy elfuvarozásának napját kell tekinteni. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének napja a teljesítés időpontja, kivéve a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetet.

(5)[157] A 7/B. §-ban meghatározott termékbeszerzésnél teljesítési időpontnak a termék feladásának vagy elfuvarozásának napját kell tekinteni.

19. §[158] (1) Az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult az az adóalany, aki (amely) az adó fizetésére mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett [40. § (2) bekezdése].

(2)[159] Az (1) bekezdés szerinti halasztás - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - legkésőbb addig az időpontig tart, ameddig az adóalany az adó alapjának megállapításához szükséges okiratot kézhez kapja, illetve - ha az korábban történik - az ellenértéket megfizeti.

(3)[160] A halasztás haladéktalanul lejár, ha

a) az adóalanynak a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozását átvállalják;

b) az adóalany adóalanyisága megszűnik;

c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhető.

20. §[161] (1)[162] A pénzben kifejezett ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult az az adóalany, aki (amely)

a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti; vagy csak bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni; vagy

b) kettős könyvvitelt vezető adóalanyként nyilvántartási kötelezettségének- a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás - a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - legkésőbb addig az időpontig tart, ameddig az ellenértéket megfizetik. Az ellenérték részletekben történő megfizetésekor a halasztás a ténylegesen fizetett összegben foglalt adó erejéig lejár.

(3) Annak az (1) bekezdés szerinti adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, a nyitómérleg fordulónapján jár le a halasztása azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, melyet a nyitómérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de amelynél az ellenértéket egészben vagy részben addig az időpontig nem fizették meg.

(4)[163] A halasztás haladéktalanul lejár, ha

a) az adóalany követelését engedményezi;

b) az adóalany adóalanyisága megszűnik;

c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhető;

d)[164] az ellenértéket egészben vagy részben - az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számítva az (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalany esetében 30 napon belül, az (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalany esetében 60 napon belül nem fizették meg.

(5) Annak az adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályairól az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére tér át, nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, melyet a mérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de amelynél az ellenértéket egészben vagy részben addig az időpontig nem fizették meg.

(6)[165]

Az adófizetési kötelezettség keletkezése Közösségen belüli ügyleteknél[166]

20/A. §[167] (1) A Közösségen belülről történő termékbeszerzés teljesítésének megállapításához az azonos belföldön történt ügyletek teljesítése az irányadó.

(2)[168] Az adófizetési kötelezettség Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a beszerzést igazoló számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik.

(3)[169] A 29/A. §-ban meghatározott termékértékesítés esetén az adófizetési kötelezettség az értékesítésről kiállított számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik.

(4)[170] A 7/C. §-ban meghatározott termékbeszerzés esetén az adófizetési kötelezettség a regisztrációsadó-fizetési kötelezettséget előíró határozat meghozatalával egyidejűleg keletkezik.

(5)[171] Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleg esetén az előleget adó félnél az adófizetési kötelezettség az előleg átadásának, átutalásának napján keletkezik.

(6)[172]

Az adófizetési kötelezettség keletkezése termékimportnál

21. §[173] (1) Az adófizetési kötelezettség termékimportnál

a)[174] a 14/C. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján;

b) az olyan vámhatósági intézkedésnél, amelynek következtében a terméket vámjogilag szabadforgalomba helyezettnek kell tekinteni, az intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének időpontjában

keletkezik.

(2)[175] Amennyiben az importáló, illetve az import adójogi megbízott

a) nem tesz eleget a 31/A. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek, az adófizetési kötelezettség termékimport után a másik tagállamba történő elfuvarozásra, eljuttatásra meghatározott határidő utolsó napját követő napon keletkezik;

b) nem tesz eleget a 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, az adófizetési kötelezettség termékimport után azon a napon keletkezik, amikor az adóhatóság a feltétel fennállásának hiányáról a vámhatóságot értesítette.

V. FEJEZET

AZ ADÓ ALAPJA

Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

22. §[176] (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - az e §-ban, valamint a 23-25. §-okban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés ellenértéke.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenértékbe beletartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások.

(3) Az adó alapjába beletartoznak:

a) az adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azok külön megállapodáson alapulnak, így különösen az ügynöki, a bizományi, a biztosítási, a közlekedési költségek.

(4) Az adó alapjába nem tartoznak bele:

a)[177] az árleszállítás, -engedmény címén elengedett összeg, kivéve, ha azt a 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árleszállítás, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;

b) az az összeg, melyet más nevében és javára szednek be, és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepeltetnek.

(5)[178] Az adó alapját csökkentheti:

a)[179] az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve, ha azt a 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;

b) a visszavett göngyöleg betétdíja;

c) az az összeg, amely az ellenértéknek részbeni visszatérítéséből származik.

(6)[180] Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha

a) az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik,

b) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsi Közösségen belülről történő beszerzése esetén az ellenérték adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony.

(7)[181] A (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók arra az esetre, ha a felek közötti ellenértéket kötelező jelleggel törvény vagy kormányrendelet írja elő.

(8)[182] Ha az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti, az adó alapját csökkentheti az ellenérték azon részével, mely igazoltan az általa importált termék adóalapjába épül be.

(9)[183] Csökkentheti az adó alapját az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül kapcsolódó térítésmentes termékátadás és szolgáltatásnyújtás értéke, még abban az esetben is, ha az ellenérték fejében nyújtott és a térítésmentes ügyletek időben elválnak egymástól, feltéve, hogy

a) a térítésmentesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás forgalmi értéke nem haladja meg annak a terméknek, szolgáltatásnak vagy termékeknek, szolgáltatásoknak az ellenértékét, amely(ek)hez közvetlenül kapcsolódik, és

b) a térítés nélküli termékátadás, szolgáltatásnyújtás feltételei az ellenérték fejében történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás feltételei között szerepelnek.

(10)[184] A 6. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott termékértékesítéseknél az adó alapja a zálogjogosultnak - zálogjoggal biztosított - követelésének összege, melyet növel az az összeg, amelyet külön jogszabályon alapuló elszámolási kötelezettsége alapján a zálogjogosult köteles kiadni. A követelés összegét és az elszámolási kötelezettség alá eső összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.

23. § (1) A 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adó alapja

a) eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományi díjat;

b) vételi megbízásnál magában foglalja a bizományi díjat is.

(2)[185]

(3) A 8. § (4) bekezdése szerinti adóalany és a megbízója közötti szolgáltatásnyújtás adóalapjának meghatározásakor a közreműködésért járó díj

a) nem része az adó alapjának, ha a közreműködő szolgáltatást igénybe vevőként;

b) része az adó alapjának, ha a közreműködő szolgáltatást nyújtóként

jár el a megbízójával szemben.

24. §[186] (1) Cserénél és más olyan termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, amelynél az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adó alapja az ellenértékül szolgáló termék és szolgáltatás - a csere alapjául szolgáló értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adót is tartalmazó forgalmi értékével megegyező - adót is tartalmazó forgalmi értékéből a 44. § (2) bekezdésében szereplő, az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra egyébként irányadó százalékérték figyelembevételével meghatározott adóalap. Amennyiben az ellenértékül szolgáló termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tárgyi adómentes tevékenységnek minősül, az adó alapja az ellenértékül szolgáló tárgyi adómentes termékértékesítések, szolgáltatások - a csere alapjául szolgáló értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adót is tartalmazó forgalmi értékével megegyező - forgalmi értékéből a 44. § (2) bekezdésében szereplő, az értékesített termékre és nyújtott szolgáltatásra egyébként irányadó százalékérték figyelembevételével meghatározott adóalap.

(2) Ha az ellenérték részben pénzben kifejezett, az adó alapját - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - annak az összegnek a figyelembevételével kell meghatározni, amely a nem pénzbeli rész adót is tartalmazó forgalmi értékének, illetve - ha a csere ellenértékéül tárgyi adómentes tevékenység szolgál - forgalmi értékének és a pénzbeli résznek az összeadásából származik.

(3)[187]

25. § (1)[188] A 7. §-ban meghatározott termékértékesítésnél az adó alapja - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termék adó nélküli forgalmi értéke, ilyen érték hiányában a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában meghatározott előállítási költsége.

(2) A saját vállalkozásban megvalósított beruházásnál az adó alapja a tárgyi eszköznek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában meghatározott előállítási költsége.

(3)[189] A 8. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adó alapja a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke.

(4)[190] Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltató által a vele munkaviszonyban álló távmunkavállaló magánszemély részére ellenérték nélkül átadott termék esetén az adó alapja a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában fennálló adó nélküli forgalmi értékének a munkáltató által a távmunkavállaló magánszemély munkavégzéssel kapcsolatosan átvállalt költségeivel arányos része.

26. §[191] (1) Ha az adó alapjának megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő megállapításakor

a) a 19. § szerinti halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejáratának időpontjában,

b)[192] a 16. § (11) és (14) bekezdése szerinti, valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kibocsátásának napján,

c) egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján

érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni.

(2) Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amelynek az (1) bekezdés szerint nincs forintban megadott árfolyama, a forintra történő átszámításkor az adott devizára a Magyar Nemzeti Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezését megelőző negyedévre vonatkozó, euróban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.

Az adó alapja Közösségen belüli termékértékesítésnél és beszerzésnél[193]

26/A. §[194] (1) Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén az adó alapját a 22-26. § rendelkezéseinek alapján kell megállapítani.

(2) A 7/B. §-ban meghatározott beszerzés esetén az adó alapját a beszerzési ár, ennek hiányában az előállítási költség alapján, a 22. § (3)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adó alapját növeli a Jöt. szerint szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamból gazdasági tevékenység keretében történő beszerzéséhez kapcsolódóan keletkező jövedéki adófizetési kötelezettsége szerinti jövedéki adó összege. Amennyiben a beszerző részére a másik tagállamban megfizetett jövedéki adót visszatérítik, az adó alapját csökkenti a visszatérített adó összege.

(4) A 7. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adó alapját a beszerzési ár, ennek hiányában az előállítási költség alapján a 22. § (3)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után az adóalany a 14/B. § (2) bekezdésében meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamban az adófizetési kötelezettségét teljesítette, és ezen beszerzése a 14/B. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítési hely szerinti tagállamban is adókötelesnek minősül, az adóalanynál az adó alapját csökkenti ezen beszerzés adóalapjának megfelelő összeg.

(6) A 7/C. §-ban meghatározott beszerzés esetén az adó alapja a termék adó nélküli forgalmi értéke.

(7)[195] Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleg esetén az adó alapja az átadott, átutalt előleg összege.

Az adó alapja termékimportnál

27. §[196] (1) Az adó alapja termékimportnál - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke.

(2) Amennyiben a Közösség területéről ideiglenesen kivitt terméket annak megmunkálását, így különösen annak javítását, helyreállítását, fel- vagy átdolgozását követően a szolgáltatást saját nevében megrendelő részére a Közösség területére visszahozzák, az adó alapja a terméken végzett munka - ideértve a járulékos költségeket, valamint a harmadik országban hozzáadott anyagokat is - adó nélküli ellenértéke, ennek hiányában a terméken végzett munka eredményeképpen előállott értéknövekedés. Amennyiben a terméket a Közösség területére történő visszahozatalt megelőzően értékesítették, úgy az adó alapját az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti adó alapját a következő tételek növelik:

a) a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók, illetékek és más kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték, ha a nem közösségi áru adathordozó, és a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték a vámszabályok szerint nem része a vámértéknek;

c) az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, így különösen: a biztosítási, a közlekedési költségek. Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévő másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendeltetési hely ismert.

(4) Ha a termékimportra jogszabály szerinti értékösszegben meghatározott vámmentesség vonatkozik, az adó alapja csökken a vámmentes összeggel.

(5) Az adó alapjába nem tartozik bele az árengedmény és a visszatérítés.

(6) Ha a termékimport adóalapjának megállapításához szükséges ellenértéket, tényezőket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő megállapításakor a vámérték meghatározásához irányadó árfolyamot kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

AZ ADÓ MÉRTÉKE

28. §[197] (1)[198] A felszámítandó adó mértéke - a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 29. §-ban meghatározott eltérésekkel - az adó alapjának 20 százaléka.

(2)[199]

(3) Az 1. számú melléklet II. részében felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

(4) Az adó felszámításakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni.

Adómentesség levonási joggal[200]

29. §[201] Mentes az adó alól:

a) a termékexport,

b) a termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás,

c) a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal[202]

29/A. §[203] Mentes az adó alól:

a)[204] az a termékértékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany vagy a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek, és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldről igazoltan más tagállamba, de még az e törvény értelmében vett Közösség területére fuvarozzák vagy egyéb módon juttatják el. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az alanyi adómentes adóalany által teljesített termékértékesítésekre - kivéve az új közlekedési eszköz értékesítését -, valamint arra a termékértékesítésre, amelyet olyan, a 7/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy számára teljesítenek, akire (amelyre) a 7/A. § (3) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye különösen fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható.

b) az új közlekedési eszköz értékesítése, amelyet az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállam területére, de még az e törvény értelmében vett Közösség területére fuvaroznak, szállítanak el olyan, a 7/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, akire (amelyre) a 7/A. § (3) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak, illetve minden egyéb nem adóalany személy, jogi személyiség nélküli szervezet részére;

c) a Jöt. hatálya alá tartozó terméknek a jövedéki szabályokkal összhangban történő értékesítése, amelynek közvetlen következményeként a termék másik tagállamba, de még az e törvény-értelmében vett Közösség területére kerül, feltéve, hogy a termékértékesítést olyan, a 7/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy számára teljesítik, akire (amelyre) a 7/A § (3) bekezdés rendelkezései vonatkoznak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az alanyi adómentes adóalany által teljesített jövedéki termékek értékesítésére;

d) a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek minősülő értékesítés, amennyiben az adóalanynak ezen értékesítése után egy másik tagállamban Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén adófizetési kötelezettsége keletkezik;

e) a más tagállam területén lévő vevői készletből történő termékértékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, vagy a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek.

f)[205] az a termékértékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban, mint fogadó államban ilyenként elismert diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai (a továbbiakban: diplomáciai képviselet) számára teljesítenek, amennyiben a terméket értékesítő rendelkezik külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy a terméket diplomáciai képviselet részére értékesítették, valamint hitelt érdemlően (különösen fuvarozási okmányokkal) képes azt bizonyítani, hogy a terméket belföldről más tagállamba, de még az e törvény értelmében vett Közösség területére elfuvarozták vagy egyéb módon eljuttatták.

g)[206] külön jogszabályban meghatározott, az Európai Közösségek arra jogosult szerve részére történő termékértékesítés, amennyiben a terméket értékesítő adóalany rendelkezik külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy a terméket az Európai Közösség arra jogosult szerve részére értékesítették, valamint hitelt érdemlően (különösen fuvarokmánnyal) bizonyítja, hogy a terméket belföldről más tagállamba, de még az e törvény értelmében vett Közösség területére elfuvarozták, vagy egyéb módon eljuttatták;

h)[207] külön jogszabályban meghatározott, az Európai Közösségek arra jogosult szerve részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatást saját nevében megrendelő székhelye a szolgáltatás teljesítési helyétől eltérő tagállamban van, valamint a szolgáltatást nyújtó adóalany rendelkezik külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy szolgáltatását az Európai Közösségek arra jogosult szerve részére teljesítette.

29/B. §[208] Mentes az adó alól az a Közösségen belüli teherfuvarozás, amely az Azori-szigetekre vagy Madeira területére irányul, illetve onnan indul.

