A Szegedi Ítélőtábla Pf.20159/2014/2. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

éííööáó

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.159/2014/2. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kocsis Attila ügyvéd által képviselt felperes neve(címe) szám alatti lakos felperesnek - a Kozmáné dr. Hortobágyi Helga ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2013. december 2. napján kelt 5.P.20.247/2012/67. számú ítélete ellen a felperes részéről 69. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z- É S K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezései közül a napidíj iránti igény elutasítására vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 8.912,- (Nyolcezer-kilencszáztizenkettő) eurót, valamint ennek 2002. október 11. napjától a kifizetésig járó évi 4 %-os kamatát, ezt meghaladóan az e körben előterjesztett keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy a 2001. október 27. napján bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben a felperest a kórházi tartózkodás idejére járó díj és fájdalomdíj teljes mértékben megilleti.

A balesettel összefüggő költségek megtérítésére irányuló követelésre, valamint az eddig felmerült első- és másodfokú eljárási költségekre kiterjedően az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja.

A peres felek másodfokú eljárási költségét - egyezően - 300.000,- (Háromszázezer) forintban állapítja meg.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 1993. december 12-én - magyarországi közvetítőn keresztül - ajánlatot írt alá az ausztriai székhelyű alperesi biztosító társaság által ajánlott élet- és balesetbiztosításra. Az ajánlatban 1.000.000,- osztrák schilling biztosítási összeg

- 2 -

került feltüntetésre. Az alperes 1994. január 21-i keltezéssel küldte meg a felperesnek a 10079314 számú életbiztosítási kötvényt, amelyen a baleseti rokkantság esetére szóló biztosítási összeg 500.000,- osztrák schilling volt. A kötvény kiegészítő biztosítása baleseti rokkantság esetére különleges balesetbiztosítási feltételt tartalmazott, eszerint "a (biztosító általános szerződési feltételei) 1990. 7. cikkely 7. pontjától eltérően a maradandó rokkantság esetére az alábbi vonatkozik: Amennyiben baleset következtében a kötvénytulajdonos 50 %-os mértékben vagy azt meghaladóan maradandóan rokkanttá válik, úgy a kötvényben feltüntetett biztosítási összeg teljes mértékben kifizetésre kerül. Ha a megállapított rokkantsági fok 50 % alatti, úgy jelen szerződésből nem történik kifizetés. A (biztosító általános szerződési feltételei) 1990. egyéb rendelkezései változatlan formában érvényesek." A kötvény rögzíti, hogy az 1994. december 1. után fizetendő biztosítási díj 8.661,- schilling. A biztosítási időszak 1993. december 1-től 2008. december 1-ig terjed. A felperes a biztosítási kötvénnyel együtt az általános szerződési feltételeket nem kapta kézhez.

A felperes 2001. október 27-én - vétlenül - közlekedési balesetet szenvedett, melynek következtében olyan maradandó fogyatékosságok alakultak ki nála, amik munkaképességét jelentős mértékben csökkentették. A felperesnek a balesetet megelőzően is voltak természetes eredetű megbetegedései.

A felperes felesége a biztosítási esemény bekövetkeztét 2001. november 5-én telefonon, majd az azt követő napon orvosi igazolás csatolásával írásban is bejelentette az alperesnek. A biztosító 2001. december 7-én megküldött formanyomtatványán bejelentését megismételte és ismét csatolta az orvosi iratokat. A nyomtatványt német nyelven is kitöltötte, amit 2002. január 2-án postázott. Az alperes ezt követően január 11-én tájékoztatta a felperest, hogy a balesetből eredő gyógykezelés befejezése után szükséges a megfelelő orvosi igazolások benyújtása. Utalt arra, orvosi szakvélemény alapján tartós rokkantság megállapítására legkorábban a baleset napjától számított 1 év múlva kerülhet sor. Majd újabb, július 3-i levelében a kezelés befejezéséről kért információt és tájékoztatta a felperest, hogy orvosszakértőt vesz igénybe a maradandó fogyatékosság mértékének megállapítására. A felperes 2002. szeptember 26-án megjelent az alperes által megbízott orvosszakértő előtt, aki megállapította, hogy a maradandó fogyatékosság mértéke 45 %. Az alperes erre figyelemmel 2002. október 14-én megtagadta a biztosítási összeg kifizetését.

Ezt követően a felperes a biztosítási szerződést felmondta, melyet az alperes 2003. január 20-án kelt levelével - 2002. december 1. napjára - elfogadott.

A felperes jogi képviselője útján 2004. február 10-én és május 25-én írásban fordult az alpereshez, továbbra is kérve a biztosítási összeg kifizetését, melyet a biztosító elutasított.

A felperes maradandó fogyatékosságának mértéke meghatározásához orvosszakértőt vett igénybe. A szakértő 2005. április 12-i szakvéleményében megállapította, az egészségkárosodás 86 %-os, a rokkantság mértéke pedig - figyelembe véve a jelenlegi végleges állapotát - meghaladja az 51 %-ot. Ezt követően a felperes április 28-án ismételten megkereste az alperesi biztosítót és kérte orvosi felülvizsgálatát, melyet az alperes 2005. június 22. napján elutasított. A felperes augusztus 31-én ismételten felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mely elől az alperes 2005. november 8-án - arra hivatkozással, hogy balesetbiztosítási igénye határidőn túli, elévült - elzárkózott. Ennek ellenére a felperes 2005. november 30-án

- 3 -

Pf.I.20.159/2014/2. szám

és december 22-én újból kárigénnyel fordult az alpereshez.

A felperesnél az OOSZI elsőfokú orvosi bizottsága 2002. május 30-án 100 %-os munkaképesség-csökkenést véleményezett és megállapította, hogy 2. csoportú rokkant.

A balesetet megelőző egy évben a felperes 2000. október 27-től 2001. június 1-ig táppénzes állományban volt, június 2-től július 1-ig vállalkozói tevékenységet folytatott, július 2-től szeptember 30-ig munkaviszony keretében dolgozott, míg október 1-től október 26-ig ismét vállalkozói tevékenységet végzett.

A felperes ilyen előzményeket követően kereseti kérelmet terjesztett elő először a ... Megyei Bíróság, majd - áttételt követően - a ... Megyei Bíróság előtt az alperes ellen. Többször módosított keresetében 1.000.000,- osztrák schillingnek megfelelő euró biztosítási összeg és járulékai, valamint a (biztosító általános szerződési feltételei) 1990. rendelkezései szerinti egyéb költségek megtérítésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint a felek között a kötvény tartalmának megfelelően jött létre a szerződés, s miután a felperes balesetből eredő maradandó egészségkárosodásának mértéke nem éri el a szerződési feltételekben szereplő 50 %-ot, részére a biztosítási összeg nem jár. Az egyéb igényelt költségek pedig nem szerepelnek a megállapodásában, így azokra megalapozott igényt nem terjeszthet elő.