Adómentes Közösségen belülről történő termékbeszerzés[209]

29/C. § Mentes az adó alól az a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, amely

a) szolgáltatást - így különösen postai szolgáltatást, értékpapírügyletet, távközlési szolgáltatást - testesít meg, illetve amelynek tárgya névértéken elfogadott pénz,

b) a 31. § alapján adómentes lenne, amennyiben azt importból szereznék be.

29/D. § (1) Mentes az adó alól a Közösségen belülről történő termékbeszerzés abban az esetben is, ha

a) a beszerzett terméket az adóalany közvetlenül olyan adómentes tevékenységéhez vagy külföldön teljesített szolgáltatásához használja fel, amelynek belföldi beszerzése esetén a 32. § szerint az áthárított adó teljes összegének levonására jogosult,

b) a másik tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany ezen beszerzése tekintetében az adó teljes visszatérítésére lenne jogosult, amennyiben az adóköteles lenne.

(2) Mentes az adó alól a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) a terméket egy másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany szerzi be annak érdekében, hogy azt belföldön értékesítse;

b) a terméket közvetlenül a beszerzést követő értékesítés beszerzője részére adják fel vagy fuvarozzák el egy olyan tagállamból, amelyben az a) pont szerinti értékesítő fél nem adóalany;

c) a belföldi termékértékesítés beszerzője adóalany, vagy olyan, a 4/B. § c) pontja szerinti adófizetésre kötelezett személy, aki (amely) a 40. § (8) bekezdése értelmében ezen termékértékesítés után adófizetésre kötelezett;

d) a számlát az a) pont szerinti értékesítő a számlázásra vonatkozó szabályoknak megfelelően állította ki.

e)[210] az a) pontban meghatározott adóalany nem lehet belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

VII. FEJEZET

TÁRGYI ADÓMENTESSÉG

Tárgyi adómentesség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

30. § (1)[211] Mentesek az adó alól a 2. számú mellékletben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.

(2)[212] Azt a 4. § (1) -(2) bekezdése szerinti adóalanyt, vagy azt a 4/A. § alá tartozó szervezetet, személyt, aki (amely) a 2. számú melléklet 10. pontja szerinti adómentes tevékenységet folytat, megilleti az általános szabályok szerinti adózás választásának joga. Az adóalany változásbejelentési kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvény szerint teljesíti.

(3)[213]

Tárgyi adómentesség termékimportnál

31. §[214] (1) Mentes az adó alól azon termékek importja, amelyek szolgáltatást testesítenek meg, illetve a névértéken elfogadott pénz importja.

(2) Mentes az adó alól a termékexportot teljesítő adóalany részére változatlan állapotban visszaküldött áru (tértiáru), amennyiben arra vámmentesség vonatkozik.

(3) Mentes az adó alól a törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződésben biztosított vámmentesség alapján importált termék, kivéve az oktatási, a tudományos és a kulturális jellegű, tárgyak behozataláról szóló, Lake Successben, 1950. november 22-én kelt megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 12. törvényerejű rendelet alapján vámmentesen behozott termékeket.

(4) Mentes az adó alól a Nemzeti Bank által importált arany.

(5) Mentes az adó alól a tengeri halászati vállalkozások által kifogott és az ország kikötőjébe behozott tengeri zsákmány, feltéve, hogy az feldolgozatlan állapotban van, vagy legfeljebb az értékesítése előtt tartósították.

(6) Mentes az adó alól a Tanács vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1983. március 28-i 918/83/EGK rendeletén alapuló vámmentes termékimport, az alábbi eltérésekkel:

a) nem vonatkozik az adómentesség:

- a rendelet I. fejezet III. Címében az öröklés útján szerzett személyes vagyontárgyak részére biztosított vámmentes importra, ha a termék üzemanyag;

- a rendelet I. fejezet IV. Címében, második lakás, háztartás berendezéséhez behozott termékek részére biztosított vámmentes importra;

- a rendelet I. fejezet V. Címében az előírt iskolai ruházatok, iskolai célú anyagok és egyéb, iskolával összefüggő háztartási célú ingóságok részére biztosított vámmentes importra, ha a termék számítógép, illetve annak rendeltetésszerű használatához szükséges tartozék;

- a rendelet I. fejezet VIII. Címe alapján, a tevékenységnek harmadik országból a Közösségbe való áthelyezésekor importált tárgyi eszközök és egyéb berendezések részére biztosított vámmentes importra, ha ezen termék belföldi beszerzése esetén az adóalany az előzetesen felszámított adót nem, vagy csak részben helyezhetné levonásba;

- a rendelet 52-59. b) cikkei alapján az oktatási, tudományos és kulturális anyagok, tudományos műszerek és készülékek részére biztosított vámmentes importra;

- a rendelet 47, cikke szerinti vámmentes importra, ha a termék a 7108 vagy 7109 vtsz. alá sorolt termék;

- a rendelet 70-72. és 75-78. cikke alapján a fogyatékos személyek számára biztosított vámmentes importra, ha a terméket a fogyatékos személy saját maga importálja;

b) adómentes a rendelet I. fejezet VII. Címében meghatározott feltételek mellett, az ott felsorolt termékek importján túl, 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat - és eszencia, illetve 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat- és eszencia importja;

c) adómentes a rendelet I. fejezet IX. Címében a harmadik országban elhelyezkedő ingatlanon Közösségi mezőgazdasági termelők által megszerzett termékek importján túl, a legfeljebb hat hónapos telivér lovak importja, ha azok harmadik országban egy olyan állattól születtek, amelyet belföldön termékenyítettek meg, és ezután ideiglenesen ellés céljából szállítottak ki;

d) adómentes a rendelet 46. cikkében felsorolt feltételek mellett, az ott felsorolt termékek importján túl, 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és - eszencia, illetve 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és - eszencia importja;

e) a rendelet 50. és 51. cikke szerinti vámmentes import esetén az adómentesség a rendelet I. és II. számú mellékleteinek B. pontjában felsorolt termékekre korlátozódik. Oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű gyűjteményi tárgyak és műtárgyak esetén az adómentes import további feltétele, hogy a termékimport ellenérték nélküli legyen, vagy amennyiben a terméket ellenérték fejében importálták, a termékértékesítést teljesítő fél ne rendelkezzen adóalanyisággal;

f) a rendelet 60. cikke szerint vámmentesen importált laboratóriumi célra előkészített állatok adómentes importjának feltétele azok ellenérték nélküli importja;

g) a rendelet 65. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján, az alapvető szükségleti cikkek rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztás céljára vámmentesen importált termékek adómentességének feltétele a termékek ellenérték nélküli importja;

h) a rendelet 110. cikke alapján vámmentesen importált termékek adómentességének feltétele, hogy azok értéke a 27. § alapján adóalapot képezzen.

(7)[215]

(8)[216] Mentes az adó alól a földgázelosztó hálózaton keresztül történő gázimport, illetve a villamosenergia-import.

(9)[217] Mentes az adó alól azon termék importja, melyet az import közvetlen következményeként adóraktárba tárolnak be.

(10)[218] Mentes az adó alól azon termék importja, melynek belföldön történő értékesítése adómentes.

(11)[219] Mentes az adó alól a harmadik ország területére ideiglenesen kivitt és az ideiglenes kivitelt kérő adóalany részére változatlan állapotban - ideértve a garanciális kötelezettség keretében kijavított vagy kicserélt terméket is - visszaküldött termék (tértiáru) importja, feltéve, hogy arra vámmentesség vonatkozik.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódó adómentes termékimport[220]

31/A. § (1) Mentes az adó alól azon termék importja, amely rendeltetési helye a Közösség másik tagállama, feltéve, hogy

a) az importáló az importált terméket a 29/A. § a)-d) pontja szerint adómentesen értékesíti, valamint

b) az importált terméket a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba igazoltan elfuvarozza, eljuttatja, továbbá

c) az importáló - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - adóbiztosítékot nyújt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a vámhatóság indokolt esetben, egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, melyről határozatot hoz. A határidő meghosszabbítását a vámhatóság feltételekhez - így különösen ismételt árubemutatási kötelezettséghez - kötheti.

(3) A 46. § (3) bekezdés szerinti engedéllyel nem rendelkező adóalany esetén a vámhatóság határozattal megállapítja az adót, ha

a) az importáló, illetve az import adójogi megbízott a termék kivitelére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül nem igazolja a vámhatóságnak, hogy az importált terméket a meghatározott határidőn belül másik tagállamba elfuvarozta, egyéb módon eljuttatta;

b) az adóhatóság értesíti a vámhatóságot, hogy az importáló, illetve az import adójogi megbízott nem tett eleget a 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket az importálónak, illetve az import adójogi megbízottnak a vámjogi szabadforgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtételekor

a) kereskedelemi okmányok - így például az importált termék értékesítésére vonatkozó szerződés - bemutatásával, továbbá

b) belföldi közösségi adószámának, valamint a vevő nevének, címének, a vevőnek a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfa azonosító számának), illetve a 29/A. § d) pontja szerinti adómentes értékesítés esetén az importálónak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfa azonosító számának) a közlésével

valószínűsítenie kell.

(5) Mentesül az (1) bekezdés c) pontja szerinti adóbiztosíték nyújtása alól az az adóalany,

a) aki (amely) rendelkezik a 46. § (3) bekezdés szerinti engedéllyel, vagy

ba) akinek (amelynek) folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül és a tárgyévben nem keletkezett, és nem állt fenn az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen, valamint a vámhatóságnál lejárt esedékességű köztartozása, és

bb) aki (amely) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a ba) pontban említett, adótitoknak minősülő adatot a vámhatóságnak átadja, valamint nem áll csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt.

(6) Az adóbiztosíték az adó összegének 50 százaléka azon adóalany részére, aki (amely) folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre és a tárgyévre teljesíti az (5) bekezdés ba) és bb) pontokban foglalt feltételeket.

(7) Amennyiben az importáló helyett import adójogi megbízott jár el, az adóbiztosíték alóli mentesítés feltételeit az import adójogi megbízottnak kell teljesítenie.

(8) Az adóbiztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint az importált termék belföldről másik tagállamba történő kiszállítását a vámhatóság felé igazolták, vagy

b) a termékimport után fizetendő adót a vámhatóság határozata alapján megfizették.

(9) Amennyiben az importálónak kizárólag az e § alapján fennálló termékimport alóli adómentességet megalapozó 29/A. § a)-d) pontja szerinti adómentes termékértékesítése belföldön teljesített, más adóalanyiságot megalapozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, e tényt - illetve ennek megváltozását - az adóhatósághoz be kell jelenteni.

VIII. FEJEZET

AZ ADÓ LEVONÁSA

Az adólevonási jog tartalma és mértéke

32. § (1)[221] A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja:

a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany - ideértve átalakulás esetén annak jogelődjét is -, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított;

b) a termékimport után az általa megfizetett adóösszeget;

c)[222] azt az adóösszeget, melyet a közvetett vámjogi képviselő a 41. § (2) bekezdése értelmében önadózással rendezett vagy a vámhatóság kivetése alapján megfizetett;

d)[223] azt az adóösszeget, amelyet a szolgáltatást saját nevében megrendelőként, illetve a 14. § (2) és (7) bekezdése szerinti termékértékesítés után a 40. § (7) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg;

e)[224] azt az adóösszeget, amelyet a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, illetve az ahhoz kapcsolódó előleg után, illetve a 29/D. § (2) bekezdése szerinti ügylet esetén a 40. § (8) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg;

f)[225] a saját vállalkozásában megvalósított beruházása után megfizetett adóösszeget;

g)[226] azt az adóösszeget, amelyet a 40. § (12) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg.

[a) -g) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].

(2)[227] Az adóalanyt a másik tagállam, illetve harmadik ország területén teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után is megilleti az adólevonási jog, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben megilletné akkor, ha ugyanazt a termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást belföldön teljesítené.

(3)[228] Átalakulás esetén a jogelődnél a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától keletkezett előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jogot a jogutód - több jogutód esetén a felek külön megállapodásában kijelölt jogutód - gyakorolja.

(4)[229] Amennyiben az adóalany a 2. számú melléklet 6. pontjában felsorolt szolgáltatásokat harmadik ország területén székhellyel, lakóhellyel rendelkező megrendelő részére nyújtja vagy a szolgáltatás közvetlenül exportált termékhez kapcsolódik, ezen szolgáltatás a levonási jog gyakorlása szempontjából az adóköteles szolgáltatásokkal esik egy tekintet alá.

(5)[230] A 4. § (3) bekezdése szerinti adóalanyt az általa értékesített új közlekedési eszköz beszerzése tekintetében adólevonási jog illeti meg. A levonásba helyezhető adó azonban nem haladhatja meg azt az adóösszeget, amelyet akkor kellene fizetnie, ha az új közlekedési eszköz értékesítése adóköteles lenne.

(6)[231] Amennyiben az adóalany részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége céljára szerezte be a terméket, illetve vette igénybe a szolgáltatást (ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is), akkor a 38. § szabályai szerint élhet adólevonási jogával. Csoportos adóalanyiság esetén a csoport tagjának a csoporton belülre nyújtott szolgáltatása a tárgyi adómentes szolgáltatásnyújtással esik egy tekintet alá, és a 38. § tekintetében a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értékével kell tárgyi adómentes bevételként számításba venni.

33. § (1)[232] Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást

a) közvetlenül a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja;

b)[233] teljes egészében az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, hasznosítja, ide nem értve azt az esetet, ha a terméket és a szolgáltatást a 7. § (3) bekezdésében vagy a 9. §-ban meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;

c) üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja.

(2)[234] Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:

a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) beszerzése,

b) személygépkocsi, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), jacht és sport-vagy szórakozási célú hajó (vtsz: 8903) beszerzése,

c)[235] élelmiszerek és italok beszerzése,

d) éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátóipari szolgáltatások igénybevétele,

e) szórakoztatási szolgáltatások (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) igénybevétele,

f) személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele,

g) távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele,

h)[236] parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése, kivéve a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű gépjárművel (ideértve az autóbuszt is) történő parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése,

i) lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések,

j) a 2. számú melléklet 2. pontja alapján tárgyi adómentesnek nem minősülő lakóingatlan beszerzése

esetén feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználási, vagy a 8. § (4) bekezdése szerinti céllal történik.

(3)[237] A (2) bekezdés f) pontja nem vonatkozik a személygépkocsi-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében, továbbá a (2) bekezdés i) pontja nem alkalmazható arra az adóalanyra, aki (amely) a beszerzéseket továbbértékesítési céllal épített lakóingatlan építéséhez használja fel, hasznosítja.

(4)[238] Helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább.

(5)[239] A (2) bekezdés b) pontja nem vonatkozik a lakóautó-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott lakóautó tekintetében.

(6)[240] A munkáltató a vele munkaviszonyban álló távmunkavállaló magánszemély részére a távmunka végzéséhez átadott termékeket terhelő előzetesen felszámított adót olyan arányban vonhatja le, amilyen arányban a távmunkavállaló magánszemély munkavégzéssel kapcsolatos költségeit átvállalja.

(7)[241] A (2) bekezdés j) pontja nem vonatkozik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi lízing keretében történő átadás céljából beszerzett lakóingatlanra, feltéve, hogy a lízingbe adó a lakóingatlan pénzügyi lízing keretében történő átadására a 30. § (2) bekezdése szerint az általános szabályok szerinti adózást választotta. Az általános szabályok szerinti adózás a 2. számú melléklet 6. pontjának figyelembevételével érvényesül.

33/A. §[242] (1) A 33. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a személygépkocsi beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót levonásba helyezheti a kizárólag távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) szolgáltatást végző adóalany, ha a személygépkocsi beszerzését megelőző adóévben - ha az adóalany év közben jelentkezett be, az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan-az általa nyújtott szolgáltatás összesített adóalapja a 4 millió forintot meghaladta.

(2) A tárgyévben egynél több személygépkocsi beszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti adóalapot annyiszor kell teljesíteni, ahány személygépkocsi beszerzésére a tárgyévben sor kerül.

(3) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított adólevonási jogával, a személygépkocsi beszerzésének adóévét követő ötödik adóév végéig nem választhat alanyi adómentességet, továbbá ezen időszak alatt csak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytathatja. Eltérő esetben - 60 hónapos időszakot figyelembe véve - az eltérés hónapjára, és a jelzett időszak hátralévő hónapjaira eső, korábban levont előzetesen felszámított adó időarányos részének visszatérítésére kötelezett.

(4)[243] Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany mentesül a 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti levonási tilalom alól, ha a személygépkocsi beszerzését követő 60 hónapon keresztül a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. §-ában meghatározott cégautó adót megfizeti.

Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei

34. § (1)[244] Az adólevonási jogot kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti.

(2)[245] Az adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát arra a termékbeszerzésre és szolgáltatás-igénybevételre, melyre nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza.

(3)[246] A (2) bekezdés szerinti tiltás nem vonatkozik arra az adóalanyra, aki a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezései alapján az átalányadózást választotta.

(4)[247] Az az adóalany, akinek (amelynek) adószámát az adóhatóság jogerősen törölte, nem gyakorolhatja adólevonási jogát az adószám felfüggesztéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének napja és az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja közötti időszakban teljesített termékbeszerzésre és szolgáltatás igénybevételre.

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei

35. § (1)[248] Az adólevonási jog -- ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik - kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló

a)[249] számla, egyszerűsített számla [a 32. § (1) bekezdésének a) és g) pontja esetében];

ba)[250] a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat, ha az adó fizetésére kötelezett nem rendelkezik a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel [a 32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];

bb)[251] a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat, továbbá az az okirat, bizonylat, mely hitelt érdemlő módon tartalmazza az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat, ha az adó fizetésére kötelezett a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező adóalany [a 32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];

c)[252] egyéb okiratok, bizonylatok, melyek hitelt érdemlő módon tartalmazzák az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat [a 32. § (1) bekezdésének d) és f) pontjai esetében];

d)[253] az Európai Közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelv 22. cikk (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő bizonylat [a 32. § (1) bekezdésének e) pontja esetében].

e)[254] a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat és a közvetett vámjogi képviselőnek az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozata [a 32. § (1) bekezdésének c) pontja esetében].

f)[255] az import adójogi megbízottnak az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozata és a termék szabadforgalomba bocsátásáról szóló határozat.

(2) Az előzetesen felszámított adó összege nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti dokumentumban adóként szereplő, illetve az abból adóként kiszámítható összeget.

Az adólevonási jog keletkezése

36. § (1)[256] Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:

a) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap [a 32. § (1) bekezdésének a) pontja esetében];

ba)[257] a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel nem rendelkező adó fizetésére kötelezett esetén a kézhez vett határozat alapján az Áfa-jogcímen teljesített befizetés időpontja, vagy ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásából teljesül, akkor a határozat közlésének napja [32. § (1) bekezdésének b) pontja];

bb)[258] a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező adóalany esetén megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával [32. § (1) bekezdésének b) pontja];

bc)[259] megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával [32. § (1) bekezdésének e)-g) pontjai];

c) megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával, illetve ha az adóalany jogosult a 19. § szerint az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, akkor a halasztás lejáratának időpontjával [a 32. § (1) bekezdésének d) pontja];

d) a 32. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az új közlekedési eszköz értékesítésének napja.

e)[260] megegyezik a közvetett vámjogi képviselő adófizetési kötelezettsége keletkezésének időpontjával [a 32. § (1) bekezdésének c) pontja esetében].

(2)[261]

(3)[262] Nem alapítható adólevonási jog azokra az esetekre, melyekben az adólevonási jog keletkezésének (1) bekezdés szerinti időpontja megelőzi az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját.

(4)[263] Mentesül a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása alól:

aa) az alapításkor nem pénzbeli betét, hozzájárulás formájában szerzett vagyon tekintetében a gazdasági társaságként működő adóalany,

ab) az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónappal korábban (egész hónapként beleszámítva a bejelentkezés hónapját is) beszerzett termék tekintetében a természetes személy adóalany, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el,

feltéve, hogy birtokolja a nevére szóló, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumot [35. § (1) bekezdésének a) és ba)-bb) pontja],

b) az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban hat hónappal korábban importált termék tekintetében (egész hónapként beszámítva a bejelentkezés hónapját is) az import adójogi megbízottat igénybevevő importáló, feltéve, hogy birtokolja az import adójogi megbízott 66/K. § (6) bekezdése szerinti, részére kiadott nyilatkozatát, valamint az adott termék szabadforgalomba bocsátásáról szóló határozatot.

(5)[264] Az adólevonási jog az elévülési időn belül a jog megnyílta utáni bármely későbbi adó-megállapítási időszakban is érvényesíthető a levonási jog megnyílásakor hatályos szabályok alapján. Minden ügylet után áfalevonási joggal csak egyszer lehet élni.

(6)[265] Amennyiben az adóalany adószámát az adóhatóság jogerősen felfüggesztette, az adóalany a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját követően - az adószám felfüggesztésének időtartama alatt - megnyílt levonási jogát, az adószám felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő naptól kezdődően, a levonási jog megnyílásakor hatályos szabályok alapján gyakorolhatja.

37. §[266]

Az előzetesen felszámított adó megosztása

38. §[267] (1)[268] Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés).

(2)[269] Ha az adóalany adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és adóalanyiságot nem eredményező tevékenységhez egyaránt használt, hasznosított terméket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe, és az (1) bekezdés szerinti szabály alkalmazásával az előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különített adó összege tekintetében a levonási hányad megállapításának céljából a következőképpen jár el:

a) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságot nem eredményező gazdasági tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között a tényleges használatot, hasznosítást leginkább tükröző, természetes mértékegységen (különösen m2, fűtött légm3, fő, kg, db, üzemóra) alapuló arányos megosztás alkalmazandó;

b)[270] amennyiben az a) pontban említett arányos megosztás nem lehetséges, az adóalany az adóhatósággal megállapodik az adóalanyiságot eredményező tevékenységére és az adóalanyiságot nem eredményező gazdasági tevékenységére egyaránt fordított termékek és szolgáltatások megosztásának arányáról.

(3)[271] Ha az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást egyaránt végez és az (1) bekezdés szerinti szabály alkalmazásával a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különített adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Az arányosítás szabályait a 3. számú melléklet I. része tartalmazza.

(4)[272]

(5)[273] A 4/A. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenység a (2) és (3) bekezdés, illetve a 39. § alkalmazásában az adólevonásra nem jogosító termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással esik egy tekintet alá.

(6)[274]

A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó különös szabályok

39. § (1)[275] A tárgyi eszköz tekintetében az adóalany a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 4 évben, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 9 évben köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik.

(2) Az adóalanynak az adólevonási jog keletkezése évére vonatkozó végleges felhasználási aránynak megfelelő megosztást, valamint az (1) bekezdés szerinti utólagos módosítást az adott év utolsó adóbevallási időszakában kell elvégeznie a 3. számú melléklet II. részében rögzített szabályok alkalmazásával.

(3)[276] Ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 120 hónapon belül a tárgyi eszközt - ideértve a személygépkocsit is - értékesítik, az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralevő hónapjaira időarányosan eső előzetesen felszámított adó összegét

a) véglegesen levonhatja, amennyiben a tárgyi eszköz értékesítése miatt az adóalanyt adófizetés terheli, vagy terhelné akkor, ha azt belföldön teljesítené;

b) véglegesen nem vonhatja le, amennyiben a tárgyi eszköz értékesítése miatt az adóalanyt adófizetés nem terheli, vagy nem terhelné akkor sem, ha azt belföldön teljesítené.

(4)[277] Ha a tárgyi eszköz beszerzése a 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítés útján történik, akkor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele időpontjának a tárgyi eszköz átadásának napja minősül.

IX. FEJEZET

AZ ADÓ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT SZEMÉLY

Az adó fizetésére kötelezett személye termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

40. § (1)[278] Az adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a (2)-(10) és (12) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti.

(2)[279] A 15. § (2)-(5) és (11) bekezdéseiben, valamint a 15/A. §-ban felsorolt szolgáltatásoknál az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, másik tagállamban vagy harmadik ország területén van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található másik tagállamban vagy harmadik ország területén.

(3) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) az ott jelzett tevékenységet ténylegesen végzi.

(4)[280] A 7. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) a beruházást ténylegesen végzi, illetve a megszűnéshez kapcsolódó bevallást benyújtja, a 7. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) a tulajdonában lévő terméket másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja.

(5)[281] Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - kezesként felel azon adóösszeg megfizetéséért, amelyet a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során más adóalany rá áthárított, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben követelés mérséklésével történt. A kezesi felelősség alapján fizetésre kötelezett adóalany a kötelezésről szóló adóhatósági határozat kézhezvételének napjától az ellenérték adóval növelt összegének megfizetésével nem mentesül a kezesi felelősség alapján meghozott adóhatósági határozatban előírt kötelezettség teljesítése alól.

(6)[282] Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. A bizonylatban szereplő, vagy az annak adataiból kiszámítható adó összegét az adóbevallás készítésére kötelezett kibocsátó önadózás keretében vallja be, az adóbevallás készítésére nem kötelezett kibocsátó esetében az adó összegét az állami adóhatóság határozattal állapítja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra, ha az az általa kibocsátott bizonylatban szereplő ellenértéket és az adó összegét bevételei között elszámolta.

(7)[283] A 14. § (2), (7) bekezdéseiben meghatározott termékértékesítés esetén az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti, ha a terméket értékesítő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, másik tagállamban vagy harmadik ország területén van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található másik tagállamban vagy harmadik ország területén.

(8)[284] A 29/D. § (2) bekezdésében meghatározott ügylet esetén a termékértékesítés után az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany vagy a 4/B. § c) pontja szerint adófizetésre kötelezett személy fizeti.

(9)[285] Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén az adót a terméket beszerző adóalany, vagy a 4/B. § b)-c) pontja szerint adófizetésre kötelezett személy fizeti.

(10)[286] A (2), (7)-(8) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyletek esetén, amennyiben a belföldön székhellyel, állandó telephellyel, fiókteleppel nem rendelkező, teljesítésre kötelezett adóalany az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt bízott meg, az adóalany belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az adót a pénzügyi képviselő fizeti meg.

(11)[287] Adófizetésre kötelezett az is, aki (amely) közösségi adószámot használ a Közösség másik tagállamából történő termékbeszerzés esetében, függetlenül attól, hogy beszerzése a 7/A. § alapján annak minősül-e, kivéve azt az esetet, ha a Közösségen belülről történő termékbeszerzés a 29/C. § értelmében adómentes lenne.

(12)[288] A 10. számú mellékletben felsorolt hulladékok értékesítése esetén az adót a hulladékot saját nevében beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.

Az adó fizetésére kötelezett személye termékimportnál

41. §[289] (1)[290] Az adót termékimportnál - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az importáló fizeti.

(2)[291] Ha a vámeljárásban az importáló helyett az általa megbízott közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti. Ha a közvetett vámjogi képviselő rendelkezik a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel, akkor az adót az importáló helyett önadózással rendezi, függetlenül attól, hogy az importáló rendelkezik-e a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel. Egyéb esetben a közvetett vámjogi képviselő által fizetendő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg.

(3)[292] Ha az importáló helyett import adójogi megbízott jár el, és nem teljesülnek az adómentes termékimport 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei, az adót az import adójogi megbízott fizeti. Amennyiben az import adójogi megbízott rendelkezik a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel, az adót önadózással rendezi.

X. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

42. §[293] Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény, a Tanács 2003. október 7-i 1798/2003/EK rendelete a hozzáadott-érték adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről, illetve termékimport esetén a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról, a Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A számlaadási kötelezettség

43. §[294] (1) Az adóalany - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról

a) számlát,

b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített számlát vagy számlát

kibocsátani.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően a vevő szándékától függetlenül köteles a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany számlát, egyszerűsített számlát kibocsátani, ha a vevő adóalany vagy a 4/B. § b)-c) pontja szerinti adó megfizetésére kötelezett személy, szervezet, illetve, ha a 14/A. § vagy a 29/A. § szerinti termékértékesítés történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany számlaadási kötelezettségének egyéb bizonylattal is eleget tehet. A bizonylatra a számvitelről szóló törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)[295] A 7. § (1)-(2) bekezdései, valamint a 8. § (3) és (6) bekezdései szerinti ellenérték nélküli vagy a 24. § szerinti csereügyleteknél, továbbá a 17. § szerinti előlegfizetés esetén az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatot kell kibocsátani azzal az eltéréssel, hogy a számlában a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell, valamint az ellenérték nélküli ügyletek esetén a termék vagy szolgáltatás 25. § (1), illetve (3) bekezdése, illetve 26/A. § (4) bekezdése szerinti adóalapját kell feltüntetni.

(5) A számlára, az egyszerűsített számlára a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A számla, egyszerűsített számla kibocsátására az (1) bekezdés szerint kötelezett adóalany bizonylatkibocsátási kötelezettségét - előzetes írásbeli megállapodás alapján - az adóalany nevében és javára az adóalany vevő, megrendelő átvállalhatja, vagy azt a számla kibocsátására kötelezett adóalany nevében és az ő képviseletében eljáró harmadik fél adóalany (ideértve a pénzügyi képviselőt) is teljesítheti. Ebben az esetben a számla, egyszerűsített számla kibocsátója és a számla kibocsátására az (1)-(2) bekezdés szerint kötelezett adóalany egyetemlegesen felel minden olyan kötelezettségért, amely a vonatkozó jogszabályok szerint terheli.

(7) Elektronikus úton kibocsátott számla, egyszerűsített számla esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történő továbbítással kell biztosítani. EDI rendszerben történő számlázásokról az adóalanyoknak havonta papíralapú kiegészítő összesítő dokumentummal kell rendelkezniük. A kiegészítő összesítő dokumentumra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. § (1)[296] A számlában az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.

(2)[297] Egyszerűsített számlában az adóval növelt ellenértéket a felszámított adómérték szerinti részletezésben is fel kell tüntetni, továbbá azt a felszámított adómértéknek megfelelő százalékértéket kell szerepeltetni, amely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték:

a)[298] 20 százalékos felszámított adómértéknél 16,67 százalék;

b)[299]

c) 5 százalékos felszámított adómértéknél 4,76 százalék.

(3)[300] Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a (2) bekezdés szerinti százalékértéket. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a 14. §, 15. §, 15/A. § szerint nem belföldre esik, a számlán, egyszerűsített számlán az "áfa-törvény területi hatályán kívüli" kifejezést kell feltüntetni. A 40. § (2), (7)-(8) és (12) bekezdése értelmében, ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell.

(4)[301] Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán az "átalakulás alatt" kifejezést feltüntetni.

(5)[302] A számlában, az egyszerűsített számlában feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. A bizonylatban vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, ha az adóköteles tényállás kapcsán az a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el.

(6)[303] Minden adóalany köteles biztosítani, hogy az általa, a vevője vagy az ő képviseletében és nevében eljáró harmadik fél által kiállított számlát, egyszerűsített számlát, és az összes általa kézhez kapott számlát, egyszerűsített számlát - külön jogszabály szerint szabályozott módon és ideig - őrizzék. A számlák eredetének hitelességét, tartalmuk sértetlenségét, valamint az olvashatóságukat a megőrzési időszak teljes tartalma alatt biztosítani kell.

45. § (1)[304] Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően az adóalany

a) az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy

b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,

erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát köteles kibocsátani.[305]

(2)[306] A helyesbítő számlának, egyszerűsített számlának tartalmaznia kell:

a) a helyesbítés tényére utaló jelzést;

b) az eredeti számla, egyszerűsített számla azonosításához szükséges adatokat;

c)[307] az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet.

(3)[308] A helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni.

(4)[309] Az adófizetési kötelezettség összegét érintő helyesbítésre az adóalany a (3) bekezdésben foglaltakat csak akkor alkalmazhatja, ha a helyesbítés

a) az adó alapjának csökkenése [22. § (5) bekezdése] miatt szükséges, vagy

b) az áthárított adó összegét egyébként csökkenti.

(5)[310] A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben önellenőrzésnek nincs helye.

(6)[311] A helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát befogadó adóalany bármely irányú helyesbítés esetén a (3) bekezdésben foglaltakat köteles alkalmazni.

45/A. §[312] (1) Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően:

a) a teljesítés meghiúsul, vagy

b) a számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát kell javítani, vagy

c) a számítógéppel előállított számlát, elektronikus számlát műszaki hiba miatt újra elő kell állítani,

a számlát, egyszerűsített számlát a kibocsátónak - a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő bizonylat kiállításával - storníroznia kell.

(2) A stornó számlának tartalmaznia kell:

a) a számla sorszámát,

b) a stornírozandó (eredeti) számla sorszámát,

c) a számla kibocsátójának nevét, címét, adószámát,

d) a vevő nevét, címét, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószámát,

e) a számla kibocsátásának keltét,

f) a stornírozandó (eredeti) számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt ellenértékét negatív előjellel.

Az adó nyilvántartása

46. §[313] (1) Az adóalany az adó önadózással történő megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni, amely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben

a) a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség, illetve az adófizetés alóli mentesség;

b) az előzetesen felszámított adó, ezen belül a fizetendő adó összegéből levonható és le nem vonható rész

összegszerű meghatározására és kimutatására.

(2)[314] Az adót

a)[315] termékimport tekintetében a nem adóalany személy, szervezet, a belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, az alanyi adómentes adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany, valamint a (3) bekezdés szerinti engedéllyel nem rendelkező adóalany esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg, a (3) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező adóalany önadózással rendezi;

b)[316] az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit, vagy regisztrációsadó-köteles motorkerékpárt beszerző - ideértve a 7/C. § szerinti esetet is -, belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező nem adóalany személy, szervezet, illetve alanyi adómentes adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, továbbá kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg;

c)[317] a Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősülő termékbeszerzés tekintetében - kivéve az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit, vagy regisztrációsadó-köteles motorkerékpárt - az adóalanynak nem minősülő jogi személy, természetes személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet önadózással rendezi;

d) az adó megfizetéséért kezesként felelő nem adóalany személy esetén az adóhatóság határozattal állapítja meg.

e)[318] jogellenesen szabad forgalomba bocsátott nem közösségi áru esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg.

(3)[319] Az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) a tárgyévet megelőző évben, valamint a tárgyévben nem tekinthető kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanynak, nem választott alanyi adómentességet, vagy a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást, a tárgyévben - a vámhatóság külön engedélye alapján - jogosult az import után fizetendő adót önadózással rendezni.

(4)[320] A vámhatóság az import után fizetendő adó önadózással történő rendezését a (3) bekezdés szerinti adóalanynak engedélyezi, ha az:

a) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti megbízható vámadósnak minősül, és

b) a kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy éve az állami adóhatóságnál belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és

c) a tárgyévet megelőző évi 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a tárgyévet megelőző évi, belföldön teljesített termékértékesítés -ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást - és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67%-át, de legalább 10 milliárd Ft-ot, vagy a tárgyévet megelőző évi 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 20 milliárd Ft-ot.

(5)[321] A tárgyévet megelőző év adómegállapítási időszakait érintő önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás - ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellenőrzés, illetve jogerőssé vált adóhatósági megállapítást - az elbírált kérelmeket nem érinti.

(6)[322] A vámhatóság az engedélyt tárgyév július 1. napjától a tárgyévet követő év június 30. napjáig terjedő időszakra adja ki. Az engedély iránti kérelmet - a (4) bekezdés c) pontja szerinti adatok közlése mellett - a (3) bekezdés szerinti adóalany tárgyév március 31. napjáig köteles az illetékes vámhatósághoz benyújtani. Amennyiben az adóalany megbízható vámadós jogállását elveszíti, a vámhatóság az engedélyt haladéktalanul visszavonja.

Vevői készlettel kapcsolatos nyilvántartás[323]

46/A. §[324] Az az adóalany, aki (amely) a 7. § (2) bekezdés c) pont 7. alpontja szerint másik tagállamban fenntartott vevői készlet céljából továbbít terméket, köteles a másik tagállamban fenntartott vevői készletéről vevői készletenként folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni az alábbi bontásban:

a) nyitókészlet;

b) a vevői készlet növelése céljából beraktározott termék;

c) a vevői készletből belföldre visszafuvarozott termék;

d) a vevői készletből értékesített termék;

e) másik vevői készlet növelése céljából átfuvarozott termék;

f) megsemmisült, hiányzó termék;

g) zárókészlet.

Az adó megállapítása

47. §[325]

Az adó megfizetése, visszaigénylése (elszámolása)

48. § (1)[326] A fizetendő adó az adó-megállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege. A 19. és 20. § szerint halasztott adófizetési kötelezettség a fizetendő adó összegét abban az adó-megállapítási időszakban növeli, amelyben a halasztás lejár. Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.

(2) Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként pozitív, az elszámolandó adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.

(3)[327] Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként negatív, az elszámolandó adót az adóalany

a) az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adómegállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel, illetve

b)[328] a (4) és (9) bekezdésben meghatározott esetekben az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését.

c)[329] amennyiben adószámát az adóhatóság jogerősen törölte, az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakra vonatkozóan nem igényelheti vissza.

(4)[330] Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) a 28-29. §-ban meghatározott adómérték, valamint a 29/A-29/B. §-ok szerinti adómentesség alá tartozó, az adóalany által teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja - nemzetközi teherközlekedés és személyszállítás, valamint a 15/A. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtások esetén, ideértve a más tagállamban vagy harmadik ország területén teljesített szolgáltatásnyújtás adó nélküli ellenértékét is - az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt [49. § (2) bekezdés b) pont]; vagy

ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések adóval növelt ellenértékét megfizette, és a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket pedig az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában szerepelteti, vagy

bb)[331] a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések - ide nem értve a 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti beszerzés - adóval növelt ellenértékét megfizette, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta; vagy

ca) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által saját vállalkozásában előállított tárgyi eszközére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatban felmerült beszerzéseinek (kivéve saját teljesítménye értékének) adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint e beszerzéseket az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában, vagy a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepelteti; vagy

cb) a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által saját vállalkozásában előállított tárgyi eszközére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatban felmerült beszerzéseinek (kivéve saját teljesítménye értékének) adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint e beszerzéseket a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint a beruházás bekerülési értékeként elszámolta; vagy

d) jogutód nélküli megszűnés esetén az adóalany a megszűnéshez kapcsolódó utolsó, záró adóbevallását benyújtotta.

(5)[332] A tárgyi eszközre jutó áfa göngyölítését az utolsó, a (2) bekezdés szerinti megfizetéssel, illetve az utolsó, a (4) bekezdés szerinti visszaigényléssel záruló adó-megállapítási időszakot követő első olyan adó-megállapítási időszaktól kell kezdeni, amelyben tárgyi eszköz beszerzés történik.

(6)[333] A (4) bekezdés ba), bb), ca), cb) pontjaira alapított adó-visszaigénylési kérelmet az adóhatóság kizárólag akkor teljesíti, ha az adóalanynak abban az adó-megállapítási időszakban is volt tárgyi eszköz-, illetve tárgyi eszközként elszámolható beszerzése, amelyre vonatkozóan az adó-visszaigénylési kérelmét benyújtotta.

(7)[334] A negatív elszámolandó adót - legfeljebb annak összegéig - csökkenteni kell azon beszerzésekre - ide nem értve 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti beszerzésre -jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét, illetve a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszerzés, a termékimport, a 40. § (2) és (7)-(9) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett személy esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és azt követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki. E bekezdés alkalmazásában megfizetettnek minősül a kedvezményezett részére történő, a külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon része, amelyet a PHARE, SAPARD forrásból, illetve - az ISPA projektként indult Kohéziós Alap esetén - Kohéziós Alapból, illetve Strukturális Alapból finanszíroznak, valamint ha az ellenértékből kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. Megfizetettnek minősül továbbá az a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, melynek vonatkozásában a visszaigénylési kérelmet benyújtó adóalany - a termékértékesítést végző, illetve a szolgáltatást nyújtó adóalannyal szembeni - tartozása megszűnik. A negatív elszámolandó adó vissza nem téríthető részét az adóalany a (3) bekezdés a) pontja szerint veheti figyelembe. E bekezdés alkalmazásában megfizetettnek minősül továbbá a 10. számú mellékletben felsorolt hulladék beszerzése, ha annak adó nélküli ellenértékét a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig kiegyenlítették, vagy az adóalany tartozása más módon megszűnt.

(8)[335] Átalakulás esetén a jogelőd megszűnéshez kapcsolódó adóbevallásában szerepeltetett negatív elszámolandó adót a jogutód - több jogutód esetén a felek külön megállapodásában kijelölt jogutód - a (3) bekezdés a) pontja szerint fizetendő adót csökkentő tételként veheti figyelembe.

(9)[336] A külföldi utas részére adható adó-visszatérítésről szóló jogszabály szerint meghatározott és az adóbevallásban külön kimutatott előzetesen felszámított adó erejéig az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet szintén teljesíti.

(10)[337] E § alkalmazásában az ellenérték banki átutalással történő kifizetése esetén a megfizetés időpontjának a fizetésre kötelezett bankszámlájának megterhelése minősül.

(11)[338] Az az adóalany, akinek (amelynek) adószámát az adóhatóság jogerősen felfüggesztette, a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az adószám felfüggesztésének időtartama alatt a felfüggesztéssel érintett adó-megállapítási időszakában, illetve időszakaiban a negatív elszámolandó adóját a (3) bekezdés a) pontja szerint köteles figyelembe venni.

48/A. §[339] Az az adóalany, aki (amely) bejelentkezésekor kizárólag tárgyi adómentes termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végzőként jelentkezett be, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az adóbevallási és megállapítási kötelezettség alól, ha az adott adómegállapítási időszakban kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, és a 40. § (2) bekezdése szerint adó fizetésére nem kötelezett.

A tételes átalányadózást választó adóalany[340]

48/B. §[341] (1)[342] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti tételes átalányadózást választó adóalany (a továbbiakban: tételes átalányadózást választó adóalany) - a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés és a 8. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogot sem gyakorolhat.

(2) A tételes átalányadózást választó adóalanyt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

(3) A tételes átalányadózást választó adóalanyt

a)[343] a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a 8. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatásnyújtása tekintetében adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,

b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettség

terheli.

XI. FEJEZET

AZ ALANYI ADÓMENTESSÉG

49. § (1)[344] Az az adóalany, akinek (amelynek) a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van, jogosult az adóév elején alanyi adómentességet választani, ha

a) a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint

b) a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárt.

(2)[345] Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

a) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetén 6 000 000 forint;

b) egyéb esetekben 4 000 000 forint.

(3) Az adóalany a bejelentkezéskor is választhatja az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülésének valószínűsítése. Ha azonban az adóalany nem élt ezzel a jogával, akkor az alanyi adómentességet legkorábban a bejelentkezést követő adóévre választhatja.

(4)[346] Ha az adóalany a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást vagy mezőgazdasági tevékenységet is folytat, akkor az ebből származó, illetve várható bevételt az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel nem kell a (2) bekezdés szerinti összeghatárnál figyelembe venni.

(5)[347] Az összeghatárba beleszámít a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes ingatlan értékesítésből, illetve a 2. számú melléklet 6. pontja szerinti pénzügyi és biztosítási tevékenységből származó ellenérték is, kivéve, ha az járulékos tevékenységként kapcsolódik az adóalany által végzett főtevékenységhez.

(6)[348] A (2) bekezdés szerinti összeghatárba nem számít bele az adóalany befektetett eszközeinek (immateriális javak és tárgyi eszközök egyaránt), valamint az új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítéséből származó bevétel.

50. § (1)[349] Az alanyi adómentességet választó adóalany - a 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdése a)-b) pontjaiban meghatározott termékértékesítés és a 8. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport és a 40. § (2), (7)-(12) bekezdéseiben meghatározott adókötelezettség kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

(2) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség;

(3)[350] Az alanyi adómentességet választó adóalanyt

a)[351] a 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdése a)-b) pontjaiban meghatározott termékértékesítése, a 8. § (3) és (6) bekezdésében. meghatározott szolgáltatásnyújtása, és a 40. § (2), (7)-(12) bekezdéseiben meghatározott adókötelezettség tekintetében adó-nyilvántartási, -megállapítási, -bevallási, és -elszámolási kötelezettség,

b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettség

terheli.

(4)[352] Az alanyi adómentességet választó adóalanyt megilleti az adózás választásának joga akkor is, ha a Közösségen belülről történő termékbeszerzése a tárgyévben nem éri el a 10 000 eurót, adólevonási joggal azonban ekkor sem élhet.

(5)[353] Új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítésére e fejezet szerinti adózási mód nem alkalmazható.

51. § (1)[354] Az adóalany az alanyi adómentességet az adóév végéig választja. Az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását, továbbá - ha az alanyi adómentesség a (2) bekezdés alapján az alanyi adómentességre jogosító összeghatár túllépése miatt szűnik meg - változásbejelentési kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvény szerint teljesíti.

(2)[355] Az alanyi adómentesség megszűnik, ha az (1) bekezdés szerinti időszakon belül az adóalany gazdasági tevékenységéből - ide nem értve a tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint a mezőgazdasági tevékenységet - származó tényleges bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt.

(3) A (2) bekezdés szerinti megszűnést követő második adóév végéig az alanyi adómentesség nem választható.

(4) Az alanyi adómentesség időszakára az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

XII. FEJEZET

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYADÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ADÓALANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI MÓD

52. §[356]

53. §[357]

54. §[358]

XIII. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

A mezőgazdasági termelő különleges jogállása[359]

55. § (1) A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége tekintetében - a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

(2) A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyt e tevékenysége tekintetében nem terheli számlázási, adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

56. §[360] (1) Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége körében termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít, az 58. § szerinti kompenzációs felár érvényesítése érdekében köteles aláírásával hitelesített írásos nyilatkozatban a következő adatokat megadni a terméket átvevőnek/szolgáltatást igénybevevőnek (a továbbiakban átvevő):

a) az adóalany neve;

b) az adóalany címe;

c) az adóalany adóigazgatási azonosító száma.

(2) Az (1) bekezdésben említett átvevő a részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bizonylatot bocsát ki, amelyet a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany köteles a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatként megőrizni.

56/A. §[361]

57. § (1) A bejelentkezéskor vagy azt követően a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany jogosult arra, hogy az e fejezetben szabályozott jogállását megváltoztassa. Ha azonban élt a változtatás jogával, attól a változtatást követő második adóév végéig nem térhet el.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti változtatást követően sem alapíthat adólevonási jogot a változtatást megelőző időszakra.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól történő felvásárlás

58. § (1)[362] A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az átvevő adóalany köteles részére a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat is fizetni. A kompenzációs felár százalékos mértékét a 4. számú melléklet I. és II. része tartalmazza.

(2)[363] Az átvevő adóalany a kompenzációs felárként felszámítandó összeget a 4. számú melléklet III. részének 1. pontjában rögzített számítási módszerrel köteles meghatározni.

(3) A kompenzációs felárként kifizetett összeget az átvevő adóalany jogosult előzetesen felszámított adóként figyelembe venni.

59. § (1)[364] Az átvevő adóalanynak a felvásárlásról igazoló bizonylatot kell kibocsátania, mely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. A bizonylat kötelező adattartalmát a 4. számú melléklet III. részének 2. pontja tartalmazza.

(2) A felvásárlást igazoló bizonylatot legalább kettő példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt az átvevő adóalanynak kell megőrizni, a másodpéldányt pedig a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak kell átadni.

(3) A felvásárlást igazoló bizonylat az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumnak minősül.

(4)[365] Az átvevő adóalany adólevonási joga a kompenzációs felárat tartalmazó ellenérték teljes vagy részbeni kifizetésének időpontjában, vagy - ha a felvásárlás, illetve a szolgáltatásnyújtás később történik - a felvásárlás napján, illetve a szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában keletkezik. A részbeni kifizetés után az átvevő adóalany olyan összegben érvényesíthet levonási jogot, amilyen összeget a részkifizetésből a kompenzációs felár képvisel. Kifizetésnek minősül bármely olyan elszámolás, amely a felvásárló tartozását csökkenti.

Közösségen belüli termékértékesítés[366]

59/A. §[367] (1) Az 58. § (1) bekezdése szerinti kompenzációs felár alkalmazandó a különleges jogállású mezőgazdasági termelő

a) 29/A. § a) pontja szerinti termékértékesítésére, amely másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany - kivéve a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyt - részére, valamint az olyan nem adóalany jogi személy részére történik, amely a Közösségen belülről történő termékbeszerzése után saját nevében adófizetésre kötelezett, vagy

b) 11. § és 12. § c) pontja szerinti termékértékesítésére, amennyiben az átvevő harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany.

(2) Az (1) bekezdés előírásait az 4. számú mellékletben szereplő mezőgazdasági szolgáltatásokra is alkalmazni kell.

59/B. §[368] Az 59/A. § szerint az átvevő adóalany által kifizetett kompenzációs felár előzetesen felszámított adónak minősül.

59/C. §[369] (1) Ha az átvevő másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, vagy másik tagállamban a Közösségen belülről történő termékbeszerzései után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, a kompenzációs felár mint előzetesen felszámított adó a másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyokra vonatkozó adó-visszatérítés formájában térül meg.

(2) Ha az átvevő másik tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany, a kompenzációs felár mint előzetesen felszámított adó a másik tagállamban, illetve harmadik országban nyilvántartásba vett adóalanyokra vonatkozó adó-visszatérítés formájában térül meg, feltéve, hogy a terméket, szolgáltatást olyan tevékenységhez szerezték be, vették igénybe, mely belföldön adólevonásra jogosítana.

Közösségen belülről történő termékbeszerzés[370]

59/D. §[371] A belföldön nyilvántartásba vett, adó fizetésére kötelezett adóalany más tagállamban különleges jogállásúnak minősülő mezőgazdasági termelőnek kifizetett kompenzációs felárát az adott tagállam adóhatósága téríti vissza.

XIV. FEJEZET

A BOLTI KISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI MÓD

60. § (1) Az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany jogosult arra, hogy e tevékenysége tekintetében a fizetendő adót a (2) bekezdésben foglaltak szerint tartsa nyilván, állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak figyelembevételével vallja be és számolja el.

(2) A fizetendő adó összegét az adóalanynak az 5. számú mellékletében rögzített számítási módszerrel kell meghatároznia.

61. § (1) Ha az adóalanynak több üzlete van, és bolti kiskereskedelmi tevékenységéről üzletenkénti elkülönített nyilvántartást vezet, az e fejezetben szabályozott adózási módot üzletenként is alkalmazhatja.

(2) Az adóalany az e fejezetben szabályozott adózási módot az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

XV. FEJEZET

A KÜLÖNBÖZET SZERINTI ADÓZÁS KÜLÖNÖS ADÓZÁSI SZABÁLYAI[372]

62. §[373] (1)[374] Az az adóalany, aki (amely)

a) adó fizetésére nem kötelezett személytől, szervezettől, vagy

b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta,

terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezőjeként a terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy e tevékenysége tekintetében jogainak és kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott eltérésekkel tegyen eleget.

(2) E fejezet alkalmazásában:

1.[375] termék: a 6. számú mellékletben meghatározott műalkotás, gyűjtemény és régiség, valamint az a birtokba vehető dolog, amely eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas, ide nem értve a mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű, valamint a Jöt. hatálya alá tartozó terméket;

2. adó fizetésére nem kötelezett személy, szervezet: az a személy, szervezet, aki (amely) adó fizetésére e törvény rendelkezései alapján nem kötelezett;

3. különbözet szerinti adózás: az e fejezetben szabályozott adózási mód;

4. eladási ár: az adóalanynak a termék értékesítésével szerzett követelése, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

5. beszerzési ár: az adóalanynak a termék átvételével vállalt tartozása, beleértve a rá áthárított, illetve - termék import esetén - az általa megfizetett adót is.

(3)[376]

63. §[377] (1) Az adóalany - választása szerint - a termékértékesítés adóalapjaként azt a különbözetet veheti figyelembe, mellyel a termék eladási ára meghaladja annak beszerzési árát (a továbbiakban: különbözet szerinti adózás).

(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany olyan terméket szerez be, amelyre a különbözet szerinti adózást alkalmazták.

(3) Az adóalany nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, ha a beszerzett termék értékesítésére a különbözet szerinti adózást alkalmazza.

(4) A különbözet szerinti adózást választó adóalany számlaadási kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a termékértékesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket.

(5) A különbözet szerinti adózást választó adóalany köteles nyilvántartásában külön kimutatni a termék azonosításához szükséges adatokat, az átvétel időpontját, az átadó nevét és címét, a beszerzési és eladási árat, illetve az adó alapját és összegét.

64. §[378] (1) Az adóalany a különbözet szerinti adózást az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti időszakon belül is lemondhat a különbözet szerinti adózás alkalmazásáról, ha azt az időpont megjelölésével az adóhatóságnak bejelenti. Ekkor azonban az adóéven belül nem élhet az ismételt választás jogával.

(3) Ha az adóalany az ismételt választás jogával nem él, vagy a választásról az adóéven belül lemond, a 63. § (3) bekezdése alól oly módon mentesül, hogy adólevonási jogát legkorábban attól az időponttól gyakorolhatja, melytől kezdődően a különbözet szerinti adózás alkalmazásának joga megszűnik.

64/A. §[379] (1) A különbözet szerinti adózás alkalmazása során az adóalany jogosult arra, hogy a fizetendő adót a 7. számú mellékletben rögzített számítási módszerrel állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak figyelembevételével vallja be és számolja el. Ezen választását az adóalany köteles az adóhatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított választási jogával, akkor a 63. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy nyilvántartásában nem kell termékenként külön kimutatni az adó alapját és összegét.

(3) A fizetendő adó megállapításának, nyilvántartásának e §-ban szabályozott módja nem alkalmazható arra a termékre, melynek egységnyi beszerzési ára meghaladja az 50 000 forintot. Az ilyen termékre a 63. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

64/B. §[380]

A Közösségen belüli értékesítésre és beszerzésre vonatkozó különleges szabályok[381]

64/C. §[382] (1) Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli mentes értékesítése esetén ezen fejezet szerinti adózást nem lehet alkalmazni.

(2) A használt termékek, gyűjteményes tárgyak, régiségek Közösségen belülről történő termékbeszerzése esetén nem kell adót fizetni, ha a vevő adóköteles kereskedő és a beszerzett termékek után a feladás, elfuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamban ezen fejezet szerinti szabályok alkalmazásával az adót megfizették, vagy ha a vevő nyilvános árverés szervezője és a termékek után a feladás, elfuvarozás megkezdésének tagállamában a nyilvános árverésre vonatkozó szabályok szerint az adót megfizették.

(3) A 14/A. §-t és a Közösségen belüli mentes értékesítésre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni azon termékek esetében, amelyre e fejezet szerinti adózást alkalmazzák.

XVI. FEJEZET

AZ IDEGENFORGALMI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ADÓZÁSI SZABÁLYOK

65. §[383] (1) Az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján utazási irodának minősülő adóalany által az e tevékenysége keretében az utas részére teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett, belföldön van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található belföldön.

(2) E fejezet rendelkezéseit arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni, amelyet az adóalany az utas részére saját nevében - az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási csomagként - teljesít, és amelyhez más adóalany által értékesített terméket és nyújtott szolgáltatást használ fel, hasznosít. E fejezet alkalmazásában a 24 óránál rövidebb vagy éjszakai szállást nem tartalmazó szolgáltatások együttese is utazási csomagnak minősül.

(3) E fejezet alkalmazásában a teljesítési időpont

a) kiutazásnál az utas visszaérkezésének napja,

b) beutazásnál az utolsó belföldön töltött nap,

c) rendezvényszervezésnél, illetve belföldi utazásnál a rendezvény, illetve a belföldi út utolsó napja.

(4) Mentes az adó alól az a szolgáltatás, amelyet az adóalany saját nevében, de az utas javára rendel meg, s amelyet az utas részére közvetlenül harmadik országnak minősülő területen teljesítenek. Abban az esetben, ha az adóalany által a saját nevében, de az utas javára megrendelt szolgáltatást csak részben teljesítik harmadik országnak minősülő területen, csak a szolgáltatás harmadik ország területén teljesített arányos része mentes az adó alól.

66. § (1)[384] Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés. Az árrés az utas által fizetendő adóval növelt ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével. Az árrés számításához szükséges adatok véglegezéséig az adó alapját az előkalkulált árrés képezi, melyet a végleges adatok alapján helyesbíteni szükséges.

(2) A fizetendő adó az (1) bekezdés szerinti árrés és a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti százalékérték szorzatának egy század része.

(3) Előleg fizetése esetén a 17. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adófizetési kötelezettség legfeljebb a kalkulált árrés erejéig keletkezik.

(4) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás tekintetében adólevonási jogát nem gyakorolhatja.

(5)[385] Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany számlázási kötelezettségének olyan módot tesz eleget, hogy e fejezet rendelkezései szerint teljesített szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékértéket.

(6)[386] Önálló pozíciószámon kell nyilvántartani azokat a szervezett utakat, amelyek azonos településre (településekre) irányulnak, azonos tartalmú és színvonalú szolgáltatásokat kínálnak függetlenül attól, hogy az azonos pozíciószámon belül eltérő időpontokban eltérő részvételi díj mellett több utazási turnus is indítható.

(7)[387] Az árrés az utazási iroda választásától függően adó-megállapítási időszakra is számítható. Az adó-megállapítási időszak árrése az utas felé kiszámlázott összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint az utazási iroda által saját nevében az utas javára beszerzett - és a bevallás benyújtásáig beérkezett számlákban szereplő - termékek és szolgáltatások adóval növelt ellenértékének különbözete, de legfeljebb nulla.

(8)[388] Az (1) bekezdés szerinti árrésből az adó összegét a 44. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni.

(9)[389] Az (1) bekezdés szerinti adózás választása adóévre szól, amelyet az adózó köteles az adóhatóságnak bejelenteni. Választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását az adózás rendjéről szóló törvénynek a változás bejelentési kötelezettségről szóló előírásai szerint kell teljesítenie.

(10)[390] Az önálló pozíciószámonként számított adózásról az adó-megállapítási időszak szerinti árrés adózásra történő áttérés esetén az adóalany az áttérést megelőző napon köteles azon szolgáltatások utáni adókötelezettségét megállapítani, amelyekre az áttérést megelőzően a pozíció szám szerinti számítást alkalmazta.

XVI/A. FEJEZET[391]

A KÖZVETETT VÁMJOGI KÉPVISELŐRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK[392]

66/A. §[393] (1) A Tanács a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete szerinti közvetett képviselő (a továbbiakban: közvetett vámjogi képviselő) jogosult arra, hogy a levonási jog személyi feltételeinek fennállása esetén, a 35. § (1) bekezdésének ba)-bb) pontja szerinti, a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat birtokában, - a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - levonja a 41. § (2) bekezdése alapján általa önadózással vagy a vámhatóság kivetése alapján megfizetett adót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonás feltétele, hogy a közvetett vámjogi képviselő rendelkezzen a képviselt személy írásbeli nyilatkozatával arról, hogy a képviselt személy az adott termék importja utáni adót az adólevonási jog keletkezésének időpontjában teljes mértékben levonásba helyezhetné, amennyiben a terméket közvetett vámjogi képviselő igénybevétele nélkül importálná. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a képviseletre vonatkozó megbízással egyidejűleg kell megtenni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az mely termék importjára vonatkozik. A közvetett vámjogi képviselőnek a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozattal egyidejűleg a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot be kell mutatnia a vámhatóságnak.

(4) A képviselt személy nem gyakorolhat adólevonási jogot azon termék beszerzése után, melyre vonatkozóan a (2) bekezdés szerint a közvetett vámjogi képviselőnek nyilatkozott.

(5) Amennyiben a képviselt személy az adólevonási jog keletkezésének időpontjában nem rendelkezik az adott termék beszerzése tekintetében teljes mértékű levonási joggal, a közvetett vámjogi képviselő nem helyezheti levonásba a termékimport után fizetendő adót.

(6) A közvetett vámjogi képviselő és az importáló a termékimporttal kapcsolatos adókötelezettségért, így különösen az adó megfizetéséért, levonásáért egyetemlegesen felelős. A közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó megbízás megszűnése nem érinti a megbízás fennállása alatt keletkező adókötelezettségért való helytállást.

(7) A képviselt személy (2) bekezdés szerinti nyilatkozata kizárja azt a lehetőséget, hogy a közvetett vámjogi képviselő a 35. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot tegyen.

XVI/B. FEJEZET[394]

A PÉNZÜGYI KÉPVISELŐRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

66/B. §[395] (1) Az a belföldön székhellyel, állandó telephellyel, fiókteleppel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után a 40. § alapján adófizetésre kötelezett, adózással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésére és adólevonási jogának gyakorlására az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt bízhat meg. A (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel kötelező a pénzügyi képviselő megbízása a harmadik országbeli illetőségű adóalanynak, amennyiben a belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után a 40. § alapján adófizetésre kötelezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany egyszerre csak egy pénzügyi képviselőt bízhat meg.

(3) Nem bízhat meg pénzügyi képviselőt a harmadik országbeli illetőségű adóalany a 15. § (10) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtással kapcsolatos adófizetési kötelezettségének teljesítésére.

(4) A pénzügyi képviselő e törvény alkalmazásában az általa képviselt személy teljes körű megbízottjaként jár el. A pénzügyi képviselő megbízója nevében, megbízónként elkülönítetten, az egyes megbízókra egyébként irányadó általános szabályok szerint teljesíti a megbízóját terhelő kötelezettségeket, illetve gyakorolja a megbízóját megillető jogokat.

XVI/C. FEJEZET[396]

A BEFEKTETÉSI CÉLÚ ARANY FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

66/C. §[397] Mentes az adó alól:

a) a befektetési célú arany értékesítése, ideértve az olyan arany alapú pénzügyi műveleteket is - így különösen az aranyban eszközölt kölcsönöket, swap-, határidős ügyleteket -, amelyek a befektetési célú arany megrendelőjét tulajdonosként való rendelkezésre jogosítják,

b) a befektetési célú arany Közösségen belülről történő termékbeszerzése és importja,

c) a befektetési célú arany értékesítésében megbízója nevében és javára eljáró közvetítő szolgáltatása.

66/D. §[398] (1) Az adólevonási jog gyakorlásának VIII. fejezetben meghatározott személyi és tárgyi feltételei teljesítése mellett az adóalany jogosult:

a) a befektetési célú arany beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására,

b) az arany beszerzéséhez - beleértve a Közösségen belülről történő termékbeszerzést, illetve importot is - közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására, feltéve, hogy azt később maga, vagy a nevében eljárva más befektetési arannyá alakítja át,

c) a részére teljesített, az arany formájának, súlyának vagy finomságának megváltoztatását célzó szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására, feltéve, hogy az arany későbbi értékesítése e fejezet alapján mentességet élvez.

(2) Az az adóalany, aki (amely) befektetési célú aranyat állít elő, vagy aranyat alakít át befektetési arannyá, jogosult levonni az illető arany előállításához vagy átalakításához közvetlenül kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások beszerzése, Közösségen belülről történő termékbeszerzése, vagy importja során rá hárított előzetesen felszámított adót.

66/E. §[399] (1) Az az adóalany, aki (amely) tevékenysége során befektetési célú aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési célú arannyá alakít át, választhatja, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó, adóalany részére teljesített termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetében is az általános szabályok szerint számítsa fel és vonja le az adót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választás lehetősége megilleti - e fejezet hatálya alá tartozó, adóalany részére teljesített termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai tekintetében - azt az adóalanyt is, aki általában ipari célokra értékesít aranyat.

(3) Amennyiben a befektetési célú arany értékesítője élt az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogával, úgy az ügyletben a megbízója nevében és javára eljáró közvetítő is jogosult arra, hogy az ügylethez közvetlenül kapcsolódó, a 66/C. § c) pontja szerint adómentes szolgáltatására is az általános szabályok szerint számítsa fel és vonja le az adót.

(4) Az adóalany az általános szabályok szerinti adózást adóév végéig választja, ettől adóév közben nem térhet el, azt valamennyi ezen fejezet szerinti értékesítésére alkalmaznia kell. Az adóalany az általános szabályok szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását az adózás rendjéről szóló törvény szerint teljesíti. .

66/F. §[400] (1) Az adóalany köteles nyilvántartásaiban elkülönítetten kimutatni az e fejezet hatálya alá tartozó termékértékesítéseit.

(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó termékértékesítésről kiállított bizonylatnak - az általános követelményeken felül - minden esetben tartalmaznia kell a megrendelő nevét és címét.

66/G. §[401] A megmunkálandó arany, a 325 ezred vagy annál nagyobb tisztaságú félkész termék arany, vagy befektetési célú arany értékesítése esetén, amennyiben az adóalany ezen értékesítései tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta, az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti, ha a terméket értékesítő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, másik tagállamban vagy harmadik ország területén van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található másik tagállamban vagy harmadik ország területén.

66/H. §[402] (1) Nem tartoznak a 66/C. §-ban meghatározott adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások alá a következő ügyletek:

a) befektetési célú arany belföldi értékesítése azon adóalanyok között, akik a külön törvényben szabályozott nemesfémpiac tagjai,

b) befektetési célú arany belföldi értékesítése a külön törvényben szabályozott nemesfémpiac tagja és egy olyan adóalany között, aki nem tagja a nemesfémpiacnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az adóalany adófizetési kötelezettségének felfüggesztésére van lehetőség, nyilvántartási kötelezettsége nincs.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a 66/G. § szerinti fordított adózásnak van helye. Ezen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a nemesfémpiac tagja köteles megfizetni az adót, amennyiben a nemesfémpiac tagjának nem minősülő személyt egyébként bejelentkezési kötelezettség belföldön nem terheli.

XVI/D. FEJEZET[403]

AZ ÁFA-RAKTÁRRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

66/I. § (1) E fejezet alkalmazásában:

1.[404] áfa-raktár: a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áru korlátlan ideig történő tárolása céljából létesített raktár, melyet olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany üzemeltet - ide nem értve azt az adóalanyt, aki termelő tevékenységet végez belföldön -, aki (amely) rendelkezik a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92 (EGK) számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93 (EGK) számú Bizottsági Rendelete 525. cikkében meghatározott "A" típusú vámraktári engedéllyel. Az áfa-raktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az "A" típusú vámraktáréval. Az áfa-raktárban tárolt termékek a vámhatóság közvetlen, vagy közvetett felügyelete alatt állnak;

2. közösségi áru: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92 (EGK) Tanácsi Rendelet 4. cikk 7. pontjában meghatározott termék;

3.[405] beraktározó: a beraktározandó terméket értékesítő adóalany, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beraktározandó terméket beszerző adóalany;

4. kiraktározást kérő: kiraktározandó termék feletti rendelkezési joggal bíró személy, szervezet.

(2) Az áfa-raktárba történő beraktározás során a vámhatóság áruvizsgálatot végez, mely lehet adminisztratív, szúrópróbaszerű, vagy tételes. A beraktározást a vámhatóság a beraktározási okmányon bélyegző lenyomatával igazolja. A beraktározási okmányhoz a számla másodpéldányát, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a terméket kísérő okmány másolatát mellékelni kell. Beraktározási okmányt legalább három példányban kell kitölteni. Egy példányt az üzemeltető, egyet a beraktározó és egyet pedig a vámhatóság köteles megőrizni.

(3) Az üzemeltető köteles a raktárban tárolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni az aktuális be- és kiraktározást figyelembe véve, valamint negyedévente leltárt készíteni. A nyilvántartásban az üzemeltető köteles beraktározó és termék szerinti bontásban feltüntetni a beraktározási okmányon szereplő adatokat. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a beraktározott, illetve kiraktározott termék tulajdonosát.

(4) Ha a beraktározott termék az értékesítés közvetlen következményeként továbbra is áfa-raktárban marad, a beraktározott terméket értékesítő a teljesítéssel egyidejűleg köteles az üzemeltetőnek bejelenteni a (8) bekezdés b),c), e) pontjaiban felsorolt adatokat azzal az eltéréssel, hogy beraktározó alatt a terméket értékesítőt, kiraktározó alatt a terméket beszerzőt kell érteni.

(5)[406] Az áfa-raktárból nem harmadik országba történő kivitel céljából történő kiraktározás során a vámhatóság áruvizsgálatot végez, mely lehet szúrópróbaszerű vagy tételes. Az áfa-raktárból terméket kiraktározni a vámhatóság által lepecsételt kiraktározási okmánnyal, és harmadik országba történő kivitel esetén a kiviteli célú Egységes Vámokmány (EV), illetve - nem harmadik országba történő kivitel esetén - a termékértékesítést igazoló számlával lehet. A kiraktározási okmányt három példányban kell kiállítani, melynek egy példányát a vámhatóság, egy példányát a kiraktározást kérő, valamint egy példányát az üzemeltető köteles megőrizni.

(6)[407] A termék harmadik országba történő kiléptetésének igazolását tartalmazó kiviteli okmányt - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a kiraktározástól számított 60 napon belül a kiraktározást kérőnek az üzemeltető részére vissza kell küldenie. A kiraktározás csak a 66/J. § (4) bekezdés szerint keletkező fizetendő adó teljes összegének biztosítása mellett történhet. A vámhatóság általi kiléptetés igazolását tartalmazó kiviteli okmányt az üzemeltetőnek igazolás céljából át kell adnia az áfa-raktár felügyeletét ellátó vámhivatal részére.

(7) Amennyiben a kiraktározással együtt TIR Egyezmény szerinti, vagy az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény szerinti harmadik országba (Svájc, Norvégia, Izland) egységes árutovábbítási eljárás indul, úgy a kiviteli EV-t az áfa-raktárat felügyelő vámhivatal igazolja.

(8) Beraktározási és kiraktározási okmány az erre a célra rendszeresített okmány, melyek az alábbi adatokat tartalmazzák:

a) raktár-nyilvántartási szám;

b) beraktározó/kiraktározó személy neve, címe, adószáma;

c) beraktározott/kiraktározott termék megnevezése;

d) a beraktározott/kiraktározott termék értékesítéséről kiállított számla sorszáma, kivéve, ha a beraktározás terméket kísérő okmány másolatával, illetve ha a kiraktározás EV-vel történik;

e) a beraktározott/kiraktározott termék mennyisége;

f) a beraktározott/kiraktározott termék tárolási helye (engedélyezett raktár pontos címe);

g) kiraktározás esetén annak időpontja;

h) áruvizsgálat eredménye, hely, dátum, aláírás.

66/J. § (1)[408] A 12. § szerinti, a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással esik egy tekintet alá:

a) az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket áfa-raktárba raktározzák be;

b) az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a termék változatlanul áfa-raktárban marad;

c) az áfa-raktárban történő raktározás.

(2) Adómentes az a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, melynek közvetlen következményeként a terméket áfa-raktárba raktározzák be.

(3) Termékértékesítéssel esik egy tekintet alá a terméknek az áfa-raktárból történő kiraktározása, amennyiben az nem kiviteli célú EV-vel történik. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a terméknek az áfa-raktárból történő kiraktározásának napja.

(4) Termékértékesítésnek minősül továbbá az is, ha a kiviteli célú EV-vel kiraktározott termék harmadik országba történő kiléptetése nem történt meg. Az esedékessé váló adót a vámhatóság kiszabja és a 66/I. § (6)-(7) bekezdése szerinti eljáráshoz nyújtott biztosíték terhére érvényesíti.

(5) Termékértékesítésnek minősül az a különbözet is, amely a beraktározott termék nyilvántartás szerinti és tényleges mennyiségének eltéréséből adódik. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a hiány, illetve a többlet feltárásának időpontja.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti termékértékesítés esetén az adó alapja a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló adó nélküli forgalmi értéke. Az e § szerint keletkezett fizetendő adó levonható előzetesen felszámított adóként nem vehető figyelembe, kivéve, ha a kiraktározással egyidejűleg 6-7. § szerinti termékértékesítés is megvalósul. Amennyiben az adóalanyt levonási jog illeti meg a (3) bekezdés szerint fizetendő adó tekintetében, a levonási jog keletkezésének időpontja megegyezik a (3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Amennyiben az adóalanyt levonási jog illeti meg a (4) bekezdés szerint kiszabott adó tekintetében, a levonási jog keletkezésének időpontja megegyezik a (4) bekezdés szerint kiszabott adó összegét közlő határozat jogerőre emelkedésének időpontjával. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a 6-7. § szerinti, a kiraktározással egyidejűleg megvalósított termékértékesítésről kiállított számla.

(7) A (3)-(4) bekezdés szerinti esetben az adó fizetésére kötelezett az, aki a termék felett az áfa-raktárból történő kiraktározáskor tulajdonjoggal rendelkezik.

(8) Az (5) bekezdés szerinti esetben az adó fizetésére az áfa-raktárat üzemeltető kötelezett. Az (5) bekezdés alapján keletkezett adófizetési kötelezettség tekintetében az áfa-raktárat üzemeltető adóalanyt és a termék felett tulajdonjoggal rendelkező adóalanyt egyetemleges felelősség terheli.

(9) A vámhatóság által végzett vámhatósági eljárásért a vámjogszabályokban meghatározott szemledíjat kell fizetni.

XVI/E. FEJEZET[409]

IMPORT ADÓJOGI MEGBÍZOTTRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

66/K. § (1) Import adójogi megbízott az a megbízás elfogadásának évét megelőzően legalább két éve belföldön nyilvántartásba vett adóalany lehet, aki (amely) nem választott alanyi adómentességet és nem kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez.

(2) Import adójogi megbízott igénybevételére a belföldön nyilvántartásba nem vett külföldi adóalany jogosult.

(3) Az import adójogi megbízott erre vonatkozó írásbeli megbízás alapján saját nevében az importáló helyett bemutatja, illetve közli a 31/A. § szerinti adómentes termékimport fennállása feltételeinek valószínűsítéséhez a 31/A. § (4) bekezdésben meghatározott okmányokat, adatokat, valamint eleget tesz a 29/A. § a)-d) pontja szerinti termékértékesítéshez kapcsolódó bevallási, összesítő nyilatkozat tételi és számlaadási kötelezettségnek, és adóbiztosítékot nyújt.

(4) Az import adójogi megbízott az importáló helyett saját nevében teljesített adókötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az adóbevallásában elkülönítetten tünteti fel az importáló által teljesített 29/A. § a)-d) pontja szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre és a termékimportra vonatkozó adatokat, továbbá az összesítő nyilatkozatában az importáló által teljesített 29/A. § a)-d) pontja szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó adatokat.

(5) Az import adójogi megbízott a 43. § (6) bekezdés alapján átvállalja az importálótól a 29/A. § a)-d) pontja szerinti Közösségi adómentes termékértékesítésről történő számlakiállítást azzal, hogy a kiállított számlában, egyszerűsített számlában az importáló adatai (neve, címe, az import rendeltetési tagállamában érvényes, illetve illetősége szerinti adószáma, közösségi adószáma) mellett az import adójogi megbízott nevét, címét, valamint belföldi adószámát és közösségi adószámát is szerepeltetni kell.

(6) Amennyiben az adót a 41. § (3) bekezdése szerint az import adójogi megbízott fizeti meg, nyilatkozik az importáló részére, hogy adókötelezettségét teljesítette. A nyilatkozat tartalmazza a megbízó és a megbízott nevét, az (5) bekezdésben meghatározott adószámokat, a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról hozott határozat számát, valamint a megfizetett adó összegét. A megfizetett adó összegét nem kell feltüntetni a nyilatkozatban, ha az import áfa összegét a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat tartalmazza.

(7) A megbízott a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról szóló árunyilatkozattal egyidejűleg bemutatja az import adójogi megbízásra vonatkozó szerződését. A szerződésnek tartalmaznia kell az importáló és az import adójogi megbízott nevét, címét, az import adójogi megbízott belföldi közösségi adószámát, az importáló rendeltetési tagállam szerinti, illetve illetősége szerinti közösségi adószámát. A megbízásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az mely termék importjára vonatkozik. Az import adójogi megbízottnak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie az import adójogi megbízás keretében az importáló helyett teljesített kötelezettségekről.

(8) Az import adójogi megbízott és az importáló a termékimporttal kapcsolatos adókötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelős. Az import adójogi megbízásra vonatkozó szerződés megszűnése nem érinti a megbízás fennállása alatt keletkező adókötelezettségért való helytállást.

(9) Az import adójogi megbízottnál a 48. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti 4 millió forintos visszaigénylési értékhatár számításakor az importáló helyett a saját adóbevallásában szerepeltetett 29/A. § a)-d) pontja szerinti adómentes termékértékesítés adóalapját figyelmen kívül kell hagyni.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

XVII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Besorolási rend[410]

67. §[411]

A behajthatatlan követelés

68. §[412]

Az adó visszafizetése kérelemre

69. § (1) A vámhatóság az adót kérelemre visszafizeti, ha az importáló az adó megfizetésének esedékessége évének utolsó napjától számított 5 éven belül igazolja, hogy

a) a termékimport mentes az adófizetés alól (31. §);

b) az importált terméket a szerződés meghiúsulása miatt, illetőleg szerződésen alapuló szavatossági vagy jótállási igény alapján az eredeti küldő címére, vagy annak rendelkezése szerint más címre, külföldre visszaküldték;

c) a lecserélés jogcímen importált termék ellentételeként az azzal azonos vámtarifaszám alá tartozó terméket külföldre küldték.

(2) Ha az importáló a termékimport után kivetett és megfizetett adót levonta, köteles az (1) bekezdés szerint visszatérített adó összegével növelni az elszámolandó adó összegét. A módosítást abban az adóbevallási időszakban kell végrehajtani, melyben az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítés megtörtént.

A nyugtaadási kötelezettség

70. § (1) Ha a 43. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyugtát kibocsátani.

(2) Nem kell nyugtát kibocsátani:

a) a szerencsejáték szolgáltatás (SZJ 92.71.10, kivéve más kiegészítő szolgáltatást SZJ 92.71.10.9) nyújtása esetén;

b) újság és folyóirat árusítása esetén.

c)[413] kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén.

(3) A nyugtára a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés[414]

70/A. §[415] Ez a törvény az adózás rendjéről szóló törvénnyel együttesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelvvel és 2005. január 1. napjáig hatályba lépett valamennyi módosításával.

XVIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

71. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a)[416] a külföldi utas;

b)[417] a külföldön nyilvántartásba vett adóalany;

c)[418] a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai

számára adható adó-visszatérítés mértékét, módját és részletes szabályait.

(2)[419] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 1998. december 31-ig rendeletben szabályozza az új lakások építése, illetve vásárlása esetén járó - legfeljebb 400 000 forint összegű - adóvisszatérítési támogatás módját és részletes szabályait.

(3)[420] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 2000. március 31-ig rendeletben szabályozza a közművelődési, a köz- és felsőoktatási, valamint a nyilvános könyvtári dokumentumok beszerzése esetén járó adóvisszatérítési támogatás módját és részletes szabályait.

(4)[421]

(5)[422] Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza

a) azokat a területeket, tevékenységi ágakat, amelyekben a nyugtaadási kötelezettség kizárólag az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép vagy taxaméter (a továbbiakban együtt: pénztárgép) alkalmazásával teljesíthető, valamint

b) azokat a feltételeket, amelyek mellett a számla, egyszerűsített számla kibocsátását a felek megállapodása alapján a vevő vagy harmadik személy végzi.

(6)[423] Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben adófizetés alóli mentességet engedélyezzen az olyan közérdekű tevékenységet ellátó nemzetközi szervezetek részére, amelyek nemzetközi szerződés vagy más államok joggyakorlata alapján azonos vagy hasonló kedvezményt élveznek.

(7)[424] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter és az országos szintű fejlesztés, fejlesztés tervezés, és programozás irányításáért felelős miniszter arra, hogy együttes rendeletben szabályozza a PHARE, az ISPA program keretében történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás igazolásának módját.

(8)[425] Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy együttes rendeletben szabályozza az e törvény 12. §-ának j) pontja szerinti igazolás módját.

(9)[426] Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az alább meghatározott tevékenysége keretében harmadik ország területére kifuvarozott, kiküldött és ott szétosztott termékek beszerzésére (ide nem értve a személygépkocsit és az annak üzemeltetéséhez használt üzemanyagot) jutó előzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt kérelemre saját hatáskörben, méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet, egyház, az egyház önálló képviselettel rendelkező szervezeti egysége (ide nem értve az egyházi fenntartású közcélú intézményt) és alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) magánszemélyek széles körét érintő szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy évvel korábban ilyen tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették,

b) sem alapszabálya, illetőleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat alapján, sem pedig ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére esetleg keletkező nyereséget nem osztja fel, hanem azt az a) pont szerinti tevékenység fenntartására, javítására, bővítésére fordítja, valamint

c) vezetője, igazgatást ellátó, valamint az igazgatásában közreműködő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést is) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből. E pont alkalmazásában nem minősül ellenszolgáltatásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerinti adómentes bevétel.

(10)[427] A (9) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel nem vonatkozik arra az esetre, ha a visszatérítés iránti kérelmet szociális vagy egészségügyi feladatot ellátó, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítvány, társadalmi szervezet nyújtja be.

(11)[428] Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg az elektronikus számla kibocsátásával, megőrzésével és adóügyi kezelésével kapcsolatos szabályokat.

72. §[429] (1) A vámhatóság az importáló indokolt kérelmére - saját hatáskörben - adófizetés alóli mentességet engedélyezhet abban az esetben, ha

a) az ellenérték nélküli termékimport az állampolgárok széles körét érintő közösségi - így különösen: a szociális, az egészségügyi, a nevelési, az oktatási, a kulturális, a hitéleti, a környezetvédelmi, a terület- és településfejlesztési - feladatok ellátását szolgálja, és

b)[430] az importáló e tekintetben nem rendelkezik adólevonási jogosultsággal.

(2)[431] Az adóhatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére - saját hatáskörben - engedélyezi az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó visszatérítését, ha kormányrendelettel kihirdetett, vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás árában foglalt adó viselése alól a kedvezményezettet mentesíteni kell.

(3) Az adóhatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére - saját hatáskörben - visszatérítést engedélyezhet az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adóra, ha a külföldi illetőségű adománytevő a külföldről származó pénzbeni segély felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott, az állampolgárok széles körét érintő közösségi - így különösen: a szociális, az egészségügyi, a nevelési, az oktatási, a kulturális, a hitéleti, a környezetvédelmi, a terület- és településfejlesztési - feladatok ellátását szolgáló kiadások árában foglalt adó viselése alól az adomány kedvezményezettjét mentesíteni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell az adománytételről szóló hiteles okiratot, valamint az illetékes külföldi állam hatósága által kiállított okiratot, amely igazolja, hogy az adománytevő az adomány összegét a vonatkozó adózási szabályokkal összhangban számolta el.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti adó-visszatérítés - amennyiben a (2) bekezdés alapján a nemzetközi szerződés meghatározott pénzösszeg felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott kiadások árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell - legfeljebb olyan hányadban engedélyezhető, amilyen hányadban a kiadásokból a pénzösszeg részesedik.

(6)[432] Az adóhatóság a NATO biztonsági beruházási program keretében megvalósuló belföldi beruházások, áruszállítások és szolgáltatások teljesítése esetén - saját hatáskörében - engedélyezi az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó visszatérítését. Az adó-visszatérítési kérelemhez csatolni kell a honvédelemért felelős miniszter igazolását arról, hogy a teljesítés Beruházási Program keretében bonyolódik.

73. § (1)[433] Az adóhatóság az adóalany indokolt kérelmére - saját hatáskörben - felmentést adhat a 70. §-ban megállapított nyugtaadási kötelezettség, vagy kizárólag a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség alól abban az esetben, ha

a) szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna;

b) a vállalkozás mérete miatt az adóalany alkalmazottat, családtagot vagy közeli hozzátartozót és más, a kötelezettség teljesítésére képes személyt nem foglalkoztat; vagy

c) a gazdasági tevékenység jellege miatt a kötelezettség teljesítése adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép felhasználásával sem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.

(2)[434] Az (1) bekezdés szerinti felmentés nem adható annak az adóalanynak, aki (amely) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó terméket értékesít, kivéve, ha egészségügyi helyzete miatt a nyugtaadási kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna.

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

74. § (1) Ez a törvény 1993. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség 1992. év december hónap 31. napját követően keletkezik.

(2) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, e törvény rendelkezéseit az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 1992. év december hónap 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, vagy ha a teljesítésért járó ellenérték időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, e törvény rendelkezéseit az 1993. év január hónap 1. napjától kezdődően esedékes időszakra időarányosan kell alkalmazni.

(3) A 7. § (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben a termék beszerzése 1992. év december hónap 31. napját követi.

(4) A 70. § (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 73. §-t 1993. év július hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(5) A 30. § (3) bekezdése, a 49. § (1) bekezdése, az 52. § (1) bekezdése, az 57. § (1) bekezdése és a 60. § (1) bekezdése tekintetében az adóalanynak legkésőbb 1993. év január hónap 31. napjáig kell nyilatkoznia választásáról.

75. § (1)[435]

(2) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, az Áfa tv. rendelkezéseit az utolsó olyan számlálóleolvasás napjáig kell alkalmazni, amelynél a leolvasási időszak e törvény hatálybalépésének napját megelőzően kezdődött.

(3)[436]

(4)[437]

(5)[438]

(6)[439]

(7)[440] Az Áfa tv. 20. §-a (2) bekezdése első fordulatának hatálya alá tartozó adóalany esetében az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, melyet az adóalany e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített, de amelynél az ellenérték megfizetése e törvény hatálybalépését követően történik.

(8)[441] Az Áfa tv. 35. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó adóalany esetében az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékbeszerzésre és szolgáltatás-igénybevételre, melyet az adóalany részére e törvény hatálybalépését megelőzően teljesítettek, de amelynél az ellenérték megfizetése e törvény hatálybalépését követően történik.

(9)[442] Ha az Áfa tv. 45. §-a szerint a használt termék felvásárlás e törvény hatálybalépését megelőzően történt, az adólevonási jog gyakorlására az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a használt terméket e törvény hatálybalépését követően értékesítik.

(10)[443]

(11)[444] Az Áfa tv. 75. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontját az engedélyben szereplő feltételek teljesüléséig, illetőleg az engedélyben szereplő határidő lejártáig még alkalmazni kell.

76. § (1) Az az adóalany, aki (amely) az e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal beszerzett és fogyasztási adóval nyilvántartott ólmozott és ólmozatlan motorbenzint az e törvény hatálybalépését követően értékesíti, jogosult arra, hogy a fizetendő adót csökkentse a (2) bekezdésben meghatározott összeggel.

(2) A fizetendő adót csökkentő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinnek az 1992. év december hónap 31-i fordulónappal leltárral alátámasztott tényleges mennyisége literben;

b) másik tényezője a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerint az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinre az 1992. év december hónap 31. napján, illetve az 1993. év január hónap 1. napján érvényes fogyasztásiadó-tétel különbözete.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg meghaladja a fizetendő adót, az adóalany jogosult a különbözetet az adóhatóságtól külön kérelemre visszaigényelni.

77. §[445]

78. §[446]

79. §[447]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[448]

I. Rész[449]

II. Rész

Az öt százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek köre

2. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[451]

A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre

A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:

1. földterület (ide nem értve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt területet, építési telket) értékesítése, bérbe- és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6, 70.20.12.7, 70.20.12.8);

2. a lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése előtti értékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést;

3. oktatást szolgáló taneszközök (ex 9023) bérbeadása;

4. diákotthoni, kollégiumi ellátás (SZJ 55.23.15-ből);

5. postai szolgáltatás (SZJ 64.11.12.0, 64.11.13.0, 64.11.14.0,64.11.15.0);

6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1., 65.12.1., 65.21.1., 65.22.1., 65.23.1., 66.01.1., 66.02.1., 66.03., 67.), ideértve a Hpt. 3. §-a szerinti - hitelintézeti elszámolóház által végzett - elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve[452]

- a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint

- a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig.

7. az árutőzsde tagja által végzett tőzsdei tevékenység;

8. hitelezői, valamint tagsági jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése;

9. lakóingatlan - rendeltetéstől független - bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása (kivéve: magánszállásadás SZJ 55.23.13), ideértve a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóingatlan közös használatának biztosítását is;[453]

10. az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan bérbe-, haszonbérbe adása (SZJ 70.20-ból), ideértve a lakásszövetkezet tulajdonában álló, az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan közös használatának biztosítását is; valamint a lakóingatlannak a Hpt. szerinti pénzügyi lízing keretében történő átadása;[454]

11. az engedményezés, figyelemmel a 9. § (2) bekezdésére, valamint a tartozásátvállalás;[455]

12. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;

13. közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás (SZJ 75), egyéni vállalkozói igazolvány kiadása (SZJ 74.87.17.7);

14. a kereskedő által a külföldi utas javára, külön jogszabály szerint végzett adó-visszatérítés;

15. a fogtechnikusok fogtechnikai tevékenységük keretén belül végzett termékértékesítései (különösen a korona, műfog, protézis) (vtsz. ex 3407, 9021 21, 9021 29);

16. az emberi szerv és szövet (vtsz. ex 3001) humán egészségügyi célú felhasználása, az emberi vér - ideértve a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott labilis vérkészítményeket (vtsz. ex 3002) is - és az anyatej (vtsz. ex 0401) jogszabályban foglaltak szerinti értékesítése.[456]

17. oktatásból az alábbiak:

a) köz- és felsőoktatás, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés, ideértve az ezekhez kapcsolódó vizsgáztatási tevékenységet is;

b) államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatás;

c) a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek által folytatott oktatási tevékenység;

d) az a) -c) pontokban meghatározott oktatás, képzés, vizsgáztatás megvalósításához közvetlenül nyújtott oktatási, képzési, vizsgáztatási tevékenység;

e) korrepetálás, magánóra adása; (SZJ 80-ból),

f) az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás (SZJ 74.87.16.4-ből), a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása (SZJ 74.87.15-ből).

18. humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1);

19. szociális ellátás (SZJ 85.3), kivéve a szociális étkeztetést (SZJ 85.31.1-ből, 85.32.1-ből);

20. tagsági viszonyon alapuló egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás (SZJ 91.11.1, 91.12.1, 91.20.1, 91.31.1, 91.32.1,91.33.1);

21. közszolgálati rádiós és televíziós műsorok adása (SZJ 92.20.1-ből);

22. szabadidős és amatőrsport szolgáltatás (SZJ 92.6-ból), kivéve a sporteseményekre szóló belépőket, sportlétesítmények rendeltetésszerű használatát (SZJ 92.61.1-ből, 92.62.1-ből) és az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást (SZJ 92.61.10-ből);

23. szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 92.71.10), kivéve más kiegészítő szolgáltatást (SZJ 92.71.10.9);

24. zsűriszámmal ellátott egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek értékesítése az arra jogszabály által meghatározott minősítés szerint; (Nem tartoznak ide az ipari gyártástechnológiával előállított termékek még akkor sem, ha azokat népművész vagy iparművész formaterve alapján ún. esztétikai zsűri minősítette és zsűriszámmal ellátta.)

25. a 6-8. és 11. pontokban felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közvetítése, ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt;[457]

26. az előzőekben statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott tevékenységek, függetlenül attól, hogy a statisztikai besorolás a tevékenység folytatását személyi vagy egyéb előfeltételhez köti.

3. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[458]

I. Rész

Az előzetesen felszámított adó megosztása arányosítással

1. Az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a levonható részt az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

L = A x LH; ahol

L: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a levonható rész;

A: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összege;

LH: a levonási hányad, mely annak a hányadosnak az eredménye, amelynek

- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (ideértve az azokhoz kapcsolódó előleget is) adó nélkül számított összesített ellenértéke szerepel,

- nevezőjében pedig a számlálóban szereplő, valamint az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (ideértve az azokhoz kapcsolódó előleget is) összesített ellenértékének együttes összege szerepel.

A levonási hányadot 2 tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.

2. A levonási hányad 1. pont szerinti kiszámításakor:

a) a számláló értékét növeli az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás[459]

b) a nevező értékét növeli az a) pont szerinti támogatások összege, valamint az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás;[460]

c) a számláló és/vagy a nevező értékébe nem kell beszámítani a tárgyi eszköz értékesítésének, illetve a 2. számú melléklet 6., 8. és 11. pontjaiban meghatározott szolgáltatásnyújtás ellenértékét, ha azt az adóalany eseti jelleggel végzi. Az előzőek szerint kell eljárni akkor is, ha a 2. számú melléklet 6., 8. és 11. pontjai csak a 2. számú melléklet 26. pontjának figyelembevételével minősülnek szolgáltatásnyújtásnak.

d) amennyiben a c) pont alapján a 2. számú melléklet 8. pontjaiban meghatározott szolgáltatásnyújtás nem eseti jellegű, hanem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységgel szoros összefüggésben van, és az ebből származó bevétel meghaladja az összes bevétel 10%-át, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a nevező értékét növeli az említett szolgáltatásból származó bevételből a számviteli törvény által meghatározott pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt értéknek megfelelő összeg. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az említett szolgáltatásból származó bevételből a nevező értékét növelő összeget a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyra vonatkozó előírás szerint kell megállapítani;[461]

e) a számláló és a nevező értékét növeli az adóalany 2. számú melléklet 6. pontjában felsorolt szolgáltatásának ellenértéke akkor, ha azt az e törvény 32. § (4) bekezdésének megfelelően nyújtja.[462]

3. Az adóalany - választása szerint - az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét

a) a tárgyév során göngyölítve, a göngyölített tárgyévi adatok alapján kiszámított levonási hányad alkalmazásával (azzal, hogy az így kiszámított levonható adót korrigálni kell a tárgyévi korábbi bevallási időszak(ok) ban levonható adóként már elszámolt adó göngyölített összegével), vagy

b) az évközi adóbevallási időszak(ok) ban a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányad alkalmazásával köteles megosztani (ideiglenes megosztás). A tárgyév végén az adóalany köteles:

- a tárgyévi adatok alapján a tárgyévre vonatkozó levonási hányadot meghatározni, s ha a kapott eredmény eltér az ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányadtól, akkor

- az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó tárgyévi göngyölített összegét a tárgyévre vonatkozó adatok felhasználásával újból megosztani (végleges megosztás), és az ideiglenes és a végleges megosztás közötti különbözetet pótlólag bevallani.

4. Az adóalany a 3. pont szerinti választásától a tárgyévben nem térhet el. Az az adóalany, aki a tárgyévben válik adóalannyá, illetve nem rendelkezik a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányaddal, csak a. 3. a) pontban meghatározott számítási mód szerint oszthatja meg az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét.

5. Amennyiben az adóalany termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának tárgyévi ellenértéke valamely ügylet tekintetében - különösen meghiúsult ügyletek vagy utólagos árengedmények következtében - utólag és jelentős mértékben változik, az adóalany köteles a tárgyévi levonási hányadot újraszámítani, és a tárgyévben levonásba helyezett adó összegét módosítani. Jelentős mértékű változásnak minősül[463]

- a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az általa előzetesen, írásban meghatározott számviteli politikájában ekként meghatározott eltérés;

- a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az általa végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tárgyévi ellenértékének 10%-át meghaladó változás.

6. Ha az adóalany az előző pontban előírt kötelezettségét az adóév utolsó adóbevallási időszakáról szóló bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlékmentesen az adóévet követő év február 15-éig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.[464]

II. Rész: A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó különleges szabályok

1. A rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási aránynak megfelelő megosztást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

P1: a pótlólag bevallandó adó összege, mely "+" előjel esetén a pótlólag le nem vonható, illetve "-" előjel esetén a pótlólag levonható adót jelenti;

ÁE: a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összege;

FB/I: a rendeltetésszerű használatbavétel évére érvényes ideiglenes felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, illetve "0", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

- arányosítás esetén az I. részben meghatározott, az ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

FB/V: a rendeltetésszerű használatbavétel évére érvényes végleges felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, illetve "0", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

- arányosítás esetén az I. részben meghatározott, a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad.

2. A 39. § (1) bekezdése szerinti utólagos módosítást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

P2: a pótlólag bevallandó adó összege, mely "+" előjel esetén a pótlólag le nem vonható, illetve "-" előjel esetén a pótlólag levonható adót jelenti;

ÁE: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;

FB/V: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;

FT/V: a tárgyévre érvényes végleges felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, illetve "0", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

- arányosítás esetén az I. részben meghatározott, a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

i: ingatlan esetén "10", egyéb tárgyi eszköz esetén pedig "5".

4. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[465]

I. rész[466]

A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre és a kompenzációs felár mértéke

II. rész[468]

A mezőgazdasági tevékenységek körében nyújtott szolgáltatások köre és a kompenzációs felár mértéke

III. rész[470]

A kompenzációs felár meghatározása és a felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma

1. A felvásárlás után kompenzációs felárként felszámított összeget az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

2. A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma a következő:

a) a bizonylat sorszáma;

b) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany neve, címe, adóazonosító száma és - amennyiben az átadó e tevékenysége vonatkozásában a személyi jövedelemadózásnak alanya, de tőle az átvevő személyi jövedelemadó-előleget nem vont le - az átadó mezőgazdasági őstermelői igazolványának száma;

d) a felvásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;

e) a felvásárlási ár összege;

f) a kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár százalékában kifejezve;

g) a kompenzációs felárként felszámított összeg;

h) a felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege; i) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany aláírása; j) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany aláírása.

Az 56. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a bizonylat c) pontjában szereplő adatok kitöltésével is teljesítheti.

5. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[471]

A fizetendő adó összegének meghatározása a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási mód alkalmazása esetén

1. Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összegét az adóalanynak az alábbi számítási módszerrel kell megállapítania:

ahol

F: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összege;

BNY(k): a 3. pont szerinti értéken meghatározott nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - adókulcsonként;

BF(k): a 4. pont szerinti értéken meghatározott, az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek - adókulcsonként;

BZ(k): a 3. pont szerinti értéken meghatározott záró bolti kiskereskedelmi készlet - adókulcsonként;

BNY: a 3. pont szerinti értéken meghatározott nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

BF: a 4. pont szerinti értéken meghatározott, az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek - összesen;

BZ: a 3. pont szerinti értéken meghatározott záró bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

É: a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevétel;[472]

A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként;

λ: az eltérő árrések alkalmazásából származó torzító hatást kiegyenlítő koefficiens, melynek értéke 1,0, ha a bolt önálló ármegállapítási joggal nem rendelkezik, és a számítás során felhasznált adatok értékelése a nyilvántartás szerinti fogyasztói áron történik; egyéb esetekben pedig 1,015;

k = 1, 2, ..., n: az adókulcsok.

2. Az 1. pont szerinti számítást az adóéven belül göngyölítéssel, 4 tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A záró bolti kiskereskedelmi készletet (BZ(k); BZ) csak az adóév utolsó adóbevallási időszakában kell figyelembe venni.

3. A nyitó és a záró bolti kiskereskedelmi készleten levő termékeket egyaránt leltározással kell felmérni. Ha az adóalany a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási módot a 61. § (1) bekezdése szerint üzletenként alkalmazza, a leltározást üzletenként kell elvégezni.[473]

A leltár felvételére a számviteli törvény 42. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A bolti kiskereskedelmi tevékenység évközi megkezdésekor, illetve megszüntetésekor a nyitó és a záró bolti kiskereskedelmi készletet a megkezdés, illetve a megszüntetés időpontjában kell felmérni.

A készleten levő termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - adóval együtt számított beszerzési áron, ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó forgalmi értéken kell meghatározni.

Készleten levőnek kell tekinteni azt a terméket is, melynek ellenértékét a leltár fordulónapjáig egészben vagy részben nem fizették meg. Az ellenérték megfizetésének időpontjában az így nyilvántartott terméket az 1. pont szerinti számítás során már nem kell figyelembe venni.

Ha a bolt önálló ármegállapítási joggal nem rendelkezik, a készleten levő termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - nyilvántartás szerinti fogyasztói áron is meg lehet határozni.

4. Az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - azok tényleges, adóval együtt számított beszerzési árán, ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó forgalmi értékén kell meghatározni.

Továbbértékesítési céllal beszerzettnek kell tekinteni azt a terméket is, melynek ellenértékét a beszerzés teljesítésének időpontjában egészben vagy részben nem fizették meg. Az ellenérték megfizetésének időpontjában az így nyilvántartott terméket az 1. pont szerinti számítás során már nem kell figyelembe venni.

Ha az adóalany a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási módot a 61. § (1) bekezdése szerint üzletenként alkalmazza, akkor a készletrevétel napján továbbértékesítési célra beszerzett terméknek minősülnek a saját előállítású, illetve a más üzletből, részlegből, egységből stb. átvett termékek is. Az így beszerzett termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - adóval együtt számított beszerzési áron, ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó forgalmi értéken kell meghatározni.

Ha a bolt önálló ármegállapítási joggal nem rendelkezik, a beszerzett termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - nyilvántartás szerinti fogyasztói áron is meg lehet határozni.

5. Ha a továbbértékesítési célú termékbeszerzést nem kíséri bizonylat kibocsátása, illetve a továbbértékesítési célú termékbeszerzést igazoló bizonylatból az adó összege nem állapítható meg, akkor az eladó vevő által elismert követelését kell úgy tekinteni, mint amely az 1. pont szerinti számítás alkalmazásában magában foglalja az adó összegét is.

Az előző bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a továbbértékesítési célú termékbeszerzést az 59. § (1) bekezdése szerinti bizonylat igazolja.

6. Ha a készleten levő, illetve a beszerzett termékek értékének meghatározása nyilvántartás szerinti fogyasztói áron történik, attól az adóévben eltérni nem lehet. Az adóalany köteles évközi árváltozás esetén a fogyasztói áron nyilvántartott készletet az árváltozás mértékének megfelelően helyesbíteni.

7. Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó nem haladhatja meg az alábbi számítási módszerrel meghatározott összeget, még akkor sem, ha az 1. pont szerinti számítás annál nagyobb értéket eredményez:

FMAX: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó maximális összege;

É: az 1. pontban ekként meghatározott érték;

A(N): a 28. § (1) bekezdésében megállapított adómérték.

6. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[474]

A műalkotások, gyűjtemények, régiségek fogalma

E törvény alkalmazásában

a) műalkotás:

a művész által készített kép, kollázs és hasonló művészeti festmény, rajz, karc, plakett (ide nem értve az építészeti, mérnöki, ipari, kereskedelmi, topográfiai és más ehhez hasonló terveket és rajzokat), kézzel díszített iparcikkek, színházi díszletek, stúdióhátterek és ehhez hasonló festett vásznak,

a művész által korlátozott példányszámban készített eredeti metszetek, nyomatok és litográfiák a megmunkált anyagok jellegétől függetlenül, ide nem értve a mechanikai, fotómechanikai eljárással történő sokszorosításukat,

a művész által bármilyen anyagból készített szobor és emlékmű, a szobrok esetében ideértve a legfeljebb 8 példányban a művész vagy örököse, jogutódja által felügyelt módon készített öntvényeket is,

a művész eredeti tervei alapján készített tapéták és fali textíliák, feltéve, hogy mindegyikből legfeljebb 8 másolat készül,

a művész által készített és aláírt, egyedi kerámiák,

a művész vagy a művészeti stúdió által kézzel készített és aláírt, legfeljebb 8 számozott példányban alkotott zománcozott, lakkozott edények, ide nem értve az aranyozott és ezüstözött, ékszer jellegű cikkeket,

a művész által készített és (a művész által felügyelt módon) előhívott, aláírt, számozott és (valamennyi méretben és eljárással készült sokszorosítással együtt) legfeljebb 30 példányban sokszorosított fényképek,

b) gyűjtemény:

postai, adó- és illetékbélyegek, bélyegsorozatok, emlékbélyegek, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e postai értékcikk funkciót ellátni,

zoológiai, botanikai, ásványtani, anatómiai, történeti, régészeti, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemény, illetve azok darabjai,

c) régiség:

minden olyan műalkotás vagy gyűjtemény, amely a felvásárlás, illetve az árverés napján több, mint 100 éves.

7. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[475]

A különbözet szerinti adózás során fizetendő adó megállapításának választható módszere

Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összegét az adóalanynak az alábbi számítási módszerrel kell megállapítania

F: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó, melynek összege azonban legfeljebb nulla lehet;

E(k): az adóbevallási időszakban értékesített összes termék árrésre jutó adót is tartalmazó eladásiár-összege - adókulcsonként;

B(k): az adóbevallási időszakban beszerzett összes termék beszerzésiár-összege - adókulcsonként;

A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként

k = 1,2...,n: az adókulcsok.

8. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[476]

A 4/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában a gazdasági tevékenységgel egy tekintet alá eső tevékenységek

1. Távközlési szolgáltatás;

2. villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (SZJ 40.11.9, 40.12.1, 40.13.1, 40.21.9, 40.22.1, 40.30.9, 41.00.2);

3. közlekedés;

4. vízi közlekedést és légi szállítást segítő szolgáltatások (SZJ 63.22.1, 63.23.1);

5. személyszállítás (SZJ 60.10.1-ből, 60.21,60.22,60.23, 61.10.1,61.20.1, 62.10.10.0, 62.20.10.0);

6. saját előállítású új (az értékesítés előtt használatba nem vett) termékek értékesítése;

7. a mezőgazdasági intervenciós szervezetek mezőgazdasági termék értékesítése, amelyet az e termékek közös piacszervezéséről szóló rendeletek alapján végeznek;

8. szakmai jellegű vásárok és kiállítások rendezése (SZJ 74.87.15-ből);

9. tárolás, raktározás (SZJ 63.12);

10. hirdetés, reklámtevékenység (SZJ 22.11.6, 22.12.2, 22.13.2, 22.15.2, 72.30.30, 72.40.20.0, 74.13, 74.81.23, 74.14.16,74.4,92.11.3);

11. utazásszervezés (SZJ 63.30.1);

12. étkezőhelyi vendéglátás, diákétkeztetés, munkahelyi és közétkeztetés (SZJ 55.30.1, 55.51.10.1, 55.51.10.2, 55.51.10.3, 55.51.10.4, 55.51.10.9, 55.52.1);

13. rádió- és televízióállomások reklám- és hirdetési tevékenysége, reklámidő eladása (SZJ 74.40.1, 92.11.3, 92.20.2), kereskedelmi jellegű termékértékesítései.

9. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[477]

A. rész

A Közösség területe, ezzel együtt az adott tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét:

Francia Köztársaság:

- tengerentúli megyék;

Görög Köztársaság:

- Athosz-hegy;

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság):

- Csatorna-szigetek,

- Gibraltár;

Spanyol Királyság:

- Kanári szigetek,

- Ceuta,

- Melilla;

Finn Köztársaság:

- Åland szigetek;

Németországi Szövetségi Köztársaság:

- Büsingen területe,

- Helgoland szigete;

Olasz Köztársaság:

- Campione d'Italia,

- Livigno,

- Luganoi-tó olaszországi vizei.

B. rész

E törvény alkalmazásában nem minősül harmadik ország területének:

- Man-sziget,

- Monacói Hercegség,

- az Egyesült Királyság szuverenitása alá eső Akrotiri és Dhekelia közötti zónák.

E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek

- a Man-sziget területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok az Egyesült Királyság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;

- a Monacói Hercegség területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Francia Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;

- az Egyesült Királyság szuverenitása alá eső Akrotiri és Dhekelia közötti zónák területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Ciprusi Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének.

10. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez[478]

A 40. § (12) bekezdés alapján a fordított adózás alá eső hulladékok: